Kezdőlap Címkék Szankciók

Címke: szankciók

Miért vallottak kudarcot az energiaszankciók Oroszország ellen?

“Aki az energia szankciókat kitalálta Oroszországgal szemben, az nincsen tisztában a legalapvetőbb közgazdasági összefüggésekkel sem”- írja Daniel Stelter német közgazdász a Handelsblatt című szaklapban.

“A demokráciák ma többet fizetnek az energiáért mint az ukrajnai háború előtt miközben Oroszországot egyáltalán nem vágták hanyatt az energia szankciók.”

A német közgazdász utal arra, hogy az energia árak emelkedése már az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és azóta is magasan áll. Két módon lehetne csökkenteni: növelni a kínálatot vagy mérsékelni a keresletet. Biden elnök erre tett kísérletet amikor megkérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, hogy növelje az olajkitermelést, de az USA elnökét elutasították Rijádban. Szaúd Arábia ehelyett a másik nagy olajtermelővel, Oroszországgal működik együtt, és ennek eredményeképp az OPEC+ visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat. Szaúd Arábia pedig belépett a BRICS-be, amely át akarja alakítani a világgazdaságot oly módon, hogy megszünteti az amerikai dominanciát.

Oroszország nem csuklott össze

A nyugati szankciók egy része ugyancsak hatásos: Oroszország Nyugaton levő vagyonának befagyasztása, a moszkvai nemzeti bank értékeinek zárolása, a chip export tilalom – mindez súlyos csapás Moszkvának, amely mindinkább függő viszonyba kerül Kínával pedig Putyin ezt mindenképp el szeretné kerülni.

Az energiafegyver a Nyugattal szemben hatásos, de Kínával szemben nem.

Peking ugyanis máshonnan is be tud szerezni kőolajat és földgázt, így le tudja nyomni az orosz árakat a minimumra. India is kihasználja Oroszország szorult helyzetét: olcsón veszi a kőolajat, majd finomítva eladja azt a világpiacon. “Németország is így vásárol orosz olajat ” – írja a német közgazdász a Handelsblattban, ahol siet hozzátenni:

”aki az energiaszankciókért  felelős, annak halvány fogalma sincsen a kereslet-kínálat törvényéről!”

Kezdetben a Nyugat nem is forszírozta az energia szankciókat, melyeket a CIA főnöke Ursula von der Leyen kabinetfőnökével már azt megelőzően tisztázott, hogy Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen. William Burns Moszkvából hazamenet állt meg Brüsszelben, hogy a húsbavágó Oroszország elleni szankciókról megállapodjon az Európai Unióval még 2021 őszén. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt – 2022 február 24. Burns korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt tehát orosz szakértőnek számít Washingtonban. A CIA igazgatója rendszeresen konzultál Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin háborúját Ukrajna ellen, mégis mind a mai napig a helyén maradt Moszkvában.

“Európa  alvajáró üzemmódba sétál bele az orosz műtrágya függőségbe”

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát záporoznak a szankciók Oroszországra, amely átállította magát a hadigazdaságra. Korábban az orosz földgáz jelentős függőséget jelentett egész Európának, de ma már csak Magyarország és Ausztria tartozik ebbe a körbe.

Moszkva számára súlyos gond: mihez kezdjen a földgázzal? Putyin megpróbálja eladni azt Kínának, de Pekingben vígan visszaélnek Oroszország szorult helyzetével: azt követelik, hogy az oroszok hazai áron szállítsák a földgázt “kínai barátaiknak.” Ez azt jelentené, hogy Moszkva lemond a profitról pedig a gazdaságot jelentős részben épp a kőolaj és földgáz exportból finanszírozzák Oroszországban.

Putyin emberei megtalálták a megoldást, ez pedig a műtrágya gyártás, melyhez igen sok földgázt kell felhasználni. Az energia válság idején ezért az európai műtrágyagyárak nehéz helyzetbe kerültek: magasabb volt a termelési költség mint az eladási ár! Oroszországban viszont nem ez a helyzet: az olcsó hazai földgáz miatt a műtrágya gyártás előnyös pozíciókat foglalhat el az európai piacokon. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország műtrágya exportja 30%-kal növekedett az Európai Unióban 2023-ban. Idén az első félév során már 1,3 millió tonna orosz műtrágya érkezett az Európai Unióba.

Ez azért különösen érdekes, mert közben a műtrágya felhasználás csökkent az Európai Unióban – így Magyarországon is – vagyis az orosz import jelentősége viszonylagosan megnövekedett. Az orosz ipari miniszter legutóbb már arról beszélt, hogy 2024 rekord év lesz az orosz műtrágya gyártásában és exportjában: 60 millió tonnát állítanak elő és ebből 35 millió tonnát exportálnak. Jelentősen javítja az orosz műtrágya export lehetőségeit, hogy a nagy vetélytárs ezen a téren Ukrajna, melynek a területén háború folyik vagyis az export kapacitás visszaesett.

Összecsuklott az európai műtrágya ipar

A magas földgáz árak majdnem lenullázták az európai műtrágya ipart: 2022-ben a gyárak 70%-a állt az Unióban, mert nem érte meg a termelés. Tavaly ez az arány 40-50%-ra mérséklődött, idén még mindig 30% nem termel.

“Ha a politikusok nem lépnek, akkor Európa gyártó kapacitása megszűnik” – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban Petr Cingr, Németország vezető ammónia gyártója.

A Yara International a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártója, vezérigazgatója így foglalta össze a helyzetet:

”Európa alvajáró üzemmódban tart az orosz műtrágya függőség felé!”

A Svájcban működő gázkereskedő vállalat, a MET, melyben állítólag főrészvényes Orbán Viktor miniszterelnök is, szintén árgus szemekkel figyeli a piacot hiszen jócskán gazdagodott az energiaválságon. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin kijelentette:” most jönnek az európai műtrágya ipar krízis évei!”

Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek stratégiai igazgatója így vázolta fel a borús helyzetet a hvg.hu-nak:

“az ipar ebben a helyzetben nem tud beruházni. Még a karbantartásra sincs pénz. Ezzel szemben Oroszország növeli a kapacitását sőt az USA is. Újabb függőségbe kerülünk.”

Párizsi olimpia: mit keres Iszinbajeva orosz őrnagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban?

A párizsi olimpia közeledtével mind többen teszik fel a kérdést annál is inkább, mert az orosz sportolókat szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jó ötlet, hogy a sportolók önkéntes alakulatokat hoznak létre, melyek Ukrajnában harcolnak” – jelentette ki 2022-ben Samil Tarpiscsev, az orosz tenisz szövetség vezetője, aki jelenleg is tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amelynek döntése  kimondja, hogy az orosz hadsereg tisztjei nem vehetnek részt a párizsi olimpián. Iszinbajeva rúdugró bajnoknő azt állítja, hogy számára az őrnagyi rang csak formalitás egyszerűen csak annyit jelent, hogy a hadsereg sport klubjában érte el az eredményeit.

Az Ukrán Olimpiai Bizottság szerint Iszinbajevát már réges régen ki kellett volna zárni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból.

“Írtunk egy levelet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy minden oroszt zárjanak ki a vezetésből” – mesélte a brüsszeli Politico tudósítójának az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke, aki beszámolt a válaszról is:

”Minthogy Iszinbajeva már nem Oroszországban hanem Európában él, ezért nem látunk problémát abban, hogy ő továbbra is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja maradjon.”

Csakhogy Iszinbajeva évekig támogatta Putyint, és büszkén parádézott az őrnagyi egyenruhában. Most nem támogatja Putyin háborúját Ukrajna ellen, de Oroszországot képviseli a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban – hangsúlyozzák a kritikusok, akik szeretnék elérni a két orosz tag kizárását.

Milyen alapon? Például azért, mert Iszinbajeva megkapta a Donyeck díszpolgára címet, ezt a területet az oroszok megszállva tartják, de az ukránok ragaszkodnak ahhoz, hogy a város és az egész kormányzóság továbbra is Ukrajna része.

A Politico természetesen megpróbálta elérni Jelena Iszinbajevát is, de az orosz rúdugró királynő nem állt kötélnek. Megkérdezték az orosz hadügyminiszteriumot is arról, hogy még megvan-e Iszinbajeva őrnagyi rangja, és kap-e valamilyen anyagi juttatást az orosz államtól? Válasz természetesen nem érkezett.

Mi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság etikai bizottságának véleménye :

“Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta – 2022 február 24 – folyamatosan ellenőrizzük az orosz tagokat, és megállapítottuk, hogy egyikük sem áll szerződéses kapcsolatban sem a hadsereggel sem pedig a biztonsági erőkkel. Sem Iszinbajeva sem Tarpiscsev nem támogatja az ukrajnai háborút.”

Való igaz, hogy Jelena Iszinbajeva a kétszeres olimpiai rúdugró bajnoknő eltűnt a nyilvánosság elől Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Míg azt megelőzően Putyin egyik legfőbb támogatója volt Oroszországban, ezért is kerülhetett be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba 2016-ban, az agresszió kezdete óta senki sem látta őt az orosz hadsereg őrnagyi egyenruhájában, és senki sem hallotta, hogy felszólított volna bárkit is arra, hogy harcoljon Ukrajnában.

Csak hát kísért a múlt: Sojgu akkori hadügyminiszter személyesen léptette őt elő őrnaggyá, és nevezte ki a CSZKA klub fő sport instruktorává. A CSZKA az orosz hadsereg központi sportklubja a szovjet idők óta.

Jelena Iszinbajeva vezető szerepet vállalt abban a kampányban, amelyben az orosz versenyzőket próbálták meg tisztára mosni egy nagy dopping ügyben, melyben Putyin személyes utasítására próbálták meg átverni az ellenőrzést. Cserébe Iszinbajeva kapott egy szép villát Tenerifén Putyintól. Ezzel megszerezte a tartózkodási engedélyt Spanyolországban. Biztos ami biztos: óvatosan elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

“Nagyvilági nő voltam és vagyok. Az is akarok maradni” – írta akkoriban társas oldalán Jelena Iszinbajeva. Putyin sok támogatója került fekete listára az ukrajnai háború miatt, és ez kiutasítással és a vagyon elkobzásával is járhat.

Ezért Iszinbajeva fontosnak tartja hangsúlyozni:

” az őrnagyi rangom puszta formalitás, sohasem szolgáltam az orosz hadseregben. Soha nem voltam egyetlen pártnak sem tagja, nem voltam a Duma képviselője.”

A szovjet rendszerekben gyakori volt, hogy az élsportolók katonai rangot kaptak: Puskás öcsi volt például “a száguldó őrnagy.”

Oroszországban Iszinbajeva nyilatkozatait árulásnak minősítették. Mahacskala városában, ahol egy stadiont neveztek el róla, gyorsan váltottak, és újra Trud – munka lett a sportközpont neve.

Tarpiscsev a Krímben teniszezik

25 éve ő vezeti az orosz tenisz szövetséget, és 1994 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak vagyis veteránnak számít.

Putyin kis zöld emberei 2014-ben elfoglalták a Krímet, melyet azután Oroszország annektált is. Putyin vezette az első teherautót, mely az új hídon, mely összeköti a félszigetet Oroszországgal, egy konvoj élén megérkezett a területre, melyet Hruscsov 1954-ben adott Ukrajnának cserében azért, hogy a helyi kommunista párt támogatta őt a Sztálin halálát követő véres belső harcokban.

Tarpiscsev fele részben egy vállalkozás tulajdonosa a Krímben, és vígan teniszezik az üdülő körzetben, melyet Ukrajna továbbra is sajátjának tekint. Iszinbajevával ellentétben Tarpiscsev aktívan támogatja Putyin “korlátozott hadműveletét” Ukrajnában.

Tarpiscsev megtiltotta a tenisz szövetség tagjainak, hogy bármilyen kritikus véleményt megfogalmazzanak az ukrajnai háborúval kapcsolatban: ”megtiltottam a fiúknak és a lányoknak, hogy provokatív kérdésekre válaszoljanak. Minden ilyen kérdésre csakis annyit válaszolhatnak: a sportot nem szabad összekeverni a politikával! Hagyjon engem békén!” Provokatív kérdések persze csakis külföldön érhetik az orosz sportolókat, mert Putyin birodalmában hazaárulásnak számít az ukrajnai hadjárat bírálata.

Hogy látja mindezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke?

“Egyik orosz NOB tagnak sincsen szerződése a hadsereggel, és egyikük sem támogatja aktívan az ukrajnai háborút. Ők nem Oroszország képviselői a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban hanem épp ellenkezőleg: a NOB-ot képviselik Oroszországban” – nyilatkozta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.

Putyin Észak Koreába készül

Kedden és szerdán lesz a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vendége Vlagyimir Putyin, aki 2000 óta nem járt Észak Koreában. Kísérti őt a múlt: a szovjet csapatok ültették trónjára Kim Ir Szen-t, akinek dinasztiája mind a mai napig uralkodik a világtól elzárkózó országban, melynek élén jelenleg az alapító diktátor unokája, Kim Dzsong Un áll.

Arrafelé még mindig azt a sztálinista diktatúrát üzemeltetik, melyet egy szovjet tábornok alakított ki Észak Koreában. Jellemző Moszkva gondolkodására, hogy ezt a tábornokot 1956 után Magyarországra küldték mint nagykövetet. Kádár Jánosnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy rábeszélje Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét: hívja vissza a KGB tábornokot, mert az Észak-koreai recept Magyarországon nem használható, ahogy ezt 1956 példája is bizonyította.

Putyin kudarcát bizonyítja az Észak-koreai látogatás

Az orosz elnök Szentpéterváron született, abban a városban, melyet Nagy Péter cár azért építtetett az orosz birodalom nyugati határszélére hogy jelezze az irányt: Oroszországnak a Nyugatot kell követnie! Jellemző, hogy az orosz nemzeti lobogót is a holland zászlóról mintázták.

Putyin az ukrajnai agresszió következtében kínjában Keletre fordult, mert a Nyugat elárasztotta szankciókkal az orosz gazdaságot.

Putyin szorult helyzetére jellemző, hogy még Észak Korea is felértékelődik: onnan kap lőszert Oroszország. Míg Dél Korea a világ egyik legsikeresebb állama, amelynek GDP-je egyenlő a nála sokkal népesebb Oroszországéval, Észak Korea egy gazdasági törpe, ahol a lakosság jelentős része ma is éhezik. Ám a hadiipar virágzik, mert minden pénzt arra költenek: még atombombája és ballisztikus rakétái is vannak a nemzeti kommunista rendszernek, amely rendszeresen világháborúval fenyegeti meg az Egyesült Államokat.

Kínai szállítmányok koreai rejtekúton

Az Egyesült Államok, amely szankciókkal sújtja Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, többször is nyomatékosan figyelmeztette Kínát arra, hogy ne szállítson olyan árukat Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt amerikai partnereiknek, de a CIA szerint rendszeresen érkeznek Oroszország számára olyan fontos szállítmányok Kínából, melyeket gyakran a hadiipar használ fel.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része észak-koreai rejtekúton jut el Oroszországba. Amely teljesen átállt a hadigazdaságra, és ebben egyre jobban hasonlít Észak Koreára, amely Sztálin háborús modelljét örökölte. Kim Ir Szen-t a Szovjetunióban képezték ki a második világháború idején, és szovjet százados egyenruhájában érkezett vissza hazájába, hogy átvegye a hatalmat, amelyet dinasztiája mindmáig vaskézzel megtart.

Orbán Putyin ügynöke?

A CIA mindinkább ezt gyanítja, és ennek megfelelően bánnak vele a NATO-ban és az Európai Unióban. Kim Dzsong Un-ról nem ez a CIA véleménye: Észak Korea urát szuverénnek tekintik, aki igyekszik korlátok között tartani az orosz és a kínai befolyást. Kim Dzsong Un ebben nagyapját követi: Kim Ir Szen a szovjet – kínai szakítás idején legyilkolta pártjának Moszkva illetve Peking felé hajló vezetőit, és megalapította a dzsucsét, a nemzeti kommunizmust, amely gazdaságilag világraszóló kudarc, de politikailag mestermű, mert sok-sok évtized után is fennáll.

Aki kétségbe vonná  a dzsucse nagyszerűségét, abból fasírtot csinálnak Észak Koreában még akkor is, ha az uralkodó dinasztia tagja.

Kim Dzsong Un mentora nagynénje férje volt, aki kínai típusú reformokra próbálta rávenni urát, aki a svájci középiskola után katonai akadémiát végzett Phenjanban. A reakció brutális volt: a mentor a kivégző osztja előtt végezte életét, és neje is csak annak köszönhette megmenekülését, hogy “királyi vér”.

Ez még Dzsingisz kán szabálya volt Ázsiában: királyi vért nem ontunk! Persze azért a leleményes utódok ezt a problémát is megoldották: Dzsingisz kán renitens utódai úgy végezték életüket, hogy zsákba varrták őket, majd pedig az egész lovashadsereg átmasírozott rajtuk néhányszor…

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

Új amerikai szankciók Oroszország  ellen, melyek  már kínai cégeket is célba vesznek

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben figyelmeztette a kínai vezetést: komoly következményei lesznek, ha támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium szerdán szankciókkal sújtott le.

20 kínai és hongkongi cégre vonatkozik az amerikai döntés – írja a Reuters, amely emlékeztet arra, hogy korábban Yellen pénzügyminiszter és Blinken külügyminiszter személyesen is figyelmeztette a pekingi vezetést. Yellen pénzügyminiszter közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozza:

”A washingtoni pénzügyminisztérium többször is figyelmeztette a cégeket, hogy komoly következményei lehetnek annak: támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Ezért készült az új szankciós lista, mely 300 pontból áll.”

A Reuters megkérdezte a washingtoni kínai nagykövetséget arról, hogy miképp értékelik az új amerikai szankciókat, melyek immár közvetlenül kínai cégeket is sújtanak az ukrajnai orosz agresszió  miatt. A kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta, hogy “a kínai kormány szigorúan ellenőrzi azoknak a termékeknek az exportját, melyeket mind háborús mind pedig békés célokra fel lehet használni. A kínai kormány betartja a WTO – Világkereskedelmi Szervezet ezzel kapcsolatos szabályait” – állította a kínai nagykövetség szóvivője. Aki sietett hozzátenni: “Kína határozottan ellenzi az USA egyoldalú szankcióit kínai cégek ellen.

Nemcsak kínai cégek vannak a szankciós listán hanem más országok vállalatai is, melyeket Washingtonban azzal gyanúsítanak, hogy hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában: Azerbajdzsán, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia és Törökország – Oroszországon és Kínán kívül.

Oroszország egyre több harci drónt használ, és az ezekhez szükséges alkatrészeket ezekből az országokból szerzi be. A washingtoni külügyminisztérium ezen felül kiadott egy külön szankciós listát, mely ugyancsak azokat a cégeket bünteti a világban, melyek hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában.

Ezen a szankciós listán négy kínai cég szerepel, de vannak rajta vállalkozások Törökországból, Kirgizisztánból és Malajziából is.

“Nagyon odafigyelünk a kínai cégekre, mert ezek kiemelkedően fontos szerepet játszanak Oroszország támogatásában” – hangsúlyozta a washingtoni State Department szóvivője.

Hozzátette:

”ha Kína leállna a szállítással, akkor Oroszország nagy bajba kerülne, mert komoly utánpótlási gondjai támadnának.”

USA: az oroszok vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában

A külügyminisztérium azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy Ukrajnában megsérti a nemzetközi egyezményt, amely tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását a háborúban.

A State Department kifogásolja, hogy Oroszország továbbra is cseppfolyósított földgázt exportál Nyugatra. A célkeresztben az északi Arctic LNG 2 orosz kitermelés van, melyet már korábban is sújtott amerikai szankció, és ennek következtében a Novatek orosz kitermelő vállalat kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a kitermelést, mert nem akadt olyan tankhajó, amely vállalta volna a fuvart.

A washingtoni külügy szankciói célozzák a Roszatomot is, mely a Paks 2 atomerőművet építi Magyarországon. A külügyi szankciós listán szerepel a Pobeda légitársaság, amely az Aeroflot leányvállalata.

A kereskedelmi minisztérium már korábban tilalmi listára tett 200 olyan Boeing és Airbus repülőgépet, melyeket az orosz légitársaságok használnak. A cél az, hogy megakadályozzák az alkatrész utánpótlást, és ezzel nehéz helyzetbe hozzák a polgári légiforgalmat Oroszországban.

Washingtonban a külügy úgy véli, hogy Navanijt, az orosz ellenzék vezérét, az orosz hatóságok meggyilkolták.

Három embert tilalmi listára tettek: annak a börtön lágernek a parancsnokát, ahol Navalnij a legtöbb időt töltötte, a magánzárka részleg vezetőjét, és az orvosi rendelő főnökét abban a lágerben, ahol az ellenzéki személyiség az utolsó napjait töltötte.

“Kína nem támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban”

Erről írt cikket a londoni Economistban Peking egyik vezető Oroszország szakértője – minden bizonnyal a hatalom megbízásából. A Pejta egyetem professzora szerint ugyan az ukrajnai háború kezdetén az volt a kínai diplomácia álláspontja, hogy “Oroszország minden támogatást megkaphat”, de három hónap után ez megváltozott. Ma már a pekingi diplomácia a hagyományos kínai elvet követi: elnemkötelezettség, a konfrontáció kerülése, és semmiképp sem összefogni harmadik állammal szemben.”

Miért vásárol akkor Peking orosz olajat?

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek a célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára”

– írta a kínai professzor. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy “Oroszország elveszíti a háborút, mert Putyint a hírszerzés nem megfelelőképp tájékoztatja.”

Mi várható Ukrajnában?

“Kína kétszer is diplomáciai közvetítéssel kísérletezett, de egyik esetben sem járt sikerrel, megmutatta viszont Peking szándékát a közvetítésre.”

Kína – Oroszországgal ellentétben – részt vesz azon a békekonferencián Svájcban, ahol az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak mintegy 160 állam képviselői június 15-én és 16-án.

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.

Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több tucat ember, vállalat és szervezet ellen, akik támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

A szankciók célja többek között az orosz energia- és nyersanyagszektor gyengítése – derül ki a washingtoni pénzügy- és külügyminisztérium közleményéből.

Azok ellen is irányulnak, akik részt vettek a korábbi szankciók megkerülésében.

A szankciólista új kiegészítései között szerepel a Novatek nagy orosz földgázipari vállalat LNG-projektjének üzemeltetője az orosz sarkvidéken, valamint a Rustitan bányászati ​​vállalat, amely a világ legnagyobb oroszországi titánérc-lelőhelyének fejlesztését célzó projektért felelős. Alekszandr Szaharov név is szerepel a listán: Ő a felelős az orosz Lancet drónok megépítéséért, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak Ukrajnában.

A szankciók következtében az érintettek vagyonát az Egyesült Államokban zárolják. Az Egyesült Államok állampolgárainak vagy az Egyesült Államokban tartózkodó személyeknek tilos üzletet kötniük a szankcionált cégekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel. A nemzetközi üzletmenet is jelentősen megnehezíti a szankciók által érintetteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyon erősnek” üdvözölte az Oroszország elleni új amerikai szankciócsomagot. Az agresszor gazdaságának fontos területein most büntetőintézkedések vonatkoznak.

„A szankciók ereje a világ ereje”

– mondta Zelenszkij esti videoüzenetében Kijevből. Meg kell akadályozni, hogy Moszkva ki tudja kerülni a szankciókat – folytatta Zelenszkij. Oroszország, amely több mint 20 hónapja kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen, többször is hatástalannak minősítette a szankciókat.

Orbán, a kerékkötő

Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan nem támogatja az Európai Parlament azon felhívását, hogy fontolja meg szankciók bevezetését az azerbajdzsáni kormány képviselői ellen a karabahi tűzszüneti megállapodás megsértése és az emberi jogok megsértése miatt.

Az Európai Igazság beszámolója szerint ezt az EU-vezetők október 6-i granadai informális találkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésében mondta.

Orbánt arra kérték, hogy kommentálja az Európai Parlament legutóbbi Azerbajdzsánról szóló határozatát, amelyben a képviselők a Bakuhoz fűződő kapcsolatok felülvizsgálatát és a szankciók mérlegelését kérték.

„Azerbajdzsán kulcsfontosságú ország. Azerbajdzsán nélkül nem érjük el az energiafüggetlenséget… Ha meg akarunk szabadulni az Oroszországtól való energiafüggőségtől, szükségünk van Azerbajdzsánra, ez nagyon nyilvánvaló. Stratégiailag fontos ország.” – mondta Orbán Viktor.

Az Európai Parlament 491 igen szavazattal kemény állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról és a hegyi-karabahi helyzetről.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Politikai Közösség október 5-i granadai csúcstalálkozójának margójára Örményország és Azerbajdzsán vezetői közötti tárgyalásokat tervezték, de Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök lemondta a részvételt. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szintén elfoglaltságára hivatkozva nem ment el a granadai csúcstalálkozóra.

Nem hivatalosan arról számoltak be, hogy Alijev elutasításának oka az volt, hogy a nyugati partnerek vonakodtak Ankarát bevonni a tárgyalási formátumba, valamint Franciaország reakciója miatt Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveletére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK