Kezdőlap Címkék Románia

Címke: Románia

Lemond a kormány Vajna adóforintjairól

0

Arról már korábban is értesülhettünk, hogy Andy Vajna utál adót fizetni. A TV2 fölvásárlását ugyan magyar állami hitel tette lehetővé, a csatorna magyar bankhitelekből működik, ám a TV2 csoport számos kábelcsatornáját már Romániában jegyeztette be.

Ott fizet utánuk – alacsonyabb – műsorszolgáltatási díjat és adót egyaránt.

Most az is kiderült, hogy

a Vajna által fizetendő alacsonyabb adóhoz a kormánynak is fontos érdeke fűződik.

Varga Mihály miniszter ugyanis jóváhagyta Vajna két kaszinót működtető cégének miniszteri engedélyhez kötött összeolvadását, amely így a korábbi 2,1 milliárd forint helyett mindössze 400 milliónyi adót, árbevételének 2 százalékát kénytelen fizetni.

A miniszterelnök már korábban említette, hogy célja az egyszámjegyű adókulcs. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy ezt Andy Vajnán fogja kipróbálni.

Forrás: Gréczy Zsolt, szóvivő, DK

Meleșcanu: Romániának nincs szüksége magyar segítségre a határvédelemben

0

Románia meg tudja védeni a határait a bevándorlóktól, nincs szüksége ebben Magyarország segítségére – nyilatkozta Teodor Meleșcanu külügyminiszter a Hír TV-nek, miután véget ért a visegrádi négyek és a nyugat-balkáni államok találkozója.

A tárcavezető szerint a Fekete-tengeren keresztül csak néhány tucat menekült érkezett. A diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem cél-, hanem tranzitország. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani keleti szomszédjának a határvédelem területén, ahelyett, hogy kerítés kerülne a magyar-román határra. „Románia gazdag tapasztalattal rendelkezik a határvédelem területén a déli térségben, a Földközi-tengeren, ahol hajókkal és személyzettel is részt vesz, hogy fogadják, kimentsék és megfelelő körülményeket biztosítsanak mindazoknak, akik a tengeren átjutnak. Ez azt jelenti tehát, hogy megfelelő eszközökkel, felkészült emberekkel rendelkezünk. Pillanatnyilag olyan problémákkal nem szembesültünk amelyeket nem tudnánk magunk megoldani” – fogalmazott Meleșcanu. (hírtv)

Vacsora Junckerrel

0

A visegrádi államoknak az utóbbi időben számos konfliktusa volt az Európai Unióval, főleg a kötelező menekültkvóták kérdésében, és Jean-Claude Juncker október 18-ra vacsorára hívta meg a négy ország vezetőit, hogy ott igyekezzen csökkenteni a feszültségeket.

Orbán Viktor segíteni akar Romániának keleti határa lezárásában, mert különben „ellepik a migránsok”. A Nagyváradon megjelenő Bihari Naplónak adott interjúban kifejtette: „Ha szükséges, örömmel segítünk Romániának keleti határai megvédésében” – idézte a Romania Insider az Adevarul.ro oldalra hivatkozva. Ha a hatóságok nem tesznek semmit, Romániát ellepik a migránsok, és Magyarországnak nem lesz más választása, mint hogy kerítést építsen romániai határán – tette hozzá Orbán.

Szólt arról is, hogy kapcsolattartási keretet akar kiépíteni a magyar és a román kormányzó párt között, és azt mondta: ígéretes személyes kapcsolatot épített ki Liviu Dragneával, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. Orbán Viktor ezen kívül meghívta Romániát, hogy a közös politika kidolgozása érdekében csatlakozzon a visegrádi négyekhez.

„A lengyelek, csehek, magyarok és szlovákok bizonyosan komoly sikereket érnek el közösen, ha a szlovénokat is be lehet vonni. Romániának kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a közép-európai sikertörténethez együttműködve a magyarokkal, közös projekteket indítva és közös célokat kitűzve. Az ajtó nyitva áll” – mondta.

A portál hozzátette, hogy a visegrádi államoknak az utóbbi időben számos konfliktusa volt az Európai Unióval, főleg a kötelező menekültkvóták kérdésében, és Jean-Claude Juncker október 18-ra vacsorára hívta meg a négy ország vezetőit, hogy ott igyekezzen csökkenteni a feszültségeket.

(Romania Insider)

Szlovák elemző: Szijjártó Péter miatt indult rosszul a magyar diplomácia őszi szezonja

0

Miközben a Orbán Viktor a magyar külpolitika sikerként aposztrofálta, hogy lezárult a a holland-magyar konfliktus és visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába, addig az elmúlt hetekben Budapest más komolyabb eredménnyel nem büszkélkedhet. Sőt, pont ellenkezőleg: a szeptember különösen kudarccal teli hónap volt Budapest számára, amelynek elsődleges oka Szijjártó Péter személye. 

Legalábbis így vélte Robert Škopec szlovák külpolitikai elemző a Pravda oldalán megjelent elemzésében.  Szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára másról sem szólt az idei ENSZ Közgyűlés, mint lobbizásról a határon túli magyar kisebbség védelme érdekében, elsősorban Romániában és Ukrajnában. Azonban minden ilyen jellegű próbálkozás egyértelműen kudarccal végződött: Petro Porosenko ukrán elnök habozás nélkül aláírta a nyelvtörvényt, valamint a román hatóságok továbbra sem engedik a tanítás folytatását a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már nem is a magyar kormányhoz fordul segítségért, hanem inkább az olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az Európai Tanács vagy a Velencei Bizottság. A marosvásárhelyi gimnázium esetében pedig még telefonos beszélgetésre is sor került Orbán Viktor és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke között. Ebben a román politikus arról biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy a a pártja és a román kormány mindent megtesz a marosvásárhelyi gimnázium újra megnyitásáért.

Elhibázott lépés

Csakhogy Škopec úgy vélte, hogy Budapest egy súlyos hibát követett el akkor, amikor Szijjártó Péter kijelentette:Magyarország megakadályozza Románia felvételét az OECD-be, pedig korábban a román kormány ígéretet tett arra, hogy megoldja a problémát. Ez az elhamarkodott lépés nagyon sok komplikációhoz vezethet a közeljövőben, amely komoly következményekkel járhat a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokra. A kelet-balkáni országban már így is eléggé nagy politikai zavar, és a magyar külgazdasági és külügyminiszter mondatai rosszul csapódhatnak le a román választásokkor.

Škopecnek az a véleménye, hogy az egész probléma

Szijjártó Péter fiatalságából és nem éppen elegendő diplomáciai tapasztalatokból fakadt

Sőt, ezután azt írja, hogy az előző magyar külügyminiszter, Martonyi János nem követett el volna ilyen „amatőr hibát”.

Qui prodest? 

Škopec ezután viszont azt a kérdést tette fel, hogy a magyar külügyminiszter Romániával és Ukrajnával kapcsolatos reakciói valójában kinek az érdekeit szolgálja? Mi van akkor, ha Szijjártó látszólagos tapasztalatlansága és elhamarkodottnak tűnő reakciója valójában tudatos döntés eredménye volt, amelynek nem is biztos, hogy az Orbán-kormány az értelmi szerzője. Mert a szakértő szerint az ilyen fajta magyar reakciókból elsősorban nem a magyar kormány profitál, hanem egy másik ország: Oroszország.

Škopec úgy véli, hogy a magyar diplomácia egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Bukarest és Kijev is az Egyesült Államok két legfontosabb szövetségese – Lengyelország után – Kelet-Európában. Washington ugyanis egyáltalán nem ítélte el, hanem egyenesen támogatásáról biztosította az ukrán kormányt, ahogyan Romániával is egyre szorosabbra fűzi kapcsolatokat, elsősorban biztonságpolitikai téren.

Csakhogy ez a két ország nagyon rossz viszonyban van Moszkvával, miközben jelenleg a magyar-orosz kapcsolatok nagyon jók. Ezért Škopec azt alábbi következtetést vonja le: az Egyesült Államok Romániával és Ukrajnával kapcsolatos enyhe reakciói lényegében nyomásgyakorlást jelentenek Magyarországra, hogy az Orbán-kormány hagyjon fel – vagy legalábbis mérsékelje – az Oroszországgal való „barátságát”.

Romániában ezentúl: a medvéket lelövik

0

Július elején székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők tüntettek a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete előtt, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében.

A román környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.

A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a – medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó – törvények előírásaitól,

amikor nem lehet más „elfogadható” módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak,

vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok, a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében.

A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott „beavatkozási keret” az idei évből hátralévő három hónapra szól.

Korábban a bukaresti szaktárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A medvetámadások azóta szaporodtak meg, hogy a korábbi szakértői kormány környezetvédelmi minisztere tavaly nem írta alá a nagyragadozók vadászatáról kidolgozott rendelettervezetet, miután a vezető kereskedelmi televízió a kilövési kvóták meghatározása körüli állítólagos visszaélésekről sugárzott riportot.

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén elmondta:

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él.

A romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.

Verespatak ismét célkeresztben

0

Szigetvári Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy a román kormány vissza kívánja vonni Verespatak és környéke UNESCO-védettségre vonatkozó pályázatát.

Az Együtt választmányának elnöke szerint Romániának és Magyarországnak sem érdeke, hogy megvalósulhasson az a kockázatos és környezetszennyező aranybánya amely zöld utat kaphatna a pályázat visszavonásával. A magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

Az elmúlt években az RMDSZ és más román pártok is azért kezdeményezték a világörökségi védettséget, mert ezzel végleg megakadályozhatóvá válna a környezetromboló és veszélyes bányaberuházás.

Az Együtt felszólítja a magyar kormányt, hogy a nemzetközi fórumokon és a román-magyar kapcsolatokban tegyen meg mindent annak érdekében, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

Az USA aggódik a román igazságszolgáltatás függetlensége miatt

0

Az Egyesült Államok a román igazságszolgáltatás függetlensége miatt a bukaresti igazságügyi miniszter által bemutatott módosítási javaslatok tükrében – közölte kedden az USA bukaresti nagykövetsége.

Tudorel Toader román igazságügyi miniszter a múlt héten ismertette az igazságszolgáltatás működését szabályozó három törvény módosítási javaslatát. A tárcavezető egyebek mellett kizárná az államfőt az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásából.

„Arra biztatjuk a kormányt, a törvényhozást és az igazságszolgáltatás intézményeit, hogy

folytassák együttműködésüket a korrupcióellenes harcban

és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében” – olvasható a követségi közleményben.

Amerika szerint

a jogállamiság csak erős és független igazságszolgáltatással biztosítható, ehhez független ügyészekre van szükség,

akik politikai beavatkozások nélkül vizsgálhatják a bűncselekményeket.

Kedden Augustin Lazar, Románia legfőbb ügyésze is élesen bírálta az igazságügyi miniszter módosító javaslatait azt követően, hogy egyeztetett a romániai ügyészségek vezetőivel. Lazar szerint

a módosító indítványok támadást jelentenek a független román igazságszolgáltatás ellen.

Egyebek mellett bírálta, hogy a bírák és az ügyészek ellen csak külön erre a célra, a legfőbb ügyészség keretében létrehozandó részleg indíthat büntetőjogi eljárásokat. Azt is kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási felügyeletet áthelyeznék az igazságügyi minisztériumhoz a Legfelsőbb Bírói Tanácstól.

A miniszter kilátásba helyezte továbbá, hogy a bírák és ügyészek szakmai hibákért vagyonukkal felelnének.

Klaus Iohannis román államfő is bírálta korábban a javaslatokat, és a jogállamiság elleni támadásnak minősítette Toader indítványát. Vasárnap Bukarestben és több nagyobb városban mintegy 3 ezren tüntettek a javasolt módosítások ellen.

MTI/FüHü

Öt év múlva euró lehet Romániában

0

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. A feltételek már most is adottak lennének. Egyébként nem csak náluk.

Teodor Melescanu a Rzeczpospolita lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, „így akár holnap” csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.

„Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót” –

– idézi interjúját az MTI.

A román gazdaság

A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal nő;  az első félévben 5,8 százalékkal bővült a tavalyi esztendő első hat hónapjához képest. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, csakúgy mint Magyarország – emlékeztet az MTI.

Az Euróövezet

Az euróövezetben jelenleg 19 tagja van, az eddigi utolsó csatlakozó Litvánia volt, amely 2015-től tag.

Szlovákia már korábban csatlakozott, de az egykori térségbeli gazdasági éllovas Magyarország, illetve Csehország máig nem, miként Lengyelország sem. Pedig ha csak a gazdasági mutatókat vesszük a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnék a kérdést (de nem igazán ambicionálják, bár mostanában mintha többet lehetne hallani róla).

S már mi is gondolkodhatnánk benne,

hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

 

Megszűnik az ingyenes domén-fenntartás Romániában

0

Karbantartási díjat vezetnek be jövőre Romániában a .ro kiterjesztésű doménnevekre. Az évi nettó hat euróval megszűnik az egyszeri díjjal korlátlan ideig használható domén lehetősége. Ez az összeg nagyjából megfelel a magyarországi használati díjaknak.

Jövő márciustól évi hat euró (körülbelül 1800 forint) plusz áfa „karbantartási díjat” is kell fizetni minden .ro végződésű internetes tartománynévre – közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön a román nemzeti doménneveket kezelő bukaresti informatikai kutatóintézet (ICI) igazgatótanácsának döntését ismertetve.

Az ICI szerint Románia maradt az egyetlen ország Európában, ahol

egyszeri befizetéssel korlátlan idejű használatra lehet lefoglalni hazai tartománynevet.

Ez a helyzet azonban tarthatatlanná vált, mert az új tartománynevek értékesítéséből befolyó, egyre csökkenő bevételek nem elegendők az internetes hálózatok biztonságának szavatolására, az egyre „erőszakosabb” kibertámadások közepette.

Az új rendszerben legkevesebb egy, legfeljebb tíz évre lehet új .ro végződésű domént lefoglalni. A jelenlegi, korlátlan időre szóló tartománynév-előfizetések érvényességét öt évre csökkentik, így akik több, mint öt éve foglaltak le egy .ro végződésű doménnevet, azok –  hat hónapos türelmi idő után – elvesztik ennek használati jogát, ha nem fizetik be az új díjat. Az évi hat eurós karbantartási díj mellett az akkreditált doménnév-forgalmazók saját üzletpolitikájuk alapján szabják meg áraikat.

A romániai „karbantartási” díj nagyjából megegyezik a magyarországi árakkal. „Futamidőtől” és szolgáltatótól függően nálunk is 1500-2000 forint a domén-használat éves díjának összege.

MTI/FüHü

Románia hétszáz meneddékkérőt vesz át

0

Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.

Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.

A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a

Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul.

A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak,

amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. „Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele” – idézte az EB májusi jelentését a román lap.

Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak – a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett – Romániába költözni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK