Kezdőlap Címkék Pszichológia

Címke: Pszichológia

Miért fetrengenek annyit a focisták?

0

A foci vb kapcsán is sokat lehetett a színészkedésről beszélni. Több kutatás is vizsgálta már, miért szimulálnak olyan sokszor a focisták, és érdekes eredményekre jutottak. Tudta például, hogy minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki? És hogy az állatvilágban is találni példákat hasonló megtévesztésre?

A brazil Neymar volt a foci vb egyik legnagyobb sztárja, még akkor is, ha csapata kiesett a negyeddöntőben. Vele kapcsolatban mégsem elsősorban a góljairól vagy a látványos cseleiről beszélnek sokat, hanem arról, hogy mennyit színészkedett és fetrengett. Ki is számolták:

öt meccsen összesen körülbelül negyedórát töltött a földön.

Tény persze, hogy ellene szabálytalankodtak a legtöbbet, a FIFA statisztikái szerint meccsenként átlagban több mint ötször, de sokszor alaposan rájátszott ezekre az esetekre. Olyannyira, hogy mém is lett belőle:

https://twitter.com/JWriting_/status/1012691007807213569

Arról is egymás után készültek a videók, hogy gyerekek hogyan utánozzák:

A „neymaring” szinte már fogalommá vált:

https://www.facebook.com/grassrootgoals/videos/1662661667184835/

Persze nem ő volt az egyetlen, aki a vb-n látványosan színészkedett. A brutális szabálytalanságairól hírhedt portugál Pepe sem először mutatta meg ezt az oldalát, amikor némi vállveregetéstől összeesett:

Az iráni Ramin Rezaeian talán még mindig forog:

https://twitter.com/Malou_Pr/status/1007671122945544193

A portugál Cristiano Ronaldo pedig rengeteg tapasztalatot szerzett korábban is a színészkedésben, a vb-n azonban új szintre lépett: miután látványosan feldobta magát, még azt is kérte, hogy a bíró nézze meg videón, mi történt:

Na de miért színészkednek ennyit a focisták? Erre a kérdésre több kutató, viselkedéspszichológus is keresett már választ. A Vox összeállítása szerint közülük többen egy olyan taktikának írják le a színészkedést a focipályán, amellyel

kritikus helyzetben előnyt tudnak szerezni.

Más, több gólt, pontot hozó sportágakhoz képest ugyanis a fociban kiemelt jelentősége van egy-egy gólnak, így például egy színészkedéssel szerzett büntető, vagy akár kiállítás is nagyobb előnyhöz juttathat egy csapatot, mint például kosárlabdában.

A színészkedés komoly indulatokat is kiválthat.
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

A kutatók szerint egyébként a színészkedő focisták olyan mintákat követnek, amelyekre az állatvilágban is vannak példák. A vándorrákok mondjuk pont az ellenkezőjét szokták színlelni egy-egy sérülésnél, mint a focisták, vagyis azt, hogy nem komoly a baj, különben célponttá válnának, de a cél itt is az, hogy a színészkedéssel előnyhöz jussanak.

Vagyis

a megtévesztés arra jó, hogy tulajdonképp minimális erőfeszítéssel jelentős előnyhöz jusson valaki.

Azt is vizsgálták már, hogy a fetrengés mikor milyen eredménnyel jár. Egy ausztrál kutatócsoport azt találta, hogy, kicsit talán furcsa módon, minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki. Ugyanakkor viszont annak a valószínűsége is megnő, hogy sárga lapot ad a megtévesztésért. Önmegerősítő hatást is találtak: minél többször hitt a bíró egy-egy fetrengő focistának, annál többször próbálkoztak azzal, hogy megtévesszék.

Neymarnak mindig nagyon fáj.
Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az is kiderült, hogy átlagosan kétszer annyit színészkednek a focisták döntetlen állásnál, és sokkal kevesebb a példa az időhúzó fetrengésre.

A kutatások szerint

a focisták akkor színészkednek igazán, ha a lehetséges előnyök felülmúlják az esetleges kockázatot.

Ezért jó ötletnek tűnt, hogy sárga lappal kell büntetni a színészkedést a focipályán, eredménye mégsem lett, ugyanis a bírók lelkivilágát is figyelembe kell venni: egyik sem akar hibázni, és esetleg elnézni egy sérülést, ezért elég óvatosak és hajlamosak hinni a komoly fájdalmat mutató focistának.

Az egyik sokszoros amerikai válogatott focista, Alexi Lalas az AP-nek úgy fogalmazott, hogy a színészkedés egyfajta képesség,

van, aki jól csinálja, van, aki rosszul.

Az viszont biztos, hogy, ha másban nem is, a szimulálásban a magyar NB1-ben játszók is abszolút a világ élvonalában tartoznak. A videotonos Danko Lazovics fetrengését ugyanis kevesen tudnák utánozni:

Borítókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Tudja, mik azok a babalaborok?

0

Elsőre furcsának hangzik a kifejezés, valójában fejlődéskutató központokról van szó, amelyek munkájába most bárki bepillanthat.

Talán kevesen tudják, de a magyar fejlődéskutatás a világ élvonalába tartozik, néhány éve például a világon először Budapesten zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos gyerekeknél figyelte, hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Azóta is komoly kutatások folynak, amelyek a gyerekek gondolkodási folyamatainak megismerését célozzák. Vagyis azt, hogy

mire gondolhatnak, amikor még ezt nem tudják elmondani.

Több ilyen fejlődéskutató központ, más néven babalabor is működik Budapesten. A négy legnagyobb kutatásának más és más áll a központjában. A CEU Babakutató Labor a korai gyerekkor fejlődési folyamataival foglalkozik, többek között azzal, hogy hogyan ismerik és értik meg a csecsemők az őket körülvevő világot és embereket. Az ELTE Babakutató Labor azt vizsgálja, hogy

a fejlődésük során miképp kezdik el a babák megérteni az őket körülvevő társas világot.

Az MTA Babaakadémia a kogníció és a társas képességek fejlődését, kibontakozását vizsgálja, valamint azt is, hogy hogyan értelmezik a gyerekek és a kutyák a társas környezetük jelzéseit. Az MTA Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoportja pedig, ahogy a neve is utal rá, az információfeldolgozási folyamatok kialakulásával és működésével foglalkozik.

Ezeknek a vizsgálata egyébként játékos formában történik, most szombaton a négy babalabor meg is mutatja, hogyan, ugyanis nyílt napot tartanak a CEU-n.

Veronai buszbaleset: káoszba fulladt a pszichológusi segítség

0

Fejetlenség, szervezetlenség, pánik. E szavakkal összegezte tapasztalatait a veronai buszbaleset érintettjeinek pszichológiai ellátásában résztvevők egyike. A válságcsoport vezetője is elismerte, hogy katasztrófák esetére nem vagyunk kellőképpen felkészülve, jelenleg nincs egységes pszichológiai szakmai protokoll, mint ahogy egy esetleges beavatkozás koordinációjára hivatott állami szerv sincsen kijelölve. A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnöke először beszélt a hiányosságokról és a problémákról.

Magyarországon a katasztrófák, tömegbalesetek érintettjeinek pszichológiai gondozása szétaprózódottan, nem pedig hálózatba rendezetten történik. Részben ezzel magyarázható, hogy

a veronai busztragédia érintettjei nem részesülhettek tökéletes ellátásban

– mondta el a FüHünek nyilatkozva Dr. V. Komlósi Annamária. A 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset sérültjeinek és hozzátartozóinak pszichológiai kezelésének koordinációjáért felelős szakember úgy fogalmazott:

„az adott körülmények között érthető, ha a sok bába között elvész a gyerek”.

Több minisztérium és állami intézmény is aktívan részt vett az ellátásban, így a belügyi tárcához tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az igazságügyi tárcához tartozó Áldozatsegítő Szolgálat, az EMMI-hez tartozó Pedagógiai Szakszolgálat (lévén, iskolai utazásról volt szó), és – mivel külföldön történt a baleset – a Külügyminisztérium is. A problémát azonban nem a résztvevők nagy száma, hanem leginkább az okozta, hogy az illetékes hivatalok egymással nem voltak kapcsolatban.

A katasztrófák érintettjei ráadásul nem csak egyszeri beavatkozást, hanem hosszan, akár

több évig tartó, gondosan felépített, folyamatos pszichológiai ellátás biztosítását igényelnék,

és ennek a folyamatnak a lépéseit szinte az első perctől az utolsóig koordinálni kellene. Erre azonban hivatalosan felhatalmazott szervezet vagy intézmény nincs kijelölve jelenleg – hangsúlyozta a szakember.

Az olasz rendõrség által közzétett kép a buszról
Fotó: MTI/EPA

A fejetlenségről és a koordináció hiányáról számolt be az ellátásban résztvevő egyik pszichológus is, aki több, eddig nem ismert részletet is elárult a tragédiát követő napokra visszaemlékezve.

A Szinyei Merse Pál Gimnáziumba a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat (korábbi nevén Nevelési Tanácsadó) „vezényelt” ki pszichológusokat, akik – a jószándékuk dacára – tapasztalat híján

többet ártottak, mint használtak.

A „segítőket” egy gyors eligazítás után azonnal bedobták a mélyvízbe, hirtelen olyan feladatokkal találták szembe magukat, amelyekre nem voltak felkészítve, így közöttük is hamar eluralkodott a pánik. Az iskolapszichológusok képzésében ugyanis nem szerepelnek azok a – főként gyakorlati – ismeretek, amelyekre akkor szükség lett volna. Saját tehetetlenségük és a sokuk által először megtapasztalt, tömegesen jelentkező akut stressz reakciók láttán ők maguk is erősen szorongani kezdtek.

Ám ha mindez nem lett volna elég a káoszhoz, önkéntesek is megjelentek a gimnáziumban. Noha a pszichológusok közösségi oldalán gyorsan megtelt az a lista, amelyen több százan jelezték, milyen típusú ellátásban tudnának segédkezni, a szervezők nem kértek ezekből a felajánlásokból. Tárt kapukkal fogadták viszont a Magyar EMDR Egyesület önkénteseit. Ez a szervezet olyan szakembereket delegált a gimnáziumba, akik

egy manapság igencsak divatos, de az akut stressz állapotban kevésbé hatékony módszer

hazai gyakorlói. Az EMDR technika ugyanis egy speciális, szemmozgáson alapuló, jellemzően a traumák feldolgozását segítő eljárás, amelyet általában az úgynevezett poszttraumás stressz betegség tüneteitől több hónapja, netán több éve szenvedőknél alkalmaznak.

Értesüléseink szerint nem csupán az iskolában tapasztalták a szervezetlenséget és az egységes koordináció hiányát, hanem a baleset helyszínén is. Az olasz városba egy hatfős „válságstáb” utazott, amelynek tagjait egy önkénteseket tartalmazó listáról választották ki. A pszichológusok és orvosok mellett tolmácsok is segítették a munkát. Legalábbis megpróbálták. Kellő felkészítés és gyakorlat híján ugyanis a tolmácsokat igencsak megviselték a látottak, oly’ annyira, hogy

alig voltak képesek ellátni a feladatukat.

A veronai eset túlmutat önmagán. V. Komlósi Annamária a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnökeként 2010 óta igyekszik a szakmán belüli erőket összefogni. Azok közül a kollégák közül, akik kiképzettek akár a sürgősségi pszichológiai ellátásban, akár a későbbi – szükséglet szerinti – tanácsadási vagy terápiás ellátásban, többen is tagjai a Katasztrófapszichológiai Szekciónak, és baj esetén ők azonnal mozgósíthatók. Ilyenkor mindannyian önkéntesként dolgoznak, méghozzá szorosan együttműködve az OKF KINCS (Katasztrófaintervenciós csoport) tagjaival.

Olasz tûzoltók által készített felvétel a buszról
Fotó: MTI/EPA/Vigili Del Fuoco

A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy a pszichológusoknak nincs kamarája, így hivatalos nyilvántartás sincs róluk. Hiába jelentkeztek tehát sokan önkéntesnek, a katasztrófapszichológiai ismeretek birtokában csak néhányan vannak. Ezt a jártasságot azonban nem tudták minden jelentkezőnél ellenőrizni.

Komlósi Annamária szerint fontos tudni, hogy

még súlyos katasztrófák sem egyformán hatnak mindenkire.

Az érintetteknek mindössze 15-20 százalékánál alakul ki poszttraumás stressz betegség, nekik komoly klinikai pszichológiai terápiás ellátásra van szükségük. Természetesen a többieknek is fontos a segítség, de az egyáltalán nem biztos, hogy pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai ellátást jelent! A tanácsadás különböző formáiban képzett pszichológusokból többre van szükség ilyenkor, mint a klinikusokból.

A képzett katasztrófapszichológusnak azt is tudnia kell (meg kell tanulnia), hogy mikor és hogyan segítse elő, hogy a bajba jutott emberek a saját erőforrásaikra támaszkodva maguk, aktívan kereshessék az életük újraépítéseinek útjait – tette hozzá a pszichológus. A veronai érintettek közül V. Komlósi Annamária is dolgozott olyan szülőkkel, akiknek „csupán” a riadalmukban, bizonytalanságukban volt szükségük egy szakképzett tanácsadó támaszára. Egészséges lelkű, nagyszerű embereket ismert meg személyükben, olyanokat, akik a stabilitásukkal, morális érzékükkel – és némi pszichológiai iránymutatással – a náluk rosszabb állapotban lévő családoknak maguk is segíteni tudtak.

Fotó: MTI/EPA/Filippo Venezia

A katasztrófapszichológia olyan tudományág, aminek az ismeretanyagát nemcsak katasztrófák idején tudják hasznosítani a kollégák, hanem valójában minden egyéni, családi és egyéb krízishelyzet, trauma-hatás kezelése során is. Kifejezetten katasztrófapszichológiai képzés egyedül az ELTE szakpszichológus képzésén belül volt eddig, de ott sem elegendő óraszámban – mondta a szakember. Megjegyezte azt is, hogy – mivel égető hiányként érzékelik a katasztrófapszichológiai specializációt – az ELTE-n önálló, egyéves szakképzési koncepciót dolgoztak ki, és ezt az új képzési formát mielőbb szeretnék beindítani.

A katasztrófát, súlyos krízist, traumát átélt emberek egyedül ritkán, vagy csak hosszú idő után képesek igazán munka- és életképesen talpra állni

– jegyezte meg V. Komlósi Annamária. „Tudjuk, hogy az ellátatlan személyek hosszabban vannak betegállományban, vagy akár alkoholban, vagy drogokban keresnek enyhülést.  A pszichológusok között jelenleg is sokan vannak, akik tudnának nekik segíteni, és a továbbképzés erősítésével még többen alkalmassá válhatnak erre. Ám a szervezeti rendszerük működtetéséhez és a konkrét gyakorlati munkájukhoz állami támogatásra is szükség van. Jelenleg a veronaihoz hasonló katasztrófahelyzetekben a sürgősségi pszichológiai ellátást a kollégák ingyenesen, önkéntesként végzik.”

Mint fogalmazott, ha a pszichológiai ellátásra is vonatkozna a TB támogatás, effajta kvázi “szakmai áldozathozatalra” nem lenne szükség. Ez nemcsak a szakmának, hanem az egyénnek is érdeke lenne, sőt, nemzetgazdasági szempontból is hasznos lenne.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK