Címke: Szabolcs-Szatmár-Bereg

A külképviseleti szavazásra bejelentkezettek adatai között néhány érdekes számra bukkantunk. Kiugróan sokan fognak voksolni olyan, szomszédos magyarlakta városokban, mint Beregszász, Ungvár, Csíkszereda, Kolozsvár és Szabadka. Vajon magyarok látogatnak tömegesen pont április 8-án ezekbe a városokba? Vagy lehet, hogy a Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nem jönnek el a magyar lakcímük szerinti szavazókörzetbe? Sok ezer szavazatról van szó, amelyek sorsdöntőek lehetnek a Fidesz számára abban a körzetben, ahol amúgy a Jobbik igen komoly ellenfele a kormánypártoknak.

Ez utóbbit persze határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hiszen a levélben szavazókkal ellentétben a magyarországi lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Így könnyen győztessé tehetik a Fideszt egy olyan térségben, ahol egyes településeken nagyobb a bejelentett kettős ukrán-magyar állampolgárok száma, mint a valóban ott is élő őslakosoké.

Már csak azért is, mert ahogy több korábbi oknyomozó riportól kiderül, akár írásban is kiadják nekik, hogy kire kell ikszelniük, ezzel

törvénytelen állampolgárság-bizniszbe kényszerítve őket.

A regisztrációs adatokat bogarászva szembeötlőek néhány szomszédos országbeli magyarlakta település kiugró számai. Elsősorban ukrajnai városokról van szó, de néhány romániai is ide sorolható.

Vajon mivel magyarázható például, hogy a kárpátukrajnai Beregszászon több mint kétezren regisztráltak az ottani külképviseleti szavazásra?

Hiszen tudjuk, nem a külképviseleteken (s nem is hazai szavazókörzetekben), hanem levélben szavaznak azok a kettős állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – ők tehát nem ebben a körben jelentkeznek be a választói névjegyzékbe.

Nehezen hihető, hogy olyan magyarországi magyar állampolgárok fognak április 8-án Beregszászon – és több más városban – szavazni tömegesen, akik valamilyen okból pont azon a hétvégén, pont ott fognak tartózkodni, akár turistaként, akár hivatalos ügyben.

Érdekes módon Ukrajnára és Erdélyre, s kevésbé, de azért a Vajdaságra is jellemző a kiugróan magas szám, miközben a kettős állampolgárságot tiltó Szlovákiában egyáltalán, és Szlovéniában sem figyelhető meg ez a jelenség.

Az embernek óhatatlanul azok a történetek jutnak az eszébe, amelyek arról szólnak, hogy a határ innenső oldalához közel fekvő egyes településeken hirtelen megugrott az ottani lakcímre bejelentett ukrajnai kettős állampolgárok száma. Mint mi is megírtuk, évek óta beszédtéma, hogy az ukrán határ menti településeken sokan csak azért jelentkeztek be, hogy magyarországi nyugdíjat kaphassanak. A hírek szerint meglehetősen magas nyugdíjhoz lehet hozzájutni, vannak olyan ukrán állampolgárok, akiknek havonta több százezer forint üti a markukat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke helyszínen készített kampányvideója szerint

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be Magyarországra, hogy az itteni nyugdíjat, szociális ellátást, gyermekvédelmi és csecsemővédelmi ellátást megkaphassa.

Az egyik falu esetében a választói névjegyzékben az Ukrajnából bejelentkezettek többen voltak, mint a helyiek a kvótanépszavazás idején. Ezen állampolgárok egy része Gyurcsány elmondása alapján meglehetősen aktív a választáson.

De nem Gyurcsány volt az első, aki foglalkozott a témával. Már tavaly télen oknyomozó riportot közölt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Hír TV Célpont című műsora, amely arra a furcsa (persze a kamuszavazó- és szociális ellátásért, nyugdíjért megvalósuló biznisszel végül is megmagyarázható) jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az unió egyik legszegényebb régiójában, Szabolcs-Szatmár-Beregben valamilyen „rejtélyes” okból rohamosan nő a lakosság száma. Lónyán például a kettős állampolgárság bevezetése óta 70 százalékkal, Beregsurányon 111, Botpaládon pedig 67 százalékkal.

A lónyai polgármester maga is elismerte, hogy a bejelentkezők közül valójában csak 4-5 család lakik életvitelszerűen a településen, a többiek bejelentkeztek valahova, vagy romos épületet vettek meg.

Ha valóban szavazási bizniszről van szó, ez egy nagyon okos húzás volt a Fidesz részéről: jól járnak vele az érintett kettős állampolgárok, akik hozzájutnak a magyar szociális ellátáshoz (az iskolakezdési támogatástól kezdve a hazai egészségügyi ellátásig), és egy még mindig érvényben lévő 1963-as szovjet-magyar egyezmény alapján ma akár a háromszázezer forintot is meghaladó nyugdíjat kaphatnak Magyarországon.

A kormánypártoknak pedig biztosítva van sok tízezer plusz szavazat (köztük akár olyan ukránoké, akik még magyarul sem tudnak, de ki tudja, honnan és hogyan szerzett papírok alapján megkapták a kettős állampolgárságot). S anyagi szempontból legalábbis jól jár az is, aki akár századikként is befogadja házikójába az ukrán-magyar állampolgárt, hiszen ennek fejében közmunkát és így megélhetést ígérnek neki a munkanélküliség által súlyosan sújtott térségben.

A helyzet a riport elkészülte óta semmit sem változott – mint az kiderült az RTL Klub Házon kívül egyik márciusi műsorából. A riporter hasonlókat tapasztalt a helyszínen: azt, hogy az elmúlt nyolc évben például Kispaládon megháromszorozódott a lakosok száma. Van olyan család  – s ezt névvel, képpel vállalta a nyilatkozó –, amely tömegesen fogadott be kamuszavazóként illetett kettős-magyar állampolgárokat, akiket ő soha nem látott.

A bejelentést is elintézték helyette, és a polgármester-asszony biztosította őket arról, hogy egyeztetett a rendőrséggel, és minden rendben van.

Adorján Béla jobbikos képviselőjelölt nem volt rest, kikérte a körzet teljes választói névsorát. A 88, zömében kistelepülésből álló választókerületben minimum hatvan ember érintett a fiktív bejelentésben.

A lélekszámot és az utcát, házszámokat összevetve talált olyat, ahol lakatlan a ház, s mégis több mint negyvenen vannak bejelentve, még a ravatalozóban és a bezárt orvosi rendelőben is van bejelentett kettős állampolgár.

A választói névjegyzékben szerepeltek halott emberek is…

Ezek alapján, habár határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hogy azért szavaznak olyan sokan most vasárnap Beregszászon, Ungváron, Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán, mert a kettős állampolgárságért a nyugdíj és a szociális ellátás miatt magyar lakcímre bejelentkezettek még annyi fáradságot sem vesznek, és annyi költséget sem vállalnak fel, hogy átjöjjenek a lakhelyük szerinti szavazókörzetbe, hogy ott adják le a voksukat – a levélben szavazó, lakcímmel nem rendelkezőkkel ellentétben nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is.

Így könnyen győztessé lehet tenni a Fideszt egy olyan térségben, ahol a valóban a településeken lakók párpreferenciái alapján a Jobbik komoly ellenfele lenne a kormánynak.