Kezdőlap Címkék Rakéták

Címke: rakéták

Ukrajna bevetette az ATACMS rakétákat Oroszországban – Putyin fenyegetőzik –

Ukrajna először lőtt ki amerikai rakétákat Oroszországba – közölték az Ukrán hatóságok. A támadás mindössze két nappal azután történt, hogy Biden elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú, amerikai gyártmányú fegyvereket használjon Oroszországon belüli célpontok csapására.

Az ukrán hadsereg kedden amerikai gyártmányú ballisztikus rakétákat vetett be, hogy először csapjon le Oroszországra magas rangú amerikai és ukrán tisztviselők szerint, néhány nappal azután, hogy Biden elnök engedélyt adott erre, ami az amerikai politika jelentős változását jelentette.

A hajnal előtti támadás egy lőszerraktárt ért a délnyugat-oroszországi Brjanszk régióban – közölték ukrán tisztviselők. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Kijev hat ballisztikus rakétát használt, amelyek a hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) néven ismertek. Egy magas rangú amerikai tisztviselő és egy magas rangú ukrán tisztviselő, akik névtelenséget kértek a folyamatban lévő műveletekről, megerősítették, hogy ATACMS-t használtak.

A csapás az erő demonstrálása volt Ukrajna számára, mivel megpróbálja megmutatni nyugati szövetségeseinek, hogy erősebb és kifinomultabb fegyverek biztosítása kifizetődő lesz

– az orosz erők megalázásával és Ukrajna kilátásainak megerősítésével a háborúban.

Kijevi tisztviselők hónapok óta könyörögtek az ATACMS használatának engedélyezéséért Oroszország belsejében mélyebben fekvő katonai célpontok elleni támadásra, mielőtt a Biden-kormányzat megenyhült és beleegyezését adta. Az engedély mindössze néhány hónappal Donald Trump megválasztott elnök hivatalba való visszatérése előtt érkezett, aki azt mondta, hogy az ukrajnai háború gyors befejezésére törekszik. Megválasztása bizonytalanságot keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok fenntartja-e azt a robusztus katonai támogatást, amelyet Biden elnöksége alatt nyújtott Ukrajnának, vagy Trump más megközelítést alkalmaz.

Úgy tűnt, hogy az idén ősszel Moszkva háborús erőfeszítéseihez akár 10 000 észak-koreai katona hozzáadása is meggyőzte a Biden-adminisztrációt, hogy változtasson az ATACMS-sel kapcsolatos álláspontján. Az Egyesült Államok és szövetségesei eszkalációként tekintettek érkezésükre.

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagja elmondta, hogy a keddi brjanszki csapás olyan raktárakat ért el, amelyekben „tüzérségi lőszerek, köztük észak-koreai lőszerek vannak”.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy öt ATACMS rakétát lelőttek, egy másik pedig megsérült, mondván, hogy a lehulló repeszek tüzet okoztak egy katonai létesítményben, de nem voltak áldozatok.

A Kreml a háború során arra használta nukleáris arzenáljának bevetésével való fenyegetést, hogy megpróbálja elrettenteni a Nyugatot attól, hogy erőteljesebb katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Hétfőn a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Biden elnök döntése az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákról

„minőségileg új szintre emeli a feszültséget”.

Vasárnap sem pihen a háború – Ez történt ma… (folyamatosan frissítjük)

19:20 – Az EU-nagykövetek várhatóan március 14-én hagyják jóvá az Oroszország elleni új szankciókat.

18:35 – Helyreállt az áramellátás Csernobilban. Az Ukrenergo országos hálózatüzemeltető vissza tudta állítani az áramellátást a korábban orosz megszállók által elfoglalt csornobili atomerőműben. Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter-helyettes szerint a kritikus hűtőrendszer ismét normálisan fog működni.

17:55 – Mariupol városi tanácsa: A civilek halálos áldozatainak száma 2187-re emelkedett. A városi tanács szerint Oroszország az elmúlt 24 órában legalább 22-szer bombázta Mariupolt, a Donyeck megye ostromlott délkeleti kikötővárosát. Körülbelül 400 000 lakos rekedt a városban, miközben Oroszország továbbra is megakadályozza a Mariupolból való evakuálást.

17:50 – Oroszország pénzügyminisztere: Szankciók miatt az orosz tartalékok közel felét befagyasztották. Anton Siluanov közölte, hogy Oroszország 640 milliárd dolláros tartalékából 300 milliárd dollárt befagyasztottak – jelentette a Meduza orosz média. Oroszországnak adósság-visszafizetési gondjai vannak, és rubelben fizeti ki adósságait „barátságtalan országoknak” – mondta Siluanov.

17:00 – Ezrek tüntetnek az orosz megszállás ellen Herszonban. Kosztjantyin Rizsenko és az Ukrajinszka Pravda helyi újságírója szerint az orosz csapatok gumilövedékekkel lőtték a tömeget. A dél-ukrajnai régió fővárosában, Herszonban a lakosok többször is tiltakoztak a megszállás ellen, amióta az orosz erők március 5-én átvették az irányítást a város felett.

16:30 – Az orosz megszállók megölték a New York Times munkatársát Irpinben. Andrij Nebytov, a kijevi terület rendőrségének vezetője szerint Brent Renaud videoújságírót március 13-án ölték meg Irpinben, egy Kijeven kívüli szatellitvárosban, amely az orosz háború forró pontja volt. Renaud nem volt a NYT ukrajnai megbízatása alatt. Két másik újságíró megsebesült Irpinben, és kórházba került.

15:45 – Március 14-15-én kerülhet sor az ukrán-orosz béketárgyalások negyedik fordulójára. Mikhailo Podoliak, Volodimir Zelenszkij elnök kormánya vezetőjének tanácsadója jelentette be a hírt. Ukrajna és Oroszország delegációi már háromszor találkoztak Fehéroroszországban, de jelentős eredmény nélkül.

14:55 – Lviv megye kormányzója: 35-en meghaltak, 134-en megsérültek a javorivi katonai gyakorlótéren végrehajtott orosz légicsapásban. Makszim Kozickij kormányzó elmondta, hogy a tűzoltók eloltották a tüzet, és sikerült megközelíteni a helyszínt.

14:20 – A TASSZ oros hírügynökség szerint Horvátországban robbanóanyag nyomai találták a Zágrábban lehullott drón töredékein.

13:55 – Az orosz hadsereg kijárási tilalmat vezet be, tiltja a tiltakozásokat, fegyverkezést a megszállt városokban. A ZN.ua hírügynökség által közölt dokumentum szerint három, Oroszország által megszállt ukrán városban megtiltják az embereknek, hogy nyilvános összejöveteleken vegyenek részt, információkat terjesszenek az orosz hadsereg mozgásáról, fegyvereket áruljanak és használjanak. Azokat, akik nem engedelmeskednek, „szigorúan megbüntetik” a „katonai rendfenntartók” – áll a dokumentumban.

13:10 – Az orosz csapatok elrabolták a megszállt Dnyiprorudne polgármesterét. Jevhen Matviiv polgármester a második polgármester, akit a háború kitörése óta elraboltak orosz katonák. Március 11-én elrabolták Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. „A háborús bűnök rendszeressé válnak” – mondta Olexandr Starukh, Zaporizzsja megye kormányzója.

13:00 – Csehország 31,5 millió dollárért katonai anyagokat biztosít Ukrajnának.

12:45 – Ferenc pápa a bombázások beszüntetésére és az ukrajnai békére, valamint párbeszédre és biztonságos humanitárius folyosók biztosítására szólított fel.

12:05 – Törökország úgy véli, hogy az Oroszorsztág és Ukrajna álláspontja egyes kérdésekben közelebb került a tárgyalásokhoz.

11:35 –  Az orosz erők szombaton fokozták az ukrajnai városok lerombolását célzó bombázási hadjáratukat, miután a Fehér Ház bejelentette, hogy Moszkvával dacolva további 200 millió dollár értékben fegyvert és felszerelést küld Ukrajna megsegítésére.

10:55 – Egy menekültekkel teli szerelvényt tűz alá vettek Kelet-Ukrajnában. Egy halálos áldozatról tudni, a vonat kalauzát érte halálos találat – áll az ukrán nemzeti vasút közleményében. A társaság megpróbál újabb vonatot küldeni a személyzet és az utasok, köztük mintegy 100 gyermek evakuálására.

10:00 – A nyugat-ukrajnai Yavoriv katonai komplexum elleni ma reggeli támadásban megsérült harcosok egy lvovi sürgősségi kórházba érkeztek. A mentősök becslése szerint körülbelül 300 sérült van.

09:10 – A Kijevben maradt kétmillió embernek egy esetleges blokád esetére a főváros 2 hétre elegendő élelmiszert halmoztak fel.

08:15 – A Covid-19-betegek azzal a dilemmával szembesülnek, hogy megfertőznek másokat, miközben bombák elől nekik is óvóhelyre kell menekülniül.

07:55 – Orosz harci repülőgépek mintegy 30 cirkálórakétát lőttek ki egy ukrán katonai bázisra (Yavorovsky katonai gyakorlótér) a lengyel határ közelében – közölték helyi tisztviselők vasárnap, és dühödt és tartós légitámadást indítottak egy célpont ellen, amely még közelebb hozta a háborút a NATO küszöbéhez.

06:20 – Orosz Védelmi Minisztérium: a hadsereg 3687 objektumot semmisített meg Ukrajna katonai infrastruktúrájából.

05:15 – Trump úgy véli, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzet a harmadik világháborúhoz vezethet.

05:00 – Az orosz erők megrongálták a Donyeck megyei Szvjatohirszk Lavra templomot. Az ukrán ortodox egyházhoz tartozó, de a moszkvai patriarchátus alá tartozó népszerű zarándokhely március 12-én sérült meg, amikor orosz katonák lövöldözték Szvjatohirszk városát. A támadás idején körülbelül 520 civil és szerzetes tartózkodott a helyszínen.

04:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadják a légiriadókat. A szirénákat Uman, Harkiv, Kramatorszk, Szlovjanszk, Vinnica, Kijev, Poltava, Zsitomir, Hmelnickij, Lviv, Odesa, Volyn, Zaporizzha, Berezivka, Izmail, Kiliya, Yuzhne, Csernomorsk, Avdiivka, & as városokban aktiválták. valamint Kijev, Rivne, Csernyihiv, Ternopil, Dnyipro, Cserkaszi és Szumi megyékben.

00:30 – Ukrajna március 12-én 13 000 civilt evakuált humanitárius folyosókon, kétszer annyit, mint egy nappal korábban.  Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint csak Sumy városából körülbelül 8000 embert evakuáltak. Tizennégy folyosót terveztek, ebből kilenc sikerült.

A holokauszt vita ellenére Varsó 1 milliárd dollárért izraeli rakétákat vásárol

0

Ezt erősítette meg Yoav Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael izraeli haditechnikai vállalat főnöke, aki szerint a tárgyalások jól haladnak: „Örülünk, hogy a lengyelek minket választottak!”

Izrael és Lengyelország között feszültté vált a viszony, mert a törvényhozás Varsóban olyan holokauszt-törvényt fogadott el, mely sérti a zsidó közvélemény érzékenységét. Ettől függetlenül a katonai együttműködés jó a két állam között, különösen mivel az izraeli rakétaüzlet egy amerikai katonai programhoz kapcsolódik.

Lengyelország 7,6 milliárd dollárért vásárol amerikai Patriot rakétaelhárító rendszert az Egyesült Államoktól. Varsó ezzel azok közé a NATO államok közé kerül, melyek teljesítik az előírást: a GDP két százalékát fordítják katonai célokra. Az orosz fenyegetés miatt tartja ezt szükségesnek a lengyel kormány, mely ugyanakkor spórolni is akar. A Patriot rendszernek ugyanis van egy olyan része, melyet az izraeliek is gyártanak – csak épp sokkal olcsóbban. A Sky Ceptornak nevezett izraeli rakéta mindössze 450 ezer dollárba kerül míg az amerikai ennek a tízszeresébe. Így érthető, ha Varsó a Rafael rakétáit vásárolja meg az amerikaiak helyett.

A lengyel kormány még egy fontos dolgot elért: az amerikai és az izraeli rakétákat Lengyelországban szerelik majd össze, vagyis ezzel új munkahelyek keletkeznek, melyek korszerű technikával működnek. Izrael hadiipara, mely igen szorosan együttműködik az amerikaival, az élvonalban van a legtöbb területen. Ezért a lengyel kormány abban bízik, hogy megfelelő elrettentő erőt jelent majd, ha rendszerbe állítják, egy esetleges orosz katonai fenyegetéssel szemben.

 

Amerikai csapásra számítva az orosz flotta elhagyta szíriai támaszpontját

0

Ezt Vlagyimir Samalov, a moszkvai parlament alsó háza védelmi bizottságának az elnöke közölte az Interfax hírügynökséggel. Minden olyan esetben, ha a flotta biztonságát veszély fenyegeti, akkor ez a teendő – hangsúlyozta a befolyásos orosz honatya.

Trump amerikai elnök megfenyegette Oroszországot, de még nincs döntés a szíriai katonai akcióról. Mattis védelmi miniszter óvatosságra intette Trump elnököt azt követően, hogy Oroszország libanoni nagykövete közölte: le fogjuk lőni a Szíriára kilőtt amerikai rakétákat! Trump Twitteren annyit üzent, hogy nincs végleges döntés a katonai akció ügyében: a rakéták mennek, de, hogy mikor, arról nem volt szó – írta az USA elnöke. Trump konzultált May brit miniszterelnökkel és Macron francia elnökkel a Szíria elleni büntető akcióról. Elvben mindketten egyetértettek, de óvatosságot ajánlottak az USA elnökének. Angela Merkel német kancellár viszont kerek-perec nemet mondott Trump kérésére, hogy ők is csatlakozzanak egy Szíria elleni légitámadáshoz.

A nyugati hatalmak egy vegyi fegyveres támadás miatt akarnak újabb büntető akciót végrehajtani Szíria ellen, Putyin váratlanul keményen lépett fel. Libanoni nagykövetén keresztül megüzente: az orosz légvédelem nemcsak az amerikai rakétákat lőheti le hanem célba veheti a kilövőhelyeket is! Ez már nyílt katonai konfliktus lenne az USA és Oroszország között. Ezt mindenki szeretné elkerülni.

Közben Moszkvában kiszivárogtatták: hamarosan sor kerülhet az orosz vezérkari főnök és a NATO európai erőinek amerikai parancsnoka között egy találkozóra. Ilyenre nem volt példa 2013 óta. 2014-ben mérgesedett el Oroszország viszonya a Nyugathoz az ukrajnai konfliktus miatt. Moszkva annektálta a Krím félszigetet, és ezt a nyugati hatalmak nem fogadták el.

Szíriában 2011 óta dúl a polgárháború, melyben Oroszország és Irán Asszad elnököt támogatja míg a nyugati hatalmak az államfő bukását kívánják. Putyin telefonon kérte Netanjahu izraeli miniszterelnököt: maradjon ki a konfliktusból! Az izraeli légierő rendszeresen támadja Irán szíriai támaszpontjait. Netanjahu válaszul azt közölte: Izrael sohasem fogadja el, hogy Irán katonailag berendezkedjen Szíriában!

Törökország: S 400-as rakétarendszer Oroszországtól

0

Összesen 2,5 milliárd dollár a rakétaüzlet és erről nemrégen Putyin orosz és Erdogan török államfő állapodott meg. Csemezov orosz védelmi miniszterhelyettes a Kommerszant című moszkvai lapnak elmondta: a rakéták leszállítása jövő márciusban kezdődik. Akkor a törökök kifizetik a vételár 45%-át. A többi 55% az orosz hitel. Ezt apránként fizeti vissza Törökország, amely nagy kockázatot vállal az orosz rakétarendszer megvásárlásával.

Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Erre az amerikaiak többször is felhívták Erdogan figyelmét, de ő hajthatatlan maradt. Erdogan azzal gyanúsítja az Egyesült Államokat, hogy támogatta az ellene irányuló sikertelen puccskísérletet. Kérte fő ellenfelének, Fethullah Gülennek (akit a puccs értelmi szerzőjének nevezett) a kiadatását az Egyesült Államoktól, de Washington ezt megtagadta.

Emiatt Törökország közeledni kezdett Oroszországhoz, mellyel korábban ugyancsak feszült volt a viszony, hiszen a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria és Törökország határán. Mindez már feledve van: Erdogan bocsánatot kért a gép lelövése miatt.

Mostanában a két állam vezérkari főnöke gyakran egyezteti Törökország és Oroszország katonai terveit a térségben. Bár Putyin nemrég a moszkvai hadügyminisztérium év végi ülésén azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak fegyverkezési versenyt, de a rakétarendszer eladása Törökországnak nem épp ezt mutatja. Mint ahogy az sem, hogy Oroszország mindkét szíriai támaszpontján nagyszabású fejlesztésekbe kezdett.

Az orosz és a török fegyverbarátság tehát egyre erősebb míg Ankara és Washington viszonya egyre feszültebb. NATO tagállam soha nem vett rakétarendszert Oroszországtól hiszen Washington nemrég újra megerősítette: Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekintik. Erdogant úgy látszik, hogy ez csak mérsékelten érdekli.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK