Angela Merkel horvátországi látogatása során minden lényeges európai kérdést érintve a következőket mondta a horvát kormányfővel, Andrej Plenkoviccsal szombaton tartott közös sajtótájékoztatóján. Merkel részt vett a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség EP-választási gyűlésén, amelyen Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) választási csúcsjelöltjével együtt fel is szólal.
A német kancellár Horvátországban mondta el egyetlen külföldi kampány beszédét az európai parlamenti választások kapcsán. Kijelentette, hogy a patriotizmus és az európai béke program jól megférnek egymás mellett, de a nacionalizmus az lerombolhatja Európát! Önök horvátok tudják, hogy miről beszélek – mondta Merkel a kilencvenes évekre célozva amikor a horvátok és a szerbek véres háborúban irtották egymást.
A kancellár asszony németül beszélt, de a beszéd végén horvát nyelven kérte a választókat, hogy támogassák az Európai Néppárt csúcsjelöltjét és helyi jelöltjeit is.
- “Az Európai Unió az együttműködés mellett kiálló országok szövetsége, ennek ellenére vannak olyan politikai irányok, amelyek elvetik ezeket az értékeket és megpróbálják szétrombolni a közösséget.”
- Határozattan kell fellépni ezekkel az erőkkel szemben.
- Nem kívánt véleményt nyilvánítani Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárnak, a koalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) botrányba keveredett elnökének bejelentett lemondásáról, Sebastian Kurz osztrák kancellár előtt. A helyzettel kapcsolatban meg kell várni, hogy mi fog történni Ausztriában.
- Az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban Merkel kiemelte: a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját elviekben támogatja, de a csatlakozási feltételeket minden országnak teljesíteni kell.
Manfred Weber is beszélt Zágrábban, ahol élesen bírálta a milánói tanácskozást, melyen a szélsőjobb pártok hirdették meg a maguk elképzelését arról, hogy az Európai Parlament legerősebb frakciójává kívánnak válni a választások után.
Manfred Weber, a szélsőjobboldali pártok milánói kampányzáró megmozdulásával kapcsolatban maga is nyilatkozott.
- “Hiszünk az európai projektben és meg akarjuk erősíteni, azok, akik nem hisznek Európa jövőjében, nem lehetnek a partnereink”
- “Nem akarunk együttműködni olyanokkal, aki meg akarják semmisíteni Európát.”
- Nem akar függeni a szélsőjobboldali szavazatoktól, azokkal akar együttműködni, akik hisznek Európa jövőjében.
2020. január 1-jétől Horvátország látja el az EU Tanácsa soros elnökségét, amelyet az év második felében Németország vesz majd át. A megbeszéléseken szó volt továbbá Horvátország euró- és schengeni övezethez való csatlakozásáról.
