Kezdőlap Címkék Spekuláns

Címke: spekuláns

Bréking nyúz, július 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Egy Alföldi Róbert által rendezett darab kritikájának sorsa kapcsán a sajtószabadságot félti az Origo, egy másik cikkben pedig számon kéri Kunhalmi Ágnest, amiért nyáron pihen. Az alternatív valóságban megjelennek a spekulánsok, a „migránsok” és szóba kerül Demszky Gábor esküvője is.

Egy színházi lap nem közölt egy kritikát, ebből az Origo névtelen szerzője az egész sajtóra vonatkozó következtetéseket vont le

„Egy szinhaz.net nevű internetes színházi újság rendelt egy cikket az egyik kritikustól. Alföldi Róbert a Chicago című musicalt rendezte meg az egykori Május 1. mozi helyén nyílt magánszínház-szerűségben, aminek egyébként Alföldi félig-meddig az egyik vezetője is. A kritikus nem áll különösebben távol az ellenzéki médiumoktól, de valamiért mégsem tetszett neki Alföldi előadása. Feltehetően azért nem tetszett, mert egyszerűen rossz. (…)

A Magyar Idők egyik írásában, Apáti Bence publicisztikájában tűnt fel nekünk, hogy a Színház című újság internetes oldala nem közölte Fáy Miklós kritikáját, mert szidta benne Alföldi Róbert gyalázatos színvonalú musical-előadását. Arra akarták rábeszélni a kritikust, hogy nézze meg még egyszer a darabot. Mintha akkor jobb lenne. Vagyis, ennek a logikának a mentén haladva addig kell nézetni egy kritikussal egy előadást, amíg az nem tetszik neki. És az is elgondolkodtató, hogy korábban hány kritikussal csinálhatták meg ugyanezt. (…)

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Alföldi azért ilyen fontos az ellenzéki propagandamédiának, mert készséggel szidja, rágalmazza hangosan bármikor a kormányt. Legutóbb egy hiperbaloldali francia internetes újságban végezte el ezt a feladatát. Az interjút nem részletezzük, aki ki akar adni 1 eurót, az megkeresheti, mert ez egy fizetős oldal. (…)

Alföldi Róbertet senki sem rúgta ki a Nemzetiből, egyszerűen lejárt a szerződése, ő is pályázott, de a Meyerhold-díjas, nemzetközileg elismert rendező, Vidnyánszky Attila nyert, és nem ő. (…)

A balliberális ellenzék rendszeresen (és persze álságosan) sápítozik, pontosabban hazudozik arról, hogy szerintük nem elég szabad a sajtó Magyarországon. Ebből a letiltott Alföldi-kritikából is kiderült, hogy ők hogyan is képzelik el a sajtószabadságot.”

Nagyot megy ma az Origo: Kunhalmi Ágnest azért szidják, mert nyaralni mer

„Kunhalmi Ágnes június közepén lett az MSZP választmányi elnöke. Azóta sok mindent el lehet mondani a fiatal szocialista képviselőnő tevékenységéről, csak azt nem, hogy a baloldal feltámasztása érdekében tengereket úszna át, vagy hegyeket mozgatna meg. Nem pazarolja felesleges politikai programok, akciók kidolgozására, vagy épp az elveszett baloldali szavazók felkutatására a drága idejét, helyette lekvárt főz, kerítést fest vagy épp a Balaton-parton élvezi a napsütést. (…)

Kiderül az is, hogy az MSZP vezető politikusa a nyári hónapokban nem politikai programok, javaslatok kidolgozásában éli ki kreativitását, hanem inkább a kerítésfestésbe fogott.

De valljuk be, kár is lenne sötét tárgyalótermekben vagy választói fogadóórákon elpazarolni a napsütéses időjárást. Kunhalmi Ágnes nem is teszi. Helyette napozik a Balaton-parton.”

A Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1-en spekulánsokról „szakértett”

„Spekulánsok állnak a forint elleni támadás mögött, mondta az M1-en Szajlai Csaba a Figyelő főszerkesztő-helyettese az MBN által kiadott adatokra és az által megkérdezett devizapiaci kereskedőkre hivatkozva. A szakújságíró kiemelte, hogy a magyar forintot már a nemzetközi piacokon nem igazán jelentős összegnek számító 50-100 milliárd forinttal is meg lehet támadni. (…)

A Figyelő főszerkesztő-helyettese igyekezett leszögezni, hogy a magyar forintnak a hazai gazdaság biztos alapjait figyelembe véve inkább erősnek kellene lenni.”

Az állami tévé híradója szerint mindenki fél Németországban

„Egy baden-württembergi településen, Karlsruhéban a rendőrség nemrég arról számolt be, hogy a korábbi évekhez képest több mint tíz százalékkal csökkent a bűnözés. Ehhez képest a település egyik fegyverkereskedésében legalább tízszer annyi gázsprayt adtak el, mint a korábbi években. Az egyik cukrászda dolgozói pedig önvédelmi tanfolyamon vesznek részt. (…)

A felszolgálók közül többen is vannak, akik nem érzik magukat biztonságban, a vendéglátó-ipari egységbe ugyanis többször betörtek.”

Demszky Gábor esküvőjéről a Magyar Idők is megemlékezett

„Határozottan kiigazítanám viszont azt a kommentelőt, aki Budapest vőlegényének nevezte a szabad demokrata házasságrekordert. E titulus ugyanis már foglalt, jó Krúdy Gyula a „kockás bárónak”, Podmaniczky Frigyesnek adta ezt a címet még a múlt század elején.

Demszkyben és Podmaniczkyban csak annyi a közös, hogy mindketten évtizedeket töltöttek a város élén, más nemigen. (És nem arra gondolok, hogy Demszkyvel ellentétben Podmaniczky megrögzött agglegény volt – bár minden úrnőt ismert idehaza a hercegnőktől a balerinanövendékekig.) (…)

Igaz, azt meg a báró nem mondhatta el magáról, hogy ünnepi programbeszédeit valaha is tojászápor kísérte volna. Ahogyan azt sem, hogy hosszú éveken át az épülő 4-es metró alagútjában a fúrópajzzsal szelfizett.”

Soros, az üzletember

0

A magyar közvélemény nem kis részének a szemében – köszönhetően az Orbán-kormány kitartó, szisztematikus, alaposan átgondolt és a maga módján zseniális kampányának – az ördögi spekuláns megtestesítője Soros György, akit ugyan nem a meggazdagodásának a módjáért támadnak, de akivel kapcsolatban mindig felemlegetik „hírhedt tőzsdespekuláns” mivoltát. De ki is valójában Soros, az üzletember?

Ami tény: Soros György a világ egyik legjobb befektetőjeként számon tartott, sikeres üzletember. Aki – tegyük hozzá – nem mellesleg közgazdász, filozófus, akinek szerte a világon, a legmagasabb politikai és üzleti körökben is kikérik véleményét, mert kíváncsiak a tapasztalataira és a  meglátásaira. S aki nem mellesleg a világ egyik legnagyobb filantrópja: a közelmúltban 18 milliárd dollárnyi vagyonát helyezte át az általa 1984-ben létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványba, ezzel a The Wall Street írása szerint a második legnagyobb amerikai alapítvánnyá téve azt (csak a Bill és Melinda Gates alapítvány vagyonosabb ennél Amerikában). Eddig amúgy az alapítványain keresztül – számítások szerint – mintegy 14 milliárd dollárt költött.

De vajon miből és hogyan gazdagodott meg ez a ma már 87 éves, Magyarországról kivándorolt üzletember, aki a Forbes 400-as listáján a 29. leggazdagabb milliárdos, az Egyesült Államokban pedig a 19., akinek a vagyona október végén 8 milliárd dollár volt.

Ő maga –  2003-ban a Fortune magazinnak – a következőt mondta:

„Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól.

És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.”

Soros a II. világháború zsidóüldöztetését követően 1947-ben vándorolt ki Angliába, ahol elvégezte a világ egyik legjobb egyetemét, a London School of Economics-ot, majd 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol először alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott egy tőzsdei cégnél, majd 1969-ben belefogott saját bizniszébe, útjára indította – eredetileg egy társával közös – alapját, a Quantum néven ismert hedge fundot (ami nem más, mint egy zárt körű, magánbefektetők számára fenntartott alap, amely a gazdag ügyfelek rábízott pénzét forgatja).

Az alap évről évreelképesztő eredményeket produkált: volt olyan esztendő, amikor 122 százalékos éves hozamot termelt ki befektetőinek.

A sikereket és a hihetetlen meggazdagodását nem pusztán az a néhány, őt világszerte igazán ismertté tett „húzásának” köszönheti, bár tény, azok nélkül pár milliárddal szegényebb lenne. Több tényezőnek tudható ez be, nem utolsó sorban az általa kidolgozott, az egyszerű halandó számára érthetetlen elmélet alkalmazásának. Az úgynevezett reflexivitás elmélet szerint a globális pénzpiacokon az egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki, amely tagadja, hogy a piacok az egyensúlyi helyzet felé tartanának. A CEU-n néhány éve tartott előadásáról készült – videót tudjuk ajánlani azoknak, akiket mélyebben is érdekel az elmélet.

Éppen ennyire támaszkodott a tudományos módszerekre, az ösztöneire, s talán furcsának tűnhet, de – mint írják róla – a megérzéseire, sőt, különféle „jelekre” is (az Investopedia említi például, hogy nem egyszer jelet látva egy hátfájásban vagy egy fejgörcsben, inkább letett az éppen fontolgatott befektetésről). S még egy dolgot emlegetnek a befektetési döntéseinek a meghozatalával kapcsolatban:

mindig meghallgatja tanácsadói, elemzői véleményét, s igyekszik legalább egy olyat találni, aki nem ért egyet az elképzelésével, mert ez lehetővé teszi a számára, hogy utánamenjen és még egyszer alaposan elgondolkozzon, mielőtt belevágna.

Nem volt ez másként vélhetően akkor sem, amikor azokba az ellentmondásos üzleti húzásaiba fogott, amelyek miatt máig sokan támadják és devizapiaci spekulánsnak kiáltják ki Sorost. Köztük a legismertebb az angol font elleni támadása volt 1992-ben, amely az összeomlásba vitte a brit fizetőeszközt, s gátat emelt a brit euróövezethez való csatlakozás útjában. A britek is beléptek az euró bevezetésére készülő országok Európai Árfolyamrendszerébe, csak éppen jelentősen felértékelték a font árfolyamát, és ahhoz, hogy London tudja tartani az árfolyamot, pumpálnia kellett a pénzt, de ezt nem lehetett a végletekig megtenni – Soros ebben látta meg a lehetőséget, s nagy tételben sortolt a font ellen, aminek eredményeként a font utóbb összeomlott (Nagy Britannia kilépett az ERM-ből), Soros viszont legalább egymilliárd dollárt nyert az üzleten – ahogy azt több helyen, a többi között az alábbi BBC-filmben is – lenyilatkozta.

Hasonló ügyleteket hajtott végre a magyar származású üzletember 1997-ben Délkelet-Ázsiában, akkor elsősorban a maláj és a thai devizát shortolta. Utóbb ezt egyébként tagadta – az 1998-ban megjelent könyvében leszögezte, hogy a válság alatt és a megelőző hónapokban nem adott el maláj ringgit, sőt, vásárolt.

Volt egy magyar vonatkozású – ha úgy tetszik – spekulációja is az alapjának: ez 2008. októberében történt. A kereskedési nap végén az OTP részvényeivel hajtottak végre short ügyletet, az árfolyam (egyébként sikeresnek bizonyult) leszorításának a céljával. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete durván 500 millió forintos bírságot szabott ki az alapra.

Soros azonban utóbb úgy nyilatkozott, hogy az alap működését már nem ő felügyeli, ő személy szerint nem játszott volna az OTP ellen.

Volt még néhány, a fentiekhez hasonló ügylete a Soros-féle alapnak, ám – még ha jól is hoztak – nem ezek alapozták meg, kétségtelen gyarapították a világ egyik legsikeresebb üzletemberének a vagyonát.

Lehet utána csinálni, ő legalábbis nem titkolja a módszerét, amiről előadásainak sora is tanúskodik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!