Kezdőlap Címkék Várhelyi Olivér

Címke: Várhelyi Olivér

Lesz-e újra uniós biztos Várhelyi Olivér?

Orbán Viktor uniós biztosa idiótáknak nevezte az Európai Parlament képviselőit. Erre még sokan emlékeznek annak ellenére, hogy a választások után az Európai Parlement megújult, és a korábban társtalan Fidesz immár a Patrióták frakció tagja.

A többséget továbbra is a néppárti – baloldali – liberális frakciók alkotják vagyis Orbán jelöltjének a támogatottsága távolról sincsen biztosítva. Várhelyi Olivér is úgy lett biztos, hogy az elődjét kigolyózták, mert az Európai Parlamentben már akkor sem kedvelték különösebben Orbán Viktort. De akkor még Angela Merkel kancellár irányította Európa ügyeit, ő hozta Ursula von der Leyent, akit végülis Orbán Viktor is támogatott. Azóta Ursula von der Leyen már a Brüsszelt támadó plakátokon szerepel Magyarországon, ahova nem látogatott el a brüsszeli bizottság elnökasszonya egy csinos pénzes borítékkal. Mind a 26 másik tagállam megkapta a nagy pénzeket a helyreállítási alapból mínusz Magyarország. Az euromilliárdok be vannak fagyasztva, és sem a brüsszeli bizottság sem az Európai Parlement nem ég a vágytól, hogy ezen változtasson. Brüsszel üzenete világos: amíg Orbán a miniszterelnök, aki lenyúlja az uniós pénzek nagy részét addig Magyarország nem számíthat az uniós euró milliárdokra , melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésből.

Mennyire fontos a magyar uniós biztos új portfóliója?

Gúnyos kacaj fogadta a bejelentést, hogy a magyar biztos az egészségügy és az állati jólét ügyeivel foglalkozhat. Miért e gúny? Mert az egészségügy nemzeti hatáskör, abban az Európai Uniónak csak annyi szerepe van, hogy támogatja a szegényebb tagállamokat e téren, de erről nem ez a biztos dönt hanem azok, akikhez a pénzügyi alapok tartoznak. A magyar egészségügyre nagyon is ráférne az uniós támogatás, de Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák. A magyar kormánypárti sajtó felveti, hogy idetartozik a gyógyszeripar is, mely stratégiai ágazat Magyarországon, de erről is másutt döntenek Brüsszelben. Marad a disznóvágás ellenőrzése, amely nem épp döntő fontosságú feladat az Európai Unióban.

Orbán elképzelése nem jött be

A magyar miniszterelnök jól ismeri az Európai Unió brüsszeli központját hiszen már a kilencvenes években a magyar parlament uniós bizottságának feje volt. Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Meloni olasz miniszterelnökkel paktált, hogy ellensúlyozza Ursula von der Leyen hatalmát. Csakhogy Orbán ellenfele időközben megszerezte az Egyesült Államok kulcsfontosságú támogatását is. Miután az Európai Unió teljes mértékben az Egyesült Államok irányvonalát követi az ukrajnai háborúban, ezért Ursula von der Leyen pozíciója rendkívüli mértékben megerősödött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya immár nyolcadszor utazott Kijevbe a háború kirobbanása óta, és 35 milliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonokból.

Minthogy Brüsszelben egyértelműen az amerikai vonal győzött, az uniós autonómia hívei: Macron és Meloni meggyengültek, és velük együtt Orbán Viktor is. Thierry Breton a francia jelölt a második számú vezető posztjára pályázott, és főként a hadiiparra. Egyiket sem kapta meg, és nagy dérrel-dúrral lemondott. Utóda jelentéktelen biztosi portfóliót kapott éppúgy mint Meloni embere. Ursula von der Leyen kisakkozta az európai autonómia híveit: Macron francia elnököt, Meloni olasz kormányfőt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök kereszteshadjárata Washington és Brüsszel ellen kudarcba fulladt. Orbán egyetlen reménye Trump maradt: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a magyar kormányfő az ő ügynökeként tevékenykedhet Brüsszelben. A szuverenitására oly büszke magyar kormányfőnek ez nem okozhat gondot hiszen eddig Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök érdekeit képviselte  Brüsszelben. Trump is bomlasztani akarja az Európai Uniót, így Orbánban készséges ügynökre találhat. A kérdés csak az, hogy mi haszna van ebből Magyarországnak, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett?

Andy Landy mosolyalbuma – Olivért félreértik

Bocsánatot kért az Európai Parlament február 14-i plenáris ülésén „elejtett” megjegyzése körül kialakult félreértésért Várhelyi Olivér szerdai közleményében. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos állítása szerint éppen a kabinetfőnökével beszélt egy teljesen más témáról, szavait kiragadták a szövegkörnyezetből.

AL

Magyar-szerb két jó barát

A brüsszeli Politico azzal vádolja az Európai Unió magyar biztosát, hogy részrehajló Szerbiával szemben. Várhelyi Olivér nem Brüsszel hanem Budapest álláspontját képviseli ebben az ügyben noha egy uniós biztosnak a közösség érdekeit kellene előtérbe állítania.

Orbán Viktor is lobbizik Szerbia mielőbbi uniós felvétele mellett, és Várhelyi Olivér kiszolgálja a magyar kormányfőt. Ezt annál is könnyebben megteheti hiszen az ő munkaköre épp ez: az Európai Unióba jelentkező balkáni államok minősítése és a velük való kapcsolat tartása.

Miért oly fontos Orbánnak Szerbia?

Régebben a Fidesz a szerb nacionalizmus bírálója volt, és gyakran emlékeztetett arra, hogy a második világháború után több tízezer magyar gyilkoltak le szerb fegyveresek a Vajdaságban.

2010 óta változott a helyzet: Orbán Viktornak szüksége volt és van egy menekülő útra! Olyan szomszédra, akire számíthat, ha Brüsszellel szembekerülve megingana a hatalma Magyarországon. Ebben eszményi partnerre talált Aleksandar Vucic elnökben, akit szélsőséges nacionalista múltja nem tett épp vonzó politikussá az Európai Unió szemében. Vucicnak – Milosevics egykori szóvivőjének – szüksége volt valakire, aki érte lobbizik Brüsszelben. Orbánnak pedig egy menekülő útra arra az esetre, ha …

Ezért aztán Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagyonis fontos szerepet játszhat, mert Szerbia tekintélyelvű rendszerét neki kellene elfogadtatnia Brüsszellel.

A nemzeti együttműködés rendszerét Vucic tökélyre fejlesztette: már ellenzék sincsen! Az ellenzéki pártok vezetőiről folyamatosan derült ki néhány korrupciós ügy, és ennek következtében jobbnak látják, ha Őfelsége ellenzéke szerepében tündökölnek. A hatalom ily módon mindent és mindenkit ellenőrizhet vagyis alig különbözik a Tito rendszertől amikor a titkosszolgálat szinte tökéletes kontrollt gyakorolt a soknemzetiségű Jugoszláviában.

A probléma az, hogy ezt a legtöbb uniós állam vezetői is világosan látják, és egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az Európai Unió tagjai közé felvegyék Szerbiát. A legfejlettebb egykori jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. A miniszterelnök – Orbán nagy barátja – politikájában követi a magyar kormányfőt.

Brüsszelben Orbán barátsága olyan mint piszkos Fredé: garantáltan szalonképtelen lehet valaki. Szerbia tehát épp amiatt kerülhet távolabb Európától, hogy az államfő legjobb barátja, Orbán Viktor és az ő brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mellette lobbizik.

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

Várhelyi és Macedónia ex miniszterelnöke

Kínos kérdésre kell írásban válaszolnia a magyar biztos jelöltnek az Európai parlament külügyi bizottságának: mit tenne, ha egy hazájában elítélt miniszterelnök menedék jogért folyamodna? Megadná neki a menedékjogot?

A kérdés azért nagyon kellemetlen, mert egyértelműen Gruevszki ex macedón miniszterelnök diplomáciai botrányára utal. Hazájában visszaélések miatt elítélték Gruevszkit, aki magyar diplomaták segítségével kerülte el a börtönbüntetést Macedóniában. Azóta is vígan éldegél Magyarországon és az önkormányzati választáson szavaz is. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta meg a menekült jogot, hogy hazájában nem várna méltányos jogi eljárás Gruevszkire. Csakhogy Macedónia az Európai Unió tagja kíván lenni vagyis a jogrendszerét fokozatosan alakítja a brüsszeli elvárásokhoz. Épp ezzel a témakörrel kell foglalkoznia uniós biztosként Várhelyi Olivérnek, ha végül megválasztják.

Ha az EU álláspontját vallja, akkor átmehet a pótvizsgán, de el kell ítélnie Magyarország eljárását. Ha a magyar kormány álláspontját vallja, akkor szembekerül az Európai Unióval. Nem épp irigylésre méltó helyzet.

A magyar biztos megszavazása mégiscsak előbb vagy utóbb meg kell, hogy történjen ahhoz, hogy a brüsszeli bizottság végre megkezdhesse a munkáját. Ursula von der Leyen még mindig reménykedik abban, hogy december elsején kezdhetnek.

Az Európai parlament szocialista frakciója azt javasolja Ursula von der Leyen-nek, hogy adjanak másik tárcát Várhelyi Olivérnek. Csakhogy ez már nem lehetséges hiszen az összes többi poszt le van osztva.

Ha nem engedik át Várhelyi Olivért, akkor az új magyar biztos jelöltet éppúgy Orbán Viktor jelöli majd ki. Vagyis időhúzáson kívül nemigen tudnak mást elérni azok a frakciók, akik az első körben leszavazták Várhelyi Olivért. Nem is róla volt szó hanem Orbán Viktorról: neki akartak ezzel üzenni. Brüsszelben viszont fogytán a türelem: az Európai parlament már nagyon vár arra, hogy a bizottság Ursula von der Leyen vezetésével végre megkezdhesse a munkát – írja a brüsszeli Politico általában nagyon jól értesült munkatársa.

Pótvizsgára utalták Várhelyi Olivért

Nem kapta meg a kétharmados támogatást Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. Ezután pótlólagos írásbeli kérdéseket fog kapni. A délelőtti meghallgatáson rendre kikerülte a magyar jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.

Pótvizsgára küldte az Európai Parlament külügyi bizottsága Várhelyi Olivért, a magyar kormány által jelölt európai bizottsági tagot. Várhelyi a bővítési és szomszédságpolitikai biztosa lenne.

A Népszava Brüsszelben úgy értesült, hogy a 48 bizottsági tagból kétharmad helyett csak 30 támogatását (62,5 százalék) sikerült megszereznie, valamennyien a néppárti, euroszkeptikus és széljobb sorokból. A szocialista, liberális, zöld és szélbal frakció keresztbe feküdt.

Ezután a bizottság tagjai pótlólagos írásbeli kérdéseket tehetnek fel, a válaszok után újabb szavazás következik, esetleg még egy meghallgatást kezdeményeznek.

Donáth Anna (Momentum, liberális frakció) szerint indokolt vesszőfutás újabb állomásához ért a Fidesz, mert a bizottság továbbra sincs meggyőződve arról, hogy képes lenne az őt delegáló párttól függetlenül, a nevében előre „türk üzleteket” bonyolító Orbán Viktor befolyása nélkül dolgozni. Bármi lesz a vége, két következmény teljesen biztos: a Fidesz kettős beszéde lelepleződött, elbukott, pontosan tudják már Európában is, hogy mit kell tőlük kérdezni. Másfelől pedig az idén májusban vállalt feladatunkat az Európai Parlamentben eddig következetesen végrehajtottuk: a szabad, tisztességes és demokratikus Európát, benne Magyarország esélyét védjük az önkényuralmi befolyástól. Erdogantól, Putyintól, és igen, míg előbbiek szolgája, addig Orbán Viktortól is – írta a politikus.

Várhelyi meghallgatása délelőtt zajlott, a diplomata felkészültnek tűnt, pontosan felmondta a bővítéssel járó összes feladatot. Fellépése idejének nagy részében azonban arról faggatták, hogyan vélekedik a hazai jogállamisági helyzetről, Orbán Viktor illiberális felfogásáról, a különösen szoros Putyin-szövetségről, képes lesz-e ellátni a biztosi feledatokat azután, hogy Orbán lényegében felajánlotta (az uniós joggal ellentétesen) a bővítési biztost a kazah, azeri és török közeledéshez. A néppártiak csak a biztosi feladatkörről kérdezték Várhelyit.

A diplomata kisiklott a kényes kérdések elől. Rendre azt hangsúlyozta, hogy a firtatott kijelentések a miniszterelnöktől származnak, azokért ő felelős. Ő azonban biztosként nem fogad el utasítást senkitől, még saját kormányától se, a jogállamiság nem az ő területe, azokra van két más biztos a bizottságban.

Azt azért elismerte egy kérdésre válaszul, hogy ha „lenne olyan jelölt ország”, amelyben ilyen állapotok vannak a bíróságok, a sajtószabadság és mások terén, mint nálunk, azt nem engedhetné be az EU.

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

„Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

Brüsszelből küldene biztost Orbán

A brüsszeli magyar képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak Orbán Viktor – értesült a Reuters. Pár órával korábban az EP jogi bizottsága megerősítette: Trócsányi Lászlót alkalmatlannak tartja a tisztségre. Várhelyinek se lesz könnyű dolga.

A brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli az uniós biztosi posztra Magyarországi – írta a Reuters. Nem sokkal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnökének szóvivője közölte, hogy az EB vezetője új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól Trócsányi László helyett.

Délben várt ismertté, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága második alkalommal utasította el a bővítési és szomszédsági biztosnak jelölt Trócsányit. Etikai-politikai okok miatt döntöttek úgy, hogy alkalmatlan a bizottsági biztosi pozíció betöltésére.

Várhelyi Olivér négy éve a brüsszeli magyar képviselet vezetője (előtte a második ember négy évig), vagyis az elmúlt szűk tíz évben az Orbán-kormány politikájának védelmét látta el az EU-ban. Úgy ismerik, mint aki keményen,

teljes mellszélességgel állt ki a vitákban a kormány álláspontja mellett.

Biztosként, a bizottság tagjaként azonban nem a küldő kormány álláspontját kell(ene) képviselnie a közösségben, hanem a bizottságét a terület (bővítés és a szomszédságpolitika) uniós kötelezettségét az összes országban.

Vagyis akár a magyar kormánnyal szemben is

(szomszédsági ügyek), illetve a tagságra pályázó balkáni országokban például a jogállamisági szabályokat számon kérni. Már Trócsányi kapcsán szóba került, hogy a külügyi bizottságban kemény kérdésekre számíthat a jelölt a hazai jogállam felszámolásában játszott szerepe, illetve a balkáni államokban végrehajtott magyar beavatkozás miatt. Most Várhelyi számíthat ugyanezekre.

A portfóliócsere valószínűtlen, mert a biztosjelöltek EP-bizottsági meghallgatásai már a héten elkezdődnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK