Kezdőlap Címkék Vakcina

Címke: vakcina

Andy Landy mosolyalbuma – Igaz, az időseknek nem javasolt, viszont jó drága!

Orbán Viktor a pénteki rádió beszédében megígérte, hogy húsvétra be tudunk oltani több mint kétmillió embert, és elmondta: ha elkezdünk a kínai vakcinával Is oltani, május végére elérheti a szám a 3,5 milliót, júniusra pedig meghaladhatja a 6 milliót. 

Putyin miért nem kapott Szputnyik oltást?

Ursula von der Leyen továbbra is sikeresnek tartja az EU közös vakcina programját. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nem érti: „csodálkozom, hogy Oroszország miért kínálgat milliószámra vakcinát külföldön Putyin, ha maga nem oltatta be magát azzal a kíváló vakcinával, ráadásul saját népének oltása sem igazán halad előre?!”

Az 1952-ben született orosz elnök más országokban már megkapta volna az oltást az életkora miatt, de Oroszországban erre még nem került sor. Miért nem? – tudakolja Ursula von der Leyen, aki továbbra is állitja: az oroszok nem nyújtottak be dossziét a Szputnyik vakcináról az európai gyógyszerészeti hatósághoz. Moszkva ugyanakkor azt állitja, hogy ők már beadták a szükséges dokumentációt.

Az Európai Unióban eddig csak Magyarország engedélyezte az orosz vakcinát. Csehország némi habozás után lemondott a rendelésről és Szlovákia sem vesz orosz vakcinát noha a miniszterelnök pártolta volna ezt. Horvátország fontolgatja még a Szputnyik megvásárlását az uniós tagállamok közül. Szerbiában sok embert beoltottak már az orosz és a kínai vakcinával – amellett, hogy amerikai oltóanyag (Pfizer és Moderna) is érkezett az országba.

Korhatár problémák

A virológusok jelentős része azon az állásponton van, hogy az orosz és a kínai vakcina nem ajánlatos a hatvan év fölötti generációk esetében. Kínában nem is oltják a saját vakcinájukkal az idősebbeket. A

hatvan év felettiek számára Pfizer oltóanyagot vásároltak. Valószínűleg Oroszországban is ez a helyzet , de egyik országban sem sietnek beismerni: miközben a lakosságnak a hazai oltóanyagot ajánlgatják, az elit inkább az amerikai vakcinákat használja, mert jobban bízik azokban.

Miért vesz Magyarország kínai vakcinát?

Kína befolyásának növelésére használja fel a vakcina exportot. Orbán Viktor miniszterelnök egyik munkatársa elmondta a Wall Street Journal tudósítójának, hogy a magyar kormány kényszerhelyzetben döntött a kínai vakcina megvásárlása mellett, mert az Európai Unióból nem érkezik elegendő oltóanyag.

A kínaiak vakcinái már Szerbiában bizonyítottak. A Magyarországhoz hasonló méretű országban már több mint 900 ezer embert beoltottak jórészt orosz és kínai vakcinával. Magyarországon ez a szám 300 ezer.

Peking eddig elsősorban Ázsiában és Afrikában próbálkozott a Covid-19 elleni vakcina exportjával. Pakisztánban maga a miniszterelnök üdvözölte az első szállítmányt a repülőtéren.

Mi a baj a kínai vakcinával?

Kínában nem oltják a 60 év fölöttieket saját oltóanyaggal. Egyrészt azért, mert úgy ítélik meg, hogy a munkaképes lakosság prioritást élvez. Másrészt az orvosi indoklás az, hogy az idősebb generációk immun válasza kiszámíthatlan az oltással szemben.

Ezért Kína nagymennyiségű Pfizer oltóanyagot vásárolt, melyet valószínűleg a káderek kapnak meg, akiknek a döntő többsége 60 fölött van. Maga Hszi Csinping elnök 67 éves.

Hamisított vakcina a fekete piacon Kínában

Több mint 80 embert letartóztattak és 3000 hamisított Covid-19 vakcinát foglaltak le a rendőrök egy nagyszabású razzia során Kínában. Szeptember óta folyt az üzletelés a fekete piacon – számolt be a pekingi Global Times.

Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.

A pekingi belügy figyel

A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.

Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!

Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?

A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”

Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.

Japánba kínai vakcinát csempésztek?

A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.

Peking legnagyobb barátja a Mészáros-Orbán duó

Magyarország elsőként vásárol kínai vakcinát az Európai Unióban, és a miniszterelnök közölte: ezzel kívánja beoltatni magát. Ez is jól mutatja, hogy a kínaiak Kelet Európai nyomulásában olykor maguk a helyi kormányok játszák a legfontosabb szerepet.

A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.

Budapest – Belgrád vasútvonal

A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.

14 milliárd dollár tőkebefektetés Kínából

Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.

A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.

Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.

Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…

Titkosított szerződéseket kötöttek a gyógyszergyártókkal

Amikor az Európai Parlament tagjai leültek ebben a hónapban, hogy elolvassák az első nyilvánosan elérhető szerződést a koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról, észrevettek, hogy valami hiányzik. Valójában sok valami hiányzik.

A kormányok dollármilliárdokat öltek bele az oltások fejlesztésének segítésébe, és további milliárdokat költenek adagok vásárlására. Ezeknek az ügyleteknek a részletei nagyrészt titokban maradnak, a kormányok és a egészségügyi szervezetek beleegyeznek a gyógyszercégek titoktartási igényébe – írja New York Times.

Még alig néhány hete folyik az oltási kampány és kiderült a titoktartás teljesen lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot.

A Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyártók nemrégiben bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni az európai szállítási célokat, ami széleskörű aggodalmat okoz a veszélyes vírusvariánsok terjedése miatt. De a szerződéseik feltételei továbbra is szigorúan őrzött titkok maradnak, ami megnehezíti a cégek vagy a kormány tisztviselőinek a felelősség tisztázását.

A rendelkezésre álló dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók rugalmas szállítási ütemtervet, szabadalmi oltalmat és mentességet kaptak a minden felelősség alól, ha bármi rosszra fordul.

Az adagonkénti ár? Megváltoztatható. A bevezetési ütemezés? Megváltoztatható. Az előre kifizetett pénzösszeg? Megváltozhat.

A kormányok legalább három típusú oltóanyag-megállapodást kötnek:

  • néhányan közvetlenül gyógyszergyáraktól vásárolnak,
  • mások olyan regionális szerveken keresztül vásárolnak, mint az Európai Unió vagy az Afrikai Unió
  • sokan a nonprofit Covax programhoz fordulnak. Ez a szervezet több mint 190 ország szövetsége, amely a gyógyszergyártóktól vásárol azzal a céllal, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetővé váljanak, különösen a szegény országok számára, nekik ingyenesen vagy kedvezményesen.

Néhány kormány megállapodást írt alá a gyártókkal és a Covax-szal egyaránt.

Az Egyesült Államok 400 millió adag Pfizer-BioNTech és Moderna oltást kötött le, amely 200 millió ember számára elegendő. Közel áll további 200 millió további adag megrendeléséhez, de nyárig, akár 500 millió további vásárlási lehetőséggel is rendelkezik. Ezenkívül több mint 1 milliárd adagra szóló elővásárlási megállapodásokat kötött négy másik olyan társasággal, amelyek vakcinája még nem rendelkezik az Egyesült Államok hatósági jóváhagyásával.

Az UNICEF és az Airfinity tudományos elemző társaság által összegyűjtött adatok szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió 27 tagállama nevében tárgyaló közel 2,3 milliárd adagra kötött szerződést, és további mintegy 300 millióról tárgyal.

A Covax szerint valamivel több mint 2 milliárd oltóanyag-dózisra van megállapodása, bár ők is titkolják a szerződéseit. A szövetség keretében oltástámogatásra jogosult 92 ország közül csak körülbelül egy tucatnak sikerült külön üzletet kötnie az egyes vállalatokkal, összesen 500 millió adagért.

A titoktartás ellenére a kormányzati és a szabályozási dokumentumok, a nyilvános nyilatkozatok, az interjúk és az alkalmi csúszások feltártak néhány fontos részletet az oltóanyag-megállapodásokról.

A kormányok anyagilag segítették az oltóanyagok kifejlesztését

Az oltások fejlesztése kockázatos vállalkozás. A vállalatok ritkán fektetnek be a gyártásba, amíg meg nem bizonyosodnak meg arról, hogy oltóanyagaik hatékonyak-e, és elnyerhetik-e a kormány jóváhagyását. Ez az oka annak, hogy ezek fejlesztése és bevezetése általában sok időbe telik.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében a kormányok – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – és az olyan nonprofit csoportok, mint a CEPI, magukra vállalták e kockázat egy részét vagy egészét.

Az Egyesült Államok például 1,6 milliárd dollár vállalt arra, hogy a Maryland-i székhelyű Novavax vállalatnak segítséget nyújtson a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére. A CEPI mintegy 400 millió dollár támogatást és kamatmentes hitelt indított el.

Más vállalatok még több segítséget kaptak. A massachusettsi Moderna biotechnológiai vállalat nemcsak a kormány által kifejlesztett technológiát használta oltóanyagának alapjaként, hanem mintegy egymilliárd dollár állami támogatást is kapott a gyógyszer fejlesztésére. Augusztusban a kormány ezt követően kifizette az oltás első megrendelését 1,5 milliárd dollár értékben. A vállalat közölte, hogy a projektet teljes egészében a szövetségi kormány fizette.

Az ilyen típusú megállapodásokat úgy tervezték, hogy segítsék a vállalatokat a gyártás megkezdésében és az olyan költségek fedezésében, mint a klinikai vizsgálatok.

A vállalatok megőrzik tulajdonukként a szabadalmakat

Az óriási adófizetői beruházások ellenére a gyógyszergyártók általában teljes mértékben birtokolják a szabadalmakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eldönthetik, hogyan és hol gyártják az oltóanyagokat, és azok mennyibe kerülnek. Amint azt a CureVac szerződés megmagyarázza, a vállalat „jogosult kizárólagosan minden  tulajdonjoggal élni”.

Ez már hónapok óta vita tárgya. Országok koalíciója India és Dél-Afrika vezetésével kérvényezte a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy gyártók mondjanak le a szellemi tulajdonjogokról, hogy a generikus gyógyszergyártók megkezdhessék az oltások gyártását. Az Egészségügyi Világszervezet támogatta ezt az elképzelést, de mindezt az Egyesült Államok és Európa ellenzi, amelyek gyógyszergyártói szerint a szabadalmak és az ezekből származó nyereség az innováció éltető eleme.

„A kormányok mesterséges hiányt okoznak”

– mondta Zain Rizvi, a Public Citizen  csoportból.

„Amikor az állam finanszírozza a járvány megszüntetéséhez szükséges ismereteket, Azokat nem szabad titokban tartani.”

Árak változnak

A vakcinaszerződések egyik kulcsfontosságú feltételét – az egy adagra vonatkozó díjat – gyakran módosítják a kormányzati szerződések nyilvános verzióiban. A vállalatok ezt üzleti titoknak tartják.

Egyes gyógyszergyártók olyan záradékokat vezettek be a szállítási szerződéseikbe, amelyek lehetővé teszik számukra a szállítások felfüggesztését, ha az országok felfedik az árat.

Azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy árazásuk bizalmas maradjon, a gyógyszergyártók elsőbbséget élveznek a kormányzati tárgyalókkal szemben ezért nem tudják, mit fizetnek más országok.

Míg a kormányok elfogadták ezt a rendelkezést, a kiszivárogtatott összegek és néhány hivatalos jelentés megmutatja az eltéréseket. Az Európai Bizottság 2,19 dollárt fizetett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Egyetem által kifejlesztett vakcina minden adagjáért, míg Dél-Afrika több mint kétszer annyit, 5,25 dollárt fizetett a médiában megjelent hírek szerint .

A gyógyszergyártók nem válaszoltak arra a kérésre, hogy áttekintsék a meg nem valósult szerződéseiket, vagy elmagyarázzák, miért van szükség a titoktartásra. A Moderna szóvivője csak egy szabályozási dokumentumra mutatott rá, amely szerint

a szerződés „szokásos feltételeket és feltételeket tartalmaz”.

Ezért váltott ki ekkora felháborodást a múlt hónapban, amikor egy belga tisztviselő tévesen árlistát tárt fel, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok adófizetői adózóként 19,50 dollárt fizettek a Pfizer oltásért, míg az európaiak 14,70 dollárt.

Dag Inge Ulstein, norvég nemzetközi fejlesztési miniszter szerint az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek többet kell tenniük a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében. Arra is felszólította az országokat, hogy osszák meg az oltástechnológiát, és szerinte a gazdag kormányoknak mielőbb adományozniuk kell vakcinákat a szegény országoknak – még akkor is, ha továbbra is beoltják saját állampolgáraikat, ahogy Norvégia tervezi.

„Átláthatóságnak kell lennie a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatban”

– mondta egy interjúban. Ennek érdekében megosztotta a The New York Times-szal országa Covaxszal kötött adásvételi szerződését. Ez a szervezet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ügyleteit – sem a gyógyszergyártókkal, sem azokkal az országokkal, amelyeknek értékesíti.

Az országokkal kötött Covax-szerződések 10,55 USD / adag költséget feltételeznek, de figyelmeztetnek arra, hogy a végső költség magasabb lehet, miután belefoglalták a „hozzáférési/ sebességi prémiumot”, amelyet a Covax szerint arra használnak, hogy a vállalatok elősegítsék oltóanyagaik piaci bevezetését.

Az adományok és a viszonteladások erősen korlátozottak

A közegészségügy szószólói arra hívták fel a gazdag országokat figyelmét – amelyek a korai dózisok kivételével mind a sarkokba szorították a piacot – adományozzanak vagy adják tovább az oltóanyagokat a szegény országoknak. De a szerződések korlátozhatják a vásárlók lehetőségét  a vakcinak továbbértékesítésére, mert ezzel ronthatnák a gyógyszergyártók értékesítési lehetőségét.

A CureVac szerződés például megtiltja az európai országoknak, hogy a vállalat engedélye nélkül továbbadják, exportálják vagy adományozzák az oltóanyagot – beleértve a Covaxot is. Egyes szerződések az Egyesült Államokban hasonló korlátozásokkal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a vállalatok belefoglalták a szerződésekbe azt a rendelkezést, hogy garantálják bárhol is használják a vakcinájukat, ugyanazon jogi védelem vonatkozik rájuk.

A kormányok pedig más módszereket próbálnak találni az export korlátozására.

Kedden Németország lobbizta az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze tagállamainak, hogy blokkolják az oltóanyagok kivitelét az unión kívüli országokba, miután az oltóanyag-forgalmazás akadozva elkezdődött Európában.

Az oltások megérkeznek amikor  odaérnek

A kézbesítési idők belső információnak minősülnek, ezért nincsenek nyilvános referenciaértékek, amelyek alapján számonkérhetnék a vállalatot.

Sehol sem egyértelműbb ez, mint az Európai Uniónak az AstraZenecával folytatott harcában a vállalat bejelentése miatt, miszerint az idei első negyedévben nem szállítja le  beígért és várt adagot. Az európai tisztviselők szerint konkrét, szerződéses biztosítékokat kaptak az ilyen szállításokért. A vállalat szerint csak azt ígérte, hogy mindent megtesz ezen célok elérése érdekében.

Az európai tisztviselők, akik eredetileg beleegyeztek a szerződés titkosításába, most arra kérték a céget, hogy hozza azt nyilvánosságra. Hacsak nem történik meg, nincs mód annak felmérésére, hogy ki a felelős.

De nem kérdés, hogy a gyógyszergyártók rengeteg mozgásteret építettek be maguknak a szerződésekbe.

A CureVac szerződés szerint becsléseknek kell tekinteni a szállítási határidőket.

– ez áll a szerződésben. Hasonló rendelkezések vannak más szerződésekben is.

Szinte minden oltóanyaggyártó hasonlóan mondta a befektetőknek, hogy esetleg nem tudják teljesíteni az előzetesen jelzett mennyiséget.

„Lehet, hogy nem tudjuk időben létrehozni vagy növelni a gyártási kapacitást”

– figyelmeztetett Pfizer tavaly augusztusban egy vállalati beadványban.

Ez a bizonytalanság elkeserítette az egészségügyi tisztviselőket. Amikor a Pfizer nemrég azt mondta Olaszországnak, hogy átmenetileg 29 százalékkal csökkenti a szállításokat, a kormány közölte, hogy fontolgatja a cég bíróság elé állítását. ha ez a per, ha megvalósul, nyilvánosságra hozhatja az Európai Unió a Pfizerrel kötött szerződésének néhány részletét, amely jelenleg egészében titkos.

„Több oltást és gyorsabb szállítást ígértek” – mondta Steven Van Gucht, a belga kormány legfőbb virológusa. – Végül nem tudtak szállítani.

Néhány kormány profitál

A világjárvány elején az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hitelnyújtó szervezete 100 millió dolláros hitelt nyújtott a BioNTech német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve oltóanyagot gyártott.

A kölcsön kamatain felül az európai bank akár 25 millió dollár oltásnyereséget is kap, a szerződés átdolgozott változata szerint, amelyet a BioNTech nyújtott be az értékpapír-szabályozókhoz.

A bank szerint a profitmegosztási megállapodások tükrözik a korai finanszírozás kockázatát. Rizvi azzal érvelt, hogy ez a kormányokat egy oldalra állítja a gyógyszergyártókkal, és csökkenti a vakcinák olcsó és széles körben elérhetővé tételének ösztönzőit.

A vállalatok felelősségvédelmet kapnak

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyártókat szinte minden felelősség alól védik, ha oltóanyaguk nem működik, vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A kormány a Covid-19 gyógyszergyártókat biztosította a PREP törvény alapján, amely egy 2005-ös törvény célja, hogy felgyorsítsa az orvosi felhasználást az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ez azt jelenti, hogy az emberek gondatlanság vagy hanyagság esetén sem indíthatnak pert a cégek ellen. Az egyetlen kivétel ha bizonyítani lehet a „szándékos kötelességszegést”.

A gyógyszergyártók hasonló felelősség alóli mentességeket kötnek ki minden más országgal folytatott tárgyalás során is. Az európai tárgyalók ezt nem akarják elfogadni. A Covax mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az országok minden felelősséget átvállaljanak a gyártótól.

A CureVac-EU szerződés is néhány kivételtől eltekintve megvédi a gyógyszergyártót a felelősségtől. Ezeket a kivételeket most most nyilvánossá teszik.

A Dél-Afrikában kimutatott mutánssal szemben csökken a vakcinák hatékonysága

Egy elemzés Nagy-Britanniában azt találta, hogy a Novavax vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék, de a dél-afrikai covid variánssal végzett kísérletben a hatékonysági ráta alig érte el 50 százalékot.

A Novavax, az amerikai szövetségi kormány Warp Speed ​​műveletével támogatott, vállalat csütörtökön először azt közölte, hogy Covid-19 vakcinája robusztus védelmet nyújtott a vírus ellen. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az oltás kevésbé hatékony a gyorsan terjedő Dél Afrikai változattal szemben. Ez jelentős visszaesést jelent a cég számára a világméretű versenyben, amelynek elsődleges célja, hogy véget vessen a világjárványnak mely már több mint 2,1 millió ember halálát okozta.

A hír azért okozott problémát mert néhány nappal korábban a Moderna és a Pfizer is bejelentette, hogy oltóanyagaik szintén kevésbé hatékonyak ugyanazon változat ellen.

A tavalyi nyáron a Warp Speed ​​hadművelet által támogatott hat oltójelölt egyikét jelentő Novavax kísérleteket folytat Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Mexikóban. Csütörtökön azt közölte, hogy Nagy-Britanniában végzett 15 000 fős vizsgálatának korai elemzése kiderítette, hogy a két dózisú vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék. De egy dél-afrikai kispróba során a hatékonysági arány alig 50 százalékra csökkent. Szinte az összes esetet, amelyet a tudósok eddig elemeztek ott,

a B.1.351 néven ismert változat okozta.

 Az adatok azt is megmutatták, hogy sok kísérleti résztvevő megfertőződött a variánssal, még akkor is, ha már megkapta Covid-ot.

„Megvan az első vizsgálat – elsőként hajtunk végre egy hatékonysági vizsgálatot – a változó vírussal szemben” – mondta Stanley Erck, a Novavax elnöke és vezérigazgatója. Azt mondta, hogy a kutatók arra számítottak, hogy a változatok megváltoztathatják a próba eredményeit, de „a változás mértéke mindenkinek meglepetést okozott.”

Az orosz vakcinával Orbán a közös uniós politikát támadja

A brit Financial Times és a Guardian egyaránt arra a megállapításra jut, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyéni politikai érdekeit az unió közös érdeke elé helyezi. A New York-i Bloomberg ehhez hozzáteszi, hogy mindez része Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciájának, mely igen jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben az EU és az USA bírálja Oroszországot.

A brüsszeli bizottság bírálta Orbán különutas vakcina politikáját, de elismerte, hogy vészhelyzetben erre minden tagállamnak joga van.

A magyar miniszterelnök arra hivatkozik, hogy meg kell menteni a magyar emberek életét, ezért vásárol Magyarország az unióból elsőként orosz vakcinát.

Mi lehet a gond az orosz vakcinával?

Oroszországban elindult a tömeges kampány.

Több mint egymillió ember kapta már meg a védőoltást és panasz nem érkezett vagy legalábbis a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó nem számolt be ilyenről.

Az Rt.com – Putyinhoz igen közelálló portál – kiemelte, hogy Magyarország az első olyan uniós állam, mely vásárol az orosz vakcinából. Eddig az orosz vakcinát a szegényebb államokba sikerült eladni.

Ugyan az Egyesült Arab Emirátusok is jelentkeztek, de kérdés, hogy kinek szánják az orosz vakcinát ? A helyi elitnek avagy a vendégmunkásoknak?

Indiában a helyi elit a nyugati vakcinákat használja míg a népet a saját indiai oltóanyagukkal oltják be.

Mi ezzel a probléma? 60 év fölött problematikus!

Az orosz vakcina, a kínaiak és az indiaiak hagyományos oltóanyagok, melyek azon az elven alapulnak, hogy a legyengített vírust oltják be. Majd ennek eredményeképp a szervezet immunrendszere ellenanyagot fejleszt ki és kialakul a védettség. Csakhogy 60 fölött a szervezet reakciója már távolról sem biztos…

Kínában ezért nem oltják a 60 fölöttieket viszont nagy mennyiségű Pfizer-Biontech vakcinát vásároltak az elit számára …

Orbán és a kínai vakcina

A magyar kormányfő a kínaiak vakcináját ajánlja honfitársainak, és ennek érdekében sürgeti a magyar ellenőrző hatóságot: mielőbb adja meg az engedélyt annak felhasználására – írja a New Yorki Bloomberg.

Eközben a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja Brüsszelt, mert nem biztosít kellő mennyiségű oltóanyagot Magyarországnak. Az EU engedélyezte a BioNtech-Pfizer vakcinát és a Modernat, de az oroszok és a kínaiak oltóanyagát nem, mert erős kétségek merültek fel velük kapcsolatban.

Miben különböznek a kínaiak és az oroszok vakcinái a Pfizer és a Moderna oltóanyagtól?

A kínaiak és az oroszok vakcinái hagyományos oltóanyagok vagyis a Covid-19 vírus legyengített változatát injekciózzák be a szervezetbe míg a Biontech-Pfizer forradalmian új eljárást alkalmaz, melyet jelentős részben a Magyar Karikó Katalin alapozott meg. Ezért nevezte magyar vakcinának a BioNtech-Pfizer oltóanyagot Orbán Viktor. Inkább európai vakcináról kellene beszélnie, mert egy török házaspár hozta létre Mainzban Németországban a magyar Karikó Katalin és mások kutatásai alapján.

Európa lemaradt a gyártásban

Bár a vakcina európai, de az amerikai Pfizernek van csak meg a gyártó kapacitása. Ők maximális teljesítményt nyújtanak, de így sem tudják kielégíteni az igényeket, mert a világ minden tájáról érkeznek a rendelések. Az Európai Unió csak egy a sok közül, ezért előzhette meg ezen a téren az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Joe Biden első elnöki 100 napja során 100 millió amerikai polgárt kíván beoltatni, hogy véget vessen a járványnak.

Veszélyes lehet-e a hagyományos vakcina?

Bár sem az orosz sem a kínai oltási kampánnyal kapcsolatban nem érkeztek negatív hírek, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Kínában nem oltják az idősebb generációt. Attól tartanak ugyanis, hogy ennek a generációnak az immunrendszere nem hatékonyan reagál a védőoltásra.

Magyarország egymillió kínai vakcina importjára készül. Elvben uniós jóváhagyás nélkül akadályokba ütközhetne ennek felhasználása, de a vészhelyzetre hivatkozva a magyar kormány felülbírálhatja a döntést mondván: polgárai érdekében cselekszik.

Nyáron a futball Európa bajnokság keretében mérkőzéseket terveznek Magyarországon is. A magyar miniszterelnök, a futball megszálottja, mindenképp szeretne teltházas stadionokat. Ehhez viszont véget kellene vetni a járványnak, melynek már több mint 11 ezer halottja van Magyarországon.

A kínai vakcina

Csütörtökön a sajtótájékoztatón Gulyás Gergely, péntek reggel a rádióban Orbán Viktor adta elő, hogy az Európai Unió által megrendelt vakcinából nincs elég, ezért a kormány egymillió kínai vakcinát hoz be, csak a magyar gyógyszerhatóság engedélyére, „papírjára” kell még várni. Ha ez meglesz, mindenkit gyorsan be lehet oltani.

Mit szóljunk ehhez. Vajon miért akar az Orbán-kormány kínai vakcinát behozni? (Hozna be oroszt is, de Gulyás Gergely egy korábbi nyilatkozata szerint Oroszországban nem elegendő a kapacitás.)

Mondhatnánk, hogy jó lenne mielőbb minél több embert beoltani, és ha ehhez nem jön elég az EU által megrendelt európai és amerikai vakcinából, miért ne hozzanak be kínait?

Miért ne tekintsük ezt tisztességes szándéknak, felelős intézkedésnek?

A dolog számomra egyszerű. Oroszország a legújabb hírek szerint februárban kéri, hogy az EU gyógyszerügynöksége engedélyezze a Szputnyik-V vakcina alkalmazását. Talán nem véletlenül nem kérte eddig, és kéri majd csak februárban – addigra lesz olyan szinten a vakcina, hogy az engedélyezést jó eséllyel kérheti.

A kínai gyártó nem kérelmezi, bizonyára nem véletlenül.

Nem tudok nem szabadulni a gondolattól, hogy Orbán a vakcinabeszerzésnél is az EU-tól, a Nyugattól való függetlenedés és az Oroszország és Kína irányában történő külgazdaság-politikai nyitás elvét érvényesíti. Ugyanazért akarnak orosz vagy kínai vakcinát behozni, amiért orosz metrószerelvények állítólagos felújításával korszerűsítették a hármas metrót, nem engedve meg Tarlósnak új francia szerelvények beszerzését, orosz reaktorokkal bővítik a paksi atomerőművet, kínai kivitelezésben építik az új belgrádi vasútvonalat.

Azután kiderült, hogy az orosz metrószerelvények minősége elmarad a franciákétól, és az ugyanilyen orosz technológiával a finnországi atomerőmű-építkezésen bajok vannak.

A metrószerelvények hibáit majd, ha lehet, kijavítják, de mi lesz, ha a kínai vakcina mégsem lesz ugyanolyan jó, mint a német vagy amerikai? Talán nem véletlen, hogy más EU-tagország, ahol szintén a kívánatosnál lassabban érkezik a nyugati vakcina, nem fordul a kínai vakcina felé? Ahogy orosz metrószerelvények sem futnak nyugat-európai városok alatt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!