Kezdőlap Címkék Rezsicsökkentés

Címke: rezsicsökkentés

REZSICSÖKKENTÉS A KUTAKNÁL

Hetek óta követelték az ellenzéki politikusok, hogy tegyen valamit a kormány az elszaladó üzemanyagárakkal. A Jobbik az árak befagyasztását követelte, mások csak arra célozgattak, hogy engednie kellene a kormánynak az üzemanyagárakban foglalt adókból. Még azt is felelevenítették, hogy hogyan támadta a Fidesz annak idején az MSZP–SZDSZ kormányt, amiért a benzinár elérte a 300 forintot. Most meg 500 forint fölé nőtt.

Bátor dolog volt az LMP-s Kanász Nagy Mátétól, hogy elmondta: zöld politikusként ő nem kifogásolja a magas benzinárat, hiszen az a fogyasztás és ezzel a környezetszennyezés csökkentésére ösztönöz. Holott tudhatja, hogy ezzel nem lesz népszerű. Azt mondja a benzinár ügyében, amit a német zöldek is mondanak, akik az üzemanyagárak további emelésével kampányoltak, és alighanem ennek is köszönhették, hogy a reméltnél jóval gyengébb, alig 15 százalékos eredményt értek el, nem nyerték meg a szeptemberi választást, csak harmadikak lettek (bár ez is történelmük legjobb eredménye). Hozzáteszem,

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

Azt az áremelkedést, ami az elmúlt hetekben következett be, Nyugat-Európában senki sem akarja árbefagyasztással megállítani, vagy adócsökkentéssel mérsékelni. Nem tudok olyanról Európa régi demokráciájában, ahol állami intézkedést hoztak az üzemanyagárak emelkedése miatt. Pedig ott már nem az 500, hanem – átszámítva – 600 forint fölött vannak az árak, sőt megközelítik a 2 eurót, vagyis 700 forintot. Lengyelországban vagy Csehországban sem született ilyen intézkedés. Európa nyugati részében az növekvő üzemanyagárat egyfajta természeti csapásnak tekintik, ami miatt aggódnak, akárcsak a háztartási energia áremelkedése miatt, ami ott az üzemanyagárakhoz hasonlóan követi az importár emelkedését. Ezért is

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Ami engem illet, én kezdettől fogva helytelenítettem az Orbán-féle rezsicsökkentést. Liberális közgazdászként általában azt tartom helyesnek, ha a termékekért annyit kell a vállalatoknak is és a fogyasztóknak is fizetni, amennyibe az kerül. Ha drágul az energia a világpiacon, azt helyes a belföldi fogyasztói árakban is érvényesíteni, és a fogyasztóknak a maguk döntéseiben figyelembe kell venniük, hogy az üzemanyagért többet kell fizetniük, mint korábban, tehát fokozottan meg kell gondolniuk, hogy mennyit autóznak.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Ebből a megfontolásból kezdettől fogva helytelenítettem, hogy az ellenzéki pártok állami beavatkozást követelnek a benzinár-emelkedéssel szemben. Csütörtökön Gulyás Gergely bejelentette, hogy az Orbán-kormány is az áremelkedés megfékezése, a 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 forinton történő befagyasztása mellett döntött. Más szóval, kiterjesztette a „rezsicsökkentést” az üzemanyagárakra. Nem úgy, ahogy az ellenzékiek szorgalmazták, vagyis az ÁFA vagy a jövedéki adó csökkentésével, hanem az üzemanyagot forgalmazó cégek nyereségének terhére. Ezért is nevezhetjük ezt is „rezsicsökkentésnek”: ahogy annak idején a háztartási energiatarifákat (és vízdíjakat) csökkentették a szolgáltatók nyereségének terhére (melyek akkor még többnyire külföldi tulajdonban voltak), most ezt teszik az üzemanyagárakkal is.

Ez az Orbán-kormány általános gyakorlata: ajándékot ad „az embereknek” mások terhére.

(Ugyanezt teszi, amikor az önkormányzatok terhére ad kedvezményt a vállalkozásoknak az iparűzési adó megfelezésével.)

El is érte annak idején, amit akart: a közszolgáltató cégek külföldi tulajdonosai többnyire eladták közműcégeiket az államnak, és „mellesleg” újabb kétharmados többséget szerzett a 2014-es választáson.

Most, nem egészen félévvel a következő választás előtt nem engedte át az üzemanyagárak emelkedése miatti háborgást az ellenzéknek, hanem maga javára használja ki azt.

Szerencsétlen egyetértés alakult ki az ellenzék és a kormány között, már megint, mint annyiszor. Én ezt – mint más esetekben is – sajnálatosnak tartom.

Szerintem az a helyes, ha – miként az európai piacgazdaságokban szokásos – adottságnak tekintjük, hogy az állam költségvetési kiadásainak fedezetére a dohányárukhoz és a szeszesitalokhoz hasonlóan az üzemanyagok forgalmazására is vet ki különadót, amit a fogyasztók az árban megfizetnek. Ezekről a költségvetési bevételekről nem mondhat le az állam akkor sem, ha az üzemanyagok importára és az ezt követő hazai ár hirtelen emelkedik. Hogy Orbán ezt is – mint a piacgazdaság és a demokrácia minden elvét – folyamatosan lábbal tiporja, az engem nem szomorít el, Orbán hatalomgyakorlása ilyen volt és ilyen lesz.

Azt, hogy a magát nyugatosnak, európainak, sőt legeurópaibbnak mondó ellenzékiek fordítanak hátat a piacgazdaság normáinak, az már nagyon zavar.

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

AZ ORBÁNI HAZUGSÁGVÁR

Meghallgatva majd elolvasva Orbán Viktor október 23-i, vitathatatlanul hatásos beszédét, be kellett látnom: Orbán ezúttal is valóságos hazugságvárat épített fel, és ezzel ragadta magával azokat, akik hagyták magukat magával ragadni, akik szeretnek neki hinni, mert amit mond, az beilleszthető a világképükbe.

Orbáni a világképnek központi eleme pedig nem más, mint a külvilággal szembenálló, a külvilág által örökké támadott Magyarország állandó küzdelme „a fennmaradásért”. Mint Orbán legtöbb megszólalásának, ennek a beszédnek is a harc volt a vezérmotívuma, ahol ő vezeti a harcot, amelyet az általa vezetett magyarság az általa felrajzolt ellenséggel vív.

Más kormányok vezetői a gazdasági fejlődés biztosításának lehetőségeiről és módjairól, az adott társadalom kohéziójának erősítéséről, a mindenütt jelenlevő szegénység visszaszorításáról, klímavédelemről és más világproblémákról szoktak beszélni programadó beszédjeikben, ő azonban csak harcról tud már beszélni, s ehhez kell ellenséget kreálnia. Erre kínált alkalmat 1956 évfordulója:

„Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállással szemben, magyar hazafiak a kommunisták ellenében.”

Ez volt az a kiindulópont, amely még igaz is, hiszen 1956 valóban erről szólt, egy pontosítással: a kommunisták is magyarok voltak. A kiinduló szembeállításnak ez a kis pontatlansága azután gyökeresen hamis szembeállítássá terebélyesedett, amikor 1956-tal Orbán párhuzamba állította 2006-ot.

„Ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke” – mondta Orbán 2006-ról, kommunistákként írva le az MSZP–SZDSZ kormánykoalíciót és parlamenti többséget.

Azt állította róluk: „Hazugságok árán jutottak hatalomra”, holott kormányra jutásuk 2002-ben történt, s éppen az első Orbán kormány korrupciójának, fennhéjázásának volt betudható.

A Gyurcsány-kormány „bűneit” sorolva azt állította: „eltörölték a családtámogatásokat”, holott nem eltörölték, hanem a családi adókedvezményt beolvasztották a családi pótlékba, hogy minden gyerekes család hozzájusson. „Összejátszva a nemzetközi bankvilággal, devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit” – állította Orbán, holott a devizahitelek felvételével egészen a 2008-as pénzügyi válságig kifejezetten jól jártak azok, akik felvették azokat, s csak a svájci franknak a pénzügyi válság miatti, senki által nem előrelátott ugrásszerű árfolyamnövekedése okozta a valóban súlyos bajt.

Ilyen és hasonló állításokkal diabolizálta Orbán a politikai ellenfelet. 2006 őszéről pedig azt állította, hogy „Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak.” Mintha a szavak felemelésén kívül nem lettek volna 2006-ban erőszakos támadások a rendőrkordonok ellen mind szeptemberben, mind októberben. Az övétől eltérő gazdaság- és társadalompolitikát állította be a nemzet tönkretételeként, a provokációval kikényszerített – és azután ellenőrizetlenné vált – rendőri intézkedést az ötvenes évek rákosista terrorjával folyamatos erőszakos hatalomgyakorlásként: ez Orbán hazugságvárának talapzata, a múlt gyökeres meghamisítása.

Nem lehet nem emlékeztetni arra, hogy az MSZP háromszor adta át szabályosan a kormányhatalmat választáson győztes ellenfelének, 1990-ben, 1998-ban és 2010-ben, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy semmilyen tekintetben nem tekinthető kommunistának, az ilyen folytonosság állítása nyilvánvaló hazugság.

Hazugság azért is, mert a hatalmon levő MSZP 1994-et követően, az SZDSZ-szel koalícióban a kormány játékterének szűkítésére, a kormánytól független intézmények (közmédia, ombudsmanok, bíróságok) erősítésére hozott törvényeket, a hatalommegosztást megszilárdítva, és nem felszámolva, a szabadság garanciáit erősítve, ami biztosan nem kommunistákra jellemző.

A beszédben a következő hazugság az orbáni magyar állam és a demokratikus Nyugat kapcsolatrendszerének meghamisítása volt.

„… amikor letörtük a rezsiárakat, amikor megskalpoltuk a multik extraprofitját, és amikor hazaküldtük az IMF-et, az egész Európai Unió ránk támadt. És ránk támadtak akkor is, amikor felépítettük a kerítést, és megvédtük a határainkat.”

Nem így történt: nem e piacellenes intézkedésekért támadták Unió illetékes biztosai a második Orbán-kormányt, hanem a jogállam leépítéséért: a bírók nyugdíjazásáért, a főbíró menesztéséért, a Klubrádió frekvenciája körüli huzavonáért, egyes befektetők jogsértő kiszorításáért.

A harmadik Orbán-kormány idején az Unió tudomásul vette Orbán embertelen menekültpolitikáját, a közös menekültpolitika orbáni blokádját, nem tehetett mást. Mégis, hamis történelmi párhuzammal folytatta: „Éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban is, az európai főméltóságok megint a fejünk felett, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni.” Hogy lehet az elvesztett háborúk utáni hátrányos döntéseket párhuzamba állítani azzal, hogy a magyar államon számon kérik azoknak a normáknak a betartását, amelyeket maga vállalt az EU-csatlakozáskor? Eddig elment:

„Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is.”

Amikor Orbán azt állította, hogy „a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát”, annyi igazság volt az állításában, hogy közös normák betartását kérik számon az azokat megsértő államon most is, mint Csehszlovákia 1968-as megszállásakor. A különbség azonban alapvető: akkor a „szocialista világrendszerbe” a szovjet hadsereg háborús győzelme nyomán kényszerültek bele a kelet-közép-európai kis országok, míg most a szovjet világhatalom összeomlását követően maguk jelentkeztek a NATO-ba és az Európai Unióba, a nyugati demokráciák közösségébe, s csak a közös normák teljesítésének alapos vizsgálata után nyertek oda bebocsátást. Ezt a gyökeres különbséget hazudta el Orbán ebben a beszédben is, mint az effajta párhuzamokkal évek óta mindig.

Ezúttal is a magyaroknak az idegen uralom elleni harcaként állította be saját törekvését a hatalom megtartására, ahol „a kommunisták” idegen hatalmak ügynökei voltak egykor is és azok ma is. „… itt, a Kárpát-medencében a szabadságért minden nap harcolnunk kell újra meg újra.”

Szabadságon pedig azt érti, hogy szabad neki a nemzetközi piac törvényeivel szemben mesterségesen szabni meg az energiatarifákat („rezsicsökkentés”), szabad neki a nemzetközi egyezményekkel szemben elzárkózni menekültek befogadásától, szabad neki a nemzetközi emberjogi normákkal szemben megbélyegezni a homoszexuálisokat.

Szabadságfogalma – mint évek óta mindig – nem az embereknek az állammal, a hatalmon levőkkel szembeni szabadságát jelenti, mint a liberális demokrácia híveinek szabadságfogalma, hanem csak az ő mint országúr szabadságát bármiféle akár belső, akár külső befolyástól, kontrolltól, és ezt tekinti a benne megszemélyesülő nemzet szabadságának.

A beszédet – híveit szédítve – újabb nyilvánvaló hazugsággal zárta: „Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga”. A világgal harcoló magyarokat visszamenőleg erősebbnek mutatja annál, amik voltak, holott a magyarok Rákóczi, Kossuth, Tisza vagy Horthy vezetésével rendre vereséget szenvedtek, akár igaz ügyet, a magyar függetlenségét képviseltek, akár más népek alávetéséért szálltak be mások háborújába.

Az 1989 utáni új nemzetközi helyzet, az európai integráció a közös békés felemelkedésben való részesedést kínálta fel Magyarországnak, s ehelyett Orbán a maga önkényuralmának biztosítására olyan harcot vállal, amiből újra csak vesztesként jöhet ki az ország.

Erre a harcra mozgósítja híveit a hazugságok gondosan felépített várába húzódva.

Rezsicsökkentés mindhalálig

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

Mind villamos áram mind pedig a gáz drágább a piacon mint amennyit a lakosság fizet érte. Ez többszáz milliárd forintos problémát jelenthet, melyet a hatalomnak meg kell oldania hiszen a rezsi emelése politikai öngyilkosság lenne Orbán Viktornak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

A villamos áram esetében ez az anomália fokozatosan alakult ki, de idén nőtt meg igazán a különbség amikor az újrakezdés lendülete jelentős energia hiányt eredményezett az egész globális gazdaságban. Drágábbak lettek a fűtőanyagok: földgáz, szén stb., ennek következtében a villamos áram ma jóval többe kerül a szolgáltatóknak mint amennyit elkérhetnek a lakosságtól – írta meg a G7.

A gázszolgáltatás állami kézben van, ott a költségvetés lenyelheti a deficitet, de az árampiacon magánszolgáltatók is jelen vannak.

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

Pakson. Az atomenergia ugyanis relatíve olcsóbbá vált, mert az alternatív források árai növekedtek. Kezdetben az atomenergia méregdrága volt, mert a beruházás sokba kerül, de az üzemeltetés során már viszonylag olcsón ad áramot. Ezért

Paks szállíthat plusz áramot a piacra, ezzel elkerülhető a rezsicsökkentés feladása.

Igaz, hogy Paks drágábban is adhatná az áramot, de csak a plusz nyereségtől esne el, melyet nem kell elszámolni.

Orbán Viktor tehát megmentheti a rezsicsökkentést a költségvetési deficit növelése révén. Csakhogy ennek is megvan a kockázata, melyre Matolcsy György is figyelmeztetett. A Nemzeti Bank szerint vissza kell fogni a költségvetési hiányt, mert a jövőben ennek Magyarország ihatja meg a levét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet 8 uniós állam, amely javasolta, hogy állítsák vissza mielőbb a 3%-os deficit kritériumot, melyet a vírusválság idején mindenki túllépett.

Megvan az új rezsicsökkentés, az új migránsügy

Emlékszünk, hogy milyen szerepe volt a Fidesz második kétharmados győzelmében az álságos „rezsicsökkentésnak” 2014-ben, és még inkább arra, hogy milyen szerepe volt a harmadik kétharmados győzelemben a „migránsok”, a menekültek elleni gyalázatos uszításnak. Sokszor mondják az elmúlt hónapokban, hogy ezek mára kimerültek, a „rezsicsökkentésben” ma már aligha hisz valaki, menekülteket pedig már évek óta nem látnak a magyar választók, és hozzáteszik: nincs a Fidesznek újabb hasonló választási csodafegyvere.

Ha valaki követte a hétfői parlamenti ülést, akkor – ha korábban nem is vette volna észre – be kell látnia, hogy megvan az új csodafegyver. Tudnunk kell: a kormányzó Fidesz mindkét korábbi esetben olyasmit tett, mert tehetett választási csodafegyverré, amit nemcsak mondott, hanem csinált is. Csinálta, mint kormány. A rezsicsökkentésről törvényt alkottak és végre is hajtották, és minden hónapban a számlákon azóta is kötelező feltüntetni, hogy mennyit takarított meg a kedves fogyasztó a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően. E törvények révén harcot folytattak a szolgáltató multicégekkel, úgymond „megvédték” tőlük „a magyar embereket”. A menekültekkel szemben törvényeket alkottak, kerítést húztak fel, a „jogi határzárral” lényegében hatályon kívül helyezték a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményeket, és azóta is tart a kormány illetve a Fidesz médiájában a menekülteket lejárató durva propaganda. A menekültellenes törvényekkel szembefordultak az EU normáival, hetedik éve blokkolják az EU közös menekültpolitikájának kialakítását, ebben is „megvédve” „a brüsszeli bürokratákkal” szemben „a magyar embereket”.

Hetek óta látható, de

a hétfői parlamenti ülésen vált a korábbinál egyértelműbbé, hogy az új választási „csodafegyver” az oltás.

Ahogy a Charlie-Hebdo merénylet után Orbán azonnal felismerte, hogy hogyan tud a bevándorlás veszélyéből politikai csodafegyvert kovácsolni, most az EU vakcinabeszerzési nehézségeit látva ismerte fel, hogy hogyan lehet ebből is választási csodafegyver.

Az EU-val szembeni „szabadságharc”, a keleti önkényuralmakkal való politikai együttműködés mint külpolitikai alapirány logikus következménye az orosz és kínai vakcinák beszerzésére irányuló, hónapok óta tartó törekvés. Akkor is próbálkoztak ezzel, amikor még nem voltak gondok az EU-s vakcinabeszerzéssel. Amióta ez januárban bekövetkezett, készen áll az új csodafegyver.

Hétfőn a parlamentben kikotyogták: arra készülnek, hogy az orosz és különösen a kínai vakcinákkal hónapokkal korábban fogják beoltani az oltást elfogadó magyarokat, és elérni az átoltottság olyan szintjét, amely mellett meg lehet szüntetni a korlátozásokat.

Újra teleplakátolhatják az országot: „LEGYŐZTÜK A VÍRUST”. Ezúttal nem az energetikai multiktól, nem a migránsoktól, hanem a vírustól „védték meg” a „magyar embereket”.

Ki védte meg? Természetesen az Orbán-kormány, a Fidesz, szemben az ellenzékkel, amelyikre a védekezésben „nem lehet számítani”, amely ellenzi az orosz és kínai vakcina alkalmazását.

Ne legyen félreértés: igaza volt 2013-ban az egyetlen bátor ellenzéki politikusnak, Gyurcsánynak, aki azzal a mondattal leplezte le a „rezsicsökkentés” hamisságát, hogy

„legyen olcsóbb a madártej, de legalább a habja”.

Egyedül maradt ezzel az ellenzékben, a többi ellenzéki párt meghátrált, és próbált rálicitálni a Fidesz rezsicsökkentési ígéreteire.

Igaza volt Gyurcsánynak 2015-ben is, amikor azt mondta, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie az EU által előírt számú menedékkérő kérelmének elbírálására, és hogy a menekültproblémára csak közös európai megoldás lehetséges. Az ellenzéki pártok többsége a menekültkérdésben nyomban behódolt a Fidesz előtt, a 2018-as választást megelőzően pedig már mindenki a kerítés fenntartása mellett foglalt állást.

Most is igazuk van azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek azt hirdetik, hogy csak az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott vakcinával helyes Magyarországon oltani. Ugyanúgy, ahogy Gyurcsánynak 2013-ban és 2015-ben is igaza volt Orbánnal szemben. Nem javasolnám, hogy az ellenzéki pártok változtassanak az álláspontjukon a vakcinaügyben. Azt azonban látnunk kell, hogy ebből lehet most Orbán újabb választási csodafegyvere, amely a saját táborának megerősítésére biztosan elegendő lesz, de talán még a bővítésére is.

Sokszázezer lakás rezsicsökkentését veszélyezteti Orbán vétója

A magyar kormányfő által „belengetett” költségvetési vétó számos uniós programot veszélyeztet, így például azt az energiahatékonysági és felújítási programot is, amely legalább félmillió magyar háztartás korszerűsítését teszi lehetővé – többek között erről beszélt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság a napokban jelentette be azt a nagyszabású épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, amelynek keretében 2030-ig mintegy 35 millió európai épületet lehetne felújítani uniós forrásból és amely egyúttal akár 160 ezer zöld munkahelyet is teremtene. Ujhelyi hozzátette, hogy az épületek korszerűsítése nem csupán az energiaszegénység felszámolását segítené, de jelentős mértékben hozzájárulhat az európai klímacélok megvalósításához is.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon is több százezer olyan háztartás van, amely nem tud önerővel hozzájárulni a szükséges beruházásokhoz és fejlesztésekhez, ezért különösen fontos az ehhez hasonló energiahatékonysági programok uniós támogatása. Ugyanakkor a Fidesz-kormányzat azzal, hogy az uniós költségvetés megvétózásával fenyegetőzik, egyszersmind veszélyezteti az újjáépítési csomag és a benne szereplő – ehhez hasonló – programok elfogadását is.  Az MSZP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy bár a magyar kormány a napokban nagyszabású épületfelújítási programot hirdetett, ebből azonban a gyermeküket egyedül nevelők, a kisnyugdíjasok és számos más társadalmi csoport kényszerűen kimarad, ami egyértelműen igazságtalan.

„Mi azokra is gondolunk, akik nem tudnak önerőt előteremteni a korszerűsítésekhez, akiknek nincs lehetősége részt venni az ilyen programokban, akikről a kormány egyszerűen elfeledkezik”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hozzátette, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként egy olyan igazságos programot hirdetett meg, amely alapszolgáltatási minimumot javasol a közművek esetében, de egy olyan otthonfelújítási alap létrehozását is szorgalmazzák, amely segítséget tud nyújtani a hazai lakásállomány megújításában.

Közösségi és magánérdek is, hogy a korszerűtlen szigetelésű és fűtésű otthonokat felújítsuk, hiszen nemcsak az energiaszegénység csökkentését kell megoldani, de a klímacélok teljesítését is a következő generációk érdekében. A képviselő egyúttal felszólította a kormányt, hogy vétó helyett mutassa be: miként fogja felhasználni a bejelentett uniós energiahatékonysági programot és miként teszik elérhetővé a lehetőségeket azok számára is, akik nem férnek bele a kormányzat „elit-programjainak” felhasználói közé.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

Pót-rezsicsökkentés: a fával fűtők tizedannyit kapnak

A kormány minden család gázszámláján 12 ezer forintot jóváír, mert „a rendkívüli hidegben megnőtt a rezsi”. Megkapják a távfűtést használók is, a szenet, fát égetők esetében pedig megnövelik a szociális keretet egymilliárd forinttal. A valóságban körülbelül egy hétig volt szibériai hideg. A jelek szerint a legrosszabbul ezúttal is a fával fűtők járnak.

Az idei tél meglehetősen enyhe volt – kapta a tájékoztatást az Időkép meteorológusaitól a Független Hírügynökség. Ebből kiderül, hogy

a tél három hónapjában egyre-másra mérték a két számjegyű hőmérsékleteket.

Mikulás napján különleges, „tüzes” naplemente volt,  8-án az ország déli felében 10-15 fokot is mértek. Hasonlóan enyhe idő volt 11-én is, akkor 10-14 fokot mutattak a hőmérők. Másnap Drávaszabolcson rekord meleget mértek, 18,8 fokot, karácsony táján is 10 fok körüli hőmérsékletet élvezhettünk, aranyvasárnap például 10-15 fok volt országszerte.

Január is enyhén indult, a sok éves átlaghoz képest több fokkal melegebb volt. Az ország nagyobbik felében 10-14 fokot mértek, Mohácson melegrekordot regisztráltak 17,7 fokkal. Január közepén esett néhány centiméternyi hó, és lehűlés is következett, de 16-án már ismét melegedést jelentettek, 8-10 fokot mutattak a hőmérők. A hónap utolsó harmadában újra 6-9 fokos átlagos hőmérséklettel lehetett számolni, időnként havazást is regisztráltak, de 25-én ismét 11-12 fok következett.

Ezekben a hetekben például Zalában

kivirágzott a repce, és több helyütt előbújtak a legyek, sőt, a márványpoloskák is,

ami egyértelműen a természetnek a megszokottnál lényegesen enyhébb időre adott válasza.

A február eleje sem hozott dermesztő napokat, 2-án Pitvaroson hajszál híján megdőlt a hazai melegrekord: 15-17 fokot jelentettek. Később jött egy lehűlési hullám, volt ahol 20-25 centi hó hullott, de ez sem hozott magával különösebben hideg időt.

A hónap közepén egy mediterrán ciklon miatt újra havazott, de

az igazi tél csak a hónap harmadik harmadában

köszöntött be. Az úgynevezett „keleti szörny” szibériai hideggel árasztotta el az országot. 25-én a Kékestetőn hideg rekordot mértek, -11,1 fokkal, akkoriban Grönlandon melegebb volt, mint nálunk. A hónap végén valóban kemény mínuszok következtek, nyugaton -21 fok is előfordult, a Kékesen -12,8, a fővárosban a János-hegyen -8,2 fok volt. Míg március első napjaiban még borzongatott egy kicsit a tél, de a nőnapra már el is szállt a „mérge”.

Fűtésszámla-adatok az időszakra még nincsenek, de az megkockáztatható, hogy összességében egyáltalán nem lesznek kiugró összegek. Ezekből (távfűtés+gáz, vagy tisztán gáz alapján) a havi 30-50 ezer forintból fog tehát a kormány – egyáltalán nem a kampány miatt – jóváírni 12 ezret.

Ez havonta négyezer forint.

Külön tétel a fával, szénnel fűtők esete. Erre a hatalmas körre (800 ezer- 1 millió háztartás) a szociális pénzügyi keretet toldják meg egymilliárd forinttal.

Korábbi írásunkban már bemutattuk, mennyire kis segítséget kapnak a jövedelmi létra legalján imbolygó tömegek, akik körében azért marad a fával, szénnel, de gyakran mindenféle szeméttel fűtés módja, mert nem tudják kifizetni a gázt.

Az akkori becslés szerint egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége lehet télen.

Ehhez írt ki pályázatot a Belügyminisztérium. A szociális tűzifa és szén beszerzéséhez 2255 önkormányzat (a csaknem 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak

az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatták meg.

A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást adott, de az önkormányzatnak is be kellett szállnia egy ezres önrésszel.

Az általános fahiány miatt azonban a köbméterenkénti ár 25 ezerig is felkúszott. Vagyis szerény használat mellett százezer forinttal számolhattak a téli fűtés során. Az előzetes becslés szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehetett fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kellett megoldaniuk az embereknek. Most tehát ennek az összegnek egynegyedét kaphatják meg utólag az önkormányzatok útján az így fűtők, pontosabban egy részük. A nyomorultak legcsóróbbjai.

A BM-es szociális keret méretét jellemzi, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy bő négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran a közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. Ismét csak becslés alapján 800 ezer- 1 millió háztartásról lehet szó, több gyerekes nagycsaládokról és egyedül élő idősekről egyaránt.

Ezzel számolva tehát az egymilliárdos pótkeretből – ha ugyanazok kapnak belőle, mint a téli segélyből – 1000-1200 (!) forint jut háztartásonként, három hónapra.

Ez nagyjából a tizede annak az összegnek, amelyet „jóváír” a kormány a szerencsésebb helyzetben lévőknek

– és a jómódúaknak is.

Természetesen akik utólag kapnak a pénzből a fára és szénre, nagyobb összegre számíthatnak, de a különbség így is szembeszökő.

Jön a tavasz és a téli rezsicsökkentés

Úgy látszik, a választásig most már minden nap kapunk valamit. Ránk is fér a sok ajándék a kormánytól, ami azt illeti, az elmúlt négy évben nem voltunk túlságosan elkényeztetve.

De most ennek vége, megnyílnak a kabinet pénztárcái, és amit eddig visszatartott, nehogy mohó módon idő előtt föléljük, azt most mind ideadja nekünk.

Még fel sem ocsúdtunk a tegnapi bejelentésből, hogy az Idősek Tanácsának ajánlására húsvét – és a választás – előtt minden nyugdíjas kap tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt, ma a miniszterelnök személyesen jelentette be a Facebookon a téli rezsicsökkentést. Vagyis azt, hogy az idei nagy hidegre való tekintettel minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. Akik fával fűtenek, azok sem maradnak ki a jóból, egymilliárd forinttal megemeli a kormány az erre szánt támogatást, ennek végrehajtását pedig egyenesen Pintér Sándor belügyminiszter felügyeli.

Persze, holnap is lesz nap és holnapután is. 31-et kell még aludnunk a választásig, jó lenne tudni, bírja-e ígéretekkel a kormány, tartani tudja-e a maga által diktált ajándékozási iramot.

Lenne még számtalan ötletünk, hogy mivel lehetne megörvendeztetni bennünket, de ezeket most nem vezetjük elő, mert nem szeretnénk követelőzőnek látszani.

Lapszem 2018. március 5.

Ma az Adorjánok és az Adriánok ünneplik a névnapjukat. Szeszélyes idő lesz, de határozott felmelegedéssel, helyenként széllel és vegyes formájú csapadékkal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7, késő este -2, +3 fok körül várható. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők – Vona kínos pillanatai Marosvásárhelyen

Hosszasan számol be Vona Gábor erdélyi kampánykőrútjáról a lap, amely szerint az rögösre sikerült. A Jobbik elnökét több, magyarok lakta városban is szembesítették pártja szélkakas-politikájával és képviselőinek a határon túli magyar közösségeket sértő kijelentéseivel.

„Árulókkal nem tárgyalunk, kár volt idejönni! Menj haza! Minek jöttél ide? A disznóólamat nem bíznám rád. Olyan vagy, mint teknőben a víz: ide-oda loccsan. Simicskának benne van az öliben. Aki nemzeti volt, azt kiraktátok! Hol van az üveg­gyöngy?”

– mondták a Vadhajtások.com által közzétett videóban az erdélyi kampánykörúton lévő Vona Gábornak Marosvásárhelyen, ahol mintegy negyven haragos magyar fogadta. Székelyudvarhelyi fórumán szintén indulatos kérdésekkel kellett szembesülnie.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: teljesen elhibázottnak tartja, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke erdélyi kampánykörútra vállalkozott. Az RMDSZ vezetője ismételten arra kérte a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyieket, hogy éljenek a szavazati jogukkal.  A politikus úgy vélekedett, hogy nagy meglepetésre nem kell számítani az erdélyi magyarok voksai tekintetében.

Magyar Nemzet – Kopogtat a valóság

A jó előre az április 8-i parlamenti választás főpróbájának elkeresztelt hódezővásárhelyi megméretés rácáfolt a politikai erőviszonyokkal, az esélyekkel kapcsolatos eddigi tudásunkra, vagy legalábbis megkérdőjelezte azt – szögezi le a lap publicisztikája, amely szerint mintha a valóság kopogtatna az ajtón; kinek nem várt, féktelen örömet, kinek rég nem érzett, jeges riadalmat okozva. A Fidesz számára valóban óriási a tét áprilisban. Nem tudom, mi az az ár, amit a hatalom megtartásáért már nem fizetnének meg, vagyis nem fizettetnének meg velünk. A várható fék nélküli, utánunk az özönvíz típusú osztogatáson túl nincs más eszközük, mint a migránsellenesség fokozása, az ellenzék revolverezése.

Orbán Viktor rájött, hogy ha a kiszemelt ellenség nem hajlandó a látómezőbe lépni, akkor közelebb kell találni egyet. Ezért lettek lemigránsozva a Miskolcra költözött cigányok, akik megjelenése anno az elbaltázott Fészekrakó program keretében súlyos feszültséget gerjesztett.

A kormányfő cinikus hatalomtechnikusként alighanem eleve számolt a kijelentését övező felháborodással. Ez már veszélyesebb terep, valódi konfliktusokkal, amelyeket az Orbán-kormány eddig tabusított, nem kezelt, most viszont az üst alatt fortyogó dühöt a saját céljaira hasznosítaná.

De az ellenzék sem mondhatja már, hogy a Fidesz az általa kiokoskodott választási rendszerben, az ellenfelek számára telepített akadálypályán nem győzhető le. A közhangulat fordulni látszik, a jelek szerint a választók kritikus tömege megfelelő ajánlat esetén kész lenne elsöpörni a 2010-ben létrejött centrális erőteret, véget vetve a Fidesz kormányzásának. A valóság az ellenzék ajtaján is kopogtat.

Magyar Hírlap – Ezermilliárdos megtakarítást hozott a rezsicsökkentés

Több mint ezermilliárd forintot takaríthattak meg a háztartások a rezsicsökkentés óta, az összes ágazatot beleszámolva ez az összeg eléri az 1177 milliárd forintot – mutatott rá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Noha a szocialisták 2013-as bevezetése óta támadják a rezsicsökkentést, pont az ő kormányzásuk alatt emelkedett tizenötször a gáz ára – állítja a lap.

Valamennyi ágazatot figyelembe véve a rezsmegtakarítás összege 1177 milliárd forintra nő – közölte lappal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A legtöbbet összességében a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 515 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. A földgáz esetében közel 441 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 106 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.

Ismert az is, a szocialisták 2013 óta támadják a rezsicsökkentést, legutóbbi közleményük szerint 2013. január 1-je óta a Fidesz hetvenezer forintot húzott ki a magyar családok zsebéből azzal, hogy drágábban adta a földgázt, mint amennyiért a magyar földgázkereskedő megvásárolta. Ezzel szemben csak 2002 óta tizenötször emelkedett a hazai gáz ára, sokszor úgy, hogy a kőolaj világpiaci árával párhuzamosan a földgázé is csökkent – állítja a lap.

Népszava – Önkéntesek a voksolás tisztaságáért

Eddig több mint 1300-an jelentkeztek a MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesülete által indított „Számoljuk együtt a szavazatokat” nevű mozgalom felhívására. Az április 8. választásra a mozgalom önkéntes „független” választóköri delegáltak jelentkezését várja a helyi szavazókörök szavazatszámláló bizottságba, mindenekelőtt a választás tisztaságának, átláthatóságának megőrzése érdekében – írja a lap.

Hiába a pártsemlegesség, nem indult zökkenőmentesen az akció. A „Számoljuk együtt a szavazatokat” hivatalos Facebook-oldalt a januári induláskor ellepték a trollok, miattuk pedig a közösségi oldal adminisztrátorai felfüggesztették egy időre működésüket.

– A gond elhárult, azóta pedig folyamatosan jelentkeznek az önkéntesek, elsősorban a fővárosból, de a legkisebb falvakból is.

Fontosnak tartjuk, hogy a mozgalom önkéntes szavazatszámlálói már bizonyíthatták a hódmezővásárhelyi polgármester-választásnál, milyen is a tudatos és felelős önkéntes állampolgári részvétel, minden fizetség nélkül – vélekedett Pákozdi Éva, a MENŐK elnöke.

Felkészítőket is tartanak az aspiránsoknak, az első, budapesti és Pest megyei gyakorlást március 10-én tartják, a fővárosi Benczúr utcában. Az előadásokon való részvétel regisztráláshoz kötött, melyet a jelentkezem@szamoljukegyutt.hu e-mail címen lehet megtenni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK