Katonára támadt egy késes férfi Párizs központjában reggel fél hét körül – közölte a helyi rendőrség. Az ügyben a terrorelhárítás nyomoz.
A katona – aki az Őrszem (Sentinelle) nevű terrorellenes művelet keretében járőrözött a Chatelet metrómegállónál – gyorsan lefegyverezte támadóját, így senki nem sebesült meg.
Az MTI szerint kiderült, hogy a támadó „Allahhal kapcsolatban mondott valamit”, amikor a katonára vetette magát.
Hivatalos források szerint a férfinak korábban nem volt dolga a rendőrséggel, nem állt megfigyelés alatt. A BFM TV szerint ugyanakkor szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, miután 2008-ban
tagja volt egy egyesületnek, amely kapcsolatban állt radikális iszlamista körökkel,
azóta viszont semmilyen új adatot nem regisztráltak vele kapcsolatban. A hatóságok nem tekintették radikálisnak, nem állt megfigyelés alatt.
A kihallgatásán a nyomozóknak a támadó azt mondta, hogy gyógyszereket szed.
Florence Parly védelmi miniszter azt mondta: „A támadót ártalmatlanították, ez a bizonyítéka az Őrszem védelmi műveletben szolgálatot teljesítő katonák professzionalizmusának és hatékonyságának”. Azt is mondta:
„Nem tudunk többet a letartóztatott támadó indítékairól”.
A miniszter este jelentette be, hogy a rendkívüli állapot november 1-jei kivezetése után továbbra is 7 ezer, válsághelyzetben pedig 10 ezer katona fogja segíteni a rendőrök munkáját a köztereken. A mozgásukat azonban a sorozatos támadások miatt átszervezi a hadsereg.
A Chatelet metrómegálló Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
„Ez az újabb támadás teljesen indokolja azt, amit tenni szeretnénk, még kiszámíthatatlanabbá és láthatatlanabbá tenni ezt a biztosítást” – mondta.
A kormány elképzelése szerint
az Őrszem művelet katonái mostantól „rugalmasabb” módon vesznek részt a terrorkészültségben,
a kiemelt védelmet élvező épületek, intézmények, helyszínek biztosításakor nem mindig ugyanazokon a helyeken fognak posztolni és járőrözni.
Franciaországban idén hetedik alkalommal támadtak rá a terrofenyegettség miatt az utcán szolgálatot teljesítő katonákra. Legutóbb augusztus 9-én kocsival hajtott egy férfi hat járőröző katona közé a Párizshoz közeli Levallois-Perret-ben.
2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán.
A NOB limai ülésén a már nyáron eldőlt forgatókönyvet hagyta jóvá: a július végi megállapodás alapján a 2024-es játékokért csak Párizs, a négy évvel későbbi olimpiáért pedig Los Angeles maradt versenyben.
A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy
jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást.
Ezt a jelenlévők egyhangú döntéssel fogadták el.
A pályázat eredetileg – ahogy korábban is szinte mindig – a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután a jelentkezők közül
menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett,
így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda. Erről a NOB július 11-én döntött.
Az egyezség része, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. Ebből Los Angeles többek között utánpótlásprogramot működtet. Párizs 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.
A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.
Párizs 1900-ban és 1924-ben, míg Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát.
Elter Violetta 19 éves modell, de már New Yorkban, Párizsban, Milánóban, Isztambulban, Szingapúrban, Londonban egyaránt dolgozott. 14 éves volt, amikor Siófokon sétálgatott, és megszólította egy ügynök. Azt mondja általában nem szokták szeretni, ha egy lány túlságosan szexuális, mert akkor elvonja a figyelmet a ruháról.
– Véletlenül vagy szántszándékkal lettél manöken?
– Tizennégy évesen Siófokon sétálgattam az utcán, és leszólított egy ügynök.
– És mit mondott?
– Megkérdezte, hogy van-e kedvem modellkedni, én pedig természetesen nagyon fellelkesedtem az ajánlattól, és igent mondtam.
– Minek alapján szúrhatott ki téged?
– Tizennégy évesen is már magas voltam, és nem voltak problémák a méreteimmel. A stílusom még nem olyan volt, mint ma, nyilván látszott, hogy még inkább gyerek vagyok, de ez sok esetben nem szokott probléma lenni.
– Milyen méretekre van szükség, muszáj nagyon vékonynak lenni?
– Vannak szabályok, a csípő nem lehet több kilencven, a derék hatvan centinél. Az ügynökségek általában hetente lemérik a lányokat.
– Mi történik, ha valaki néhány centivel túllépi az előírt méreteket?
– Hát akkor ugye megy az ejnye-bejnye az ügynökségen, hogy tessék szépen fogyni vagy éppen hízni, mert nem feltétlenül igaz, hogy a modelleknek minél vékonyabbaknak kell lenniük. Nekem inkább mindig egy picit fel kellett szednem, mert ma már nem tolerálják a túlságosan vékony lányokat, mert azt gondolják, hogy betegek.
– Te nem vagy túlságosan vékony?
– Én nem vagyok beteg, tehát ez valószínűleg genetika. És az egészséges életmódban hiszek, próbálok sportolni, odafigyelni az étkezésre.
– Salátát eszel natúr sült csirkével?
– Abban hiszek, hogy mindenből kell enni, mértékkel.
– Pörkölt is lehet nokedlivel?
– Jöhet.
– És meg is eszed?
– Én tényleg megeszem. Jó, nem mindennap, de abban hiszek, hogy változatosan kell étkezni.
– Hogyan kezdtél hozzá a szakmához?
– Végül nem ahhoz mentem, aki Siófokon leszólított, ő egyébként nő volt. Felhívtam a nagybátyámat, aki modell, és sok itthoni divatszakmabelit ismert. Az ő egyik barátja ajánlotta Kajdi Csabát, aki nekem a mostani ügynököm. Hozzá mentem el egy válogatásra, hogy felvesz-e az ügynökség. Velük vagyok már öt éve.
– Mi történik egy ilyen válogatáson?
– Először is megkérdezik, hogy beszélek-e angolul, mert, ha elkezd egy lány utazni, az elengedhetetlen.
– Gondolom, először inkább csak megnéznek…
– Igen, először megnéznek. Le kell szedni a sminket, megnézik, hogy az arcunk összességében milyen, fürdőruhában megnézik az alakunkat is, meg a járásunkat. Kérdeznek pár dolgot.
– Te akkor már tudtál angolul?
– Nem igazán. Szerintem az angol nagyon rá tud ragadni az emberre, főleg akkor, ha utazik.
– Szabályos arcra van szükség?
– Nem. Vannak azok a lányok, akiket a kifutókon látunk, magasak, vékonyak, náluk nagyon szigorúan veszik a megadott méreteket.
– A mellméret számít?
– Az nem szokott annyira számítani, mint a csípőméret és a magasság, de a kifutóra hátrány, ha valakinek túl nagy melle van.
– Mert akkor inkább azt nézik, mint a ruhát?
– Igen.
– Milyenek a másik típusú modellek?
– Ők azok, akiket inkább reklámfilmekben látunk, ők a klasszikusabb szépségek, rajtuk lehet pár kiló felesleg.
– Nem csak szép, fiatal nők vesznek ruhát. Nem lennének jobbak az olyan divatbemutatók, amelyeken középkorúak, idősek, kövérek, alacsonyak, netán még csúnyák is fellépnek? Hiszen nekik is megfelelő ruhákat kell maguknak találniuk. Többször láttam már olyan divatszínházat, aminek a produkciójában táncoltak, énekeltek is a manökenek. Ez számomra sokkal élvezetesebb volt, mint amikor csak flangálnak a kifutón.
– Sajnos nem én döntöm el, kit szerepeltetek a bemutatón.
– Na, de, ha például egy mély kivágású ruhát kell bemutatni, az valószínűleg a legjobban éppen egy nagy mellű nőnek áll.
– A bemutatók rendezői szerint pedig a ruhák általában jobban mutatnak a magas, vékony lányokon.
– Egy hatvanöt éves nőnek nem akarnak eladni semmit? Miért nem jöhet ki egy ilyen korú hölgy a kifutóra?
– Én már hallottam ilyenről. Például Carmen Dell’ Orefice már elmúlt nyolcvan éves, és még mindig dolgozik a szakmában. Hiszen másmilyen embereknek adják el a ruhát, mint amilyenek megjelennek a kifutón. És ez többekben rossz érzést kelthet, hogy de basszus, én nem így nézek ki. Párizsban például be kellett vezetni azt a szabályt, hogy nem szabad kórosan sovány modelleket vonultatni a kifutón, mert eltorzítja, főleg a fiatal lányok testképét. Mindenáron olyanok akarnak majd lenni, mint ezek a manökenek.
– Próbababa vagy, vagy lehetsz egyéniség, akár erotikus is a kifutón?
– Főleg az elmúlt két évben elkezdték keresni az egyéniségeket, egyre több karakteresebb lány van, akár kopaszok vagy tetováltak. Cara Delevingne például divatba hozta a vastag szemöldököt, és nagyon laza, vicces személyisége van, ami miatt híres lett.
– Nálad hogy van ez?
– Én a visszafogottabb kategória vagyok, nem szeretem azt, ami túlzás. Szeretem az egyszerűséget.
– Akkor általában ilyen ruhákat is mutatsz be?
– Ez változó. Azért is kedvelem ezt a szakmát, mert azt érzem, hogy minden egyes fotózáson kicsit más karakterbe bújok bele.
– Részt vettél már olyan divatbemutatókon, amelyeken énekelni és táncolni is kellett?
– Még nem volt ilyen jellegű munkám.
– És szeretnéd, hogy legyen?
– Igen, igen. Szívesen kipróbálnám. Vannak például olyan reklámok, amikbe keresnek olyan lányokat, akik tudnak gitározni vagy énekelni.
– Nem válaszoltál arra a kérdésre, hogy lehetsz-e a kifutón erotikus?
– Nem lehetek.
– A ruhára kell bevadulni, nem rád?
– Igen. Általában nem szokták szeretni, ha egy lány túlságosan szexuális, mert akkor elvonja a figyelmet.
– Ha bemutatsz egy felvágott miniszoknyát, akkor sem lehetsz szexi?
– Mielőtt elutazunk, dolgozni kezdünk, meg szokták nekünk mondani, hogyan kell kinézni, viselkedni, általában természetesnek kell maradni.
– Egy New Yorkban élő ügynök honnan tudja, hogy téged innen Budapestről hívni kell?
– Az ügynökségek megbízottai idejönnek Magyarországra. Kiválasztják azokat a lányokat, akikkel a jövőben szeretnének dolgozni. Megnéznek minket élőben, és megmutatjuk a modellkönyvünket, amiben a portfóliónk van. Ezek alapján hívnak minket. Én már dolgoztam New Yorkban, Párizsban, Milánóban, Isztambulban, Szingapúrban, Londonban, és most megyek Barcelonába.
– Van különbség a közönség között?
– Párizs a legelegánsabb, legelitebb hely, ahol valaha jártam. Az ottani ügynökség szigorú volt, nem éreztem azt a baromi nagy babusgatást, mint például Isztambulban. Ott van sofőrünk, elkísérnek mindenhová, Párizsban ilyen nincs. Ott mindig mindent magadnak kell intézni.
– Mit szeretnél később csinálni?
– A pszichológia érdekel. Szívesen lennék couch. De ez a jövő zenéje, egyelőre még jól megy a modellkedés.
Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.
Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.
Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!
Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.
Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogyBrüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.
Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország miniszterelnöke.
Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.
Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.
Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.
A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.
Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.
Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekébennemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …
Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.
A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.
A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –
az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.
Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.
A kilépés, ami nem is kilépés
Forrás: Flickr
Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.
Sok hűhó semmiért?
Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.
A Párizsi Megállapodás
A Párizsi Csúcs Forrás: Wikimedia
A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.
Magyar csatlakozás
Forrás: effortsharing
Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.
Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking) arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.
Los Angeles jelezte: csak 2028-ban akar olimpiát rendezni. Ezzel végképp szabaddá vált az út Párizs előtt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis korábban úgy döntött: mindkét város pályázatát elfogadja. Tehát a Tokiót követő két hely foglalt. Elvben Limában ősszel kellett volna a sorrendről dönteni, de Los Angeles polgármestere leegyszerűsítette a dolgot. Visszalépett a francia főváros javára. Amely élvezi a francia állam teljes támogatását is. A fiatal és dinamikus elnök, Emmanuel Macron személyesen lobbizott a párizsi olimpia mellett. Nem véletlenül: tisztában van vele, hogy Párizs idegenforgalmi presztízsét megtépázta a sok iszlamista merénylet. Olimpia mellett futball világbajnokságot is szeretne rendezni Franciaország. Annak ellenére, hogy Brazília, mely ezt utoljára megpróbálta, a pénzügyi csőd határára került.
Ezért a francia tervezők óvatosak: olcsó olimpiát szeretnének 2024-ben. 6,2 milliárd eurót szánnak az olimpiára. Ez jóval kevesebb mint a londoni olimpia ára- 15 milliárd euró 2012-ben. Persze a londoni olimpia sem így indult. A párizsi Le Figaro táblázatban mutatta be, hogy a müncheni olimpia óta a költségek kezdeti tervei köszönő viszonyban sincsenek a végső árral.
De akkor miből remélnek 10 milliárd eurós hasznot a párizsi tervezők? Mindenekelőtt a turizmusból. Franciaország továbbra is világelső a téren, de a koronája veszélyben hiszen a merényletek miatt megcsappant az érdeklődés. Párizsban abban bíznak: 2024 messze van. Addigra az iszlamista merényletek már csak rossz emléket jelentenek majd. Már persze, ha nem lesznek újabbak. Macron elnök optimista: ősszel feloldja a szükségállapotot, melyet a 2015-ös merényletek miatt rendeltek el Franciaországban. A tervezők abban bíznak, hogy az olimpiából a turizmusnak óriási bevétele lesz /1,4-3,5 milliárd euró/. A másik nagy nyertes az építőipar lehet : 1-1,8 milliárd euró. Franciaországban az infrastruktúra jórészt megvan, ezért kevesebb építkezést terveznek mint Londonban vagy Rio de Janeiróban.
Az olcsó olimpia arra is vonatkozik, hogy a jegyek ára sem emelkedik az egekbe.
Azt tervezik Párizsban, hogy az olimpia belépők fele 50 euróba kerül majd vagy ennél is olcsóbb lesz. A nézőtér telítettségét is óvatosan tervezik: 85%-ot az olimpiára és 75%-ot a paralimpiai versenyekre. Londonban az olimpiai jegyek 95%-a elfogyott! Macron elnök derűlátóan nyilatkozott és megígérte az olimpia állami támogatását. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista polgármestere távolról sem ennyire lelkes. Csendben arra hívta fel a figyelmet: kezdetben mindenütt nagy volt a lelkesedés az olimpiával kapcsolatban, de utána keserű szájízzel konstatálták, hogy a pénzügyi mérleg az bizony negatív …
Hivatalosan még nem jelentették be, de sajtóértesülés szerint megszületett a megállapodás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőivel, ennek értelmében Los Angeles rendezi a 2028-as olimpiát.
A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy a három fél – a két város és a NOB – megegyezzen, s ezt a megállapodást hagyhatja majd jóvá Limában a NOB tagsága.
A NOB történetében másodszor fordulhat elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.
A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda, viszont sikertelenül kandidált az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra.
Los Angeles 1932-ben és 1984-ben rendezett eddig ötkarikás játékokat.
Az Egyesült Államokban legutóbb – Atlantában – 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.
A 2024-es játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is jelentkezett, de mind a négy város visszalépett a pályázattól.
Izrael miniszterelnöke is azon a megemlékezésen vett részt a francia fővárosban, melyet a zsidóüldözés megkezdésének 75. évfordulója alkalmából rendeztek.
Most először fordult elő, hogy a megemlékezésre meghívót kapott Izrael miniszterelnöke is. Ez nagyon erős üzenet- hangsúlyozta Netanjahu, aki kiemelte: a civilizációk háborúja folyik jelenleg a világban a radikális iszlám ellen. Izrael ennek a harcnak az első vonalában áll- mondta Benjamin Netanjahu Párizsban.
Franciaország sohasem fogadja el az anticionizmust, mert ez az antiszemitizmus új formája – hangoztatta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A második világháború idején a francia hatóságok maximálisan együttműködtek a zsidók összegyűjtésében. Megvannak erről a dokumentumok – közölte Macron.
Ezzel a szélsőjobb vezérének, Marine Le Pennek válaszolt, aki a választási kampány idején azt állította: a francia állam nem bűnös, mert a zsidókat a nácik ölték meg. Az antiszemitizmus nem múlt el a nácik vereségével – hangsúlyozta Franciaország köztársasági elnöke. Beszédében utalt arra a gyilkosságra, amely tavaly történt Párizsban. Sarah Halimi asszonyt a szomszédja gyilkolta meg. A gyilkost elfogták és vizsgálat indult ellene. Azért ölte meg a szomszédját, mert zsidó volt? Ezt a tényállást nem tartotta súlyosbító körülménynek az ügyészség, pedig az antiszemitizmus minden bizonnyal a gyilkosság fő motívuma volt.
Benjamin Netanjahu európai körútja során Budapestre is ellátogat. Ő az első izraeli kormányfő, aki Magyarországra jön a rendszerváltás óta. A látogatást megelőzően Netanjahu utasította Izrael budapesti nagykövetét, hogy vonja vissza azt a bírálatát a magyar kormánnyal szemben, amely antiszemitának nevezte a Soros György elleni kampányt.
Izraelben lex Sorost készít elő a jobboldali kormánypárt. Netanjahu a demokratikusan megválasztott kormány politikájának aláásásával vádolja Soros György szervezeteit Izraelben.
Netnajahu ellen is folyik vizsgálat, mert a gyanú szerint, ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kedvezményeket kaptak a kormánytól.
Izrael legnagyobb telekommunikációs cége információkat kapott a kormánytól, melyeket aztán részvény manipulációkra használt fel. Ez az ügyészség gyanúja, és már őrizetbe vették a Bezeq nevű telekommunikációs cég fő tulajdonosát, vezérigazgatóját és a kommunikációs minisztérium főosztályvezetőjét.
Ez utóbbit, Slomo Filbert még attól is eltiltották, hogy számítógépet használjon a rendőrség engedélye nélkül. A kínos az egész ügyben az- írja a Haaretz című izraeli lap- hogy a vizsgált időszakban Netanjahu kormányfő irányította a kommunikációs minisztériumot is. Az érintettek pedig a bizalmi emberei voltak. Nagyon nem hiányzott ez a vizsgálat Netanjahu miniszterelnöknek, akinek több kínos korrupciós ügyére derített fényt az izraeli sajtó.
Például arra, hogy megállapodott a Yedioth Ahronot című újság tulajdonosával, hogy ha a lap felhagy Netanjahu bírálatával, akkor a kormányfő rákényszeríti fő piaci vetélytársát az újság példányszámának csökkentésére. Ezen kívül vizsgálat folyik Netanjahu ellen amiatt is, hogy ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kaptak valamit a kormánytól.
Egy negyedik ügyben még nincs vizsgálat, de mindenképp lesz – ezt jósolja Izrael egykori hadügyminisztere. Moshe Ya’alon a CNN hírtelevíziónak mondta el a véleményét a német tengeralattjáró üzlettel kapcsolatban. 2015- ben amikor erről döntöttek, akkor a hadügyminiszter álláspontja az volt: Izraelnek nem kellenek a német tengeralattjárók. Netanjahu miniszterelnök felülbírálta miniszterét. A tengeralattjárókat megvették. Aztán kiderült: túlárazták őket. Már megvoltak az első letartóztatások Izraelben. A volt hadügyminiszter szerint a kormányfő a fő felelős. Őt is ki kell vizsgálni! Netanjahu természetesen cáfol, de nem épp erős pozícióból indul európai körútjára.
Párizsban az a gond, hogy a merényletek idején felszólította a Franciaországban élő zsidókat: vándoroljanak ki Izraelbe! Ezt nagyon rossz néven vette a francia kormány, mely sietett közölni: képes megvédeni Európa legnagyobb zsidó közösségét.
A másik kínos európai helyszín Budapest, ahol 30 éve nem járt izraeli miniszterelnök. Netanjahu a Soros ügyben súlyosan kompromittálta Izraelt, mert az antiszemiták oldalára állt- írta vezércikkében a Haaretz. A szélsőséges nacionalisták mindig megtalálják a közös hangot az antiszemitákkal- fűzte hozzá az ellenzéki lap. Izraelben a baloldal azt kérte Netanjahutól: addig ne látogasson el Magyarországra amíg a magyar miniszterelnök nem vonja vissza Horthy Miklós pozitív értékelésével kapcsolatos szavait. Netanjahu ehelyett Izrael nagykövetét utasította: vonja vissza azt a kijelentését, hogy a Soros György elleni kampány antiszemita lenne. Izraelben lex Sorost készít elő a Likud egyik fiatal radikális képviselője.
Vagyis vannak közös pontok Izrael miniszterelnöke és Orbán Viktor között a jövő keddi csúcstalálkozón.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
– Szabályos arcra van szükség?
