Holnaptól rendezik az EP-választást az unióban. Oroszország inkább Nyugat-ellenes kampányt folytat, de helyi „hasznos idiótákkal” befolyásolhatja a választás eredményét. Nálunk inkább az EU a célpont.
Csütörtöktől vasárnap estig tartják a 28 európai uniós tagállamban az európai parlamenti választást. Az eddig inkább szatírába hajló Brexit folyamatos elhúzódása nyomán a szigetország kénytelen megtartani a választást, bár abban bíznak, hogy be se kell ülniük az EP-be, mert mégis sikerül már júniusban kilépniük. Ők mindenesetre az első napon, 23-án letudják a szavazást.
Megvannak az eszközei Moszkvának
Ezt az EP-választást is végigkíséri az orosz beavatkozás hamis hírekkel és manipulációkkal. A Political Capital (PC) és partnerei a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával vizsgálják az orosz beavatkozási kísérleteket a V4 országaiban. Ezzel foglalkozó tanulmányuk elsődleges megállapítása az, hogy az EU és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, és Moszkvának mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban.
A PC leszögezi azt is, hogy
ez annál hatékonyabb, ha oroszbarát kormányok egy csoportja befolyásolja az Európai Tanácsot,
(az állam- és kormányfők testülete) munkáját. Moszkvának előnyére válhat, ha felerősíti saját hangját az EP-ben és azt az illúziót kelti, hogy komoly kihatása volt a voksolás eredményére.
Az EU csak másodlagos célpont
Az orosz hatalom elsődleges célja a Nyugat gyengítése, egyes Kreml-barát üzenetek (például hogy az Egyesült Államok az EU-t használja más országok irányítására, vagy hogy a CIA áll az Euromajdan mögött) értő fülekre találhatnak egyes tagállamok lakosságának körében. Az EP-választások kiváló alkalmat teremtenek e magyarázatok terjesztésére, de ennek konkrét hatását lehetetlen lesz pontosan megmérni.
A Kreml által finanszírozott média (RT, korábbi nevén Russia Today, Sputnik) alapvetően a Nyugat (az Egyesült Államok, NATO) hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot. Az RT és a Sputnik angol nyelvű változatán talált magyarázatok néha figyelemre méltóan egységesek, ami arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában a Kreml igyekszik meggyőzni a hallgatóságot saját igazáról.
A Kreml tehát az EP-választással szemben bizonyos fokú érdektelenséget mutat. Ennek oka az, hogy az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Európai Unió ellen – fogalmaz a PC jelentése. Mikor azonban az RT és a Sputnik mégis foglalkozik uniós témákkal, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik.
De van kivétel
A helyi portálok kedvenc témakörei változatosak:
a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak,
míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább általános Nyugat-ellenes üzeneteket fogalmaz meg. Van azonban, ahol összetalálkozik az orosz érdek és egyes belpolitikai törekvések.
Az orosz döntéshozók célja az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg
egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni politikai, ideológiai okokból.
Ez az egybeesés vezet a Kreml által pénzelt médiumok és a helyi dezinformációs portálok narratíváinak közeledéséhez. Neveket nem említ a PC, de aligha tévedünk, ha például a magyar kormány EU-ellenes kampányára gondolnak.
Összejátszás kívül-belül
Az általános Nyugat-ellenes manipulációban az európaiak általános politikai orientációját megváltoztatni kívánó tevékenységként tekinthetünk. Ennek
hatása lehet az EP-választások eredményére is: a Nyugat-ellenes narratívák szintén az euroszkeptikus erők üzeneteit közvetítik,
például hogy ők az egyetlen megoldás az Oroszország elleni háború elkerülésére.
A PC-ben arra a következtetésre jutnak, hogy az említett külső-belső összejátszás, az orosz narratívák jelenléte az euroszkeptikus szereplők üzeneteiben számottevően növeli a Kreml európai elérését. Moszkva és az euroszkeptikus erők között van egyfajta kétoldalú magyarázatmegosztás. Míg a hivatalos, félhivatalos Kreml-párti média befolyásolhatja a helyi oroszbarát szereplők üzeneteit, addig a helyi szereplők látásmódja hozzájárulhat a Kreml hivatalos retorikájához, például nyilatkozataikon keresztül.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők – akiknek többsége a PC szerint
inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek
– sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát üzenetek terjesztésében, mint maga a Kreml. Moszkva ezzel teljes mértékben elégedett lehet, mivel narratívái így nemcsak hogy elérik az európai lakosságot, hanem ily módon még nagyobb is lehet a hatásuk.