Ukrajna Archives Page 22 of 44 › Független Hírügynökség

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Kenderessy Milán

-

2022-10-09

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Az 55 éves hadseregtábornok igazi háborús veterán: a Csecsenföldön és Tadzsikisztánban harcolt, majd pedig 2015-ben Szíriában. Az orosz hadsereg mindenütt példátlan brutálissal küzdött, és ehhez képest inkább csak látszat eredményeket ért el. Tadzsikisztánban a helyzet továbbra is bizonytalan. Csecsenföldön az a Kadirov uralkodik, akinek apja Szurovikin tábornok ellen harcolt a második csecsen háború idején. Putyin akkor megvette az idősebb Kadirovot, akit ellenségei felrobbantottak. Fia, az ifjabb Kadirov, akit Putyin épp most nevezett ki vezérezredessé, Ukrajnában látogatott. Azokban a tartományokban tett látogatást, amelyeket Putyin elfoglalt. Szándékai szerint végleg, csakhogy még harcok folynak itt is.

Közben látványos akcióval felrobbant a Krímet a szárazfölddel összekötő híd, melyet annak idején Putyin személyesen avatott fel. Ezzel minden bizonnyal az ukránok akartak kedveskedni Putyinnak a hetvenedik születésnapján.

Maga Putyin a parancsnok

Ukrajnában kezdett Sojgu hadügyminiszter volt a felelős a hadműveletekért. Akkor még azt hitték Moszkvában, hogy a villámháborút távirányítani lehet. Nem kell hozzá különösebb szakértelem sem hiszen Sojgu hiába hadseregtábornok, de nem igazi katona. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Az orosz hadsereg mindmáig fájlalja, hogy Putyin nem kérdezte meg őket az Ukrajna elleni hadműveletről. Kizárólag egykori KGB-s barátaival konzultált, akik közül azután lecsukatta azokat, akik az ukrajnai hírszerzés élén álltak.

Minden bizonnyal azt jelentették Putyinnak, hogy az ukrán ellenállás pillanatok alatt összeomlik, Zelenszkij elnök meghal vagy elmenekül. A lakosság pedig virággal fogadja az orosz csapatokat. Mindebből semmiben lett. Az USA által megerősített ukrán hadsereg ellenállt, az orosz csapatok pedig nem tudták, hogy miért is harcolnak valójában? A parancsnokok eladták a benzint és a fegyverek egy részét a feketepiacon.

Putyin Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló alakulatok parancsnokává. Ő orosz mércével mérve is kivételesen brutális tábornok. Ezt Szíriában bizonyította amikor földdel tette egyenlővé Aleppo milliós városát, amely már az ókorban is fontos gazdasági és kulturális centrum volt.

Ukrajnában ő foglalta el Mariupolt, ahol a kíméletlen tüzérségi tűzben civilek százai vesztek oda.

Az ukránok ellentámadást indítottak Harkov környékén, az oroszok pedig elfutottak. Ezekután érezte úgy Putyin, hogy új parancsnok kell Ukrajnában. Moszkvából különben már ő irányítja a hadműveleteket. Félreállította nemcsak Sojgu hadügyminisztert, aki nem sokat ért a hadászathoz hanem Geraszimov hadseregtábornokot is. A vezérkari főnök kiváló katona hírében áll, nevéhez fűződik a hibrid hadviselés feltalálása.

A Krím félsziget elfoglalásakor a hibrid hadviselés remekül működött. Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalták el a stratégiailag fontos területet, mert az ukrán tisztikar egy része árulónak bizonyult.

Most viszont a fegyveres erők és az ukránok többsége kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök kijelentette: a hazája területét annektáló Putyinnal nem tárgyal. Hozzáfűzte: nem nekünk kell tartanunk Putyin atomfegyverétől hanem neki kell félnie a saját népétől!

Támadásban az annektált területeken

ki

-

2022-10-07

0

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon.

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Polonius

-

2022-10-07

0

Görögország egykori pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz, aki a baloldali Sziriza mozgalom kormányának nevében tárgyalt annak idején a görög adósságról az IMF-el és az Európai Unióval valamint az Európai Központi Bankkal/ez volt a híres trojka, azt állítja, hogy az Ukrajnában folyó a háború kizárólag az USA érdeke.

A Sziriza mozgalmat Putyin elnök támogatta. Az adósságválság kellős közepén ki akarták vinni Görögországot az eurozónából, de ezt hazai és külföldi erők megakadályozták. A baloldali Varufakisz a kormánypárti Mandinernek azt mondta, hogy Magyarországnak sem kellene belépnie az eurózónába, mert akkor csökken a szuverenitása, és úgy járhat mint Görögország.

Uniós viták a szankciókról

Prágában kétnapos csúcson vitatják meg a tagállamok vezetői azt, hogy milyen legyen az Európai Unió közös energia politikája. A tanácskozás előtt az olasz és a francia uniós biztos is bírálta Németországot, amely 200 milliárd eurós energiacsomagot állított össze ahelyett, hogy közös európai tervről gondolkodott volna.

Ki a nyertese a szankciós politikának, Putyin vagy az Európai Unió?

“Az Egyesült Államok. Az amerikaiak lépnek a Gazprom helyére.

A texasi cseppfolyósított földgázt az USA a belföldi ár hatszorosáért árusítja Európában.
100 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Európában, és ezzel meghiúsítják az önálló európai hadsereg létrehozását. A NATO maradt Európának, a NATO pedig egyet jelent Washingtonnal. Ebben a háborúban egy kivétellel mindenki veszít. Az oroszok, az ukránok, az európainak mind veszítenek – csak az USA jár jól. Konkrétan az amerikai hadiipari komplexum és a texasi energia cégek. Putyint büntetőjogi felelősség terheli azért, mert a háború mellett döntött Ukrajnában. Sem Oroszország sem Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. Új Afganisztán jön létre.”

Európai energiaunió

Ezt sürgeti Olaszország, Franciaország és sok más tagállam, de Németország a saját útját járja.

“Nincs energia unió. Elvileg létezik egy közös energia piac, de nincs működő rendszer. Minden ország maga intézi az energia vásárlásokat. Mindenki maga találja ki a megoldást. Ezért mondom azt, hogy az Európai Unió tulajdonképp nem is létezik”

– mondta Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszter a Mandinernek.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

ki

-

2022-10-01

0

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

Mai kérdés – Az ukrán haderő tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

FüHü

-

2022-09-30

0

Mai kérdés – Az ukrán haderő tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Éjjel Oroszország hivatalosan függetlennek ismerte el a két ukrán megyét, ahol a megyar nemzeti konzultációhoz hasonlóan komolyan vehető „népszavazást tartottak”. Várhatóan pénteken ünnepélyes keretek között jelenti be Putyin, hogy Oroszország annektálja a négy ukrajnai területet.

This poll is no longer accepting votes

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

FüHü

-

2022-09-25

0

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

Nyolcadik éve húzódik a kelet-ukrajnai konfliktus, hol nagyobb, hol mérsékeltebb intenzitással. És ott van még az Euromajdanos fordulatot követően az oroszok által önkényesen, de harc nélkül elfoglalt Krím félsziget. A hivatalos kijevi kommunikációban ideiglenesen megszállt területként emlegetik a szóban forgó régiókat. Az alábbi összeállításban azt vizsgáljuk, mit és mennyit vesztett el Ukrajna a Donbász és a Krím által 2022. február 24 előtt.

Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt. Jelenleg 557,5 ezer négyzetkilométer, azaz több mint 46 ezerrel kevesebb, ami nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.

Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.

A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban 4 millió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő 2 millió lakost, így együttvéve 6 millió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, de ők csak a krími népességszámot vonták ki, ám a valóságban mínuszolni kell a donbászi 4 milliót is, azaz reálisan csak 38,76 millió lakosról beszélhetünk. És akkor arra még ki sem tértünk, hogy becslések szerint 5 és 8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásnak szegődtek, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza kis időre. A „hivatalos” népességszámmal Ukrajna pillanatnyilag a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.

Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet, s biztosak lehetünk abban is, hogy nem minden emberélet kioltását rögzítik a számok.

Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára még 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az 5 évvel ezelőtti számokkal operálunk. Eszerint a félsziget annektálásakor az 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek. A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím aránya. Ellenben az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ami, mondani sem kell, hatalmas érvágást jelentett.

Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, 7 ezer kilométer autóutat, 5 tengeri kikötőt.

Ráadásul az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.

A donbászi területek elvesztése okán még nagyobb a veszteséglista. Doneck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka is odalett.

A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.

A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó plusz 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a mostani árfolyamon, de jól emlékezhetünk, akkor az még háromszor ennyi volt.

Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van.

A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi árnak a többszöröséért.

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Kenderessy Milán

-

2022-09-24

0

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Az orosz elit búcsút vesz Putyintól?

Kenderessy Milán

-

2022-09-23

0

Azt jósolja az orosz újságírás egyik veteránja, aki a TASZSZ hírügynökséget tudósította Budapestről még a szovjet időkben, hogy az orosz elit megelégelte Putyin háborúját.

Borisz Sesztakovot az a Mihail Szuszlov nevezte ki, aki 1956-ban Budapesten járt, hogy visszaállítsa a megbukott rendszert Magyarországon. Borisz Sesztakov a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, hogy a háborút Ukrajnában Putyin elnök erkölcsileg már elveszítette. Most pedig katonailag is vesztésre áll. Ez arra ösztönözheti az orosz elitet, hogy megpuccsolja Putyint. Ily módon kikiálthatják őt bűnbaknak, és kezet nyújthatnak a Nyugatnak, mely jelenleg számos szankcióval sújtja Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Szijjártó – Lavrov

A magyar külügyminiszter büszkén közölte, hogy az uniós külügyi vezetők közül egyedül ő tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban. Az orosz diplomácia vezetője állítólag nem támogatta az Ukrajna elleni agressziót, de miután Putyin így döntött, ezért elszántan védelmezi azt.

Oroszország az agresszió miatt elszigetelődött.

A nyugati világ szankciókat alkalmaz ellene míg “szövetségesei” egyre inkább a békére buzdítják. Szamarkandban Üzbegisztánban találkozott velük Putyin elnök, aki lógó orral tért vissza, mert segítséget nem kapott, de figyelmeztetést bőven. Erdogan török elnök arra figyelmeztette, hogy minden hódítást vissza kell adni Ukrajnának. Még a Krímet is, melyet az oroszok 2014-ben foglaltak el. A kínaiak is békét sürgetnek. India miniszterelnöke hangsúlyozta: elmúlt a háborúskodás ideje.

Népszavazás nép nélkül

Négy ukrán tartományban is népszavazást rendeznek az oroszok. Megfigyelők szerint elképzelhetetlen, hogy háborús körülmények között ezen a lakosság többsége valóban részt vegyen. Az eredmények már valószínűleg régen megvannak Putyin páncélszekrényében. Csakhogy azokat senki sem fogadja el külföldön.

Ki akar hősi halált halni Putyinért?

Egy orosz YouTube csatorna megviccelte a Kreml szóvivőjének fiát. A műsorvezető egy toborzó iroda tisztjének adta ki magát, és felszólította Nyikolaj Peszkovot: teljesítse hazafias kötelességét, és vonuljon be katonának. A meglepett ifjonc közölte, hogy kizárólag Putyin elnök parancsára vonulna be, de nem hiszi, hogy erre sor kerülne. Az orosz elnök 300 ezer katonát akar behívni, hogy kiköszörülje a csorbát Ukrajnában. Ahol a katonai kudarc annál is kínosabb, hogy az utóbbi hetekben Putyin közvetlenül irányította a hadműveleteket Ukrajnában – félreállítva hadügyminiszterét és a vezérkart. Fél évvel az Ukrajna elleni “korlátozott hadművelet” kezdete után az orosz eredmények siralmasak. Putyin azért rendez népszavazást, hogy Oroszországhoz csatolja a négy ukrán tartományt. Erre azért van szüksége, mert az orosz alkotmány kimondja: a haza védelmére bármilyen eszköz bevethető. Ez vonatkozik az atomfegyverre is, mellyel Putyin újra megfenyegette a világot. Amely azonban nem ijedt meg. Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Kijevben járt, ahol újabb katonai segítséget ígért.

Az oroszok csúfos katonai veresége után az USA úgy ítéli meg, hogy Putyin bukása reális opció. A CIA meg is fenyegette Putyint: amennyiben atomfegyvert alkalmaz Ukrajnában, akkor levadásszák ahogy korábban Ceausescut, Kadhafit vagy Szaddám Huszeint.

Egy sarokba szorított Putyin veszélyesebb, mint valaha

FüHü

-

2022-09-22

0

Egy sarokba szorított Putyin veszélyesebb, mint valaha

Vlagyimir Putyin fenyegető keddi televíziós beszéde sokkal több volt, mint az Ukrajna elleni akadozó háború menetének megváltoztatására tett kísérlet. Megkísérelte a szomszéd állam elleni agresszió háborúját a fenyegetett „szülőföld” védelmére fordítani, ez visszhangzik a hazafias történelemmel átitatott oroszok körében – áll a New York Times elemzésében.

Putyin, Oroszország elnöke nem kevesebbre törekedett, mint megváltoztatni a háború értelmét országa számára, és ezzel együtt növelve a tétet az egész világ számára. Félreérthetetlen szavakkal figyelmeztette a Nyugatot – „ez nem blöff” –, hogy Oroszország meggyengítésére vagy legyőzésére tett kísérlet nukleáris kataklizmát válthat ki.

Atomkardját zörgetve, a Nyugatot azzal vádolva, hogy országa „elpusztítására” törekszik, és 300 000 tartalékos katonai behívását rendelte el.

Putyin hallgatólagosan elismerte, hogy a február 24-én indított háború nem úgy alakult, ahogy szerette volna. Az ukránokat a „kollektív Nyugat katonai gépezetének” puszta gyalogjainak festette le.

Azáltal, hogy messze eltért eredeti céljától, azaz egész Ukrajna demilitarizálásától és „nácitalanításától”, értelmetlenné tette a Kreml messzemenő állításait, miszerint a háború a tervek szerint zajlik, és hallgatólagosan elismerte valamit, amit mindig is tagadott: a valóságot és az egységes ukrán nemzet növekvő ellenállást.

Putyin sarokba szorítva a legveszélyesebb.

Ez volt az egyik legfontosabb tanulsága kemény fiatalkorának, amelyet egy patkány dühös reakciójából tanult, akit az akkori Leningrád egyik lépcsőházában sarokba szorított.

„Oroszország megnyerte védelmi háborúit Napóleon és Hitler ellen, és a legfontosabb dolog pszichológiai szempontból az volt, hogy azt állítja, ez is egy védelmi háború” – mondta Michel Eltchaninoff, az „Inside the Mind of Vladimir Mind” című könyv francia szerzője.”

„Az orosz világ védelme a nyugati feldarabolási kísérlet ellen.”

Putyin elmondása szerint ez a képzeletbeli világ, amelyet valami elidegeníthetetlen orosz esszencia átitat, megnőtt. Azt mondta, Oroszország támogatni fogja a küszöbön álló népszavazást Ukrajna négy régiójában arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. A népszavazásokat Ukrajna és a Nyugat színleltnek minősíti, és az annektálás valószínű előzménye.

A Kreml jelezte, hogy ha elnyeli ezt a területet, az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására irányuló ukrán keleti és déli ellentámadást az orosz föld elleni támadásnak tekintik, ami indokolja a megtorlás bármely szintjét, egészen a nukleáris válaszig.

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Kenderessy Milán

-

2022-09-21

0

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: „már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”

“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”

– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.

“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”

Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.

“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”

– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.

Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy

“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”

– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).

“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”

Háború Ukrajnában

“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).

Címke: Ukrajna

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Maga Putyin a parancsnok

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon.

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Uniós viták a szankciókról

Ki a nyertese a szankciós politikának, Putyin vagy az Európai Unió?

Európai energiaunió

“Nincs energia unió. Elvileg létezik egy közös energia piac, de nincs működő rendszer. Minden ország maga intézi az energia vásárlásokat. Mindenki maga találja ki a megoldást. Ezért mondom azt, hogy az Európai Unió tulajdonképp nem is létezik”

A lengyel nagykövet cáfol

Van élet orosz gáz nélkül is

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.

A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Azt jósolja az orosz újságírás egyik veteránja, aki a TASZSZ hírügynökséget tudósította Budapestről még a szovjet időkben, hogy az orosz elit megelégelte Putyin háborúját.

Szijjártó – Lavrov

Népszavazás nép nélkül

Ki akar hősi halált halni Putyinért?

Atomkardját zörgetve, a Nyugatot azzal vádolva, hogy országa „elpusztítására” törekszik, és 300 000 tartalékos katonai behívását rendelte el.

Putyin sarokba szorítva a legveszélyesebb.

Háború Ukrajnában

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA