Valerij Geraszimov Archives › Független Hírügynökség

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

-

2024-02-03

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

A Reuters és a Washington Post értesülései szerint Ukrajna elnöke lapátra teszi az ország első számú katonáját, aki az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel a rendezésről.

Valerij Zaluzsnij tábornok megnyerhetetlennek tartja a háborút Oroszország ellen, ezért fegyverszünetet szorgalmaz nagyjából a jelenlegi frontvonalon. Zelenszkij elnök az USA támogatásával ezt elutasította. Válaszul Zaluzsnij tábornok azt közölte az ukrán államfővel, hogy csakis akkor tudják folytatni a háborút, ha behívnak még 500 ezer embert, mert az oroszok 3-1 arányban fölényben vannak a fronton. Ezt az utóbbi információt a CIA igazgatója is megerősítette, aki a Foreign Affairsben állást foglalt Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij elnök nem fogadhatja el az 500 ezres behívást, mert ez népszerűtlenné tenné mind őt mind pedig a háború folytatását Ukrajnában.

“Miért pénzelünk egy megnyerhetetlen háborút?”

Ezt kérdezi Donald Trump, aki választási kampánya során állandóan azt hangoztatja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai konfliktust. Ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy elfogadná a területért békét elvet, melyet Zelenszkij elnök elutasít, Zaluzsnij tábornok viszont nem. Putyin azért is vár Trump választási sikerére, mert ebben az esetben bízik a megállapodásban az ukrán elnök feje fölött, ezt pedig győzelemként adhatná el Oroszországban, ahol mind kevésbé népszerű a háború, ahogy választási ellenfelének előretörése figyelmeztető jel lehet a számára: az idő nem neki dolgozik.

Orbán Viktor Brüsszelben nem elsősorban Ukrajna miatt vétózott hanem azért, hogy megkapja az uniós 30 milliárd eurót. 10 milliárdot már sikerült kizsarolnia, de legutóbb már figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy “eddig és ne tovább!”

Orbán meghátrált, de abban bízik, hogy az idő neki dolgozik: a megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása továbbra is megoldatlan hiszen senki sem tudja Brüsszelben: miből is támogatják hosszú távon Ukrajnát? Macron elnök Davosban azt javasolta, hogy bocsássanak ki e célból közös uniós kötvényeket. Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Ezzel ellentétes politikai tendenciák érvényesülhetnek a júniusi európai választásokon , ahol előretörhet a szélsőjobboldal. Mind Meloni olasz miniszterelnök mind Morawiecki, Lengyelország ex miniszterelnöke jelezte: szívesen látják a Fideszt frakciójukban a választások után. Orbán el is fogadta a szíves invitálást, amely annak ellenére következett be, hogy Lengyelország és Olaszország támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, Orbán Viktor viszont nem.

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

ki

-

2022-06-07

0

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.

Kutuzov legendás név

Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.

Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.

Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.

Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.

Bevált a lopakodó Szíriában, megkezdték a sorozatgyártást

Polonius

-

2019-12-18

0

Bevált a lopakodó Szíriában, megkezdték a sorozatgyártást

Az oroszok megkezdik a SU 57-es lopakodó vadász bombázó sorozat gyártását. Ezt személyesen a vezérkari főnök jelentette be szerdán. Valerij Geraszimov tábornok hangsúlyozta: a SU 57-est Szíriában harci helyzetekben is többször kipróbálták és mindig kiválóan teljesített.

Először az orosz légierőt szerelik fel vele, majd exportálják is. Az orosz légierő a tervek szerint 2028-ra lesz feltöltve az ötödik generációs lopakodó vadász bombázóval .

Az orosz vadászgép 400 kilométeres távolságban is képes eltalálni egy célpontot. Egyidejűleg 62 célpontot tud azonosítani. A SU 57-es vadász bombázó okos bombákkal van felszerelve és olyan hiperszonikus rakétákkal, amelyek rendkívül gyorsan képesek megváltoztatni repülésüket a célpont eltalálása érdekében.

A SU 57-es Szíriában szembekerült az izraeli légierő F 35-ös gépeivel, és nem vallott szégyent. Az oroszoknak nagy légitámaszpontjuk van Szíriában, ahonnan a nyolc éve tartó polgárháború idején légitámadásokat intéztek Asszad elnök ellenfeleivel szemben. Az orosz légierőnek döntő szerep jutott abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett a polgárháborúban.

Orosz-amerikai katonai egyeztetés Szíriáról

FüHü

-

2018-03-23

0

Orosz-amerikai katonai egyeztetés Szíriáról

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban gratulált Putyin elnöknek az újraválasztásához, és közölte: hamarosan csúcstalálkozó lehet a két ország között. Ez a békülékeny gesztus lehetővé tette azt is, hogy a két állam vezérkari főnöke telefonon egyeztessen egymással arról: miképp lehet elkerülni a fegyveres szembenállást Szíriában.

Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők főnöke hívta fel amerikai kollégáját, John Dunford tábornokot. Moszkvában csak szűkszavúan ismertették a beszélgetés tartalmát, de az azért kiderült, hogy Szíriáról tárgyaltak.

A cél nyilvánvalóan az volt, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között.

Pedig alig pár napja, a hónap közepén Niki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ha más megoldás nincs, az Egyesült Államok készen áll akár a katonai beavatkozásra is Szíriában. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke akkor keményen figyelmeztette az USA-t: megvédi katonáit Szíriában. Mindez közvetlen katonai konfliktussal fenyegetett a két ország között Szíriában.

Moszkva Asszad elnököt támogatja, míg az USA a szír államfő ellenfeleit. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet Törökország fegyveres beavatkozása Szíriában. A törökök a kurd milíciák által elfoglalt területeken törnek előre. Törökország a NATO tagja, tehát elvben az USA szövetségese, de a Közel-Keleten inkább Oroszországgal működik együtt. A török fegyveres erők vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet az orosz és az iráni katonai vezetőkkel.

Oroszország szembeáll Amerikával Európában is. Az orosz hadügyminisztérium közölte: Valerij Geraszimov hamarosan találkozik az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokával, Curtis Scaparrotti tábornokkal, aki egyben a NATO európai erőinek a parancsnoka is, tehát a magyar fegyveres erők is az ő irányítása alá tartoznak.

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, feszültté vált a NATO és Moszkva viszonya.

A két katonai vezető találkozása enyhülést hozhat, de nyilvánvaló, hogy komolyabb áttörést csak egy Trump-Putyin tárgyalás hozhat. Ennek időpontjáról és helyszínéről még nincs döntés, de Trump és Putyin is jelezte: szívesen tárgyalnának egymással.

Orosz doktrína: a modern háborúban a nem katonai eszközök fontosabbak, mint a fegyverek

FüHü

-

2017-09-06

0

Orosz doktrína: a modern háborúban a nem katonai eszközök fontosabbak, mint a fegyverek

Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnöke az ukrajnai válság kellős közepén fejtette még ki nézeteit a modern háborúról, és Moszkva azóta is ezt a „tudományos káosz elméletet” alkalmazza.

Ezt írja a Politicóban a kérdés egyik legjobb szakértője. Molly K. McKew testközelben figyelhette az orosz nem épp ortodox módszerek alkalmazását amikor tanácsadója volt Szaakasvili elnöknek Grúziában, illetve amikor Moldova miniszterelnöke mellett töltött be hasonló tisztséget.

Valerij Geraszimov tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke 2013 februárjában tette közzé tanulmányát a modern hadviselésről. A címe: A tudomány értéke a jövőbe látásban.

A doktrína lényege az, hogy manapság

a nem katonai eszközök alkalmazása sokkal inkább célravezető a politikai elképzelések szempontjából, mint a hadsereg bevetése.

A szerző példája Ukrajna, ahol a Geraszimov-doktrína alkalmazása a legjobban nyomon követhető. Oroszország két szélsőséges mozgalmat támogatott: azokat az Ukrajna keleti részén élő oroszokat, akik csatlakozni akartak Oroszországhoz, és egyidejűleg azokat a neonáci ukránokat, akik Sztyepan Banderát tekintették az eszményképüknek.

Az ukrán nacionalista vezér a nácikkal együttműködve harcolt a Szovjetunió ellen – irtva közben a zsidókat és a lengyeleket is Ukrajnában. Később a szovjet titkosszolgálat végzett vele. A tudományosan megtervezett káosz odavezett, hogy Ukrajnában teljes az anarchia miközben

Putyin megszerezte a Krím félszigetet és de facto irányítja Ukrajna orosz többségű keleti tartományait.

Az orosz vezérkari főnök káoszelmélete abból indul ki, hogy Oroszország gyengébb mint ellenfelei.

„A cél nem az, hogy mi erősebbek legyünk mint az ellenfél hanem az, hogy legyengítsük annyira az ellenfelet, hogy az kénytelen legyen egyenlő partnerként elfogadni bennünket” – írja.

Geraszimov tábornoknak ezt az elképzelését valósították meg az USA-ban a választási kampány idején. A nem ortodox módszerek alkalmazása, hackerek bevetése kaotikus viszonyokat teremtett a választások során. Trump pedig béna kacsa lett, hiszen az oroszokkal fenntartott korábbi kapcsolatai miatt nem képes megvalósítani elképzeléseit. Washingtonban

jelenleg is vizsgálat folyik ellene.

Az Oroszország elleni szankciókat állítólag azért írta alá, hogy elkerülje az impeachmentet vagyis a szégyenletes bukást.

Mire juthat Oroszország ezzel a „tudományos káosz elmélettel”? Mind az USA mind az EU tapasztalja a gyakorlatban, hogy az oroszok megpróbálnak beavatkozni a belső ügyeibe. De hol az eredmény? Trump oroszbarát politikát ígért, de ebből nem lett semmi. Putyin az EU ellenfeleit támogatta, de azok csak Nagy Britanniában értek el eredményt, Németországban és Franciaországban nem.

Gyengíteni talán sikerült az ellenfelet, de az semmiképp sem süllyedt le Oroszország nívójára,

hiszen a gazdasági eredményei százszor különbek. Marad tehát a konvencionális fenyegetés: most kezdődik Fehéroroszországban a Zapad (Nyugat) nevű nagy orosz-belorusz hadgyakorlat, melyen állítólag azt gyakorolják majd, hogy miképp lehet lerohanni Ukrajnát vagy épp a balti államokat.

Címke: Valerij Geraszimov