Kezdőlap Címkék Számla

Címke: számla

Meddig lehet húzni a céges számlák kifizetését a lejárat után?

0

A céges kintlévőség megnehezítheti a mindennapokat, hiszen a határidőre beérkező összegek jelentik a tervezhetőség alapjait, így egy nagyobb, rendezetlen számla kapcsán mi magunk is bajba kerülhetünk. Ugyanis fennáll a veszélye, hogy emiatt nem tudjuk időben rendezni a saját kifizetéseinket. Ez hosszú távon pedig végeláthatatlan adósságspirálhoz is vezethet!

Mi okozhatja a céges számlák kifizetésének elmaradását?

A legtöbbször anyagi problémák állnak a nemfizetés hátterében, például egy rosszabb üzleti év vagy nagyobb kiadás miatt. Hamar kialakulhat körbetartozás is, ha a nagyobb kintlévőség miatt a cég a saját számláit sem tudja rendezni.

Az utóbbi két évben pedig a pandémia negatív gazdasági hatásait a nagyvállalati szektor és a kis- és középvállalkozások is megérezték, így a fizetésképtelenségi eljárások növekedtek. A turisztikai- és vendéglátóipar például nagy károsultja ennek az időszaknak, így ott több tartozás is felhalmozódhatott, de szinte minden iparágat negatívan érint a jelenlegi időszak.

Az anyagi fedezet hiánya mellett előfordulhat adminisztrációs hiányosságokból adódó nem teljesítés is, ami egy elnézett dátum, egy nem megnyitott e-mail vagy egy nem elvégzett utalás miatt is történhet. A lejárt számlák befizetésére emlékeztetőt és felszólítást is küldhetünk, de ha másra bíznánk a probléma megoldását, az Intrum is segítő kezet nyújt ebben.

Nézzük meg közelebbről, hogy mi történik, ha késlekedik a számlabefizetés!

Meddig lehet húzni a céges számlák kifizetését a lejáratot követően?

A nem időben rendezett számlák összegére késedelmi kamatot számolhat fel a kiállító, ami az idő előrehaladtával arányosan növekedhet. A lejárt számla kijelölt határidőn túli befizetésekor érdemes arra figyelni, hogy az esetleges felszólításkor meghatározott emelt összeget rendezzük, nehogy a kettő közötti különbözet későbbi adósság alapját képezze.

Adósságunk beszedését a számlakiállító adósságkezelő cégre bízhatja. Ilyen esetben a kommunikáció már az utóbbival történik. Nem kell aggódnunk, hiszen ez általában telefonos és postai úton történő megkereséseket jelent. Az adósságkezelő első körben emlékeztet minket, hogy milyen fizetési céges hátralékunk áll fenn, és segíti a kommunikációt a két fél, azaz a hitelező és az adós között.

Egy ilyen eljárás mindig megoldásközpontú. Így ha nem tudjuk egy összegben kifizetni a lejárt számlát, akkor a követeléskezelő alternatívaként ajánlhatja fel a részletfizetés lehetőségét, hiszen célja – minden esetben -, hogy a hitelező maradéktalanul megkapja a pénzét, de ebben közben az adós se menjen tönkre, tehát mindkét fél érdekeit képviseli.

Hogyan előzd meg a lejárt számlák felhalmozódását?

Bárki kerülhet nehezebb anyagi helyzetbe magánemberként és vállalkozóként is. Ha látjuk, hogy határidőre nem tudjuk megfizetni a számlákat, akkor még a fizetési határidő lejárta előtt kérjünk részletfizetési lehetőséget. Így logikusan elosztva tudjuk megfizetni a tartozásunkat, kellemetlenségek nélkül.

Ha saját kintlévőségeink miatt alakul ki a tartozás, akkor igyekezzünk azokat beszedni. Akár részletben, hogy mi magunk is tudjuk rendezni számláinkat. Ha ódzkodunk az adóssal történő kommunikációtól vagy egyszerűen csak kiszerveznénk ezt a feladatot, akkor érdemes megbízni egy követeléskezelő céget.

A lejárt számlák az adós és a számlakibocsátó számára is fejtörtést okozhatnak, de a cél közös, hogy a befizetés minél hamarabb megtörténjen. Adósként igyekezzünk kereteinkhez mérten a leghamarabb rendezni a lejárt számlákat, ezzel elkerülve a növekvő késedelmi kamatokat. Számlakiállítóként pedig törekedjünk a kompromisszumos megoldásra, mely a halasztott- vagy részletfizetés is lehet, hiszen az a fő cél, hogy az összeg minél hamarabb beérkezzen, különösebb kellemetlenségek nélkül.

Kósa Lajos titokzatos ezerháromszáz milliárdja

Ezerháromszázmilliárd forint akkora pénz, hogy a legtöbb magyar fel sem tudja fogni, mit lehet kezdeni vele. Szerencsére, nem vagyunk egyformák, Kósa Lajos például lazán hozza a kötelezőt, ő képes kezelni ekkora összeget. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. És cikkünk második feléből az is kiderül, hogy volt idő, amikor Kósa, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, nagyon fel volt háborodva azon, ha kiderült, hogy valakinek sok és ismeretlen eredetű pénz van a számláján.

 

A Magyar Nemzet találta meg azt a közjegyzői okiratot, amelyet öt évvel ezelőtt állítottak ki Kósa Lajos nevére. Az állítólagos okirat Tóth Ádám közjegyzői budapesti belvárosi irodájában készült. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki korábban a Fidesz frakcióvezetője, valamint Debrecen polgármestere is volt.

A jelenleg miniszterként dolgozó Kósa 2013. január 28-án kötött szerződést megbízójával, és arra kapott megbízást, hogy

4 353 000 000 euró értékben vásároljon helyette kötvényeket. (Ez az összeg hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint.

Az okiraton kitakarták a megbízó adatait, így a dokumentumból csupán annyi derül ki, hogy magyar állampolgárról van szó.

Kósa Lajos pénzt vehetett fel a számláról, átutalásokat végezhetett és teljes körű számlaügyintézést bonyolíthatott le, egyedül a számla megszüntetésére nem kapott jogosultságot.

A pénzt az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el a cikk szerint, és a megbízó felruházta Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.

Kósa Lajos nem mindig szerette a titokzatos számlamozgásokat

A Független Hírügynökségben sem láttunk még ennyi pénzt, a memóriánk azonban működik. Arra is emlékszünk például, hogy 2014-ben Simon Gábor szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz több kérdést is felvetett. Akkoriban Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke volt, és meglehetősen nagy vehemenciával igyekezett megtudni, hogy Simon „eltitkolt” negyed milliárdja azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc valamikor korábban említést tett a szocialista párt gazdálkodásával kapcsolatban.

Emlékezetes, Gyurcsány akkoriban azt mondta, amikor ő volt a párt elnöke sok helyről vándorolt oda a pénz. „Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – tette hozzá akkor már a DK elnökeként. Ez bátorította fel a „tisztakezű” debreceni politikust, hogy feltegye a kérdést: e gyanús pénzek egy része került meg Simon számláján?  Felháborodása határtalan volt, újabb és újabb feltételezésekkel állt elő a szocialisták piszkos pénzügyeit illetően. Azt akarta megtudni, hogy Simon gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel esetleg politikai célra?

Szavaiból az derült ki, hogy az ilyen szabálytalan pénzügyi manőverek távol állnak a kormánypárt erkölcsi tisztaságától.  Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy a szocialista vezetésnek van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon? Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. „Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza” – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy „az MSZP szügyig gázol a korrupcióban”.

Kósa Lajos most azt nyilatkozta a napvilágra került közjegyzői iratról, hogy egy barátja ajánlott neki egy német hölgyet, aki nagyobb összeget örökölt, és ezt szeretné befektetni.

Hogy is mondta Pokorni Zoltán, még a második Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt? Aki lop közülünk, annak le kell vágni a kezét.

Még belegondolni is borzasztó.

7 millió elharácsolt dollár

Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.

Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de

nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,

s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.

Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását.  Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig

Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.

Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.

A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.

Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy

az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.

Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.

Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.

Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.

Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.

Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!