Még mindig nem csillapodnak a kedélyek az Egyesült Államokban a tanárok felfegyverzésével kapcsolatban, mivel az amerikai elnök szerint így lehet gátat szabni a floridai Parklandhoz hasonló ámokfutásnak. Most maguk az amerikai tanárok mondták el erről a véleményüket.
Ebben az évben Donald Trump egyik legnagyobb vitát kavaró kijelentése az volt, amikor azt mondta: úgy lehet megakadályozni a február 14-i parklandi iskolai lövöldözéshez hasonló ámokfutásokat, ha felfegyverezzük a tanárokat. Az ötlet támogatói szerint így az áldozatok számát jelentősen lecsökkentenék, mivel a tanárok a náluk lévő kézifegyverekkel „időben ártalmatlanítanák” a támadót/támadókat. Ellenzők szerint viszont ezentúl már nemcsak a lövöldöző diákoktól, hanem tanároktól is tartani kellene.
Ez a kérdés azóta jelentősen megosztja az amerikai társadalmat. A Gallup Intézet pár nappal ezelőtt végzett egy közvélemény-kutatást, amelynek eredményét most hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett 500 tanár
„73 százaléka elutasítja a felfegyverzést”
További 58 százalékuk szerint, ha a kormány elkezdene fegyvereket osztogatni a tanároknak, akkor azzal az iskola egy sokkal veszélyesebb hellyé válna. Azt a véleményt, miszerint egy speciális képzésen és megfelelő fegyverrel felszerelt tanár képes lenne csökkenteni áldozatok számát, a kutatásban részt vevők nem tartották hatékony módszernek. Legalább ilyen elutasítottsága van annak, hogy az oktatók egy különleges kiképzést kapjanak: a megkérdezettek 82 százaléka nem venne részt ilyen felkészítő tanfolyamokon.
A közvélemény-kutatással egy időben szigorították a fegyvertartást Floridában. Többek közt 18-ról 21 évre emelték a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztették a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) pert indított, mivel szerintük az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”.
2013 óta mintegy 290 iskolai lövöldözést regisztráltak az Egyesült Államokban, amelyek közül a szerdai parklandi volt a legtöbb halálos áldozattal járó incidens. Az eset ismét felszította a vitát a fegyvertartásról.
A legutóbbi információk szerint már tizenhétre növekedett a halálos áldozatok száma, akik az életüket vesztették szerdán a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett ámokfutásban. Mindeközben 16 sérültet ápolnak még mindig a helyi kórházban. A 19 éves lövöldöző, név szerint Nikolas Cruz „problémás diáknak” számított, aki többször összeveszett a barátaival és durván bánt ex-barátnőjével, valamint a helyi tanári karral szintén feszült volt a viszonya. A sorozatos botrányai miatt kirúgták őt a Marjory Stoneman Douglas középiskolából. Az iskola igazgatója közölte, hogy Cruzt korábban gyógykezelték, de már hónapok óta nem járt a vizsgálatokra. Az ámokfutás előtt olyan képeket rakott ki a közösségi oldalaira, amelyeken fegyverekkel pózolt.
Cruz akkor érkezett a parklandi középiskolába, amikor ott kiürítési gyakorlatot tartottak, ezért sokan azt hitték, hogy a lövöldözések valójában ennek részei. Az ámokfutó egy AR-15-ös gépkarabéllyal, gázmaszkkal és füstgránátokkal felszerelve tört be az intézménybe. A legtöbb áldozatával az épületben végzett, majd a rendőrök és a terrorelhárító egységek kiérkezése után hazamenekült, ahol a hatóságok elfogták őt.
A legtöbb halálos áldozattal járó iskolai lövöldözés 2007-ben volt, amikor a Virginiai Műszaki Egyetemen egy diák 32 embert ölt meg. Parkland előtt a legsúlyosabb ilyen merényletre 2012. december 14-én került sor a Connecticut szövetségi állambeli Newtownban, amikor egy 20 éves férfi 26 embert, köztük 20 gyereket gyilkolt meg egy iskolában.
Feszült évkezdés
Habár a február 14-i ámokfutás volt a legnagyobb az idei évben, korántsem ez számít az egyetlen iskolai lövöldözésnek 2018-ban. Sőt, a Timemagazin arra hívta fel a figyelmet:
Február közepéig mintegy 18 iskolai lövöldözést regisztráltak a hatóságok
Ezen incidensek többsége szerencsére nem követelt életét és sebesültekkel sem járt. Viszont január 23-án a Kentucky állambeli Bentonban két ember meghalt, tizenheten megsebesültek, amikor egy 15 éves diák tüzet nyitott az iskolában tanulókra. Egy nappal korábban szintén egy 15 éves diák a barátnőjét lőtte le Texasban egy iskola büféjében. Az amerikai statisztikák szerint ebben az évben 13 államban került sor lövöldözésre, sőt, Californiában, Michiganben és Texasban kétszer is. 2013 óta pedig ebben a három amerikai államban plusz még a két Karolinában, Floridában, Ohioban és Washington-államban történt a legtöbb iskolai lövöldözés, miközben egyetlen egyről sincs tudomásunk Alaszkában, Észak-Dakotában, Hawaiin és pár észak-keleti kisebb államban.
Iskolai lövöldözések száma az Egyesült Államokban 2018-ban. Részletesebben az incidensekről és a 2013 óta elkövetett támadásokról lásd: Link.
Az amerikai Kalasnyikov
Az amerikai közvéleményt ismét felkavarta az eset és felszította az évtizedek óta tartó vitát a fegyvertartásról. Ugyanis Cruz egy AR-15 gépkarabéllyal követte el a vérengzést, amely gyakorlatilag az összes eddigi több halálos áldozattal járó amerikai lövöldözés központi elemének számít. Ez az M16-os gépkarabély polgári változata, amelyet viszonylag olcsón és könnyen lehet beszerezni. Mindössze 600-700 dollárba kerül egy darab, s a múlt évtized második felétől látványosan megugrott az eladása. Egyes becslések szerint
akár 10 millió (!) darabnyi AR-15-ös lehet az amerikai utcákon és otthonokban
A fegyver félautomata, de a legtöbb vitát az okozza, hogy könnyen át lehet alakítani sorozatlövővé, ráadásul számtalan kiegészítővel (infravörös célzókészülék, lézer, hangtópító stb.) felszerelhető. Hiába büntetik szigorúan – akár 10-15 évnyi börtönnel – a saját módosításokat, semmit nem von a fegyver népszerűségéből. 1994-ben Bill Clinton vezette kormány már megpróbálta betiltani, ami lényegében sikerült, de nagyon sok kiskaput hagytak a törvényben, amely miatt folytatták a fegyvereladást. A fegyver legutóbb 2016-ban került a kormányzati és a civil szervezetek kereszttüzébe, miután Omar Mateen egy orlandoi melegbárban 49 emberrel végzett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
