Simicska Lajos az Egyesült Államokba küldi a fiát nyelvet tanulni – erről szól a fáma. Kérdés, csak az a cél, hogy megtanuljon angolul vagy az, hogy letelepedjen „a korlátlan lehetőségek hazájában”.
Ön hogy látja? Szavazzon!
Címke: USA
India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol
Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.
Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.
Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.
Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.
A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.
S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.
A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök – Indiához hasonlóan – orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.
A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába
Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.
Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.
Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.
Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.
Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.
Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy
Kína az élre akar törni a modern technológiában,
elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.
Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót
„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.
Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10 százaléka jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.
Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.
Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát, és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára.
Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem díjazná, ha a kínaiak export offenzívája megindulna Kelet Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel mint a gyengén fejlett keleti uniós tagállamokkal.
Trump vagy tramp?
Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.
Kapkod minden döntésében, nála láthatólag semmi sincsen előkészítve ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle minden pozícióban.
Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.
Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan jöttek , éppen hol vannak?
Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó Mexicot fenyegető magatartásának is. A valós napi gondok ellenére nem biztos, hogy az állandó konfrontáció a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.
Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele máris etnikai származású.
Az USA külpolitikája amúgy is hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai helyzetre gondolunk.
Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.
Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.
Kabaréban illik de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.
Az ukránok egy életre megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.
Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.
Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.
Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna ellenére az EU felbomlása vagy a NATO véd ernyő levétele Európáról.
Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.
Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren pedig egyrészt elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!
Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját amivel elrettentheti Oroszországot, mert ne kerteljünk, róla van szó.
Ezzel a magatartásával viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.
Az USA ma a legnagyobb és legerősebb ország, különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre azonban fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.
Ráadásul a fák magában az USA-ban sem nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani politikai arénában és valószínűleg csak azért nem mozdították el eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek, esélyeinek a következő választásokon stb.
Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik, a napi 10 ostoba Trupm Twitter üzenet és pózoló nagyot mondás ellenére.
Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni odakozmált politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .
Trumpnak jobb lenne inkább saját portája előtt sepregetnie, mert romlanak a bevándorolók és a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.
Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és kakaskodás?
Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket a Fehér Ház előtt.
Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?
Akárhogy is, Trump egyben erkölcsi probléma is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk!
Nem engedték be az Egyesült Államokba a NATO volt főtitkárát
Javier Solana 2013-ban NATO főtitkárként Teheránban előkészítette a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, melyet végül 2015-ben írtak alá. Az Egyesült Államok volt az egyik nagyhatalom, amelyik aláírta a nemzetközi egyezményt Irán nukleáris programjáról, ám az USA idén kilépett az atomalkuból.
A belbiztonsági minisztérium azonnal reagált: Irán visszakerült a tiltó listára. Minthogy Javier Solana az automatikus rendszeren pályázott a belépésre, a gép visszadobta a kérést, mert Solana korábbi utazásai között ott szerepelt Irán is. Természetesen az idén 75 éves spanyol politikus pályázhat a konzulátuson vízumért, de ez időigényes és fizetni is kell érte, így
Solana mindenképp lekési azt a washingtoni tanácskozást, melynek meghívott vendége volt.
Az esetről beszámoló írás a New York Times-ban az elmúlt hét egyik legolvasottabb cikke volt. A Trumppal csak igen mérsékelten szimpatizáló New York Times olvasók megdöbbentek, hogy még egy volt NATO főtitkár is fennakadhat a szűrőn, melynek elvben a terroristákat kellene kiszűrnie. Amióta Trump az elnök, egyre szigorítják a belépési feltételeket az Egyesült Államokba, s ezzel egyidejűleg a hatóságok arra törekszenek, hogy minél több illegális bevándorlót minél gyorsabban kitegyenek az USA területéről.
Az America First politika nem mindenütt vált ki szimpátiát az Egyesült Államokban sem: nemrégiben Trump szóvivőjét kidobták egy Washingtonhoz közeli étteremből. Az amerikai tulaj kerek perec kijelentette: nem akarnak olyan embert kiszolgálni, aki olyan embert szolgál, mint Donald Trump!…
Folytatódik az adok-kapok – Trump megint fenyegetőzik
20 százalékos extra importvámmal fenyegette meg Európát az amerikai elnök. Donald Trump kedvenc csatornáján keresztül, a Twitteren szólította fel Európát a ma hatályba léptetett ellenintézkedéseinek a visszavonására, ellenkező esetben az európai autóipar láthatja a kárát.
Mától kezdték el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdték el azonnal alkalmazni a plusz terheket. A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékénen acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel.
Erre válaszul üzent Trump a Twitteren:
Based on the Tariffs and Trade Barriers long placed on the U.S. and it great companies and workers by the European Union, if these Tariffs and Barriers are not soon broken down and removed, we will be placing a 20% Tariff on all of their cars coming into the U.S. Build them here!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) June 22, 2018
Trump mintegy egy hónapja egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezetett be az acél és 10 százalékosat az alumínium bevitelére. Az elnök szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
Nem csak Európa kapott ilyet a „nyakába”, a többi között Kanada és Kína is, amelyek szintén nem nyelték ezt le, s Európához hasonlóan válaszként maguk is arányos importvám-emelésről döntöttek.
Trump beszólt Merkelnek, aki ettől népszerűbb lett
Az USA nem lesz migránstábor – ezt üzente Donald Trump Angela Merkelnek, kihasználva azt, hogy a kancellárt belső ellenségei támadják bevándorlási politikája miatt.
Horst Seehofer német belügyminiszter azt javasolta, hogy fogjanak össze Ausztriával és Olaszországgal annak érdekében, hogy kizárják a menedékkérőket a három állam területéről. Angela Merkel elutasította ezt a megoldást, mondván, hogy európai megoldás szükséges.
Angela Merkel úgy oldotta meg a menekültválságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország megakadályozza az olyan tömeges bevándorlást, mint amilyenre 2015-ben sor került. Akkor több mint egymillió menedékkérő érkezett – jelentős részben Magyarországon keresztül – Ausztriába és Németországba.
Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet azért Erdogannak, hogy akadályozzon meg egy hasonló inváziót.
Bár Törökország és az EU viszonya rossz, ám ehhez az egyezményhez mindkét fél tartja magát.
A bevándorlók többsége az EU-török egyezményt követően Olaszországon keresztül érkezett Európába. A mostani, populista kormány hatalomra kerülése után máris lezáratta a kikötőket a menedékkérőket szállító hajók elől. Ezt követően javasolta Kurz osztrák kancellár és Seehofer német belügyminiszter, hogy Olaszországgal együtt lépjenek fel a bevándorlók kizárására. Az EU hamarosan megvitatja a közvéleményt minden tagállamban megosztó kérdést.
Donald Trump most úgy érezte, hogy neki is hallatnia kell a hangját Merkel ellenfeleinek támogatására. Ezt korábban már berlini nagykövete is megtette, aki nyíltan elitcserét javasolt Európa polgárainak.
Az USA új nagykövetének nyílt beavatkozása Németország és az EU belső ügyeibe felháborodást váltott ki Németországban. Trump bírálata Merkel menekültpolitikáját illetően szintén elutasításra talált a német közvéleményben.
A 83 milliós Németország, a világ negyedik legerősebb gazdaságával és vezető szerepével meglehetősen unja az amerikai leckéztetést.
Ráadásul Donald Trump Németországgal szemben is kereskedelmi háborút folytat. Kifogásolta, hogy több a német autó Amerikában, mint az amerikai Európában. Nem lehet, hogy a mi autóink jobbak? – teszik fel a jogos kérdést Donald Trumpnak. Aki ettől függetlenül tovább játssza az elefánt szerepét a porcelánboltban. Az Egyesült Államokban kongresszusi választások lesznek, és Trump meg akarja mutatni, hogy milyen kemény.
Ha ugyanis a republikánusok veszítenek novemberben, akkor Trumpnak ellenzéki kongresszussal kell majd kormányoznia. Ebben az esetben azok a vizsgálatok, melyek Trump orosz kapcsolatait firtatják, nyilvánvalóan megerősödnének. Ezért Trumpnak létfontosságú a győzelem novemberben a választásokon, még azon az áron is, hogy tönkreteszi kapcsolatait Európa vezető hatalmával, Németországgal.
Kína nem akar kereskedelmi háborút, de visszavág Amerikának
34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára a pekingi kereskedelmi minisztérium.
Közölték: még 16 milliárd érkezik, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.
Pekingben hangsúlyozzák: nem akarnak kereskedelmi háborút, de hogyha Donald Trump rövidlátó módon erre törekszik, akkor megadják neki a választ.
Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.
Maga Trump azzal indokolta meg a kínaiakkal szemben bevezetett vámokat, hogy a Szilícium-völgyben felfedezett amerikai találmányokat hírszerzők révén megszerzik a kínaiak, akik ily módon jogtalan előnyhöz jutnak a globális piacokon.
Sokan Trump keménykedését sokan PR akciónak tartják, melynek célja a novemberi választásokon a republikánus többség megtartása a Kongresszusban. Jelenleg még mindkét fél kíméli a másik alapvető érdekeit hiszen a két óriás, az USA és Kína nehezen sebezheti meg úgy a másikat, hogy közben magának is kárt ne okozzon.
Az oroszok már Brüsszelben vannak
Az orosz hírszerzés igen aktív Belgiumban – a többi között erre hívja fel a figyelmet a titkosszolgálatok ellenőrzésével megbízott vezető. Guy Rapaille a Le Soir című lapnak elmondta: különösen az nyugtalanítja, hogy az orosz hírszerzés igyekszik befolyásolni a választásokat minden EU tagállamban.
Guy Rapaille arra célzott, hogy Franciaországban Putyin nyíltan támogatta a liberális Emmanuel Macron szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent. Hasonló a helyzet Olaszországban, Ausztriában és Belgiumban is.
Putyin az Európai Unió megosztására és gyengítésére törekszik, ezért támogat euroszkeptikus politikusokat és pártokat. Mindez különösen aggasztó lehet a jövő évi Európai Parlament-i választások idején. A belga vezető egyébként nem naiv: pontosan tudja, hogy az EU döntéshozatali folyamatai és tagállamainak befolyásolása nemcsak Oroszország számára fontos. Az amerikai NSA éppúgy lehallgatja az EU központját, mint a kínaiak hírszerzése – közölte a belga titkosszolgálatok működését ellenőrző vezető.
Belgium és ezen belül Brüsszel az iszlamista terrorizmusnak is az egyik fő központja.
Emiatt különösen aggasztó, hogy mind Törökország mind pedig Marokkó titkosszolgálata egyre nagyobb figyelmet szentel Belgiumnak, és benne természetesen Brüsszelnek. Arról nem sokat mond a belga titkosszolgálatokat ellenőrző vezető, hogy mit tesznek ez ellen.
Az európaiak csak Edward Snowden leleplezései nyomán döbbentek rá: szövetségesük, az Egyesült Államok őket is lehallgatja. Obama akkor megígérte, hogy véget vet ennek a folyamatnak. Már Obama ígéretének sem hittek sokan Európában, de Trump politikája egyértelműen igazolja, hogy az USA új irányvonalat követ. Szövetségeseit éppúgy lehallgatja, mint ellenfeleit. Oroszország ilyen irányú aktivitása nem újdonság Belgiumban, hiszen Brüsszel nemcsak az Európai Unió, de a NATO központja is. A nagyhatalmak informatikai háborújában Belgium nemigen játszhat komoly szerepet. Ezért nyilván az EU-ra illetve a NATO-ra vár, hogy megvédje magát az informatikai háborúban.
Ami pedig a választásokat illeti: nemcsak az oroszok. hanem az amerikaiak is igyekeznek befolyásolni az európai politikát. Jó példa erre az USA új berlini nagykövete, aki a szélsőjobboldali Breitbartnak adott interjúban szólította fel arra Európát, hogy váltson elitet.
