putyin Archives Page 11 of 76 › Független Hírügynökség

Orosz Windows program: most egy 28 éves bankárlány esett ki az ablakon

ki

-

2023-07-01

Orosz Windows program: most egy 28 éves bankárlány esett ki az ablakon

Krisztyina Bajkova a Loko Bank alelnöke volt, aki a hivatalos magyarázat szerint kilépett tizenegyedik emeleti lakásának ablakán, és szörnyethalt Moszkvában.

A rendőrségi vizsgálat szerint Krisztyina Bajkova öngyilkos lett, de vajon miért? Nem kizárt, hogy halálának köze van a Prigozsin puccshoz hiszen a Wagner hadsereg főnöke óriási vállalat birodalmat működtetett nemcsak otthon hanem Afrikában is, ahol részesedést szerzett a szudáni aranybányászatban éppúgy mint az olajkitermelésben Líbiában. A vállalat birodalmat Prigozsin neje üzemeltette. Mi történt vele, és a vállalat birodalommal? Rejtély. Lavrov külügyminiszter mindenesetre sietett közölni, hogy a Wagner hadsereg folytatja működését Afrikában.

Tavaly szeptemberben a Lukoil vezérigazgatója esett ki egy moszkvai kórház hatodik emeletéről. Ravil Maganovot, a második legnagyobb orosz olajtársaság vezetőjét két markos kommandós megragadta, és kihajította az ablakon. Miért? Mert korábban kapcsolatban állt a Gazprombankkal. Ez a pénzintézet finanszírozza Putyin külföldi barátait. Erről megszerzett egy listát a brit hírszerzés, amely átpasszolta azt a CIA-nek. „Egyelőre” magyar nevet nem találtunk rajta – közölték Washingtonban az Orbán kormány lázas érdeklődésére.

A rejtélyes halálesetek ezzel természetesen nem érnek véget hiszen Putyin birodalmában bevett szokásnak számít az ellenfelek legyilkolása. Putyin titkosszolgálata mindenkit árulónak tekint, aki gyenge láncszemnek bizonyul a vertikális rendszerben. Marina Jankina a nyugati katonai körzet pénzügyeit felügyelte a hadügyminisztériumban: az év elején ő is kiesett az ablakon.

A Novatek gázkitermelő cég egyik vezetője még rosszabbul járt: a Gazprom holdinghoz tartozó vállalat egyik főnöke, Szergej Protoszenyja a hivatalos verzió szerint “kiirtotta családját, majd öngyilkos lett”!

Ezek látványos ügyek, amelyek figyelmeztetik az orosz elitet arra, hogy a maffia aranyszabálya, az omerta, a hallgatás törvénye rájuk nézve is kötelező.

Külföldön is könnyen meg lehet halni Oroszország ügyfelei közül: Mihail Watfordot, az ukrajnai származású orosz milliárdost a saját házában találták meg holtan idén februárban Nagy Britanniában. Régebben a brit cégek veszélyességi pótlékot fizettek azoknak, akik Oroszországban üzleteltek. Ma már csak nagyon kevés nyugati cég maradt meg Moszkvában.

Prigozsin mikor esik ki az ablakon?

Putyin egyik legrégibb barátjáról van szó, akit még szülővárosából Leningrád – Szentpétervárról ismer: az első dollármilliót akkor szerezték amikor a Szovjetunió bukása után megindult a rabló kapitalizmus Oroszországban. Putyin 10 évvel ezelőtt bízta rá Jevgenyij Prigozsinra a Wagner hadsereg megszervezését. A cél az volt, hogy Ukrajnában olyan fegyveres osztag működjön, amelynek cselekedeteiért Oroszországnak nem kellett vállalnia a felelősséget. Putyin csak most ismerte el, hogy az állami költségvetésből is finanszírozták a Wagner hadsereget. Csakhogy ez Prigozsin bevételeinek a kisebbik része volt, a nagyobbik rész már saját vállalatbirodalmából származott. Most mindenki lázasan keresi ezt a pénzt.

Jevgenyij Prigozsin életét Lukasenka, belorusz elnök garantálta, Putyin nem! Az orosz elnök morális okból aligha habozna, de előbb meg kell vizsgálnia saját hatalmi apparátusát, mert

a döntő pillanatban szinte senki sem állt ki mellette viszont rengetegen pattantak repülőgépre, hogy külföldön vészeljék át a nehéz órákat.

Medvegyev, Oroszország egykori elnök, a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke például Dubajba ment magángéppel. Vajon miért? Netán benne volt az összeesküvésben? Szurovikin tábornokot, az ukrajnai orosz csapatok egykori parancsnokát állítólag letartóztatták, mert szoros kapcsolatban állt Prigozsinnal.

A 23 éve hatalmon levő Vlagyimir Putyin ország – világ előtt lelepleződött amikor a puccskísérlet idején hosszú órákra eltűnt. Ahelyett, hogy erőt mutatott volna sokkal inkább nevetségessé vált. Diktátorok esetében a nevetségesség gyakran öl. Ha a hatalom emberei úgy döntenek, hogy Putyin nélkül jobban mennének a dolgok, akkor az orosz elnök könnyen járhat úgy mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé, hogy a rendszert, és benne persze saját magukat mentsék. Ezért

immár Putyinnak sem életbiztosítás túl sok időt tölteni az ablak közelében.

Jövőre elnökválasztás lesz Oroszországban, de valószínűleg már csak egyedül Orbán Viktor biztos abban, hogy az orosz elnököt 2024-ben is Vlagyimir Putyinnak hívják majd.

Orbán: Putyin állama stabil

ki

-

2023-06-28

0

“Oroszország struktúrái nagyon stabilak: a hadseregen alapulnak, a titkosszolgálaton és a rendőrségen. Másfajta orientációjú ország mint mi, katonai orientációjú ország. Ha a mi logikánk alapján próbáljuk megérteni, akkor tévedni fogunk” – mondta Orbán Viktor, aki a Bild Zeitungnak adott interjút a Prigozsin puccs alkalmából.

A magyar miniszterelnök szerint Prigozsin akciója jelentéktelen esemény volt, mely nem visz közelebb a békéhez. Ezt a jól értesült magyar hírszerzés tudatta a magyar miniszterelnökkel. Csak emlékeztetőül:

ugyanez a „jól értesült” hírszerzés korábban még akkor is kétségeit fejezte ki Putyin Ukrajna elleni háborúja kapcsán amikor az orosz elnök már megindította csapatait a szomszédos ország ellen Kijev elfoglalására és Zelenszkij elnök meggyilkolására, azaz február 2022 február 24-én.

Miért lett Putyin barátja? – tudakolta a Bild Zeitung.

“Ön provokál engem. Én Magyarországért küzdök, engem nem érdekel Putyin. Mindaz ami most Oroszország és Ukrajna között történik az rossz a magyaroknak” – fejtegette Orbán Viktor, még hozzátette: ”Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, mert hamarabb kifogy a katonákból mint Oroszország, és ez a döntő. Ami igazából számít az az, hogy az amerikaiak mit akarnak. Ukrajna már nem szuverén ország, nincs pénzük, nincs fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert a Nyugat támogatja őket. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki ebben a tekintetben Henry Kissinger logikáját követi.

Az amerikai diplomácia nagy öregje korábban úgy nyilatkozott, hogy kínai közvetítéssel lehet tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt. Pekingben egyébként úgy látják, hogy a Wagner hadsereg pancser puccsa rádöbbentheti Putyint arra: ideje befejezni az Oroszországnak mind több gondot okozó megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Nincs orosz fenyegetés

“A NATO sokkal erősebb mint Oroszország, ez a háború bebizonyította ezt. Miért akarná egy gyengébb állam megtámadni az erősebbet?” – érvelt Orbán Viktor. Orbán kiemelte: Ukrajna NATO tagsága nem aktuális, mert háborúban álló ország nem lehet az észak-atlanti szervezet tagja. Stoltenberg főtitkár nemrég bejelentette: Ukrajna NATO tagsága nem szerepel az észak-atlanti szervezet júliusi csúcstalálkozóján, melyet Litvániában rendeznek meg az orosz határ közelében. A Baltikumban, amely nem is oly rég a Szovjetunió része volt vagy Lengyelországban, melyet a náci Németország és a kommunista Szovjetunió 1939-ben kettéosztott valós fenyegetésnek tekintik Putyin nyomulását hiszen az orosz elnök gyakran beszél a birodalom visszaszerzéséről.

Vannak jó kapcsolatai Putyinnal? – kérdezte a Bild Zeitung a magyar miniszterelnököt.

“Nem, titkosszolgálati kapcsolataink vannak. Ők megbízhatóbbak mint bármi más” – válaszolta a magyar miniszterelnök.

“Ennek a háborúnak nem lett volna szabad megtörténnie. Az én álláspontom kezdettől fogva az volt, hogy nem globális háborút kell csinálni az ukrajnai konfliktusból hanem a felelősséget visszaterelni a katonáktól a politikusokra és a diplomatákra.”

A távozó amerikai vezérkari főnök ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán fronton patthelyzet alakult ki. Egyik fél sem nyerhet, és egyik sem veszíthet, ezért a konfliktust a diplomatáknak kell rendezni nem pedig a katonáknak. Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar főnöke állítólag ellenezte a háborút, ezért is bírálta őt Prigozsin.

Hogy képzeli Orbán Viktor az ukrajnai konfliktus megoldását?

“Az egyetlen mód Ukrajna megmentésére az, hogy az amerikaiak tárgyalásokat kezdeményeznek az oroszokkal, megállapodnak velük a biztonsági architektúráról, és találnak Ukrajnának egy helyet ebben az új architektúrában.”

Blinken terv

A Washington Post már kiszivárogtatta az amerikai külügyminiszter tervét erről a kelet-európai biztonsági architektúráról. Ez biztonsági falat emelne Putyin elé két csomóponttal: az egyik egy lengyel-ukrán szövetség, a másik pedig egy román-moldáv “unió”. Magyarország semmilyen szerepet sem játszana ebben. Talán ezért van az, hogy Orbán jó kapcsolatai Putyinnal nem izgatják annyira az amerikaiakat: végül is

egy pénzügyi csőd szélén táncoló kis állam vezére komoly katonai erő nélkül nem oszt és nem szoroz a regionális politikában sem.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki erős nyilatkozatokkal igyekszik elfedni az erő hiányát, hiszen Orbán nem több mint egy tábornok hadsereg nélkül.

Putyin késői felfedezése: Prigozsin zsidó

Polonius

-

2023-06-27

0

Putyin késői felfedezése: Prigozsin zsidó

“Putyinnak engedményeket kellett tennie Prigozsinnak, és főként életben kellett hagynia a lázadás után“ – nyilatkozta a londoni Guardian-nek Samantha de Bendern Oroszország szakértő.

Samantha de Bendern rámutatott, hogy az orosz hadsereg nem szállt szembe a Moszkva felé vonuló Wagner hadsereg mintegy 25 ezer katonájával. Ráadásul Prigozsinnak nemcsak ez a 25 ezer Wagner katona jelent erős hátországot hanem az a több mint 25 ezer Wagner veterán is, aki állítólag Prigozsin hívó szavára kész fegyvert fogni.

Csakhogy Oroszországban tilos magánhadsereget működtetni vagyis a Wagner hadsereg törvényen kívüli volt eddig is. Nemrég azonban Putyin úgy döntött: a Wagner hadsereget alárendeli a vezérkarnak. Július elseje a határidő. Prigozsin valószínűleg ezért lázadt fel, mert nem akarta elfogadni alárendeltségét Sojgu hadügyminiszternek és Geraszimov tábornoknak, a fegyveres erők vezérkari főnökének. Nyikolaj Patrusev tábornok, a védelmi tanács titkára azonban a hétvégi tárgyalások során megértette Jevgenyij Prigozsinnal, hogy vége a dalnak. Állítólag azt is a képébe vágta, hogy nem egy zsidó fogja megmondani: mi Oroszország nemzeti érdeke!

A zsidó kártya

Furcsa módon maga Prigozsin vette elő a zsidó kártyát amikor azt súgta Putyin fülébe:

“Volodimir Zelenszkij elnök a zsidóság szégyene, aki egy náci rendszert üzemeltet Ukrajnában.”

Putyin őrá hivatkozott mint zsidó barátjára amikor megfogalmazta a vállalhatatlan állítást, melyet Zelenszkij elnök neje utasított vissza a Jerusalem Postban.

Jevgenyij Prigozsin Putyin legrégibb barátai közé tartozik: még a leningrádi-szentpétervári időkből amikor a kilencvenes évek elején a KGB leszerelt alezredese Szobcsak polgármester pénzügyi mindeneseként ügyködött – a maffiával szoros együttműködésben. Nagyban űzték a pénzmosást, melyhez rigai és tallinni bankokat használtak fel előszeretettel. Így szerezte együtt első dollármillióját Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin. Amint Putyin hatalomra jutott, Prigozsin megkaparintotta a hadsereg élelmiszer ellátását. Ez Oroszországban hagyományosan aranybánya: milliókat lehet “megspórolni” a katonák fejadagján – különösen háborús időkben. Ez a kapcsolat érlelte meg Putyinban a magánhadsereg gondolatát. Bár Oroszországban a törvény tiltja ennek létezését, de a Wagner hadsereget külföldön vetették be, elsősorban Afrikában és Szíriában.

Lavrov külügyminiszter máris úgy nyilatkozott, hogy a Wagner csoport folytatja működését Afrikában. A baj csak az, hogy Prigozsin jó kapcsolatot épített ki az afrikai vezetőkkel: Szudánban például mindkét egymással háborúzó tábornokkal üzleti kapcsolatban áll. A Wagner csoport az elit testőrsége Szudánban, és ezenkívül ők vigyáznak a kínai kézben levő aranybányákra is.

Hitler helyett Wagner

A hadsereg veteránjaiból toborzott alakulat eredetileg Hitler nevét akarta felvenni ugyanis ők is faji alapon állnak: a fehér felsőbbrendűség hívei. Nem is akármilyen felsőbbrendűséget hirdetnek hanem a viking leszármazásról beszélnek annak alapján, hogy az orosz állam megalapítója Rurik valójában varég vagyis viking volt, aki Kijevben uralkodott.

Putyint a hideg kilelte Hitler nevének hallatán hiszen szülővárosát kiéheztette a náci vezér: több mint hatszázezer civil veszett oda Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt hívták. Köztük voltak Putyin családtagjai is.

Így aztán Hitler helyett Wagner lett a magán hadsereg neve mondván: ő volt Hitler kedvenc zeneszerzője.

Való igaz, hogy sok náci koncentrációs táborban szólt Wagner zenéje. Ezekben a lágerekben nemcsak 6 millió zsidó, de több millió orosz hadifogoly is meghalt. Göring ugyanis közölte: az ukrán gabona a Reichnek kell, a szovjet hadifoglyokra mint alsóbbrendű emberekre nincsen szükség.

Mindez nem zavarta a Wagner zsoldosokat abban, hogy horogkeresztet tetováltassanak magukra.

Mi lesz most, hogy Putyin hazaárulással vádolta meg Prigozsint, és a titkosszolgálat azt terjeszti róla, hogy zsidó, és ezért fordult az orosz állam ellen? Putyin előszeretettel gyilkolja meg ellenségeit, Nyemcovot, első számú politikai ellenfelét a Vörös tér sarkán lövette le Moszkvában alig pár lépésre a Kremltől. Prigozsin élete sem érhet túlságosan sokat, hacsak az egész nem volt előre megrendezett színjáték az ukránok és a Nyugat félrevezetésére. Az ukrán elit dandárok azonban nem léptek bele a csapdába, az viszont kiderült, hogy Putyin vaskeze már nem a régi.

Ezért is figyelmeztették kínai barátai az orosz elnököt: az idő nem neki dolgozik, jobb lenne mielőbb a tűzszünet és a béke útját keresni, ha el akar kerülni hasonló válságot hiszen az egy éve és négy hónapja megindított háború tökéletes kudarc Oroszországnak. Márpedig az utolsó cár a világháborúba bukott bele, és a hatalomra került bolsevikok végeztek vele és családjával 1918-ban.

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

Kenderessy Milán

-

2023-06-27

0

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

A Global Times, mely a kínai kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén valamiféle furcsa puccs kísérlettel került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.

A Nyugat téved, ha azt hiszi, hogy Putyin jelentősen meggyengült a Wagner zsoldosok lázadása következtében – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A cikk rámutat, hogy Prigozsin akciója sokkal inkább Putyin szimpátiájának elnyerésére irányult mint valóságos lázadásra. Amint Putyin megszólalt, és elítélte a Wagner zsoldosok akcióját, a lázadásnak abban a pillanatban vége lett – mutatnak rá a kínai szakértők.

Mi a kínai álláspont?

“Mint Oroszország baráti szomszédai és stratégiai partnerei támogatjuk Oroszországot abban, hogy helyreállítsa a stabilitást és sikeresen fejlődjön” – jelentette ki a pekingi külügy szóvivője.

Miért lázadtak fel a Wagner zsoldosok? A kínai szakértők szerint minden a pénz körül forgott. Már régen emiatt marakodtak Sojgu hadügyminiszterrel, és az ukrajnai háború ezt csak kiélezte: Prigozsin gyakran bírálta a legfelső katonai vezetést.

A Wagner hadsereg zsoldos hadsereg, számukra minden a pénzről szól – írja a Global Times. A kínaiak tudják, hogy miről beszélnek hiszen például a Wagner zsoldosok védelmezik azokat az aranybányákat Szudánban, melyeket kínai cégek szereztek meg az afrikai országban.

“Prigozsin nem puccsot kísérelt meg hanem jobb ellátást és több pénzt követelt a Wagner hadseregnek. Ezért nevezte az igazság menetének a Wagner zsoldosok nyomulását”

– nyilatkozta a kínai portálnak Vang Jivej, a pekingi Zsenmin egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

A professzor rámutatott arra, hogy a Moscow Times a hétvégén arról írt, hogy az orosz hadsereg ágyúzta a Wagner csapatok állásait a fronton.

Meggyengítette-e a Wagner zsoldosok hétvégi lázadása Putyin pozícióját?

Blinken amerikai külügyminiszter szerint igen, és ez a véleménye az amerikai sajtó jórészének is. A New York Times szerint

“Putyin vaskeze immár nem olyan erős mint korábban, már nem tartja annyira a kezében az események irányítását mint korábban.”

A kínai szakértők szerint épp ellenkezőleg: Putyin pozíciója még meg is erősödhetett. Az orosz elnök már korábban elrendelte, hogy a Wagner zsoldos hadseregnek alá kell magát rendelnie a vezérkarkarnak július elsejéig. Ez is motiválhatta Prigozsint, aki korábban gyakran bírálta Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét is.

“Az, hogy ilyen gyorsan leverte a lázadást, amely nem okozott gondot a fronton sem, Putyin erejét mutatja” – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Heng, a kelet-kínai egyetem orosz intézetének professzora. Hozzátette, hogy Putyin vasárnap este megjelent a moszkvai televízióban, ahol kiemelte: számára továbbra is abszolút prioritás az ukrajnai “különleges katonai művelet”.

Orosz külügyminiszter-helyettes Pekingben

Csin Kang kínai külügyminiszter fogadta a Pekingbe érkezett Andrej Rugyenkot, akivel “megvitatta a két állam kapcsolatait, ezenkívül globális és regionális problémákat.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“A jelenlegi nehéz és komplex nemzetközi helyzetben folytatni kell azt a konszenzuson alapuló közös politikát, melyben a két állam vezetői megállapodtak.”

Ez utalás Hszi Csin-ping elnök háromnapos moszkvai látogatására.

“Hosszútávú és stabil kapcsolatokra törekszünk, és megvédjük mindkét fél érdekeit.”

A Global Times megemlíti, hogy kínai és orosz diplomaták megvitatták az ukrajnai háború állását is, de nem tesz említést a kínai béketervről pedig Hszi Csin-ping elnök épp Kína egykori moszkvai nagykövetét bízta meg azzal, hogy létrehozzon tűzszünetet Ukrajnában. A 100 éves Kissinger, aki előkészítette az USA-Kína szövetséget 1972-ben, úgy nyilatkozott a kínai béketervről, hogy ennek alapján lehetséges a tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt.

A Global Timesnak nyilatkozó kínai szakértők azon a véleményen vannak, hogy Putyin a Wagner lázadás után talán jobban hajlik majd megegyezésre Ukrajnával mint korábban:

“A hétvégi drámai események rádöbbenthetik Putyin elnököt és az orosz vezetést, hogy minél tovább húzódik a háború Ukrajnában, annál több probléma merül fel Oroszországban. Éppen ezért a hétvégi lázadás arra ösztönözheti Putyint és az orosz vezetést, hogy véget vessen a konfliktusnak, hogy elkerülje a hasonló veszélyek kockázatát” – nyilatkozta a Global Timesnak Vang Jivej professzor, a pekingi Zsenmin egyetem professzora.

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Polonius

-

2023-06-25

0

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Puccskísérlet, amely kudarcba fulladt vagy hadicsel, amely nem jött be, mert az ellenfél átlátott a szitán? A pusztai hadviselés régi szabálya volt a csel: visszavonulást színlelni, majd egy ellentámadással végzetes csapást mérni a megzavarodott ellenségre – így harcoltak az ősmagyarok is.

A Wagner hadsereg “puccskísérlete” rövid időre meggyengítette a frontot, ahol 10 ukrán dandár várakozik a nagy áttörésre. Kettőt az orosz tüzérség már felmorzsolt. Ha a Wagner hadsereg által üresen hagyott frontszakaszokon az ukrán dandárok előrenyomultak volna, akkor az orosz tüzérség szétlőtte volna őket. Létszámuk éppúgy 40 ezer körül van mint a Wagner hadseregé, amely a frontról elvonulva elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd Moszkva felé indult. Az ok a lázadásra? Július elsején a vezérkar átvette volna az irányítást a Wagner hadsereg fölött is mondván: nem lehet úgy háborúzni, hogy nincs egységes irányítás.

Putyin hazaárulónak nyilvánította Prigozsint, aki ezt követően tárgyalt Lukasenko belorusz elnökkel. Putyin udvari bohóca levonult a színről egy másik, belorusz bábfigura segítségével. A Wagner hadsereg azon tagjai akik hajlandók betagozódni a hadsereg kötelékébe és nem követtek el közvetlenül aktív szerepet a lázadásban, ők visszatérhetnek a frontra.

A válság elmúlásának jele, hogy Wagner harcosai vasárnap elhagyták a Moszkvától délre fekvő Voronyezs és Lipecki régiókat, a helyi hatóságok szerint a főváros elérésére tett kísérletük felhagyásának bizonyításaként.

Nem történt semmi. Peszkov, Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem nyilatkozik. A színjáték látványosan megbukott – akár Putyin rendezte akár nem. Az ukrán elit dandárok nem mozdultak, továbbra is készülődnek a nagy offenzívára.

Az ukrán hírszerzés sokkal jobb mint az orosz

A Washington Post megírta, hogy az amerikai hírszerzés már hetek óta tudott a Wagner hadsereg tervezett akciójáról, és ezt az információt természetesen átadta az ukránoknak is.

Az viszont kizárható, hogy ha Nyugat felé már korábban kiszivárgott a puccs terve, akkor bármennyivel is hatékonyabb az Egyesült Államok, vagy akár Ukrajna titkosszolgálata, az orosz szolgálatoknak is tudniuk kellett a készülődésről. Esetleg az elképzelhető, hogy Putyin tudott róla, de időközben annyira megrendült politikai befolyása, hogy a katonai vezérkar rákényszeríthette a cselekvésre.

Marina Miron, a londoni King’s College katonai szakértője elmondta a Deutsche Wellenek, hogy az ukrán hírszerzés maga is jóval hatékonyabban használja a mesterséges intelligenciát mint az orosz. Az eredmény?

Az ukránok előbb ismerik meg az orosz vezérkar döntéseit mint maguk az orosz katonák, akiknek a parancsot végre kell hajtaniuk!

Emiatt az ukrán vezérkar annak pontos ismeretében dönthet, hogy mit tervez az orosz vezérkar. Amely óriási tűzerőt összpontosított az ukrán frontra. Így sikerült két elit dandárt szétverniük, melyek megkezdték a nagy offenzívát, melyet az ukránok a NATO csúcstalálkozó elé időzítettek. Hiába.

Júliusban Litvániában rendezik meg a NATO csúcstalálkozót, melytől az ukránok azt remélték: meghívót kapnak az észak-atlanti szervezetbe annak ellenére, hogy a NATO alapszabálya szerint háborúban álló államot nem vehetnek fel. Stoltenberg főtitkár sietett lehűteni Ukrajna reményeit: nincs meghívás a NATO tagságra, legalábbis egyelőre nincsen, mert “néhány tagállam ezt ellenzi.” Nyilvánvalóan amerikai döntésről van szó: az USA nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal, Franciaország, Németország vagy Magyarország és Törökország még kevésbé.

Az ukránok számára figyelmeztető jel volt, hogy Londonban a helyreállítási konferencián az USA csak 1,3 milliárd dollárt ajánlott föl míg az Európai Unió 50 milliárdot!

Biden választási kampányt folytat, és az amerikai közvélemény mind kevésbé támogatja az ukrajnai háború nagyvonalú finanszírozását. Ezért passzolta át Biden az Európai Uniónak Ukrajna támogatásának oroszlánrészét. Kérdés persze, hogy Ursula von der Leyen asszony honnan szerez 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, mert az uniós tagállamok lelkesedése meglehetősen visszafogott e tekintetben.

A Prigozsin puccs így a béke javára válhat: a 100 éves Kissinger azt jósolta, hogy kínai közvetítéssel az év végéig létrejöhet a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között. Putyin látványosan meggyengült, Ukrajna nyugati támogatása erőteljesen mérséklődik, így mindkét fél lemondhat az irreális győzelemről, és elfogadhat valamiféle kompromisszumot.

A végkifejlettől függetlenül „a Kreml hitelessége megrendült”

FüHü

-

2023-06-25

0

A végkifejlettől függetlenül „a Kreml hitelessége megrendült”

A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.

A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett.

„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”

– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel

„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.

„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.

A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.

Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.

A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.

A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.

Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.

A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.

A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.

Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.

Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.

„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”

– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.

Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.

A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.

Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene

ki

-

2023-06-23

0

„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)

Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”

Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.

Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Antiszemitizmus a KGB-ben

Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy

“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.

Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.

Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

ki

-

2023-06-17

0

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

STABIL, KISZÁMÍTHATÓ

Bauer Tamás

-

2023-06-15

0

Napirend előtt beszél Csöbör Katalin, a Fidesz képviselője. Külpolitikáról, az orosz-ukrán háborúról beszél, és a Fidesz „békepolitikája” mellett érvel. Egyik mondatában a következőt mondja: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajnában béke legyen, Oroszországban pedig stabil, kiszámítható rendszer legyen. Igazán árulkodó mondat, amelyet nem hallottam még így a Fidesztől.

Utána Menczer Tamás államtitkár válaszol, és megint háborúpártinak minősíti a „baloldali ellenzéket”. Hivatkozik arra a félmondatra, amelyben valakitől azt hallotta, hogy „nincs még itt a béke ideje”. Eszerint az ellenzék a háború folytatása mellett van. Még azt is elismeri, hogy Ukrajnának a háború folytatása lehet az érdeke, amíg el nem éri a katonai győzelmet, Magyarországnak azonban a béke az érdeke. Ezt az érvelést jól ismerjük, a háború kezdete óta halljuk a Fidesztől. Csöbör Katalin mondata azonban – legalábbis számomra – új.

Az orosz–ukrán háború nem egyszerűen két ország, két nép, ha tetszik – ahogy maga Orbán Viktor fogalmazta – két szláv nép közötti háború.

Ez a háború egy diktatúra háborúja egy demokrácia ellen, az ottani kétségkívül nem tökéletes, kétségkívül eléggé kezdetleges, de mégis csak demokratikus rendszer felszámolására.

(Ukrajnában a hivatalban levő elnököt több alkalommal is leváltották).

Amikor Oroszország 2014-ben még „csak” a Krímet foglalta el és a Donyec-medencében fekvő két terület (Donyeck és Luhanszk) egy részét választotta le Ukrajnáról, még lehetett azt gondolni, hogy a háború alapjában véve nemzeti alapon folyik, Oroszország az orosz többségű területeket kívánja leválasztani Ukrajnáról. Amikor azonban tavaly februárban az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen, Putyin Ukrajna „nácitlanítását”, a fennálló ukrán politikai rendszer felszámolását jelölte meg a „speciális katonai művelet” céljaként. Ez azt jelentette, hogy a demokrácia irányában már előbbre haladt ukrán politikai rendszert kívánja felszámolni, hogy helyette az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban, valamint számos más szovjet utódállamban fennálló önkényuralmi berendezkedéshez hasonlót teremtsen Ukrajnában is.

Merthogy – szemben Ukrajnával – Oroszországban, amely 1992-ben, Borisz Jelcin elnöksége alatt maga is elindult a demokrácia felé vezető úton, ez a fejlődés a Gajdar-kormány menesztésével megrekedt, Putyin elnökségével pedig a kétezres évek elején visszafordult, és a demokráciát egyre keményebb önkényuralmi berendezkedés váltotta fel.

Az önkényuralmi rendszerek, amilyen az egykori Szovjetunió és a többi európai szocialista ország is volt a második világháborút követő évtizedekben, kétségtelenül stabilak, kiszámíthatók voltak. Mint ahogy – összehasonlítva a jelcini Oroszország vagy a rendszeres hatalomváltásokkal jellemezhető Ukrajna viszonyaival – egyre stabilabb, egyre kiszámíthatóbb a putyini Oroszország is. És hasonlóképpen stabil, kiszámítható Magyarországon is az orbáni önkényuralom.

Ami Csöbör Katalin fideszes képviselő száján kicsúszott, az nyilvánvalóan nem az ő egyéni véleménye, hanem olyan szempont, amely a Fideszben nap mint nap elhangzik, és megmagyarázza, hogy miért áll az Orbán-rendszer a háború kezdete óta az agresszor Oroszország oldalán a megtámadott Ukrajnával szemben: az önkényuralmi rendszer ura a másik önkényuralomhoz vonzódik (ahogy más önkényuralmakhoz: Törökországhoz, Azerbajdzsánhoz, a Türk Tanács más országaihoz is), és szemben áll a nyugati demokráciákkal és azok olyan nemzetközi szervezeteivel, mint az Európai Unió, a NATO vagy akár az ENSZ, mélyen megveti azokat. Egyszer azzal kedveskedett a közép-ázsiai önkényuralmaknak, hogy náluk inkább otthon érzi magát, mint Brüsszelben. A nyugati országokban nincs „stabilitás”, nincs „kiszámíthatóság”, hiszen a kormányok jönnek–mennek, a politikusok leválthatók, elzavarhatók. Az Orbán-rendszernek pedig az az érdeke, hogy Oroszországban fennmaradjon a putyini önkényuralom, amely az orbáni önkényuralom támasza volt eddig, és reményeik szerint támasza marad a jövőben is. Ukrajna sikere, a putyini rendszer kudarca viszont beláthatatlan kockázatot jelentene az Orbán-rendszer számára.

CIA főnök Pekingben

Kenderessy Milán

-

2023-06-05

0

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Címke: putyin