Kezdőlap Címkék Szíria

Címke: szíria

Putyin Erdogannak: eddig és ne tovább!

Törökország új offenzívát akar indítani Szíria északi részén – jelentette be az ország külügyminisztere. Mevlüt Cavusoglu szerint sem Oroszország sem az Egyesült Államok nem teljesítette a korábbi ígéreteit vagyis nem adta át az egész kurd zónát a törököknek.

A kurd milícia ugyanis lepaktált Asszad elnökkel, és így közösen ellenőrzi a kérdéses területet. Jellemző, hogy a törökök bírálatukat Oroszországnak és az Egyesült Államoknak címezik nem pedig Szíriának, melynek a területéről szó van.

Moszkva üzenetét egy tábornok tolmácsolta

Csakis a helyzet kiéleződéséhez és nem annak rendeződéséhez vezethet egy új török offenzíva – jelentette ki a hadügyminisztérium szóvivője Moszkvában. Igor Konasenkov vezérőrnagy szerint az oroszok mindent pontosan betartottak abból, amit Putyin ígért Erdogannak Szocsiban.

A törököknek el kellett ismerniük az oroszok elsőbbségét Szíriában

Erdogant ugyanis az oroszok hozták helyzetbe Szíriában. Megszerezték annak a beszélgetésnek a hang anyagát, mely Jared Kushner és Mohamed bin Szalman herceg beszél a Kashoggi gyilkosságról. Ebben Trump elnök veje engedélyezi a szaúdi trónörökösnek, hogy végezzen régi ellenfelével, az Amerikában élő ellenzéki újságíróval Isztambulban. Erdogan ezzel zsarolta Trumpot. Aki nem tehetett mást  minthogy elismerte: veje és közel-keleti tanácsadója nemcsak tudott a tervezett gyilkosságról, de jóvá is hagyta azt! Ezért döntött úgy Trump, hogy saját tábornokai ellenkezése ellenére kivonja csapatait Szíriából – cserbenhagyva addigi szövetségeseit, a kurdokat. Az oroszok cserében azt kérték Erdogantól, hogy ők vezényelhessék a parádét a háttérből. Ezért a kurd övezet kettéosztották: az egyikbe megmaradtak a kurd milicisták akikhez csatlakoztak Asszad katonái. A másik rész lett a törököké. Akik ezt keveslik hiszen egymillió szír menekültet akarnak itt elhelyezni. Akik számára tábor város épül – sok milliárd euróért, melyet az EU fizet. És ki építi a menekült tábor várost? Orbán Viktor miniszterelnök reményei szerint ő is részesülhet az üzletből. Ezért is fogadta oly nagy pompával Erdogan elnököt, aki miatt egy napra leállt szinte egész Budapest.

Erdogan 50 ezer migránst üldözött el Isztambulból

Amióta végképp elveszítette a politikai ellenőrzést a legnépesebb török város fölött, Erdogan elnök ráuszította a rendőrséget a migránsokra, akik szép számban élnek a 15 milliós világvárosban – sokan közülük engedély nélkül.

Törökországban minden migráns csakis ott élhet, ahol be van jelentve! Ezért aztán a rendőrök szinte folyamatosan razziáznak azokban a városrészekben, ahol sok migráns él – többnyire alkalmi munkákból. A belügyminiszter közlése szerint az Isztambul városából kiutasított migránsok döntő többsége afgán és pakisztáni állampolgár. Van közöttük 6400 szír is.

A szír menekültek különleges státuszt élveznek Törökországban, mert Erdogan elnök sokáig abban reménykedett, hogy ellenfele, Asszad elnök megbukik Szíriában. Nem így történt: Asszad az oroszok és Irán támogatásával felülkerekedett a nyolc éve tartó polgárháborúban. Erdogan ezért lepaktált az oroszokkal és Iránnal, majd megindította csapatait a kurdok ellen. Szét akarta foszlatni a kurdok ősi álmát egy önálló államra. Másrészt pedig az elfoglalt területen zónát hoznak létre, ahova egymillió szír menekültet akarnak visszatelepíteni. Bár Erdogan elnök azt állítja, hogy ez önkéntes folyamat, de a valóságban brutális erőszakról van szó.

Törökországban több mint 5 millió menekült él, közülük több mint négymillió szír. Mindez megterheli a törökök költségvetését, ezért Erdogan folyamatosan pénzt követel a külvilágtól, főként az EU -tól. Angela Merkel szerződést kötött erről Erdogan elnökkel. Az összeg 6 milliárd euró. A törökök azt állítják, hogy ebből még nem kaptak meg három milliárdot! Ebből a hatalmas összegből akarják felépíteni az óriási menekült tábor rendszert Szíriában. Orbán Viktor miniszterelnök azért is fogadta nagy pompával Budapesten Erdogant, mert ebből a nagy építkezésből szeretne részesülni Szíriában.

Lázongás Iránban a „brutális” benzinár emelés miatt

Hetvenről majdnem száztíz forintra emelkedtek az üzemanyag árak a világ egyik legnagyobb kőolaj exportáló országában. Emiatt sokan az utcára vonultak, ahol a hatóságok brutálisan léptek fel. A BBC értesülései szerint egy ember meghalt és sokan megsebesültek. Iránban a sajtó működése erősen korlátozott, ezért hiteles információkat szerezni a lázongás méreteiről igen nehéz.

Irán kétségbeejtő gazdasági helyzetbe került azt követően, hogy Trump elnök kilépett a nemzetközi atomalkuból és az USA újra szankciókat kezdett el alkalmazni az iszlamista rendszerrel szemben. A szankciók miatt a külföldi cégek sorra lemondták iráni beruházásaikat és egyre kevesebben mernek olajat vásárolni Irántól, mert tartanak az amerikai büntető intézkedésektől.

Irán ugyanakkor háborúban áll a Közel Keleten: katonái ott vannak Szíriában és Jemenben. Libanonban is jelentős Irán befolyása, mert az ott elő síiták a szövetségesei. Csakhogy Libanon pénzügyi rendszere is a csőd szélére került, mert a zűrzavaros közel-keleti helyzetben kevesen látják biztonságban a pénzüket azt követően, hogy Trump elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Végül nem minden amerikai katona hagyta el Szíriát, de Washington szándéka nyilvánvaló lett: átengedi a térséget Oroszországnak és Törökországnak. Mindez cseppet sem kelt bizalmat a külvilágban, ahol egyre negatívabban ítélik meg a közel és közép kelet fejleményeit.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Mit keresett egy orosz tengeralattjáró Izrael parti vizein

Az izraeli elhárítás észrevette, hogy egy orosz tengeralattjáró 8 tengeri mérföldre (mintegy 15 kilométer) megközelítette a partvidéket noha a nemzetközi egyezmények 12 tengeri mérföldben (körülbelül 22 kilométer)szabják meg egy állam parti vizeinek a határát.

Vajon súlyos sérelem érte-e Izrael biztonságát? – tudakolja az ynetnews portál, amely vezető helyen közli a hírt annak ellenére, hogy az eset három hónappal ezelőtt történt. De a katonai titkokat Izraelben különösen jól őrzik hiszen jelentős részben ezen múlik az ellenséges államok által körülvett zsidó állam biztonsága.

Izrael és Oroszország szembeáll Szíriában

Izrael Asszad ellenfeleit támogatja míg Putyin elnök a szír államfő legfőbb támogatói közé tartozik. Éppúgy mint Irán, mely esküdt ellensége Izraelnek, melynek a létjogosultságát sem hajlandó elismerni.

Amerikai-orosz-izraeli nemzetbiztonsági találkozó

Az izraeli lapok sokat foglalkoztak vele, de másutt nemigen keltett feltűnést, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának meghívására Izraelben tárgyalt egymással az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója! Ezt megelőzően az oroszok megtagadták az irániaktól annak a korszerű légelhárító rakétarendszernek az eladását, mely oly sok gondot okozott az izraeli légierőnek Szíria fölött. Netanjahu miniszterelnök sietett is kifejezni háláját személyesen Putyin elnöknek.

Mire játszanak az oroszok?

Az orosz flottának régi sérelme, hogy egyetlenegy kikötőben állomásozhat a Földközi tengeren mégpedig Szíriában. Ezt keveslik az admirálisok, akik azt szeretnék, ha az orosz flotta esélyei megközelítenék az amerikaiakét. Putyin elnök nemrég Szaúd Arábiában járt. Ez már nem a Földközi tenger, de a Közel Kelet, mely módfelett érdekli Oroszországot. Amely felajánlotta legkorszerűbb rakéta elhárító rendszerét Szaúd Arábiának, mely az USA legelszántabb szövetségese. Roosewelt elnök Jaltából hazatérőben paktált le Szaúd királlyal, és azóta a sivatagi királyság Amerika sziklaszilárd szövetségese. De közbejött a Khashoggi gyilkosság amikor az ellenzéki újságírót – az amerikaiak jóváhagyásával – csapdába ejtették, megfojtották majd feldarabolták hazája isztambuli főkonzulátusán. Trump elnök is bírálni kezdte Szaúd Arábiát mire a tudtára adták: ha nem tetszik neki valami, akkor az oroszokkal paktálnak! Kikötőket és támaszpontokat adnának az oroszoknak! Trump értette a finom célzást és meghátrált. Közölte: fontosabb Szaúd Arábia szövetsége mint az emberi jogok védelme!

Amikor iráni drón támadás érte a világ legnagyobb kőolaj feldolgozó üzemét Szaúd Arábiában, akkor az oroszok siettek ajánlatot tenni. Trump közölte: ez kizárt! Azonnal amerikai katonákat és szakértőket küldött Szaúd Arábiába. Ez a szövetség a világ legnagyobb olaj exportőrével túlságosan is fontos az Egyesült Államoknak. Csakhogy az USA kivonulóban van a Közel Keletről. Párhuzamosan szinte mindenki Putyin barátságát keresi. Szaúd Arábia, mely a szovjet időkben hallani sem akart Moszkváról. Izrael, mely Amerika leghűbb szövetségeseként mindig tartotta a három lépés távolságot az oroszoktól. Ámde kiderült: az oroszok megkerülhetetlenek a Közel Keleten! Ezért nem izgatta magát annyira az izraeli vezérkar amikor jelentették: orosz tengeralattjárót észleltek a parti vizeken! Nem kizárt, hogy a jövőben rendszeres vendégek lesznek…

Asszad: Európa utálja Erdogant, de szüksége van rá

Szíria államfője szerint az Európai Uniónak nem a menekültektől kell félnie hanem a dzsihád harcosoktól. Asszad elnök szerint azok a milíciák, melyek ellene küzdenek Szíriában és a Nyugat támogatását élvezik, sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek Európára nézve mint a menekültek.

A nyugatiak által támogatott milíciák ugyanis tele vannak fanatikus dzsihád harcosokkal míg a menekültek döntő többsége mérsékelt. Nagyon kevés közöttük a dzsihád harcos- hangsúlyozta Asszad elnök, aki az Rt.com orosz hírügynökségnek nyilatkozott.

Erdogan fenyegetése a migráns áradattal tehát nem valós a szír elnök szerint, aki a maga részéről szívesebben látná a törököket országa határán kívül. Csakhogy ezt nem mondhatja ki, mert Erdogan elnök megegyezett Putyinnal arról a zónáról, melyet eddig a kurd milícia tartott az ellenőrzése alatt. Erdogan ide szeretne vissza telepíteni egymillió szír menekültet – állítólag önkéntes alapon. Ennek a menekült központnak a kiépítését Erdogan szerint a Nyugatnak kellene finanszíroznia. Az Egyesült Államoknak azért, mert az arab tavasz idején kirobbantotta a polgárháborút Szíriában, az Európai Uniónak pedig azért, hogy elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan legkevesebb 3 milliárd euróra számít Brüsszeltől. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország is részt vállalhat ebben az építkezésben, mely valóságos városokat hozna létre abban a zónában, mely körül orosz-török őrjáratok cirkálnak Szíriában.

Orosz katonai helikopterek Szíriában a török zóna felett

„50-60 méter magasan repülünk, hogy ellenőrizzük az övezetet” – mondta egy helikopter pilóta az interfax orosz hírügynökségnek. A két államfő megállapodása szerint  közösen ellenőrzik a törökök által elfoglalt övezetet a két ország határa mentén.

Putyin és Erdogan korábban megállapodott arról, hogy a két állam katonái közösen járőröznek annak az övezetnek a határán, melyet a törökök a kurdoktól foglaltak el.

Erdogan török elnök Budapesten azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartotta be a megállapodást, mert nem kényszerítette visszavonulásra mindenütt a kurd milíciákat! A törökök egymillió szír menekültet akarnak letelepíteni ebben az övezetben.

Ebből a célból egész kis tábor város épülne ki- külföldi pénzekből. Erdogan elsősorban az Európai Uniótól várja a pénzeket. Budapesten arról panaszkodott, hogy az Európai Unió hatmilliárd eurót ígért, de csak hármat fizetett ki azért, hogy a törökök magukra vállalják a szír menekülteket. Nemrég Erdogan elnökkel tárgyalt Ursula von der Leyen valamint Németország és Franciaország belügyminisztere. Seehofer német belügyminiszter a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak több pénzt kell kapnia a menekültek ellátására.

Orbán Viktor miniszterelnök abban reménykedik, hogy Magyarország is részt kaphat ebből az üzletből. Ezért is állt ki Erdogan mellett ebben az ügyben, melyet az Európai Unió elítélt.

Asszad: az USA kihasználja az iszlám fanatizmust!

Szíria elnöke erős kétségeit fejezte ki Trump hivatalos bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak megölték és a hamvait a tengerbe szórták. Ez ugyanaz a verzió, melyet Oszama bin Laden halála alkalmával közzétettek, de nagyon kevés a valós bizonyíték – érvel Asszad elnök, aki a szíriai közszolgálati médiának nyilatkozott.

Szíria államfője közölte: semmi közük sem volt Abu Bakr al-Bagdadi halálához, ha az valóban bekövetkezett. Korábban ugyanezt közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak találták ki

A szélsőséges wahabbita iszlám ideológia már évszázadok óta létezik: ennek alapján használták fel Oszama bin Ladent és Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak. Ők találták ki ezeket a vezéreket és bármikor hozhatnak egy hozzájuk hasonlót vagy „fel is támaszthatják őket!” – gúnyolódott Asszad elnök. Aki hangsúlyozta: ők valójában harcolnak a terrorizmus ellen! Nem úgy mint az amerikaiak, akik kihasználják a fanatikus iszlamista áramlatokat a saját céljaikra – mondta Asszad szír államfő, aki nyerésre áll a nyolc éve tartó polgárháborúban Szíriában.

Törökország mindenkivel szemben

Amikor a török ​​csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.

A török ​​társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török ​​katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta  Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..

Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.

A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török ​​tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.

A Nyugat és a PKK

A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török ​​társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török ​​lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.

Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.

Ezenkívül sok török ​​úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a ​​társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.

Sok török ​​úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.

Pártok közötti konszenzus

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.

A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.

A civil társadalom megerősítése

Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török ​​társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.

Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.

Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.

Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.

Sokkal inkább a török ​​civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.

Philipp Mattheis írása alapján

Lavrov Szíriáról tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel

Oroszország szerint az USA megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy páncélosokat küld az olajkutak védelmére Szíria északi részén. Erről tájékoztatta Pompeo amerikai külügyminisztert telefonon Lavrov orosz külügyminiszter. Aki szerint az amerikai döntés megsérti Szíria szuverenitását.

Az oroszok azt szeretnék, hogyha az Egyesült Államok teljesen kivonná a csapatait Szíriából, hogy ott aztán Putyin elnök a kedve szerint elrendezze a helyzetet. Putyin és Erdogan török elnök megállapodott annak a zónának a létrehozásáról, mely a kurd milíciák kivonulása után jön létre Szíria északi részén. Érdeke és ezen a módon ez az oroszok szerint nem megsértése a nemzetközi jognak noha két külső nagyhatalom állapodott meg Szíria területéről, és Asszad elnököt meg sem hívták a tanácskozásra. Moszkva kezdettől fogva támogatja Asszad elnököt a polgárháborúban, ezért Putyin úgy érzi: a nevében is megállapodhat a törökökkel.

A zónában akarja letelepíteni a szír menekültek egy részét Törökország. Erre hivatkozva Oettinger, az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolta: csökkentsék az átutalásokat Törökországnak a menekült egyezmény keretében hiszen a menekült táborok népessége is fogyatkozik Törökországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK