Megszavazta az Európai Parlament (EP) a szerzői jogi szabályozás módosítását, amely sokak szerint veszélyezteti az internet szabadságát. Az új szabály a szerzői jogokat védi, de sok jelenleg ingyenes tartalom fog eltűnni a hálóról.
Az EP által most elfogadott megoldás némi kompromisszum a korábbi verzióhoz képest, de még így is szétszavaztak nem csak a pártcsaládok (frakciók), hanem a nemzeti delegációk is.
A német-francia-tengely mentén kiforgott végső változatból nem vették ki a kifogásolt cikkelyt, ami ellen tüntetések voltak az „internet halálát” emlegetve.
Pénz jár a szerzőknek
Az elfogadott irányelv – amelyet még jóvá kell hagynia az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is, és ezután két év lesz az új szabályok átültetésére a nemzeti jogokba – alapvető célja a jelenleg akár ingyenesen felhasznált tartalmak szerzőinek védelme.
Azt akarják elérni, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél
többet fizessenek (sőt, egyáltalán fizessenek) a felhasznált tartalmak után
az ezeket előállítóknak és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznak, mint például a YouTube-ra vagy a Google-ra
A 2001-es irányelv helyébe lépő szabály nem mondja meg, hogyan kell a jogsértő tartalmakat eltávolítani, csak azt tiltja meg, hogy az internetes felületeken legyenek illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. A jogtulajdonosok pert indíthatnak, ha ezt észlelik.
Vannak enyhítések
A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek a szabályzáson.
Kikerült a végső változatból az az előírás, amely szerint az internetes felületek működtetőinek előzetesen szűrniük kell a náluk lévő tartalmakat aszerint, hogy melyik sérti a szerzői jogot, s ezeket aztán törölniük kell. A bírálók szerint azonban a fenntartóknak
nem lesz más lehetőségük, mint hogy valamilyen algoritmussal válogassák ki
a kifogásolt tartalmakat.
Változás lesz abban is, hogy az újságcikk-részletek megosztását kivették a szabályból. Tehát hírrészletek megosztása továbbra se lesz törvénytelen, de a megállapodás – készítői szerint – garantálja, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel.
Szintén enyhült a tervezet abban, hogy
nem pusztulnak ki a szarkasztikus, parodisztikus tartalmak.
Vagyis a gif-ek és mémek, amelyek jellemzően szerzői jogi védelmet élvező képi, írásos, zenei tartalmakra épülnek. (Gondoljunk a Bukás című német sikerfilmre, amelynek a Hitler-bunkerbeli egyik jelenetsorát felhasználva egy sor feliratos gyilkos paródia készült a hazai belpolitikai jelenségekre reagálva.)
A szabályok megkönnyítik, hogy a kutatók a védett anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából. Az oktatás vagy illusztráció során felhasznált tartalmakra se vonatkoznak a korlátozások.
Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő szerint a módosítás kiegyensúlyozott, nem fog cenzúrához vagy az „internet halálához” vezetni. Az újságírók és az alkotók tisztességtelen díjazása azzal jár, hogy egyre kevesebben hajlandók ilyen munkát végezni, ami kevesebb minőségi tartalmat eredményez – mondta.
Arról is beszámolt, hogy
soha nem látott intenzitású lobbitevékenységet tapasztaltak
mindkét oldal részéről, valamint félretájékoztatással, a fiatalok kihasználásával vádolta a Google-hoz és a Facebookhoz hasonló digitális óriásvállalatokat.
Népszerű tartalmak tűnhetnek el
Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény fenyegetés a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, azzal a veszéllyel jár, hogy
a ma ismert internet a technológiai és médiaóriások kezébe kerül.
Szerintük a szűrés során nem lesznek képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
Súlyosan érinti a jogszabály – már ha a további elfogadások megtörténnek – például az olyan népszerű felületeket, mint például a YouTube. Az itt ma található és ingyenesen hozzáférhető filmek, zenék szerzői számára a jövőben
a csatornának jogdíjat kell fizetnie,
ami bizonyára hatással lesz a felhasználók szabadságára is.
A Google egyik szóvivője szerint a szabályozás jobb az eredeti verziónál, de így is jogbizonytalansághoz fog vezetni, s árt Európa kreatív és digitális gazdaságának.