Biden elnök arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit sem pedig olajiparát, mert mindkettő óriási háborús veszélyt jelentene, mely újabb eszkalációt válthat ki, olyat, melyet a felek már nem tudnak kontrollálni.
Izrael stratégiája általában az, hogy a válaszcsapásnak erősebbnek kell lennie mint a zsidó államot ért kihívásnak, hogy ily módon megmutathassa a világnak: minden fenyegetés visszahull a támadó fejére! Csakhogy ez magára Izraelre is igaz lehet. Benjamin Netanjahu már régóta arra próbálja meg rávenni az Egyesült Államokat, hogy együtt támadják meg Iránt, és ily módon akadályozzák meg, hogy az Izraelt létében fenyegető síita állam atomfegyverhez jusson. Az amerikai demokraták Obama elnök idejében tárgyaltak Iránnal, amely atomalkut kötött hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Ezt az atomalkut Trump felrúgta – Benjamin Netanjahu biztatására. Most az USA ex elnöke felhívta Izraelt:
“elsőként a nukleáris iparra mérjen csapást Iránban!”
Biden elnök a G7 államok vezetőivel tárgyalt a közel-keleti helyzetről. Újabb közös szankciókat határoztak el Irán ellen, de óva intették Izraelt attól, hogy nukleáris létesítményeket támadjon meg Iránban.
Biden hangsúlyozta: ”Az USA továbbra is a diplomáciai megoldást kívánja a közel-keleti háborúskodás befejezésére.”
Izrael győzhet a csatamezőn, de mégis elveszítheti a háborút
Erre hívja fel a figyelmet Richard Haass, az amerikai diplomácia nagy öregje, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a nézeteit annak kapcsán, hogy egy éve kezdődött meg a háború a gázai övezetben. Netanjahu miniszterelnök a Hamász terrortámadása után két célt jelölt ki: a terrorista szervezet teljes megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyiket sem sikerült elérni viszont a háború egyre inkább kiterjed.
“A Hamász győz azzal, hogy nem veszít, Izrael veszít azzal, hogy nem nyer.”
Ráadásul Izrael presztízse csökkent az USA-ban és másutt a világban: ”a fiatalabb nemzedék sokkal inkább Góliátnak látja Izraelt és nem Dávidnak. Sokkal inkább elnyomónak mint elnyomottnak.”
A palesztin állam ötlete halott, Izrael viszont döntés elé kerül: zsidó állam lesz-e vagy demokrácia?
“Az USA is komoly árat fizet az október hetedikén elkezdődött közel-keleti háborúért, mert csökken a befolyása az arab államokra, melyek azt látják, hogy nem képes befolyásolni a zsidó államot.”
Az USA-nak Európára és a Távol Keletre kellene koncentrálnia – hangsúlyozza Richard Haass, aki szerint “a négyek bandája: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea nagyon is elégedett lehet ezzel a helyzettel.”
Richard Haass, aki korábban a washingtoni külügy tervezési csapatát irányította, úgy véli, hogy erre a négyes csoportra kellene koncentrálnia az amerikai diplomáciának: Kína, Irán, Oroszország és Észak Korea.
Trump és Netanjahu másképp látja
Trump meg akar állapodni Putyinnal annak érdekében, hogy hagyja magára Iránt, amely így összeroppanna az amerikai-izraeli közös nyomás alatt. A probléma ezzel az, hogy az esetleges katonai győzelem után semmiféle elképzelés sincsen a jövőről. Már Irak esetében is kiderült , hogy ez végzetes hiba. Bagdad immár nyíltan Irán szövetségese miután a síiták átvették a hatalmat Irakban, ahol az amerikaiak hiába győzték le Szaddám Huszeint, mert cseberből vederbe jutottak.
Izrael problémája már eddig is az volt, hogy minden háborúját megnyerte, de elveszítette a békét. Eddig viszont a háborúk villámgyorsan véget értek. A mostani viszont már egy éve tart, és egyre inkább kiterjed.
Lev Davidovics Trockij annak idején meghirdette a permanens forradalmat, a 75 éves Benjamin Netanjahu pedig a permanens háborút. Mennyit bír elviselni Izrael? Trockij a permanens forradalom hirdetésével megbukott a Szovjetunióban, Netanjahu esélyei sem sokkal jobbak, de figyelemreméltó, hogy az izraeli miniszterelnök egyre népszerűbb ahogy a háború megy előre. Trump mint Netanjahu szövetségese aligha állítaná meg a háborút a Közel Keleten. Kamala Harris viszont megmondta Benjamin Netanjahunak:
“ennek a háborúnak véget kell vetni!”
