Véglegesen pert nyert a Transparency International a sportszövetségekkel és minisztériumokkal szemben: ki kell adni a társasági adóból származó támogatások adatait. A Kúria ma minden kormányzati érvelés alól kihúzta a szőnyeget. A TI már elindította ötödik perét a minimum 530 milliárdos programról.
Ki kell adnia mindkét minisztériumnak és az öt látványsport-szövetségnek a társasági adóból származó támogatások adatait, mégpedig klubonként és támogatónként – ez a lényege a Kúria mai felülvizsgálati eljárási határozatának. A tao-ügyekről részletesen korábban írtunk.
A Transparency International (TI) most két pert nyert meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EMMI, valamint az akkor még öt látványsport szövetségei ellen a 2011-2016 június 30-i időszakban nyújtott támogatások megismerhetősége ügyében.
Az első fokon elvesztett, másodfokon megnyert, majd felülvizsgálati eljárásba került adatkérés során
az volt a központi kérdés, hogy közpénz-e a tao-ból a sportegyesületekhez került vállalkozói befizetés.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Baka András által szóban kihirdetett verdikt kihúzta a szőnyeget a kormány „közpénz jellegét elvesztő” érvelése alól.
A kúriai tanácsvezető az indokolásban elmondta, hogy a tao-program európai bizottsági jóváhagyásakor a kormány is elismerte: a költségvetésből adnak ösztönzőként adókedvezményt.
A bíróság most magévá téve a TI szóhasználatát is, kimondta, hogy ezzel eltérített adóbevétel kerül a klubokhoz.
Ezzel senki se állíthatja azt, hogy ez nem közpénz.
Azt is elsöpörte az útból, hogy a támogatást nyújtó szervezet, vállalkozás esetében adó- vagy üzleti titok lenne. A nyereségük egy részét átengedő gazdálkodók ugyanis az ösztönzőként nyújtott adókedvezménnyel betévednek a közérdekű adatok világába, számolniuk kell a fokozott érdeklődéssel, és el kell tűrniük ezt – ismertette a verdiktet Ligeti.
Ezzel a Kúria lényegében „bekerítette” a kormányt, lezárta a közpénzzel kapcsolatos vitákat
– mondta a TI vezetője.
Baka András egyébként megemlítette azt is, hogy a tények cáfolják azt a közvélekedést, miszerint „széttartó” lenne a bírósági ítélkezési gyakorlat ezekben a perekben. Az általa ismert 20 ilyen per mindegyikében a mostanival megegyező döntés született.
Ligeti Miklós elmondta, hogy későn eszméltek, egy csomó energiát megspórolhattak volna, ha észreveszik:
a kormány maga ismerte el a tao közpénz voltát.
Mégpedig azzal, hogy a törvényben úgy rendelkezett, ha a kedvezményezett szabálytalanul használja fel a pénzt, a kormány javára kell visszafizetni. Ha a támogató magánpénze lenne, miért nem őrá bízzák ezt?
A TI egyébként nemrégiben benyújtotta negyedik keresetét, ebben az iménti adatkérés folytatásaként a 2016. június 30-a utáni tao-összegeket akarják megismerni, miután a minisztériumok itt is megtagadták ezt.
Azt Ligeti nem tudja megmondani összesen mekkora összegek vannak a perek mögött. Az bizonyos – mondta -, hogy a kormány 2018. végéig 530 milliárd forint tao-veszteséggel számol a program 2011-es indulásától kezdve. De az eddig lezárt 2016-os költségvetésben a tervezett 92 helyett 135 milliárd lett az átengedett adó, lehetséges, hogy a 2017-re becsült 80-92 milliárd és az idénre előirányzott 80 milliárd is alultervezett összeg.
A TI egyébként egy korábbi pernyerése után kénytelen volt végrehajtást kérni az NGM-mel szemben az adatok megszerzése érdekében, és büntető feljelentést is tett. Az NGM semmilyen adatot sem volt hajlandó kiadni.
A korábban a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.
