Kezdőlap Címkék Ranglista

Címke: ranglista

Felsőoktatás

„Most ki kell mondanunk világosan és egyértelműen, hogy Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek” mondotta Pósán László keddi felszólalásában a Parlamentben.

A fideszes országgyűlési képviselőt nem zavarta meg, hogy a kormány pár napja nyújtotta be azt a törvénymódosítást, amelytől azt reméli, újra részt vehetnek az alapítványi fenntartású egyetemek hallgatói és dolgozói az Erasmus- és a Horizont+ programokban.

Szinte látom, ahogy sóhajtozva és lemondóan csomagolnak a Harvardon, mert Brüsszel telefonált, hogy nem tudja visszatartani a magyar oktatási rakétákat, amelyek alapítványi kézben vállról indítva hamarosan elsöprik őket Oxforddal meg Cambridge-dzsel együtt, hogy a MIT-et már meg se említsem.

A fenti megnyilatkozás alapján kíváncsi lettem, ki az, aki ilyeneket képes mondani. Hát, kérem szépen, ő egy egyetemi tanár, a teuton lovagrend nagy szakértője, így aztán nem írhatom azt, ami erről a szövegről azonnal eszembe jut, mármint hogy bizonyos szint alatti IQ-val bírók ne nyilatkozzanak bizonyos IQ szint fölötti létesítményekről, mert abból csak baj lesz. Neki tehát szabad nyilatkozni. Hogy mi lett belőle, az már egy másik kérdés.

Ha megnézzük a magyar egyetemeknek a teljes világlistán való értékelését a honlapon, ott kilenc magyar egyetemet találunk, de az utolsó egy kakukktojás, mert (adat híján?) nincs értékelve. Azt, hogy mennyire „rapid módon” sikerült elérniük a helyezést, amellyel „komoly vetélytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek”, azt nem tudom, mert lusta voltam halálra kutakodni magam az előző évek listáinak megtalálása érdekében, ezért csak a jelenlegi állapotot írom ide. A 8 db, értékelt magyar egyetem jelenlegi helyezései a világlistán:

485, 590, 796, 902, 1291, 1321, 1842, 2128.

Átlag: 1169

Érdekességképpen megemlíthető, hogy az első (ELTE) és a hatodik (BMGE) nem alapítványi rendszerben üzemel.

Első összehasonlításképpen ugyanezen a listán megnéztem egy hasonló helyzetben lévő országét, mégpedig a csehekét. Náluk nem 9, hanem 17 egyetem van felsorolva, és az utolsó náluk sem értékelt. A 16 értékelt egyetem helyezése a világlistán:

253, 612, 671, 789, 888, 962, 1021, 1215, 1383, 1494, 1571, 1609, 1824, 1865, 1934, 2144.

Az első nyolc átlaga: 801 (mintha nem állnának annyira csehül)

A nyugati egyetemekkel való összehasonlításhoz természetesen Belgiumot vettem figyelembe, hiszen a bürokraták által fojtogatott Brüsszel annak az átkozott, migránsok tömkelegével elárasztott fertőnek a fővárosa, és ezen országos fertő lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval (11,8 millió). Náluk a hasonló világlistán 11 egyetem szerepel, és mind értékelt, mégpedig a következő helyezésekkel:

48, 109, 201, 213, 260, 306, 681, 761, 935, 1386, 1601

Az első 8 helyezési átlaga: 322

Hogy ezt hogyan fenyegetik az egyáltalán értékelt magyar egyetemek, amelyek átlaga 1169 (3,63-szoros), arról sajnos fogalmam sincs. A Belgium utáni legbrüsszelitább holland (15 értékelt egyetem; helyezések 35, 45, 56, stb.), német (77 értékelt egyetem; helyezések 48, 53, 55, stb.) és francia (86 értékelt egyetem; helyezések 43, 56, 76) adatokat már nem is vettem számításba, bőven elég szerintem Belgium.

Az elhangzott mondatokat olvasva persze megérti az ember, hogy a FIDESZ esetében még egy egyetemi tanárnak is folyton hazudnia kell az újbóli 2/3 érdekében, de szerintem túl sokan vállalják értelmiségi kinézetük ellenére is. Ennél azért többet vártam volna a minden pozitív tulajdonságot illetően világlistás első helyezett magyaroktól (utóbbi Orbán Viktor szíves közélése). Persze a „nagyotmondás” mindig legfölülről indul, és lépésekben halad a szomorúan röhejes végkifejlet felé.

  1. lépés

2023 július; Orbán Viktor: „Van egy óriási egyetemfejlesztésünk. 2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában; a tavalyi évben pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem”.

Mivel 2010-ben az első helyezett ELTE a 401 – 450 helyen tartózkodott és Orbán szerint nem volt benne az első 5 százalékban, akkor a világ egyetemeinek a száma 2010-ben max 400/0,05 = 8000 db volt. 2022-t illetően csak 8 magyar egyetemet találtam a listán, és abból az utolsó a 801 – 1000 helyezést érte el. Ennek alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy benne volt az első 5 %-ban, a világ egyetemeinek száma 1000/0,05 = 20.000 db. 12 év alatt a világ egyetemeinek száma tehát két és félszeresére nőtt. Piszkosul megy a világ előre, ecsémuram! Vagy Orbánnak nincs fogalma arról, hogy miket beszél? Óriási egyetemfejlesztés? Nóóóórmális, Margit?

  1. lépés

2024 szeptember; Varga-Bajusz Veronika államtitkár:

„Öt éve 7, három éve 9, idén már 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, 3 pedig a top 2 százalékban, és egy egyetem a legjobb egy százalékban van”

A fentebb közölt listán a magyar egyetemek körében az ELTE vezet, lévén a 485. Ha az ELTE a legjobb 1 %-ban van, akkor a világ egyetemeinek száma minimum 485/0,01 = 48.500. Azta! Még több egyetem. Országonként átlagban > 200 db. Ez már döfi, nem igaz?

De azért a mi fejlődésünk is káprázatos! Nem csoda, hogy Pósán ebben az üstökös szerű egyetemi kiugrásban látja az Erasmus és a Horizon+ programokból az EU által való részbeni kiakolbólintásukat, mert nagyon megijedtek szegények, hogy hát mi lesz a Sorbonne-nal, meg a Humboldttal.

A fenti eszmefuttatással az a baj, hogy még igaz is lehet, és Magyarországot tényleg ilyen képességű alakok vezetik. Egyébként az EU csak az alapítványi működésbe parancsolt egyetemeket zárta ki, lévén, hogy alapítványoknál az áttéréskor nem volt kötelező a közbeszerzés, és a pénzügyeket nem az egyetemi szenátus, hanem a kuratórium intézi hatalmas korrupciós lehetőséggel, plusz zsíros állást biztosítva az ő kutyájuk kölykeinek, azaz a megszorult fideszeseknek. Az alapítványi átszervezésben az is a jó, hogy az áttért egyetemek az éves elszámolás helyett ötévesbe kerültek, a kiosztott éves pénz minimum megháromszorozódott, ráadásul a kuratóriumok teljesen szabad kezet kaptak a pénzköltésben.

Én azon csodálkoztam volna, hogy ha ezt az EU hagyja. Nem is hagyta, ráadásul pénzt sem ad, és most a hoppon maradt tolvajok szidják teljes erővel, hogy az áldozat így kiszúrt velük, és nem tudják meglopni. Hát mi dolog az, kérem ennyire ellenállni? Szemetek!

A tolvajok mindeközben mondvacsinált okokról fantáziálnak, gondosan kihasználva azt, hogy a magyar nép ugyan mindenben a legjobb, de a matekban azért nem annyira.

Érdekesség még, hogy a magyar lista első (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és hatodik helyezettje (Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem) eddig ellenállt, és a szenátusok nem hagyták, hogy a nyakukra ültessenek egy szedett-vedett kuratóriumot, amelyben egy csomó kontraszelektált, a tudományt tekintve fokozottan oktondi, pénzéhes, és egyetlen jótulajdonságát tekintve valakinek a valakije fog „irányítani”. De szerintem már nem sokáig tudnak ellenállni. Vannak ugyanis finkelsteines, habonyos és/vagy simicskás módszerek…

Magyarország előre megy nem hátra! Amíg el nem értük a zsákutca végét.

Babos öt helyet javítva a 39.

0

A magyar éljátékos annak köszönheti előrelépését, hogy a döntőig jutott Monterreyben, ahol vasárnap a harmadik helyét megszilárdító Garbine Muguruzától kapott ki.

Babos – honlapja szerint – a folytatásban megkezdi a felkészülést a salakpályás szezonra, első tornáját három hét múlva vívja a vörös borításon Rabatban.

Női tenisz-világranglista (a WTA honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

  1. (1.) Simona Halep (román) 8140 pont
  2. (2.) Caroline Wozniacki (dán)      6790
  3. (3.) Garbine Muguruza (spanyol)    6065
  4. (4.) Jelina Szvitolina (ukrán)     5630
  5. (5.) Jelena Ostapenko (lett)       5307
  6. (6.) Karolina Pliskova (cseh)      4730
  7. (7.) Caroline Garcia (francia)     4615
  8. (8.) Venus Williams (amerikai)     4276
  9. (9.) Sloane Stephens (amerikai)    3938
  10. (10.) Petra Kvitova (cseh) 3271
  11. (13.) Julia Görges (német) 2980
  12. (11.) Angelique Kerber (német) 2971
  13. (14.) Madison Keys (amerikai) 2722
  14. (12.) Darja Kaszatkina (orosz) 2570
  15. (16.) Anastasia Sevastova (lett) 2545

…39.  (44.) Babos Tímea               1270

…215. (219.) Stollár Fanny             253

…268. (268.) Gálfi Dalma               196

Férfi tenisz-világranglista – Federer közelebb került Nadalhoz

0

A két világsztár a sanghaji torna vasárnapi döntőjében csapott össze egymással, és a svájci játékos könnyed győzelmet aratott, így a rangsorban a múlt hét eleji 2370 pontos különbség 1960-ra csökkent.

A legjobb magyar, Fucsovics Márton jelenleg a 103., míg Balázs Attila a 163. pozícióban áll.

Férfi tenisz-világranglista (az ATP honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

——————————————————–

  1. ( 1.) Rafael Nadal (spanyol) 10 465 pont
  2. ( 2.) Roger Federer (svájci) 8505
  3. ( 3.) Andy Murray (brit)        5290
  4. ( 5.) Marin Cilic (horvát) 4505
  5. ( 4.) Alexander Zverev (német) 4400
  6. ( 7.) Dominic Thiem (osztrák) 3935
  7. ( 6.) Novak Djokovic (szerb) 3765
  8. ( 9.) Grigor Dimitrov (bolgár) 3590
  9. ( 8.) Stanislas Wawrinka (svájci) 3450
  10. (10.) David Goffin (belga) 2885
  11. (11.) Pablo Carreno (spanyol) 2855
  12. (12.) Milos Raonic (kanadai) 2600
  13. (16.) John Isner (amerikai) 2550
  14. (17.) Sam Querrey (amerikai) 2525
  15. (14.) Nisikori Kej (japán) 2475

…103. (104.) Fucsovics Márton                 531

…163. (161.) Balázs Attila                    322

Halep az első román női világelső

0

Hétfőtől Simona Halep nevével kezdődik majd a női teniszezők világranglistája, ez azután vált biztossá, hogy a román játékos szombaton bejutott a döntőbe a pekingi keménypályás tornán.

A 26 éves teniszező a Roland Garros-győztes Jelena Ostapenko ellen nyert az elődöntőben – a júniusi, párizsi fináléban is ez volt a párosítás, de akkor a lett győzött -, és ezzel leváltja a WTA-rangsor élén a spanyol Garbine Muguruzát. Halep az első román játékos, aki női világelső lesz.

A férfi világranglista-vezető is döntőt játszhat a kínai fővárosban: Rafael Nadal szombaton három szettben kerekedett felül a bolgár Grigor Dimitrovon.

Soha nem látott zuhanás

0

Bár az ilyesfajta ranglistákat érdemes a helyükön kezelni – azaz kellő fenntartással –, mégis figyelemre méltó, hogy a FIFA legújabb világrangsorában a magyar válogatott egészen az 59. helyig csúszott hátra.

A helyezés sem hangzik különösebben jól, legutóbb 2006-ban, azaz még bőven a nagy nemzeti futballreform előtt álltunk ennyire szerény pozícióban, ám ennél is sokkal ijesztőbb, hogy honnan buktunk ide – írja az Index, amely grafikonon mutatja be plasztikusan a visszaesés mértékét. 2016-ban még a 26. helyen rangsorolták az éves átlagteljesítmény alapján a magyar csapatot, ehhez képest 33 hellyel került a válogatott hátra

Az eddigi rekordzuhanásunk 19 hely volt.

A FIFA ranglistáját itt böngészheti.

Egyébként a női labdarúgó válogatott is hátrébb végzett az idén, mint tavaly, de a visszacsúszás nem annyira jelentős, s nem is jutottak annyira mélyre a hölgyek, mint a férfiak.

Forrás: FIFA

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK