Kezdőlap Címkék Paks 2

Címke: Paks 2

Oroszországnak fontos a paksi bővítés

Oroszországot nem érdekli, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben az európai értékeket, csak az, hogy a magyar kormány pozitívan áll az orosz vezetéshez – ezt mondta a FüHü-nek Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának osztályvezetője Varsóban. Szerinte Oroszország számára minden nukleáris szerződés fontos, így a paksi bővítés is.

Szergej Utkin

Oroszországban barátként tekintenek Magyarországra, vagy inkább egy olyan eszközre, amelyen keresztül érvényesíthetik az érdekeiket?

A legtöbb ember nem foglalkozik Magyarországgal. Ha viszont a politikai elitről beszélünk, főleg azokról, akik a külpolitikát alakítják, akkor azt lehet mondani, hogy ők minden lehetséges partnert fontosnak tekintenek. Ennek lehetnek történelmi-kulturális okai, vagy épp az, hogy az adott ország mennyire fontos szereplő a világpolitikában.

Magyarország esetében az játszik szerepet, hogy az Európai Unió tagja.

Én nem mondanám azt rá, hogy eszköz, ez túlzott egyszerűsítés lenne. Fontos, hogy uniós tagállamként részt vesz az uniós döntéshozatalban. Önmagában Brüsszellel nem lehet tárgyalni, a tagállamokat is figyelembe kell venni, és hát valahol természetes, hogy Oroszországnak az az érdeke, hogy olyan tagállamokkal keresse a kapcsolatokat, amelyeknek a vezetői ehhez pozitívan állnak. Ez nem mindegyik tagállamról mondható el.

Magyarországgal kapcsolatban lehet tudni, hogy a vezetői pozitívan állnak Oroszországhoz,

pragmatikus a kapcsolat. Az orosz kormányt meg nem érdekli, hogy Magyarországnak milyen vitái vannak az Európai Unióval, hogy mennyire tartja a magyar kormány tiszteletben az európai értékeket. Neki az a fontos, hogy stabil legyen az ország vezetése, és olyan, amelyik kész a közös munkára.

Hogy jelenik meg Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin ilyen sokszor látogat Budapestre?

Leginkább az olyan dolgok jelennek meg Magyarországról, hogy vitáik vannak az Európai Unióval,

általában úgy, hogy Magyarországnak saját értelmezése van arról, ahogy a dolgok működnek. De ez a legtöbb ember számára már túl bonyolult.

Az biztos, hogy, különösen a szovjet idők óta, sokan tudnak Magyarországról, tudják, hogy hol van, hogy Budapest egy szép város, érdemes meglátogatni. Talán még azt is tudják, hogy híres a mezőgazdasága, főleg a bor miatt. És azt, hogy egy baráti ország, ami sok lehetőséget kínál.

Magyarországot egyébként az ukrajnai válsággal kapcsolatban is sokat emlegetik, főleg az ottani magyar kisebbségek miatt. Részletes beszámolók voltak arról is, hogy Magyarország Romániával együtt tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen.

Az olyan szerződések, mint például a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, mennyire fontosak Oroszországnak? Gazdasági jelentőségük van-e, vagy inkább politikai?

Minden nukleáris létesítmény nagyon fontos, legalább technológiai szempontból. Arról állandó viták vannak, hogy ezek mit jelentenek a gazdaságnak. Ez az egyik olyan terület, ahol Oroszországban valóban megvan a high-tech know-how, és akárhányszor sikerül ezzel kapcsolatos projekteket indítani, az azt is bizonyítja, hogy ez mennyire fontos az országnak.

Ugyanakkor a közepes méretű országokkal kötött szerződések csak bilaterális szinten fontosak,

globális jelentőségük nincs.

Valóban az Oroszország célja, hogy megossza és ezzel gyengítse az Európai Uniót?

Ehhez az Európai Unió működési elve is hozzájárul. Az Unió ugye szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek tényleg nagyon sok kárt okoznak. Konszenzussal született a döntés, de Oroszországnak megvan az a lehetősége, hogy egyenként tárgyaljon a tagállamokkal, és esetleg meggyőzze őket.

Szergej Utkin

A hivatalos álláspont az, hogy Oroszország egy erős Európai Unióban érdekelt, amelyik hajlandó együttműködni Oroszországgal. Én azt gondolom, hogy

jelen pillanatban ez leginkább egy vágyálom.

Amíg a szankciókat nem törlik el, az EU nem számíthat Oroszország támogatására, és ha az orosz kormány lát egy lehetőséget, hogy tegyen valamit ellenük, akkor azt ki fogja használni.

Ide tartozik a különböző, elsősorban szélsőjobboldali pártok támogatása is. Ebben az esetben pragmatikusnak lehet nevezni az orosz kormány hozzáállását, mert amúgy ezek nem olyan pártok, amelyek értékrendjét normális esetben támogatná. De csak ezek hajlandóak érdemben szóba állni Oroszországgal.

A kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Vannak többen az oroszországi politikai gondolkodók közül, akik

élesen kritizálják ezt a gyakorlatot,

mondván, hogy ez semennyire nem viszi előre az orosz érdekek érvényesítését. Hiszen az EU azt látja így, hogy Oroszország megbízhatatlan, nem lehet vele együtt dolgozni, és szükség van arra, hogy nyomás alatt tartsák.

Megszólal a Putyin miatt lemondott professzor

1

Mindegy az ok, abszurd az egész – mondta a fuhu.hu-nak Vajda Mihály, aki lemondott a Debreceni Egyetemen viselt professor emeritusi címéről. A filozófus a Vlagyimir Putyinnak adományozott tiszteletbeli díszpolgári cím miatt tiltakozott.

A Széchenyi-díjas magyar filozófus azért mondott le, mert az egyetem – a szenátus elsöprő többségének a szavazatával – díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyin orosz miniszerelnöknek, amit azzal indokoltak, hogy „mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A döntés után nagy tiltakozási hullám kezdődött, részben a diákok, részben pedig a tanárok részéről. Ez utóbbi sorba tartozott, hogy elhatárolódott a kitüntetéstől az egyetem alkotmányjogi tanszéke.

Vajda Mihály mostani bejelentésekor azt írta: hogy

„Nem szeretnék semmilyen kapcsolatot tartani olyan intézménnyel, amelynek díszpolgára Vlagyimir Putyin.”

Vajda Mihály a fuhu.hu-nak elmondta, külföldön volt, csak most értesült a történtekről, ezért ennyi idő elteltével választotta a tiltakozásnak eme módját. Putyin címének indokolásáról azt mondta, hogy az mindegy, abszurd az egész kitüntetés. A tudományokhoz nincs köze ennek, bár, hallotta, sokaknak nem tetszett a Debreceni Egyetemen sem – mondta. „Öreg vagyok, rég nem járok oda” – fogalmazott végül a filozófiai tanszék egykori vezetője.

Vajda Mihály életútja

Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója.Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, ezeket elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.

 

 

Tiltakozások kísérik Putyin látogatását

0

Hétfőn érkezik Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök, látogatásának az apropóját a hétfőn kezdődő cselgáncs-világbajnokság adja, de – természetesen – találkozik Orbán Viktor kormányfővel, s a programjában szerepel egy debreceni villámlátogatás is, a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatják. Nagy a tiltakozás.

A Putyin-Orbán találkozót munkamegbeszélésként jelentették be, az orosz elnökkel tart több miniszter is, köztük a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke is, ezért plenáris munkamegbeszélést is tartanak a két kormány tagjai.

Tiltakozások a díszdoktori cím miatt

Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem – számolt be róla korábban a FÜHÜ. Kitüntetését azzal indokolták, hogy

„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről. Nem árulunk el titkot, hogy nagyon felháborodtak. Részletesen itt olvashatják a kemény szavakat.

 

Megmozdulások Budapesten

Ha Putyin-látogatás, akkor az nem múlhat elő tiltakozások nélkül. Ezúttal nem csak az Együtt hívta kifütyülős tiltakozásra a budapestieket arra az útvonalra, ahol az orosz konvoj mozgása  várható. A korábbi hasonló akcióval ellentétben ráadásul ezúttal már nem csak egy helyszínen lesz a megmozdulás, Putyin útvonalán végig mozognak és sípolnak majd.

 „Putyin országa nem Magyarország, és Putyin ma már gyakrabban jár ide, mint Brezsnyev járt Kádárhoz.

Orbán, úgy tűnik, hogy már sokkal elkötelezettebb neki, mint Kádár volt Brezsnyevnek” – mondta Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook felhívásában.

Tiltakozásra készül az LMP is: a Kossuth térre jelentett be tüntetést hétfőn estére. Mint a legnagyobb közösségi portálon is fellelhető felhívásukban emlékeztetnek rá: Putyin idén már másodszor látogatja meg Orbán Viktort Magyarországon. Nem véletlenül: Paks2-ről, az orosz hitelről és az ország kiárusításáról tárgyalnak.

„Orbánnak pénz kell, Putyin hódítani akar.”

Szabadtéri mozizást tartanak a Parlament előtt, egy animációs filmet mutatnak Putyin munkásságáról és dokumentumfilmeket a paksi beruházás veszélyeiről.

A Momentum Európamenetet hirdetett  – az első ilyet a sorban -, amelyre világnézettől függetlenül várnak mindenkit, aki tiltakozik a Putyin Oroszországa felé való közeleennek keretében este a Citadellára terveznek fáklyás felvonulást, s ott, a Szabadság szobornál tartanak performanszot, illetve hangzanak el beszédek.

Ismét káosz lehet Budapesten

Habár Vlagyimir Putyint majd csak hétfőre várják Budapestre, már vasárnap is érezhető volt a látogatás kellemetlen előszele, útlezárások és egyéb forgalmi korlátozások miatt. Hétfn ez majd csak fokozódni fog.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) által közétett közlemény részletesen és térképpel is illusztrálva tudatja, pontosan hol kell számítani lezárásokra és korlátozásokra hétfőn.

 

 

Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK