Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.
A professzor minden bizonnyal a pekingi hatalom hozzájárulásával tette közzé cikkét éppen akkor amikor a kínai fővárosban tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszter. A State Department vezetője újra figyelmeztette a kínaiakat, hogy sokba kerülhet nekik, ha komolyan támogatják Oroszországot az ukrajnai háborúban. Egyúttal felkínálta nekik egy újfajta együttműködés lehetőségét, melyről korábban Yellen pénzügyminiszter tárgyalt egy héten keresztül a kínai fővárosban. Peking számára az Egyesült Államok sokkal fontosabb mint Oroszország.
Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút
Legalábbis ezt állítja a pekingi egyetem – Pejta – professzora, aki megírja: változott a kínai vonal Oroszország támogatásában. A háború kitörése után 2022-ben Kína még “korlátlan barátságát” hangsúlyozta Moszkva iránt, de azután előtérbe került a hagyományos kínai benemavatkozási politika:
”elnemkötelezettség, semmilyen konfrontáció és semmiképp sem összefogni senkivel harmadik féllel szemben”.
Mi a következménye ennek a politikának?
“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”
“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írja a pekingi egyetem professzora az Economistban nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy Peking Oroszország nehéz helyzetét kihasználva 30%-os árengedményt ért el.
“Kína két körben is diplomáciai közvetítéssel próbálkozott az ukrajnai háborúban, egyik sem járt sikerrel, de megmutatta Peking szándékát a közvetítésére.”
A kínai professzor hangsúlyozza: ”míg Oroszország háborús eszközökkel akarja megváltoztatni a világrendet, Kína békés eszközökkel törekszik erre. Egy koreai típusú fegyverszünet esélye távolinak tűnik” – fejtegeti a professzor. Egyben rámutat arra, hogy Putyin rendszere a piramis struktúra miatt nem épp hatékony.
“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”
Az utalás a villámháború kudarcára, amely megmutatta az orosz hírszerzés gyengeségét. Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője állítólag nem támogatta az ukrajnai elleni agressziót ahogy a vezérkari főnök Geraszimov tábornok sem, Putyin mégis megindította csapatait, melyek nem tudtak döntő eredményt kicsikarni Ukrajnában.
“Az ukrán hírszerzés hatékonyabb, mert képes arra, hogy korrigálja hibáit” – mutat rá a kínai professzor. Aki szerint
“ha minden így megy tovább, akkor Oroszország elveszítheti a háborút.”
Miért?
1./ A nemzeti egység Ukrajnában fennmaradt a nehézségek ellenére is míg Oroszországban a Prigozsin lázadás megmutatta a vezetés belső ellentéteit.
2./ Ukrajna – Oroszországgal ellentétben óriási külföldi támogatást kap. Az USA-tól 61 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 50 milliárd eurót.
3./ Oroszország még mindig azzal küzd, hogy a Szovjetunió bukása után szétesett az ipar és a hadiipar. Kínai katonai szakértők korábban megállapították: az oroszok egy generációval el vannak maradva a fegyverkezésben az USA mögött, mert nem rendelkeznek a digitális hadviseléshez szükséges ipari háttérrel.
4./ Az információs rendszer gyenge Oroszországban, a vezetés nem rendelkezik hiteles információkkal.
Mi jöhet ezután?
“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”
– figyelmeztet végül a pekingi egyetem professzora.
