Legalábbis erről nyilatkozott a kínai Nemzeti Bank kormányzója, aki a pártkongresszus óta most először részletezte azt, hogy mit is jelent Hszi Csin-ping elnök gazdasági irányvonala.
Csou Hsziao-csuan nem titkolta, hogy veszélyesen magas a hitelállomány Kínában, mivel legutóbb a GDP-hez viszonyított mutatója 247% volt. Különösen nagy a gond a vállalati szférában, ahol ez a mutató 165%-os. Kína tele van az ún. „zombicégekkel”, melyek a különböző strómanok irányításával fiktív műveleteket bonyolítanak le. Ily módon buborékok alakulhatnak ki a részvények piacán éppúgy, mint az ingatlanpiacon.
A nemzeti bank viszont fokozza az ellenőrzést, de úgy, hogy a kínaiak belső piacára nyugati szabályokat vezetnek be. Vagyis ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti bank és nem a kommunista pártközpont beavatkozásával kívánja a piacot szabályozni. Sőt, a nemzeti bank kormányzója arról beszélt, hogy állam szerepét csökkenteni kellene a pénzpiacokon.
A Nemzeti Bank legfontosabb célja, hogy stabilizálja a pénzpiacokat és a tőzsdéket. Mindenki emlékezik még a Petro China esetére: a hatalmas állami olajóriás a világ legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre a pekingi pénzügyminisztérium irányításával. Aztán jött az olajválság és a
Petro China részvényeinek az értéke az ötödére csökkent.
A pekingi vezetés egy hasonló fiaskót akar elkerülni, és ezért láthatólag az óvatos reformok bevezetésében gondolkodik. Miközben Amerika elzárkózik a világtól, Kína egyre aktívabb szerepet kíván játszani a külvilágban. Oroszországgal együtt a „petro-jüan” rendszer kiépítésén dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a két nagyhatalom a jövőben az olajat és a földgázt nem dollárban, hanem jüanban számolnák el. Mindez felértékeli a jüan nemzetközi szerepét, de ehhez az is kell, hogy a hazai pénzpiacok stabilak legyenek. Ezért a pekingi Nemzeti Bank kormányzója azt hangsúlyozta, hogy a stabilitás az első számú követelmény, mert ettől függ a reformok és a nyitás politikájának sikere Kínában.
