Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

Az okos lány

Hajjaj! Gond lehet még ebből a címből, ugyanis jelen írásban Orbán Viktorról, a talpig férfi, magyar miniszterelnökről lesz szó, és az széles körben ismert, hogy ő, meg a körülötte nyüzsgő komornák és komornyikok nem igazán kultiválják az LMBTQ+ ügyeket. Pláne a miniszterelnököt illetően! Na nem baj, majd ha számon kérik, csak kivágom magam valahogy.

Szóval. Az alaphelyzetről, amelybe szegény Orbán keveredett, az embernek a régi vicc jut az eszébe, mikor megy az autós a sztrádán, és hallgatja a rádiót. Egyszer csak a beszélgetős műsort megszakítva a bemondó figyelmeztető hangon közli, hogy az összes arrafelé autózó vigyázzon, mert a Székesfehérvár – Siófok sztrádaszakaszon egy őrült szembe megy a forgalommal. – Egy? – mordul föl az autós. – Az összes!

Hátbizony, hogy így lett. Még a nagycsizmás Giorgia sem fordult meg a Maseratijával, hogy a magányos magyar miniszterelnök mellé sorolva legalább ketten legyenek! És most már a lengyelek sem. Ők is beálltak a szembejövők hosszú sorába. Szegény Orbán kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy hiába győzködte őket, nem engedtek az álláspontjukból, amire ugyan páran nyilván rávágják, nem is Orbán győzködte a többit, hanem azok győzködték őt, de hamar rá lehet jönni, hogy ez hülyeség, mert ennél azért az Európa Tanácsban ülőknek több eszük van. Nagyon jól tudják, hogy Orbán sohasem veszíthet, őt meggyőzni tehát abszolút reménytelen, ha valami mellett egyszer már elkötelezte magát, mert az attól kezdve fixa idea. Többen gondolják úgy, hogy Putyin zsarolja valamivel, de az csak egy másik hülyeség, mert amit a miniszterelnök mond, azt mind saját maga találja ki. Rosszul is lenne attól, ha Lavrovot kéne idéznie! Ennek az önkitalálásnak egy hátránya van: pont olyanok a kitalációk, mint a kitaláló. Különösen kacagtató, ha félreért valamit, lásd például a „Minden családot havi 181 000 forinttal támogatok.” című, hónapokon át hangoztatott közröhejt.

Így ültek hát Brüsszelben mindahányan, némán, mert a tárgyalásuk lefagyott. Az álláspontok végleg megmerevedtek, nem engedett a sajátjából senki. Azok huszonnyolcan az észérvek alapján nem engedtek, hiszen tisztában vannak vele ha Ukrajna nem a Nyugat része lesz, akkor Oroszország előbb utóbb lenyeli, Orbán meg zsugoriságból, hiszen szerinte nem engedhető meg, hogy a kifejezetten és fokozottan népnemzeti, azaz magyar gabonatermelő gazdák kevesebb támogatáshoz jussanak, mert Ukrajna hatalmas szántóival a támogatás nagy részét majd elviszi. És a konkurencia is nagyobb lesz. A magyar gazda ezek szerint túl drágán termel, azaz a mai mértékű támogatásnál kevesebbel nem él meg, hát még ha megnő a konkurencia! Akkor végképp ellehetetlenül. Tisztára Mészáros Lőrinc, lehet mondani. Ő sem nagy versenyző a gazdaságban. Ezért Ukrajna felvételét körömszakadtáig ellenezni kell, el a kezekkel a pénzeinktől, szemét ukránok!

A jobb megértés kedvéért feltétlenül megjegyzendő, hogy ha Ukrajna EU tag lesz, az elég hamar megnöveli az országban energia árat is, meg a munkaerő árát is, amelyek miatt már messze nem tud majd annyira olcsó gabonát a piacra dobni, mint most, ráadásul az EU biztosan meg fogja növelni a támogatásra fordítandó összeget. Aki tehát a mai ukrán gabonaárak és támogatás alapján hivatkozik a jövőre, annak hibás az érvelése. De ezt a miniszterelnök nem tudja. Van ilyen (de még mennyi).

A tárgyalás zsákutcába jutása miatt Orbán nagy bajba került, ugyanis ha a Macron elnökkel való megállapodás után Ukrajna felvételének ügyében vétózni mer, akkor nemhogy most, de már sohasem kapunk pénzt az EU-tól (egy árva fityinget sem), mert még az is kérdésessé válik, hogy bent maradhatunk-e egyáltalán. Ha viszont igennel szavaz, akkor veszít, ami nála egyszerűen lehetetlen. Nem képzelhető el. Ezért találták ki a jóindulatú Scholzék, hogy keresse fel a büfét, és igyon egy kávét, mert akkor egyhangú lesz a szavazás (a hiányzók nem számítanak), és ő mégsem szavazott igennel. Ez volt a legjobb módszer, az okos lány jött is meg nem is, így is szavazott, meg úgy nem szavazott, sőt nem is tartózkodott, mivelhogy ott se volt, a meséhez képest az eltérés csak annyi, hogy a ravasz húzást nem az okos lány találta ki, hanem mondták neki.

Így aztán minden sikerült, az ET a kívánt irányban döntött, Magyarország megkapja a pénz egy kisebb részét, és Orbán sem szégyenült meg. Annyira.

Sajnos volt a napirenden még egy másik határozat szavazása is, mégpedig az uniós költségvetés módosítás. Annál az okos lány rájött, hogy itt már nem lehet trükközni, mert akkor az utolsó zsarolási esélye is elvész, és Magyarország a várva-várt EU-s pénzeket vagy csak nagy késéssel, vagy sohasem kapja meg. Derék miniszterelnökünk vétózott is, így aztán a döntés jövő évre tolódik, amit többen el is fogadnak, mert a több módosítási igény miatt legfeljebb ad hoc döntést tudtak volna hozni, ami nem az Unió stílusa. Így újra kezdődhetnek az egyeztetések, és a legközelebbi ülés elé már egy kidolgozott és sokak egyetértését bíró javaslat kerülhet, ráadásul nem késtek le semmiről.

Annak, hogy ezt a magyar miniszterelnök meg merte tenni, azért van egy másik oka is. A Bizottság nem csak Ukrajnának kért pluszpénzt a költségvetés módosításban, hanem egyéb célokra is, és noha az Ukrajnának való pénzutalással Orbánon kívül mindenki egyetért, az egyéb célok esetén a nettó befizetők (Németország, BENELUX államok, skandináv országok) nem voltak lelkesek, és így nem is bánták Orbán vétóját annyira, tán még a markukba is röhögtek, hogy a kellemetlen lépést nem nekik kellett megtenniük.

Macron elnöknek viszont nagyon nem tetszett a lépés. Keményen fogalmazott:

„tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt,

mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. Olyasmiről, hogy megállapodtak volna Orbánnal, és Orbán megszegte a megállapodást, az elnök nem beszélt. Vagy volt ilyen, vagy nem, persze most már mindegy is, az egyeztetési folyamat a költségvetésről újraindul. Ugyanakkor mind von der Leyen, mind Macron kijelentette, hogy tudják finanszírozni az ukrán hitelt a piacokról is, azaz elég, ha huszonhat tagállam megegyezik, Magyarországra akkor már nincs is szükség. Aki nem értette, annak elmondjuk, hogy ezek szerint hiába fenyeget vétóval Orbán, az nem jelent már semmit, azaz az ukrán csatlakozás nem vétózásáért kizsarolt pénz ugyan érkezik, de a második, a nagyobb részlet már nem. Csak ha teljesítjük az előírt feltételeket.

Jelenleg Orbán aggódhat a magyar gazdaság miatt. Erről már sokszor írtak és sokan, a 13 éves „fantasztikus fejlődés” eredménye például, hogy a magyaroknál már csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet, hogy nincs pénz, ezért ma már az egészségügy és az oktatásügy mellett a pénzügy is gyakorlatilag felügyelet alatt áll, és ha az utóbbi nem is rendőri felügyelet, azért Rogánt, Orbán Balázst és Gulyás Gergelyt ismerve igencsak kemény lesz szegény Varga Mihály egzecíroztatása. Mondható továbbá, hogy az adósbesorolásunk ugyanaz, mint 2010-ben volt (BBB-), ráadásul negatív kilátással, hogy a hiány minden rekordot meghalad, hogy a magyar inflációt a széles környékünkön senki még csak meg sem közelíti, hogy

a GDP-hez viszonyított államadósság a lenyúlt MANYUP-ot is figyelembe véve ma nagyobb, mint a 2010-es,

A zemútnyócévesek eladósították a zórszágot!” helyzetben volt, hogy a haverokon kívül mindenki az út szélén van hagyva, hogy a bajok ellen igazságtalan és ostoba módszerekkel küzdenek (lásd rezsicsökkentés, ársapka, stb.), és még sok más minden idetartozik. Ráadásul, mivel Paks II. még sehol, az akkumulátorgyárak, a napelemek kompenzációs igénye és az egyre növekvő saját áramhiányunk miatt nagy gázerőműveket kell építenünk (közben persze Paksot is), melyeket az államon kívül nem hajlandó finanszírozni senki, és ezt még fokozni is lehet, ugyanis az orosz gáz drágább nekünk, mintha a piacon vennénk, plusz a bolgárok a gázár negyedével megemelték a tranzitdíjat. Ezért kell nagyon a pénz, amely az EU-nál hever.

Ahhoz, hogy megkapjuk a második részletet is, az EU konkrét feltételeket szabott. 27 pontban meg is fogalmazta, le is írta, el is küldte nekünk. Nagyon régen elküldte. Az államnak tehát pofonegyszerű lenne a dolga, teljesíti a kívánalmakat, aztán besöpri a pénzt. De nem. Helyette azóta pávatáncol, vétóval fenyeget, sőt vétózik is. Teljesíteni viszont a kedves Jóistennek se! Annak indokaként, hogy miért nem teljesíti a 27 pontot a miniszterelnök immár évek óta, két okot lehet elképzelni:

  • ha teljesítené, neki és az egész családjának kivégzőosztag elé kellene állni,
  • vagy, ami ezzel egyenértékű, sérülne az önérzete, hiszen „úgy táncol, ahogy az EU fütyül”, és akkor mi lesz a kényes magyar szuverenitással? És főleg mi lesz a kényes önérzetével?

Lehet választani. Ettől függetlenül mondható, hogy hatalmas zseni ez az ember, mert a káros működésére jellemző súlyos gazdasági bukta ellenére, állandóan kétharmadot kap.

Nála csak a derék értelmisége vezette népünk nagyobb zseni, aki ezt a kétharmadot biztosítja.

Vagy nem?

Lavrov: “Van olyan nyugati vezető, aki tárgyalna Ukrajnáról Kijev feje fölött“

0

“Nevet nem mondhatok, de az illető háromszor is felajánlotta, hogy közvetlenül tárgyalna velünk” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egy jólismert európai állam jólismert vezetőjéről beszélt.

Emmanuel Macron francia elnökre gondolhat, aki azt követően is beszélt többször is telefonon Putyin elnökkel, hogy Oroszország 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát. Moszkva az Egyesült Államokkal akar tárgyalni, mert Putyinnak az a meggyőződése, hogy

“az USA fel akarja darabolni Oroszországot, mert meg akarja szerezni annak ásványi kincseit.”

Az orosz elnököt és a külügyminisztert természetesen  mélységes öröm tölti el amiatt, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást a csúcsértekezleten.

“Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország egy szuverén állam, amely határozottan védi a saját érdekeit, ez imponál nekünk” – mondta az orosz sajtónak Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.

Macron: “Orbán nem tisztességes ”

Hazugsággal vádolta meg a magyar miniszterelnököt Macron francia elnök, aki a csúcstalálkozó előtt az Elysée palotában egyeztetett Orbán Viktorral.

A hírek szerint abban maradtak, hogy a magyar kormány megkap 10 milliárd eurós uniós pénzt, és cserében nem akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomag elfogadását Brüsszelben. Orbán Viktor mégiscsak vétózott.

Miért? Mert nemcsak 10 milliárd eurót hanem az összes uniós pénzt meg akarja kapni. Mindkét fél zsarol, de Orbán Viktor abból indulhat ki, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint a magyar kormánynak hiszen a pénzügyminiszter kerek-perec megmondta Kijevben: nyugati segítség nélkül nincs költségvetés.

“Ukrajna gazdasága bedől nyugati támogatás nélkül” – hangsúlyozta Marcsenko pénzügyminiszter. Jelenleg mind az európai mind az amerikai segélycsomag a levegőben lóg, január elseje viszont közel van. Az Európai Unió új, rendkívüli csúcstalálkozót szándékozik tartani, de Orbán Viktor egyelőre kitart a vétó mellett.

Vétózni könnyű, de hol a megoldás?

A magyar miniszterelnök azt használja ki, hogy Nyugaton mind több a kétség az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nehéz bízni abban, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút vagy Oroszország összeroppanna annak súlya alatt. Ukrajna viszont előbb vagy utóbb összeroppanhat, ha nem kap nyugati támogatást. Európa recesszióban, az USA jövőre várhatóan hasonló helyzetben találhatja magát. Ilyen körülmények között egyre nehezebb elfogadtatni ukrajnai segélycsomagot egy majdnem megnyerhetlen háborúhoz. Mit akar a Nyugat valójában elérni Ukrajnában, és mit Oroszország?

Jelenleg mindenki vesztes, és ahogy egyre jobban elhúzódik a háború, annál inkább.

Ez a kínos szituáció kedvez az olyan demagógoknak mint Donald Trump, aki azzal kérkedik, hogy “24 órán belül megoldanám az ukrajnai konfliktust.” Orbán Viktor emberei egyeztetnek Trumppal Ukrajna ügyében, és igyekeznek feladni a labdát az ex elnöknek, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, és erre esélye is van a jövő évi választásokon.

Bevált a Macron – Orbán paktum: jöhet a 10 milliárd uniós euró Magyarországra

A brüsszeli Politico értesülései szerint megerősíthetik ezt a döntést az Európai Unió utolsó idei csúcstalálkozója előtt, amelyen szavaznak az Ukrajnának szánt 51 milliárd eurós segély alapról is.

Orbán zsarolása tehát beválhat, és Macron elnök is dörzsölheti a kezét: megmentette az Európai Uniót egy kínos kudarctól. A francia államfő és a magyar miniszterelnök erről tárgyalt az Élysée palotában. Korábban a német kancellár feladata volt a konszenzus megteremtése az Európai Unió csúcstalálkozóin, de Scholz kancellár a koalíciós ellentétek miatt képtelen ellátni Angela Merkel szerepét, melyet így Emmanuel Macron örökölt.

Ha beválik a Politico jóslata, akkor Magyarország megkaphatja az uniós eurómilliárdok nagy részét, és Ukrajna is hozzájuthat a várva várt segélyhez.

Ha nincs nyugati segély, akkor nekünk kampec

Ezt nyilatkozta Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arra utalva, hogy 29 milliárd eurós lyuk tátong hazája költségvetésében. Zelenszkij elnök Washingtonban tárgyal arról a 60 milliárd dollárról, melyet Joe Biden megígért Ukrajnának, de az ellenzéki republikánusok egyelőre eredményesen akadályozzák a törvényjavaslat megszavazását.

Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnöke megismételte: mindent megtesz azért, hogy a Lengyelországnak járó eurómilliárdok megérkezzenek Varsóba. Ezen a két tagállamon kívül már mindenki megkapta az uniós pénzeket. Donald Tusk Orbán Viktor zsarolását az ukrán segéllyel úgy ítélte meg, hogy a magyar miniszterelnök ezzel Putyin orosz elnök kezére játszik hiszen döntő fontosságú időszakban akadályozza az uniós segély eljutását Ukrajnába.

Orbán: “Ukrajna közismerten Európa egyik legkorruptabb országa”

A magyar kormány a többi között amiatt sem támogathatja Ukrajna Európai Uniós tagságát, mert Orbán szerint ott a legnagyobb a korrupció – nyilatkozta a párizsi Le Point című hetilapnak a magyar miniszterelnök, aki Macron elnöke vendége volt a francia fővárosban.

Bagoly mondja verébről, hogy korrupt

– egy ukrán szociológus nemrég összehasonlította Ukrajna és Magyarország nemzeti együttműködési rendszerét, és meglepő hasonlóságot talált. Mindenekelőtt azt, hogy a korrupció nem esetleges hanem rendszerszintű mind a két országban. Abban tökéletesen igaza van a magyar miniszterelnöknek, hogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb állam, de a Transparency International szerint Magyarországot csak Bulgária múlja felül vagy alul korrupcióban, még Románia is kicsit jobban áll amióta Laura Codruta Kövesi tisztogató kampányt folytatott. Ő most az európai főügyészség vezetője, Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozva nem lép be oda. Az ő helyzetében ez nagyonis érthető. A magyar választópolgárok pedig joggal kérdezheti: mibe kerül ez nekünk?

Orbán Viktor stratégiai partneri együttműködést javasol Brüsszel és Ukrajna között. A magyar miniszterelnök hisz abban, hogy a háború után újrakezdődhet az együttműködés az Európai Unió és Oroszország között.

Ez aligha valószínű hiszen az Egyesült Államok stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól is. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kedvéért változtatnának ezen.

Önálló európai védelem kell

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor amikor a párizsi Le Pointnek nyilatkozott. Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak európai hadsereget akar, és nem kíván az “USA vazallusa“ lenni. Csakhogy Orbán Viktor kedves lengyel barátai elvetik az európai megoldást, és csakis a NATO-ban bíznak. A NATO és az USA számára a mi térségünkben csakis Lengyelország és Románia számít. Mindkét állam maximálisan az együttműködés híve az Egyesült Államokkal. Orbán magánvéleménye a NATO-ban nem oszt és nem szoroz. Az Európai Unióban viszont igen. A magyar miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón nem támogatja majd Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

0

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós  óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

Nemzeti konzultáció IV.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Erősödnek. A hangok. Melyeket kormányzatunk hall. Tisztára Jeanne d’Arc sztori, csak a hangok mások. A büfésnő is mondta… vagy a mellékhelységben valaki? Esetleg a portás? Fene tudja már, lényeg, hogy a hangok erősödnek. Viszont ezek Orbánék szerint nem jó hangok, mert alapjaiban forgatnák fel. A rendszereket természetesen.

Az utolsó két mondat egyértelműen mutatja, hogy mitől fél Orbán: Ukrajna elviszi előlünk a pénzt. A dolog érdekessége, hogy az EU által nekünk szánt pénz már most sem jön, mikor Ukrajna még nem tag, és nem visz el előlünk semmit, de amit tőlünk kér a nekünk szánt pénzért az EU (az általa konkrétan leírt 28 feltétel teljesítését), azt mi nem, azt semmiképp sem, azt az Atyaúristennek sem! Hiszen akkor Orbán vesztene! Tejóisten! Attól ments meg Uram minket!

A fentiek alapján megkérdezhető, hogy mi a francnak félünk Ukrajna leghamarabb 3–4 év múlva történő felvételétől, és mi a francnak teszünk bele ilyen témát a Szent Nemzeti Konzultációba, mikor a miniszterelnök úr miatt már most sincs pénz? Nem arról kéne inkább társalognunk, tessék mondani?

Konkrétan a szöveget illetően a FIDESZ természetesen az emberek irigységére bazírozik, ami úri körökben nem egy elfogadott bazírozási forma. Na és, von vállat egy emberként a FIDESZ Orbán intésére. Úri körök! Ugyan! Kit érdekel?

Sajnos van még egy további, kellemetlen hiba, mert a kérdésre adható két válasz:

A – Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához
B – Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát

nem egymás ellentéte, így nem is zárják ki a másikat, azaz az emberek logikai bukfenc nélkül ikszelhetnék be akár mind a kettőt. Jó, jó, tudjuk, az ilyen kérdőíveket nem akadémikusok állítják össze, de a kormány megtisztelhetné az állampolgárokat azzal, hogy hülyeséget nem ad ki a kezéből.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy Ukrajna felvétele (ha majd alkalmas lesz rá, ez ugyanis egy hosszas folyamat) Oroszországot és a FIDESZ-t kivéve mindenkinek jó lenne, azaz támogatásra érdemes. Na de hol van az még, tisztelt publikum…

Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.

A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát.

A tények:

A háború kitörése után az EU teljes vámmentességet biztosított Ukrajnának az exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az unió területéről az EU területén át tudja azokat tovább szállítani az eredeti célországokba. Ezzel egy időben az Ukrajnával szomszédos négy uniós ország és Bulgária szolidaritási folyosókat nyitott a saját területén, hogy segítsék az ukrán terményeket az EU-s kikötőkbe juttatni. A kereskedők viszont lecsaptak olcsó gabonára, amelyet aztán szétterítettek a tagállamok területén. Ez állítólag nagy kárt okozott az említett EU-s országokban, amelyek gazdálkodói a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni a saját gabonájukat.

Közbevetés:

Annak megválaszolására, hogy a fentiek szerint 2022. eleje óta „hozzánk áramló olcsó ukrán gabona” hogyan egyeztethető össze a főleg gabonából készült termékek ugyanazon időszakbeli őrületes áremelkedésével, az Akadémia megfelelő szakágainak legjobb tudósait kérnénk fel nagy tisztelettel. Nem irigylem őket, azt aztán mondhatom.

A sztori folytatása:

Miután az ügyben leginkább érintett tagállamok úgy ítélték meg, hogy az EU-s belső piac védelme fontos, drasztikus lépésre határozták el magukat: idén áprilisban Brüsszel jóváhagyásával(!) betiltották az ukrán gabona importját, amely tilalom a határideje június 5-én járt le. A moratóriumi időszak kevés volt a kérdés megfelelő rendezéséhez, ezért Brüsszel engedélyezte(!) a tilalom meghosszabbítását szeptember 15-ig. Szeptemberben aztán az EU azzal az indokkal, hogy az Ukrajnával határos tagországokban megszűntek a piaci torzulások, úgy döntött, hogy már nincs szükség az intézkedésekre, így azok szeptember 16-val hatályukat vesztik. Az érintett államok azonban nem így látják. Magyarország Szlovákia és Lengyelország máris bejelentette, hogy egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonabehozatali tilalmat. Rendkívüli módon csodálkozom, hogy az érintett államok a moratórium ideje alatt nem jöttek össze egy megbeszélésre, ahol a problémát óvatos kompromisszum kereséssel meg tudnák oldani. Magyarország ugyan alkalmatlan az ilyesmire (a magyar érdek nem tűr kompromisszumot!), de Ukrajna, Lengyelország meg a többiek igen. Ezt kellene kihasználniuk.

Néhány megjegyzés a témához:

Az EU nyilván azt szeretné, ha minél kevesebb pénzzel kellene támogatnia Ukrajnát (ez minden tagállamnak jó), és ezt a támogatási igényt csökkentheti, ha Ukrajna a tengeri blokád ellenére el tudja adni a gabonáját.

Az érkező gabonát a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják, de egy eset kivételével nem találtak határérték túllépést, se a vegyszereket se a génmódosításokat illetően. Június óta új szállítmány gyakorlatilag nem jött egy féllapátnyi sem, mert nálunk a legalacsonyabb az ár, hülyeség lenne itt eladni, azaz a piac nálunk megoldotta az ukrán gabona kérdését.

Jelenleg még minden bizonytalan, a kormányzatnak és a hatóságoknak sincs kidolgozott koncepciója (újságírói kérdésekre senki nem válaszol), az EU-nak is csak javaslatai.

A génmódosítást illetően:

Az EU szerint a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával. Mint tudjuk, az evolúció egy folyamatos génmódosulás minden élőlénycsoport esetében. A módosulások egymásutánja az élőlénycsoport megjelenésének kezdetétől máig tart (és még sokáig fog tartani), mely hossza és bonyolult folyamatnak csúcsterméke a homo sapiens. Ennek fényében eléggé fura felfogásnak tűnik a GM technológia azonnali, zsigerből való elutasítása, ami a magyar kormányra jellemző. A laikusoknak mondanám, a génmódosítás nem úgy történik, hogy egy növény DNS-éből Zelenszkij ollóval kivág valamit, aztán már hozzák is ide, hanem csak nagyon sok és hosszadalmas ellenőrző vizsgálat alapján kapja meg a termelő az engedélyt, melynek alapján a termékét a továbbiakban is folyamatosan ellenőrzik.

Az EU-ban tilos engedély nélküli áru forgalmazása, így Ukrajnából kizárólag olyan termék érkezhet magyarországi forgalmazásra, amely az EU és a magyar követelményeknek eleget tesz, mert ha nem, visszaküldik vagy megsemmisítik.

A fentiek alapján mondható, hogy egy olyan témában, amelynek egyelőre minden vonatkozása bizonytalan, és amelyet illetően sem a szakemberek, sem a hatóságok nem tudnak még véglegesített adatokat közölni, ritka nagy ostobaság a gyakorlatilag 100%-ban dilettánsokból álló nép megkérdezése, hogy aztán az előre megadott, szélsőséges válaszhoz körömszakadtáig ragaszkodva, hetykén azt lehessen mondani: ezt akarják a magyarok!

A génmódosítás idekeverése azt mutatja, a regnálók fő célja a jónép ijesztgetése, kihasználva az atavisztikus félelmet az ismeretlentől (lásd még: atom, migráns, LMBTQ, COVID injekcióba integrált mikrocsip), továbbá a nép beetetése, hogy a kormány, íme, milyen kiváló munkát végez, hiszen az ő és a gyermekei egészségét védi, mert ha nem tenné, pár éven belül kies hazánkban mindenkinek harmadik füle nőne az Ukrajnából ide hordott, GMO élelmiszerektől.

Szomorú, hogy az efféle propagandisztikus hülyeségeket a magyar értelmiség jobb sorsra érdemes fele kemény írásokkal nem tiporja azonnal a sárba.

Csak ismerteti. Hátha valaki még nem tudja, milyen jó az Orbán, és milyen gonosz a Brüsszel.

(folyt. köv.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK