Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

A Sólyom Ukrajnában vadászik

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy régi HAWK légvédelmi berendezéseket küld Ukrajnába az orosz drónok és cirkálórakéták elleni hatékony védekezés érdekében.

A HAWK elfogó rakéták a kisebb, rövidebb hatótávolságú Stinger rakétarendszerek továbbfejlesztése, amelyeket az Egyesült Államok már bevetett az orosz invázió elrettentésére.

A Biden-adminisztráció az elnök különleges jogát fogja felhasználni a vietnami korszak technológiáján alapuló, de többször továbbfejlesztett HAWK berendezés átadására. Az illetékes hatóság hatóság lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy vészhelyzet esetén a kongresszus jóváhagyása nélkül gyorsan szállítson védelmi termékeket és szolgáltatásokat a raktárkészletekből. A Reuters nem tudta megtudni, hány HAWK-rendszert és rakétát szállíthat át az Egyesült Államok Ukrajna részére. A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni a hírt.

A HAWK rendszer a Raytheon Technologies által gyártott PATRIOT rakétaelhárító rendszer elődje, amelynek Ukrajnába való átruházásának lehetőségét továbbra sem veszik fontolóra – közölték amerikai illetékesek.

Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Washington fejlett légirendszerekkel látja el Ukrajnát a hónap eleji pusztító orosz rakétatámadást követően.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy Spanyolország négy HAWK kilövőt szándékozik küldeni.

Az Egyesült Államok valószínűleg először Ukrajnába küld elfogórakétákat a HAWK rendszerhez, mert nem világos, hogy elegendő amerikai hordozórakéta jó állapotban van – mondta egy amerikai tisztviselő. Az amerikai rendszerek évtizedek óta raktárban vannak.

Amerikai illetékesek szerint a hét végén új segélycsomagot jelentenek be. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy ez valószínűleg a közelmúltban 700 millió dollár körüli biztonsági segélycsomagok körülbelül fele lesz.

Nem volt azonnal világos, hogy a HAWK elfogó rakéták is bekerülnek-e, de amerikai tisztviselők korábban arra figyelmeztettek, hogy a katonai segélycsomagok mérete és összetétele gyorsan változhat.

Az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok mintegy 17,6 milliárd dollár értékben küldött Kijevnek biztonsági segítséget.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

A titkosszolgálat Márki Zay Péter nyomában

0

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának utasítására már nemcsak a rendőrség hanem a titkosszolgálatok is nyomozni kezdtek az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje ellen.

Márki Zay Péter amerikai támogatása

A választási kampány idején a kormánypárti sajtó nyíltan a CIA ügynökeként bélyegezte meg az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Aki ezt természetesen cáfolta. Az mindenképp nyilvánvaló, hogy Márki Zay Péter élvezte az Egyesült Államok támogatását.

Az USA számára az ukrajnai háború kitörése óta mind nagyobb problémát jelent, hogy Orbán Viktor továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is közölte az új amerikai nagykövet érkezésekor, hogy  “diplomatát várunk nem pedig helytartót”. Ráadásul Orbán Viktor Trump szövetségese, és emiatt tényezővé vált az amerikai belpolitikában is. Az USA nagykövetség már a 2018-as választások előtt próbálkozott azzal, hogy leváltsa Orbán Viktort. Lázár János akkori kancellária miniszternek kínáltak lehetőséget. Orbán emiatt rúgta ki törekvő kancellária miniszterét, aki időközben visszakerült a kormányba, de szerényebb tisztségbe. 2018-ban egy esetleges Orbán Lázár váltás Magyarországon senkit sem érdekelt volna az Egyesült Államokban, de 2022-ben már nem ez a helyzet. Orbán ezért is barátkozik Trumppal.

Márki Zay Péter így reagált: “Üdvözlöm a nemzetbiztonsági bizottság munkáját”,  majd hozzátette, hogy nem kapott meghívót arra az ülésre “ahol rólam mint nemzetbiztonsági kockázatról volt szó.”

Az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje egyúttal viszontváddal élt, kérte, hogy vizsgálják meg: “a Fidesz orosz kapcsolatait, az orosz kémbank és az orosz kémek budapesti tevékenységét és befolyását valamint a Paks 2 atomerőmű projektet.”

A fenyegető gazdasági csőd

Az USA igazi aduja a renitens rendszerekkel szemben a pénz. Erdogan török elnök rendszere hivatalosan 83%-os inflációval küzd, de az ellenzék szerint a valós szám több mint 180%!

Magyarország még nem tart itt, de a galoppozó infláció szétzilálja a nemzeti együttműködés rendszerét és csökkenti Orbán Viktor népszerűségét. Az USA és a magyar ellenzék problémája az, hogy nem tudnak működőképes alternatívát kínálni a szavazópolgároknak. Bulgáriában az USA által támogatott liberális kormány hónapok alatt megbukott, a választásokat pedig az a Bojko Boriszov nyerte el, akinek rendszere még korruptabb volt mint Orbán Viktoré.

Putyinnal keringőzött, ma “politikai menekült” Libanonban

0

Ausztriában a kémelhárítás vizsgálatot indított, mert az USA figyelmeztette az osztrák kormányt: oroszbarát szervezet dolgozik a semleges országban.

A CIA szerint ez az oroszbarát szervezet beépült az osztrák állami intézményekbe – köztük például a külügyminisztériumba is. Mindez akkor történt amikor a Szabadságpárt vezére Ausztria alkancellárja volt, a külügyminiszter pedig Karin Kneissl, akit ez a szélsőjobboldali párt állított a diplomácia élére. Amúgy a Szabadságpártot Putyin szép pénzekkel finanszírozta. Cserébe a Szabadságpárt teljesen rendbenlevőnek találta a népszavazást, amely Oroszország részévé tette az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.

Az orosz-osztrák barátság feledhetetlen pillanata volt amikor Putyin elnök nemcsak, hogy elment Karin Kneissl esküvőjére, de táncolt is a menyasszonnyal. Értékes fülbevalókat is kapott a miniszter asszony Putyintól, de ezeket be kellett szolgáltatnia a külügynek.

Aztán a Szabadságpárt kibukott a hatalomból, mert vezéréről kiderült: Putyin pénzéből Orbán Viktorhoz hasonló média birodalmat akart kiépíteni Ausztriában.

A tervből nem lett semmi. Kneissl asszonynak távoznia kellett a külügyből.

Bécs Washington és Moszkva között

Az amerikaiakat komolyan aggasztotta, hogy Putyin erős szervezetet épített ki Ausztriában. Emiatt figyelmeztették is Sebastian Kurz kancellárt. Közölték vele: ha nem számolja fel az orosz szervezetet, akkor Ausztriát kiteszik a Berni Unióból! Ebben az unióban az USA európai szövetségeseinek titkosszolgálatai egyeztetik elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz kancellár mindent megígért, de keveset tett. Villámgyorsan eltűnt Ausztria közéletéből noha csoda gyerekekként indult, és végtelenül hosszú karrierről álmodott. Ám előkerült egy korrupciós ügy, és ezen a banánhéjon elcsúszott Kurz, aki az USA-ba távozott.

Mi lett Karin Kneissl asszonnyal, aki oly feledhetetlenül pukkedlizett Putyin előtt?

Bekerült a Rosznyeft felügyelő bizottságába: évi 450 ezer eurót kapott ezért – derítette ki az osztrák sajtó. Csakhogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Válaszul az Európai Unió kezdte összeállítani a feketelistákat Putyin barátairól. Karin Kneissl búbánatosan lemondott. Ekkor kopogtatott be hozzá az osztrák kémelhárítás: mit tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálat beépült a külügybe? Igaz-e, hogy külön vonala volt és van Putyinhoz? Karin Kneissl mindent tagadott. Majd pedig Libanonba távozott mint “politikai menekült”.

Mi van Budapesten?

Az orosz titkosszolgálat a magyar külügybe is beépült – derítette ki a Direkt36. Az oroszokat természetesen nem annyira Magyarország érdekelte hanem az Európai Unió és a NATO. Az észak-atlanti katonai szervezet már óvakodik attól, hogy megossza különösen fontos információit a magyar diplomatákkal, mert attól tart, hogy Putyin nagyon gyorsan értesülne ezekről. Az Egyesült Államok jelentős összegű katonai támogatást nyújt azoknak a NATO államoknak, melyeket az ukrajnai háború közvetlenül érint. A térség minden országa kap ebből az amerikai támogatásból kivéve Magyarországot. Nem is csoda: amikor a térség összes országának államfői közösen tiltakoztak az ellen, hogy Putyin négy ukrán kormányzóságot orosz területnek nyilvánított, a magyar aláírás hiányzott. Novák Katalin elnökasszony nem írta alá a közös dokumentumot. Ez azért különösen kellemetlen, mert Putyin korábban felkínálta Magyarországnak Kárpátalját. Lengyelországnak Nyugat Ukrajnát, Romániának Bukovinát kínálta Putyin, ha elnézik neki Kelet Ukrajna lenyelését. Mind Varsó mind pedig Bukarest elutasította Ukrajna felosztását.
A magyar kormány néma maradt…

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Görögország egykori pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz, aki a baloldali Sziriza mozgalom kormányának nevében tárgyalt annak idején a görög adósságról az IMF-el és az Európai Unióval valamint az Európai Központi Bankkal/ez volt a híres trojka, azt állítja, hogy az Ukrajnában folyó a háború kizárólag az USA érdeke.

A Sziriza mozgalmat Putyin elnök támogatta. Az adósságválság kellős közepén ki akarták vinni Görögországot az eurozónából, de ezt hazai és külföldi erők megakadályozták. A baloldali Varufakisz a kormánypárti Mandinernek azt mondta, hogy Magyarországnak sem kellene belépnie az eurózónába, mert akkor csökken a szuverenitása, és úgy járhat mint Görögország.

Uniós viták a szankciókról

Prágában kétnapos csúcson vitatják meg a tagállamok vezetői azt, hogy milyen legyen az Európai Unió közös energia politikája. A tanácskozás előtt az olasz és a francia uniós biztos is bírálta Németországot, amely 200 milliárd eurós energiacsomagot állított össze ahelyett, hogy közös európai tervről gondolkodott volna.

Ki a nyertese a szankciós politikának, Putyin vagy az Európai Unió?

“Az Egyesült Államok. Az amerikaiak lépnek a Gazprom helyére.

A texasi cseppfolyósított földgázt az USA a belföldi ár hatszorosáért árusítja Európában.
100 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Európában, és ezzel meghiúsítják az önálló európai hadsereg létrehozását. A NATO maradt Európának, a NATO pedig egyet jelent Washingtonnal. Ebben a háborúban egy kivétellel mindenki veszít. Az oroszok, az ukránok, az európainak mind veszítenek – csak az USA jár jól. Konkrétan az amerikai hadiipari komplexum és a texasi energia cégek. Putyint büntetőjogi felelősség terheli azért, mert a háború mellett döntött Ukrajnában. Sem Oroszország sem Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. Új Afganisztán jön létre.”

Európai energiaunió

Ezt sürgeti Olaszország, Franciaország és sok más tagállam, de Németország a saját útját járja.

“Nincs energia unió. Elvileg létezik egy közös energia piac, de nincs működő rendszer. Minden ország maga intézi az energia vásárlásokat. Mindenki maga találja ki a megoldást. Ezért mondom azt, hogy az Európai Unió tulajdonképp nem is létezik”

– mondta Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszter a Mandinernek.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK