A hétvégén a Józsefvárosban polgármestert, a Belvárosban önkormányzati képviselőt választottak. Józsefvárosban az ellenzéki pártok összefogásukról biztosították a közvéleményt, de a végeredmény itt is, ott is vereség lett. A VIII. kerületben a fideszes jelöltre mintegy nyolcezren, az ellenzék által támogatott Győri Péterre fele ennyien adták a voksukat. A belvárosban a kormánypárt jelölt kétharmados többséggel szerezte meg a mandátumot a két másik jelölttel szemben. Itt összefogásról már szó sem volt.
Szanyi Tibor, EP képviselő, az MSZP Országos Elnökségének alelnöke. Útban Brüsszel felé sikerült telefonon elérnünk.
„Tisztes helyállás volt, köszönjük a civilek munkáját”. Ez a párt hivatalos véleménye. Ami az ő véleményét illeti:
A politikai felelősséget nem szabad a civilekre áttolni.
Egyszer-egyszer előfordulhat, de ha e mögé túl gyakran próbál valamelyik politikai erő „elbújni”, a választó szemében elveszíti a tekintélyét.
Megtett az MSZP mindent azért, hogy a Józsefvárosban győzelem szülessen?
Egyszer volt Hódmezővásárhelyen kutyavásár. Az, hogy egy budapesti kerületben ne legyen a szocialista pártnak önálló polgármester jelöltje, számomra elfogadhatatlan helyzet. Jó ideje tudni lehetett, hogy a Kocsis feláll, fel lehetett volna „építeni” egy saját jelöltünket. Ott kellett volna lennie már egy „árnyék polgármesterünknek”, aki minden adandó alkalommal tudatja a helyi emberekkel, hogy mi a szocialisták álláspontja abban a bizonyos kérdésben. Tessék belegondolni, hogy hangzana, ha az aktivistánk becsenget valahová, köszön, én a szocialistáktól jöttem, tessék ennek vagy annak a jelöltjét támogatni? A semminél persze ez is jobb lehet, de kevés.
Egy év lesz a következő önkormányzati választásig. A felkészülés?
Milyen egy év? Május 26-án EP választás lesz, és ha a kormány egy tollvonással a két választást összevonja?
Volt egy tisztújítás június közepén az MSZP-ben, szeptember közepéig nem történik semmi a pártban. „Nyaralunk”. A tizenegy hónapból hármat már ellazsáltunk, marad nyolc májusig. Ennyire jól állunk?
Még egy mondatot hadd tegyek hozzá a józsefvárosi történethez: polgármesterek azt választják meg, aki megfogja az emberek kezét.
Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányának elnöke, maga is aktívan részt vett Győri Péter mellett a józsefvárosi kampányban. Meglehetősen keserűen összegezte a véleményét:
Többször voltam a különféle helyszíneken, szórólapoztam a Horváth Mihály téren, a Telekin is, a legismertebb közösségi médiában pedig fizetett hirdetéssel kampányoltunk mellette. Ami tőlünk tellett, megpróbáltuk hozzátenni a sikeréhez. De ezek a „közös” kampányok mindig szerencsétlenül sülnek el. Ezt tapasztaltuk a tavaszi parlamenti választáson, most a „nyóckerben” és a Belvárosban is.
Ez a fajta ellenzéki együttműködés nagyon rossz fényt vet mindenkire, aki ehhez a nevét adja.
Most is az volt a meggyőződésünk, hogy nem mindenki a győzelemre játszik.
Miből gondolja?
Az V. kerületi kampányban magam is érdekelt voltam. Korábban arról volt szó, hogy az ellenzéki pártok összefogásával én leszek a közös jelölt. Csárdi Antal győzelme után látszott is reális lehetőség a győzelemre, de amíg folytak az egyeztetések,
egyre többször kerültek szóba pozíciók, kinek, mi jutna a győzelem esetén a támogatásért cserébe.
Aztán, amikor az a bizonyos „szakítás” megtörtént a Liberálisok és az MSZP között, elindult a sumákolás, és jobban láttam, ha visszalépek. Ettől ez a VIII. kerületi kampány sem volt mentes, de azok az aktivistáink, akik a tavalyi kampányban is segítették az ellenzéki jelölt munkáját, most is odatették magukat, ha szórólapozni kellett. Győri Pétert jó embernek és jó jelöltnek tartottuk, megérdemelte a támogatást.
A kormánypártiak „ifjúgárdistái” ajtóról ajtóra mentek, becsöngettek, agitáltak. Az ellenzék?
Volt ilyen terv, nem tudom lett-e belőle valami. Mi ebben nem vettünk részt.
Egy év és következik az önkormányzati választás. Ilyen lagymatag hozzáállással nem sok sikerre számíthatnak.
Megmondom őszintén, én nem ebben látom a kudarc okát. Tartalmi, szemléletbeli változásra volna szükség. Ennél még
az is jobb volna, ha elfelejtenénk az ilyen összefogásokat és ki-ki nyílt kártyákkal, a saját programjával szerezzen támogatókat.
Kíváncsiak lettünk volna a Demokratikus Koalíció valamelyik felelős vezetőjének véleményére is. Szerettük volna megkérdezni, valójában mit tettek az ellenzék közös jelöltjének győzelméért. Gréczy Zsolt, a párt frakciójának szóvivője nem reagált a telefonjainkra, a kérdésünkre mindössze SMS-ben küldte el a következő „nyilatkozatot”:
„Mi tagadás, veszítettünk a Józsefvárosban.
A Fidesszel szemben álló demokratikus ellenzék választói még nem álltak készen az új küzdelemre.
Sokan most talán azt is gondolják, hogy a Fidesz iszonyatos média- és pénzügyi fölénye mellett nincs esélye, hogy demokratikus választásokon legyőzzük őket. Köszönjük azoknak, akik elmentek, és Győri Péterre szavaztak, ők mindent megtettek. Mindenki másnak azt tudjuk mondani, hogy a küzdelemnek önmagában is van értelme, mert nemcsak az országért küzdünk, hanem önmagunk becsületéért is.”
Mindenesetre köszönjük a választ. Ha jól értettük a DK szóvivőjének álláspontját, akkor a vereség ellenére is pártja lelkiismerete tiszta. A küzdelemnek önmagában is van értelme. Egyedül a választók a hibásak, akik még nem álltak készen az új küzdelemre.