Ezt mondta a terrorizmus pénzügyeit vizsgáló francia hivatal vezetője.
Bruno Dalles a Le Figarónak nyilatkozott, és azt mondta: a terrorszervezet a vereségek ellenére továbbra is dollármilliókat mozgat.
Ebben 150-200 közel-keleti és török bank segíti őket.
Elvben persze szigorú szankciók sújtanak minden olyan intézményt, amely pénzt ad az Iszlám Államnak, de ez nem sokat számít.
Az Iszlám Állam 2014-ben rengeteg pénzt szerzett, amikor lerohanta Moszult és kirabolta a nemzeti bankot. Ehhez jött az olajkereskedelem és a műkincsek eladása a feketepiacon, meg persze a védelmi pénzek és a váltságdíjak.
Bruno Dalles szerint az arab államokból továbbra is ömlik a pénz az új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam kasszájába, főleg Szaúd-Arábiából és a vele szövetséges Öböl-menti gazdag olajmonarchiákból.
Szaúd-Arábia fő ellensége ugyanis Irán, ezért nem nagyon akadályozza a pénzáramlást. Márpedig a terrorszervezetnek nem csak pénze van, hanem fegyverei is.
Terroristákat fogtak Szentpéterváron, a CIA adta a tippet az oroszoknak.
Az orosz elnök felhívta Donald Trumpot, mert a terrorelhárítás a CIA információi alapján fogott el hét iszlamista terroristát Oroszország második legnagyobb városában. Az orosz titkosszolgálat, az FSZB szűkszavú közlése szerint
a hét terrorista öngyilkos merényletekre készült Szentpéterváron a karácsonyi vásár idején.
Az Iszlám Állam korábban felhívta híveit, hogy hajtsanak végre merényleteket azokban az államokban, amelyek döntő szerepet játszottak az ellene folyó háborúban.
Oroszország új washingtoni nagykövete az ősszel foglalta el állomáshelyét és rögtön javasolta, hogy a két nagyhatalom titkosszolgálata vegye fel a kapcsolatot egymással, hiszen az érdekeik azonosak a terrorizmus elleni háborúban. A CIA készségesen
át is küldött néhány fontos információt,
amelyek alapján sikerült felszámolni a terrorista sejtet Szentpéterváron.
Ezt köszönte meg Putyin. Három napon belül ez volt egyébként a második telefonbeszélgetés a két elnök között, miközben Washingtonban továbbra is vizsgálják, hogy a kampány alatt Donald Trump csapata milyen kapcsolatban volt az oroszokkal.
Egy kutatócsoport többéves munkával derítette ki, hogy a terroristák által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott. Sokszor amerikai közvetítéssel kerültek hozzájuk – hiába szánták őket épp az ellenük harcoló csoportoknak.
Fotó: Dabik
Azt korábban is lehetett tudni, hogy az Iszlám Állam sok fegyvert szerzett az iraki hadseregtől, főleg, amikor 2014-ben lerohanta Moszult. A Conflict Armament Research (CAR) hároméves kutatómunka alapján készült jelentése azonban azt is feltárta, hogy
több országból érkeztek fegyverek a dzsihádistákhoz,
méghozzá jóval több, mint amit a hadszíntéren zsákmányoltak.
A kutatócsoport a helyszínen, tehát Irakban és Szíriában végezte a munkáját 2014 júliusa és 2017 decembere között. Több mint 40 ezer, az Iszlám Állam által használt fegyvert, lőszert, robbanószert vagy alkatrészt tudtak megvizsgálni.
A jelentés szerint
a terroristák által használt fegyverek egy részét pont azoknak a mérsékelt csoportoknak szánták, amelyek az Iszlám Állam ellen is harcoltak.
Az Iszlám Állam által használt eszközök 90 százaléka Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából érkezett, de sok olyat is találtak, amelyek az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia küldött. Olyan fegyvereket is találtak, amelyek más háborús területekről, például Líbiából kerültek Irakba és Szíriába.
James Bevan, a CAR igazgatója azt mondta: rövid távú politikai célok érdekében több állam fegyvereket juttat bizonyos csoportoknak, „amelyek felett csak alig vagy egyáltalán nem gyakorolnak kontrollt”. Így aztán ők a fegyvereket gyakran tovább is adják.
Damien Spleeters, a jelentést író csoport vezetője szerint az is kiderült, hogy
„az Iszlám Állam ipari mennyiségben gyártott saját maga is fegyvereket és robbanóeszközöket”,
köszönhetően az így kialakult ellátócsatornáknak. A vizsgált fegyverek nagy része új, az elmúlt tíz évben gyártották, és a szíriai háború 2011-es kezdete után kerültek a régióba.
Például azok a romániai gyártóktól vásárolt rakéták is, amelyeket az amerikaiak a szíriai felkelőknek szántak, de találtuk belőlük a dzsihádistáknál Kelet-Szíriában és az iraki Fallúdzsánál is – ahol aztán pont az amerikaiak által az iraki hadseregnek adott tankok és Humvee-k ellen használták őket.
Egy másik példát is leírnak: 2015 decemberében Bulgária páncéltörő rakétákat adott el az amerikai hadseregnek – nem telt bele két hónap, hogy azok az iraki Ramadiban bukkanjanak fel. De ugyanebből a szállítmányból való fegyvereket találtak a mérsékelt szíriai felkelőknél is.
Pedig, ahogy a Washington Post írja, a szerződések elvileg tiltották, hogy az amerikai hadsereg továbbadja ezeket a fegyvereket.
A jelentésből az is kiderül, hogy
a terrorszervezet komoly logisztikai hálózatot is működtetett.
Ezen keresztül a bombákhoz szükséges anyagokat, amelyek egy részét Törökországban szerezték be, gyorsan tudták egyik helyről a másikra eljuttatni. Azt, hogy mekkora mennyiségű fegyvert milyen szervezetten mozgattak, Spleeters már úgy jellemezte:
„ez a terrorizmus ipari forradalma”.
A jelentésben azt is írják, hogy bár az Iszlám Állam elvesztette két legfontosabb városát, Moszult és Rakkát, még mindig nagy mennyiségű fegyverrel rendelkezik.
A Mártírok múzeuma – ez a kiállítás címe. Két dán művész alkotásáról van szó, amely hatalmas tiltakozást váltott ki nemcsak Németországban, de külföldön is.
Tiltakozott a francia nagykövetség, az Alternative für Deutschland nevű jobboldali populista párt képviselője feljelentést tett a rendőrségen.
A kiállításon híres mártírokat lehet látni a múltból: Szókratészt, Alexandriai Apollóniát, Martin Luther Kinget és másokat. Majd pedig a közelmúlt következik. Itt viszont olyanok szerepelnek, mint Mohamed Atta, a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat egyik szervezője, Ismael Omar Mostefai, az Iszlám Állam egyik terroristája, aki a 2015. novemberi párizsi terrortámadás-sorozat részeként társaival együtt 90 embert gyilkolt meg a Bataclan klubban. Rajtuk kívül vannak még képek brüsszeli öngyilkos merénylőkről és egy fiatal dagesztáni dzsihádistáról, aki a moszkvai metróban robbantotta fel magát.
Emiatt a polgármesteri hivatal is közölte: semmiféle anyagi támogatást nem nyújtott a galériának ehhez a produkcióhoz.
Franciaországban a terroristák áldozatainak családtagjai tiltakoztak.
A francia nagykövetség szerint elismerik az alkotói szabadságot, de a terroristákat mártírnak nyilvánítani mégiscsak túlzás.
Az alkotók azzal védekeznek: „Olyan embereket akartunk bemutatni, akik életüket áldozták a hitükért.” A két dán művész, The Other Eye of the Tiger (A Tigris Másik Szeme) csoport tagja, kiállításaik rendszeresen botrányt váltanak ki Koppenhágában is.
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat.
A hivatalos közlés szerint az Iszlám Állam hat fiatal terroristáját sikerült ártalmatlanná tennie a német rendőrségnek, mely kedd hajnalban nagy razziát rendezett Kasselben, Hannoverben, Essenben és Lipcsében. Mind a hat terroristagyanús személy szír állampolgár, akik 2014 és 2015-ben érkeztek Németországba. A Die Welt című lap értesülései szerint más bevándorlók adtak tippeket a német terrorelhárítóknak, hogy kik lehetnek veszélyesek Németország biztonságára.
Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal.
Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatóak az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.
Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.
Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.
2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.
A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)
A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.
A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,
majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.
A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.
A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint
három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.
A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.
2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)
Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.
Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.
Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több.
Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt.
A Guardian beszámolója szerint több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Az viszont biztos, hogy a fiatal merénylő az imádkozók közé vegyülve robbantott a mecsetben.
A Boko Haram elleni harcban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben.
A terrorszervezet gyakran vet be gyerekeket az öngyilkos merényletek során, amelyekben forgalmas piacokat, közlekedési csomópontokat és mecseteket támadtak az elmúlt években.
Az Iszlám Állam hat fiatal terroristáját sikerült ártalmatlanná tennie a német rendőrségnek, amely kedd hajnalban razziát rendezett Kasselben, Hannoverben, Essenben és Lipcsében.
Mind a hat terroristagyanús személy szír állampolgár, akik 2014-ben és 2015-ben érkeztek Németországba. A Die Welt című lap értesülései szerint bevándorlók adtak tippeket a német terrorelhárítóknak, hogy kik lehetnek veszélyesek Németország biztonságára.
A karácsony közeledtével fokozott aktivitást mutat a terrorelhárítás Németországban,
miután tavaly Berlinben az emberek közé hajtott egy iszlamista terrorista kisteherautóval a karácsonyi vásáron.
Az Iszlám Állam bukásával a terrorelhárító szervezetek attól tartanak, hogy a túlélő dzsihádisták nyugati országokban kezdenek akciókba. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a német terrorelhárítás most elkapott hat iszlamistát, mielőtt bármilyen terrorcselekményt elkövethettek volna.
Olyan informatikai központot hoznak létre Franciaországban, amely kémszoftverekkel próbálja azonosítani a potenciális terroristákat és más bűnözőket.
Eddig a hagyományos rendőri felderítésben nem volt erre lehetőség, de most a Le Monde információi szerint hamarosan a parlament elé kerül az új törvény, amely széleskörűen alkalmazhatóvá teszi a kémszoftvert.
Ugyanakkor csak 10 millió eurót szánnak a központra, ami
szakértők szerint nevetségesen kevés.
Ezen a területen ugyanis a legjobb informatikusok dolgoznak, akiket meg kellene fizetni. Ennyiből pedig nem lehet. A francia belső elhárítás már eddig is azzal küzdött, hogy a törvény nekik ugyan korábban is lehetővé tette a kémszoftver használatát, csak épp
informatikus nem volt, aki azt kezelje.
Emmanuel Macron elnöknek prioritás a terrorizmus elleni harc, ugyanakkor fontos számára a költségvetési deficit csökkentése is. A franciák a nemzetközi együttműködés fokozását is szorgalmazzák az EU-n és a NATO-n belül. Csakhogy ez nehéz lesz, mert a legjobb szövetségesek is megfigyelik egymást.
A francia elhárítás egyik magát megnevezni nem kívánó főnöke így fogalmazta meg a nemzetközi együttműködés nagy dilemmáját: „ha ugyanolyan intenzíven kémkednénk a terroristák után, mint egymás után, akkor már sokkal előrébb tartanánk”.
Mától megszűnt a rendkívüli állapot Franciaországban, amelyet még két éve, a párizsi terrortámadások után vezettek be. Helyette új törvényt hoztak a terrorizmus elleni harcról.
Francia emberi jogi szervezetek az Államtanácshoz fordultak, hogy szüntessék meg a nemzeti határokon az ellenőrzést, mely ellentétes az európai elvekkel. Az Európai Bizottság nemrég módosította a szabályokat a schengeni övezeten belül: három évig lehet ellenőrizni a határokat „rendkívüli helyzetre való tekintettel”.
Franciaországban a terrorizmussal indokolják a nemzeti határok ellenőrzését, Németországban elsősorban a migrációval. Egy francia nemzetközi jogász ugyanakkor a Le Monde-nak azt mondta:
„Semmi sem igazolja azt a feltevést, hogy a határok ellenőrzése hatékony a terrorizmus elleni küzdelemben.”
Emmanuel Macron francia elnök ugyanezzel indokolta, hogy Franciaországban november elsejével megszűnt a rendkívüli állapot, amelyet a párizsi merényletsorozat miatt vezettek be 2015 őszén. Helyette hoztak egy törvényt a terrorizmus ellenes harcról, mely jelentősen megnöveli a hatóságok jogkörét.
A terrorizmus elleni küzdelem azért is kap különös figyelmet az országban, mert most zajlik a 2012-es toulouse-i merénylő, Mohamed Merah bátyjának a pere. Merah Szíriában kapott kiképzést, majd hazatért és három katonát lőtt le Toulouse-ban és a környékén, utána pedig egy zsidó iskolánál lövöldözött, ahol megölt három kisgyereket és egy tanárt.
A perben most bátyját és legjobb barátját vádolják terrorszervezet létrehozásával, illetve terrorakciók támogatásával.
Emmanuel Macron prioritásnak tekinti a terrorizmus elleni harcot, de elismerte, hogy csodaszerek nincsenek. De az új törvény megerősíti a terrorelhárító szolgálatot.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
