Kezdőlap Címkék Podoljak

Címke: Podoljak

Infrastruktúra

„Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni, nem fogjuk tudni ellátni az országot. Hogy miért? Mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk. Van egy másik vezeték, amely Horvátországból, az Adria partjáról fut Magyarországra, de annak a kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy ne csak Magyarországot lássa el. Figyelembe kell venni Szlovákiát is, amely Magyarországról kapja az olajat, és egyszerűen nincs más választása. És részben Csehországnak sincs – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter az orosz RBK TV csatornának adott interjújában.”

Hát ez az! – mondta Dadus kissé ingerülten, letette a kötést, és elővett egy Vörösmarty kötetet. „Most tél van és csend és hó és halál.” – Szegény Magyarország!

Mikor egy államnak külügyminisztert választ a kormányfő, általában azt tartja szem előtt, hogy a delikvens ismerje a világot, az országával szövetséges, semleges, valamint ellenséges országokat (mert ma már ilyen is van nekünk. Bizony! Csak sikerült elintézni!), és aránylag pontosan tudja, hogy a világban nagy valószínűséggel mi fog történni. Erről informálja a kormányt, amely majd megfelelően intézkedik. Ha nem csak a külügy, hanem egyben a külgazdaság is az ő feladata lesz, még szélesebb látókörrel kell bírnia.

Hazánk esetében a helyzet szerencsés, hiszen egy ifjú futsal hérosz intézi az ügyeket, a fürkészek és portyázók nagyrabecsült főnöke, aki már a COVID járvány során is hatalmasat alkotott. Az embert próbáló küzdelem emlékét a különböző raktárakban tárolt lélegeztetőgépek hada őrzi, mintegy 300 milliárdos értékben. Ami nem semmi. Sőt.

Az avatatlan szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy ezzel az ügylettel nem csak az ország, hanem minden lakója is rosszul járt, de a rutinos polgár azért utána olvas:

Válasz online; 2021.06.02.

A NER központi járványcégeként azonosított Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd forintos Covid-árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el, és ezt az összeget szinte hiánytalanul ki is vették a tulajdonosok a vállalkozásból osztalék formájában…  Az Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő tehát nem járt rosszul… (hiszen) a 2020-ban mindössze hét alkalmazottal zakatoló cég 32 százalékos profitrátával dolgozott, amely az egészségiparban példa nélküli.

Volt hát, aki nem járt rosszul. 16 milliárdos nyereség. Az már igen! Hét alkalmazott esetén nem kell sokfelé osztani, hacsak… illetve nem szóltam semmit.

Ha arra gondol az ember, hogy Kiss László, harmadik kerületi polgármestert „korrupció gyanúval” zárták börtönbe, mégpedig mostantól tetszőleges akármeddig, nehogy befolyásolja a szegény, gyönge idegzetű tanúkat (akik úgy mellékesen dörzsölt bűnözők, épp vádalkut kötnek Kiss bőrére), és ez komoly (az), akkor rögtön Polt csodálatos szelektív képessége jut eszébe. Ha ugyanis valaki nem komcsi politikus, hanem lélegeztetőgép ügyben tenne korrupció gyanú miatt feljelentést, azon a főügyész úr úgy röhögne, hogy csorognának a könnyei. – Titkár úr! Kísérje ki! – mondaná kissé szaggatottan a telefonba, mikor már sikerült lehiggadnia. Nem is javaslom a próbálkozást senkinek.

Jelen témánkra térve. Mint azt az európai kőolajvezetékek infrastruktúrájáról tudjuk, a Barátság kőolajvezeték még Ukrajnában elágazik kétfelé, Szlovákia és Magyarország irányába, azaz ezt a vezetéket tekintve egyik ország sincs kiszolgáltatva a másiknak, és a szállítási kapacitás  is mindig elegendő mindkét ország számára, sőt Csehország számára is.

Magyarországnak és Szlovákiának van még egy csővezetékes olajellátó rendszere, mégpedig az Adria kőolaj vezeték, melyet eredetileg azért építettek, hogy az orosz olaj tengeri szállítással is eladható legyen. A vezeték persze fordított irányban is működhet, és a horvát omišalj-i olajterminálból küldhető olaj Százhalombattára, ahonnan egy külön vezeték indul a pozsonyi olajfinomítóhoz. A vezeték szállítási kapacitása 10 millió tonna/év, a Szlovákiába menő ág kapacitása pedig csak 3,8 millió tonna/év, Megjegyzendő, hogy az Adria vezeték kapacitása csak Magyarországnak elegendő lenne, de akkor észak felé alig menne tovább valami.

A Barátság normálisan működött. Egészen a háború kitöréséig. Ahogy naponta látjuk, Putyin mindent és mindenkit tönkrevágott könnyed kis kalandjával, nem kímélve a saját országát és annak lakosságát sem, így aztán ez sem lett kivétel. 2022-ben jöttek az EU szankciók. Ezt még megúsztuk valahogy, pláne hogy a MOL behazudta, hogy nem csak az Adria vezeték és a szlovákiak vezeték szűk kapacitása a baj (13 millió tonna/év és 5,5 millió tonna/év kapacitás kellene), hanem a százhalombattai és a pozsonyi finomítókban az orosz olajról a más típusú olajra való átállás iszonyatos pénzbe (500 millió EUR, azaz 200 milliárd HUF) és hosszú időbe (4 év) kerül, így nem lett embargós az orosz olaj, ám a helyzet folyamatosan romlik.

A Barátság vezeték egyelőre még nem állt le, azután sem, hogy Ukrajna embargó alá helyezte a Lukoil céget, mert azt az olajat, amely nem a Lukoil tulajdona, ma is továbbítják. A magyar vezetés azért megtalálta Brüsszelt:

A békepárti álláspont miatt zsarolnak. Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, vagy legalábbis engedélyével történik mindez. Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”

A legutolsó fejlemény, hogy Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta egy interjúban augusztus 30-án, hogy 2025. január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése, de hamar kiderült, hogy mégsem. A tanácsadó valószínűleg összekeverte az olajat a gázzal, ugyanis a földgázt illetően valóban van egy jövő év január elsejei határidő, de a kőolaj szerződés  az EU-val nem 2025-ig, hanem 2029-ig szól. Megjegyzendő, hogy Szijjártó és Hernádi is cáfolták a dolgot, mert hivatalos értesítés a leállításról egyik sem kapott.

A fenti kellemetlen helyzet összefoglalásaként a következők állapíthatók meg:

  • Ukrajna saját kijelentése szerint teljesíti az olajszállítási szerződést, amely elvileg 2029-ig szól. Ugyanakkor tény, hogy Ukrajna háborúban áll, ami (bármit mond is az ukrán vezetés) minden szempontból rendkívül bizonytalanná teszi a helyzetét, így az olajszállítás szempontjából is. Egyértelmű, hogy az esély a vezeték ukránok általi leállítására vagy akár a háborús akciók miatti komolyabb sérülésére egyáltalán nem nulla, sőt lényegesen fölötte van, bármi áll is a szerződésben.
  • Magyarország az ukrán-orosz viszonyt tekintve jóval inkább oroszpárti lépéseivel és az azonnali békét, azaz Ukrajna azonnali megadását szorgalmazó politikájával elintézte, hogy az Ukrajnával való viszony meglehetősen jegeces legyen.
  • A horvátokkal sem vagyunk jóban.
  • A három tengerpart nélküli visegrádi országnak elegendő olajszállító kapacitás a Barátság vezetéken kívül jelenleg nem áll rendelkezésre, mert az Adria vezeték ehhez kicsi.
  • A Barátság vezeték leállása az árak jelentős megugrását és a gazdaság komoly visszaesését okozná.

A pontokból következően az ilyen helyzetbe került ország kormányának egyrészt mindent meg kell tenni, hogy jóban legyen a jelenlegi olajvezeték vonalán fekvő összes országgal (esetünkben Ukrajnával), hogy hajlandóságukat a vezeték üzemben tartásához addig biztosítsa, ameddig csak lehet, másrészt feltétlenül intézkednie kell, hogy a tartalék vezeték (esetünkben az Adria) kapacitását a szükséges mértékben bővítse (összefogva az ezt szintén igénylő államokkal (esetünkben Szlovákiával és Csehországgal), és ugyancsak a legjobb viszonyra kell törekedni a tartalék vezeték vonalán fekvő államokkal is (esetünkben Horvátországgal), pláne, ha a vezeték bővítése a szükséges kapacitás eléréséhez ott is szükséges.

A magyar kormány szükséges tevékenységek közül – noha a háború már idestova két és fél éve folyik, azaz volt idő bőven felkészülni, sőt összefogva a csehekkel és a szlovákokkal elkezdeni a bővítést, esetleg be is fejezni – semmit sem teljesített.  Egyetlen ténykedése a riadt kiáltozás, ha gond van a Barátság vezetékkel, valamint a bűnbakkeresés, a mások szidása, és az azonnali segítség követelése.

A lehetséges okok közül kizárnám, hogy a kormány nem tudta, hogy háború van, vagy nem tudta, hogy Magyarországnak folyamatosan olaj kell, így aztán csak arra gondolhatunk, hogy nem állt össze a kép a kormánytagokban. Ez egy igen kellemetlen megállapítás, mert akkor tehetségtelennek kell minősítenünk a kormányfőt, mivel pedig autokráciában mindig a kormányfő a legokosabb (úgy választják ki a többit), inkább befejezem, minthogy tovább ragozzam a kérdést. Csinálja, akinek kedve van. Nekem nincs.

Már nagyon unom a sorozatos elbarmolásokat.

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által „konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

„A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: „bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

„Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

„Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést „a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK