Kezdőlap Címkék Társaság a Szabadságjogokért

Címke: Társaság a Szabadságjogokért

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

0

A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.

Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.

A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.

A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény

A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.

“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:

Sajnos, a rendőrség csak indokolás nélkül tette közzé az ítéletet.

A tüntetés szervezőjét a bíróság előtt dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.

TASZ: feltűnő az ügyészség szakmai hozzá nem értése

0

A Társaság a Szabadságjogokért szerint feltűnő, hogy az ügyészség mennyire nem érti az internet világát. Az etikus hacker mostani ügye nem is az első ilyen eset. A TASZ közleménye:

Mindent megteszünk annak az etikus hackernek az ügyében, akinek büntetőpere jelenleg az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik. A fiatal informatikus felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében, melyen keresztül akár az összes felhasználó személyes adatait megszerezhették volna.

Szerintünk az etikus hackelés nem jogellenes, akik hibát találnak egyes – elsősorban állami – intézmények működésében, és ezt jelzik az illetékeseknek, nem követnek el büntetendő cselekményt, hanem kifejezetten hasznos, amit csinálnak. Régóta küzdünk azért, hogy az etikus hackerek is élvezhessék a közérdekű bejelentőknek járó védelmet. Ezért is védtük többek között azt a gimnazistát, aki a BKK internetes rendszerében talált hibákat, és akit együttműködése ellenére a Telekom szintén feljelentett.

A mostani ügyünknek nagy a tétje: ha a bíróság a mi érveinknek ad helyt, és kimondja, hogy az ügyfelünk tette nem volt veszélyes a társadalomra, annak a nyomában jövő többi etikus hackerre is pozitív hatása lesz. Ha viszont a bíróság nem ad nekünk igazat, ügyfelünk akár évekre börtönbe kerülhet. Erről beszélt Remport Ádám kollégánk az ATV Egyenes beszéd című műsorában. (Itt lehet megnézni)

Bírósághoz fordult a TASZ, mert jogellenes a kormánypárti médiabirodalom

0

A Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmányellenes a 476 tévét, rádiót, híportált, újságot és folyóiratot tömörítő kormánypárti médiabirodalom létrehozása. Azt akarják elérni, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt eljárás lefolytatására kötelezzék.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye:

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Keresetünkben kifejtjük hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény alkotmányellenes. A törvény azért, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a Kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól. Maga a KESMA kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást” fűzött. Azt kértük a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

A Szabad Pécs interjúját az üggyel kapcsolatban itt olvashatja, a TASZ szakmai összefoglalóját pedig itt találja.

Posztolhat-e a szülő képeket a gyerekéről?

0

A Megafon estek keretében Ki mit tud – rólad? Adatvédelem címmel beszélgetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civilekkel kedd este a budapesti Kőlevesben.

 

Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojekt vezetője szerint elég régóta létezik az internet, rengeteg helyen vannak rajta a lábnyomaink. Domonkos Katalin oktató rendszeresen ellenőrzi az internetes beállításait. Sokszor magára is rákeres, mi jelenik meg róla. Sok mindent nem engedélyez például a Facebookon, amit tud, igyekszik kézben tartani. Nem mindent tud kézben tartani, de próbál, erre törekszik. Szerinte a gyerekek fényképeit nem kell megosztani, az arcuk véleménye szerint ne legyen felismerhető a fotókon. Úgy vélte, a gyerekeknek joguk van eldönteni, hogy mit szeretnének magukról megosztani a Facebookon. Szerinte a szülők felelőssége erre figyelni. Dóczi Péter, privacy és security szakértő szerint is a kontroll a legfontosabb minden internetes felületen. Fontos a tudatosság, a folyamatos ellenőrzés véleménye szerint is.

Asbóth Márton elmondta, hogy a Facebookon például kategorizálni, csoportosítani lehet az ismerősöket, kinek, mit oszt meg az ember. Másrészt

jogilag rendben van az, ha a szülő posztol a gyermeke nagykorúságáig róla képeket.

Domonkos Katalin hangsúlyozta a határok védelmét, melyeket a családban kell tudni megtanulni és tiszteletben tartani. Szerinte ami valaki számára nem bántó, a másiknak lehet az. Dóczi Péter szerint nehéz elbújni a Facebook elől, mert aki nincs rajta, azt is listázzák, ha használja a különböző funkciót, valamire rákeres vagy kattint a tetszik és lájk gombokra. Úgy vélte, óriási adatvagyonnal rendelkezik a Facebook, ami nagy probléma lehet, ha adatszivárgás lép fel. Nagy Zsófia oktató szerint fontos a normatudatosság, a bizalmas információk kezelése és a magánéletet védő jogok tiszteletben tartása.

Pethő András, moderátor, újságíró, a Direkt36 alapító szerkesztője megkérdezte a közönségtől azt, hogy fizetnének-e azért, hogy a Google keresés vagy a Facebook biztonságosabb legyen. A többség igennel szavazott, zömmel havi ötezer forintot fizetnének érte. Domonkos Katalin szerint nem tudjuk kézben tartani, irányítani az internet világát. Ha fizetnénk a Google-nak és Facebooknak, jönnek majd az ingyenes versenytársak, és minden kezdődik elölről.

Az embereknek kell tudni szocializálódniuk az internetes közeghez, megtanulniuk használni az internetet.

Ehhez kritikai gondolkodásra van szükség, a több forrásra rákeresés képességére például. Úgy vélte, az ember lassabb, mint a technológiai fejlődés. Nagy Zsófia szerint fontos kérdés az, hogy miért gyűjtik az emberekről az adatokat. Erről szerinte tájékoztatni kéne az embereket. Másrészt fontos téma az adatok másodlagos felhasználása, amikor azokat harmadik félnek kiadják, kereskednek velük. Továbbá az, hogy hol kötnek ki az adatok, eltorzítják-e őket, kiemelik-e kontextusukból őket, és így mikké válnak az eltorzított adatok.

Víz Ági

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!