2 millió embert tarthatnak titkos táborokban Kína északnyugati részén a Hszincsiang-Ujgur tartományban – állapította meg az ENSZ emberi jogi bizottságának szakértői csoportja. A táborokban tartott embereknek szinte semmilyen joguk sincsen. A fegyveres kínai őrség parancsait kell végrehajtaniuk. Az Egyesült Államok a jelentés kapcsán bírálta Kínát, mert nem tartja tiszteletben a vallási és nemzeti kisebbségek jogait.
Hszincsiang-Ujgur tartományban a kommunista Kína megalakulása idején (1949) a lakosság döntő többsége muszlim volt, nagyrészük ujgur nyelven beszélt. A kínaiak mindössze a lakosság 10%-át tették ki. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a többség immár kínai az északnyugati tartományban. A politikai és gazdasági pozíciókat szinte kizárólag kínaiak foglalják el ebben a határtartományban, ahol az iszlamista terrorizmus olykor felüti a fejét.
2001. szeptember 11 után az iszlamista terrorizmus megerősödött: Oszama bin Laden hadseregében egész ujgur dandár harcolt. Egy ízben fegyveres lázadás tört ki Urumcsiban. A tartomány fővárosában pogrom kezdődött a kínaiak ellen, akik közül sokat megöltek. A kínai hadsereg brutális akciókkal állította vissza a rendet. Azóta mindenfajta ujgur nemzetiségi akciót terrorizmusnak bélyegeznek meg Pekingben.
Rendkívüli mértékben megerősítették a hadsereget és a fegyveres rendőrséget a lázongó tartományban. A laogaj – a kínai gulag rendszer – ősrégi találmány, melyet a kommunisták csak továbbfejlesztettek. Hivatalosan a rendszert felszámolták. Ezt maga Hszi Csin-ping elnök jelentette be, akinek édesapját – a kommunista párt magasrangú vezetőjét – több mint egy évtizeden át tartották ilyen lágerben. Amikor szabadult, akkor nem ismerte meg a saját gyermekeit, akik különben más táborokban éltek. A lágerek rendszerének felszámolása nem vonatkozik a „különleges esetekre”.
Kínában rendkívül szigorú a terrorizmusellenes törvény. A rendszerellenes akciókat Hszincsiang-Ujgur tartományban ennek alapján ítélik meg. A potenciális terroristákkal szemben preventív eljárásokat alkalmaznak, így lehetséges, hogy sok ujgur család a titkos lágerekben éljen. Ennek ellenére az ENSZ bizottsága által említett 2 milliós szám kissé magasnak látszik – még Kína hatalmas méretei mellett is. A legtöbb esetben valószínűleg arról van szó, hogy a problematikus körzeteket a hadsereg és a rendőrség megpróbálja légmentesen elzárni az ország többi részétől. Ebben az esetben a családok a régi helyen élnek, de semmit sem tehetnek anélkül, hogy erre engedélyt kérnének. Ez is igen szigorú rendszer, de nem jelenti a családok szétválasztását, mint a régi laogaj szisztéma.
Kínában több mint 50 millió muszlim él. Ezért az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza az iszlamista terrorista szervezkedést. Hszincsiang-Ujgur tartományban az a probléma, hogy a nemzeti és a vallási ellenállás egymást erősíti. A muszlim vallású kínaiak, a hujok – számuk több mint 10 millió – jóval kevesebb gondot okoznak, mint az ujgurok, akik ragaszkodnak saját nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Az ujgur nyelv a török nyelvcsaládhoz tartozik, a kínaihoz semmi köze sincsen.
