Az orosz elnök egykori fő ellenfele, aki emiatt 2003 és 2013 között börtönben volt, a kémügyben nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak. Mihail Hodorkovszkij, aki egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, jelenleg külföldön szervezi az ellenállást Putyin rendszerével szemben. Vlagyimir Putyin pedig újraválasztását készíti elő. Miközben a nyugati világ egyre-másra jelent be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.
„Én nem érzem magam különösebben fenyegetve, mert sohasem voltam a titkosszolgálat tagja. Így nem szerepelhetek az árulók listáján. Régebben Putyin személyesen adta ki az utasítást az árulók likvidálására, de most nem tudom, hogy mi a helyzet. Mindenesetre jellemző Putyin gondolkodására, hogy amikor meggyilkolták az ellenzéki újságírónőt, Anna Politkovszkaját, akkor ezt mondta: több gondot okozott holtan, mint életében!”
Mihail Hodorkovszkij hangsúlyozta, hogy Oroszországtól mindenki tarthat hiszen Moszkva atomhatalom. Putyin racionálisan dönt és nyilván nem vet be atomfegyvert, de biológiai fegyvereket felhasználhat. Szíriában több vegyi támadás is volt, és ebben az országban az oroszok igen jelentős szerepet játszanak.
Moszkvában közben arról ír a sajtó, hogy Mike Pompeo, az új külügyminiszter sokkal inkább ellenséges Oroszországgal szemben mint Rex Tillerson volt. Putyin korábban személyesen tüntette ki Tillersont, aki a legnagyobb amerikai olaj tröszt vezéreként sokat tett az amerikai-orosz együttműködés érdekében az olajiparban. Mike Pompeo, aki eddig a CIA-t vezette, ahhoz a republikánus gárdához tartozik, amely határozottan szemben áll Oroszországgal. Ezzel is magyarázzák az újabb washingtoni szankciókat, melyekkel a Nagy Britanniában megtámadott orosz ex ezredes miatt sújtották Oroszországot. Moszkvában végképp elveszítették a reményt, hogy Trump enyhülést hozhat az amerikai-orosz kapcsolatokban, pedig 2016-ban őt támogatták Hillary Clintonnal szemben az elnökválasztáson.
Nem az ellenfelektől kell félnie, hiszen csak olyan jelöltek indulhatnak, akiket a Kreml jóváhagyott: volt közöttük, aki személyesen Putyinnal egyeztetett erről. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó orosz szakértők szerint ugyanakkor az a félelme valós lehet, hogy most vasárnap a korábbiaknál jóval alacsonyabb lesz a részvételi arány.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov
Szimbolikus napon, március 18-án tartják az elnökválasztást Oroszországban: négy éve ugyanezen a napon csatolták el hivatalosan is a Krím-félszigetet Ukrajnától. Az elnökválasztás közvetlen, ha egy jelölt már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint felét, akkor nem is tartanak második fordulót. És
erre minden esélye meg is van Vlagyimir Putyinnak,
a Sztálin óta leghosszabb ideje hivatalban lévő orosz vezetőnek. 18 éve gyakorlatilag megszakítás nélkül ő áll az ország élén – igaz, négy évig nem elnök, hanem miniszterelnök volt, két ciklus után ugyanis egyet ki kellett hagynia.
a mostani elnökválasztás lehet az egyik legbizarrabb az orosz történelemben.
Még úgy is, hogy eddig nem tett senki olyan, legalábbis szokatlannak nevezhető kijelentést, mint 2004-ben az egyik „ellenzéki” jelölt, Szergej Mironov, aki arról beszélt akkor, hogy ő maga is Putyinra szavaz. Az elvileg Putyin ellen induló jelöltek közül többen most is konzultáltak a kormánnyal, mielőtt elindultak, gyakorlatilag engedélyt kérve erre. Az ellenzék legfontosabb politikusát, Alekszej Navalnijt pedig egyszerűen eltiltották az indulástól. Ő erről a CNN-nek azt mondta: Putyin fél a valódi versenytől.
Nincsenek valódi ellenfelei. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
A választáson végül nyolc jelöltre lehet szavazni: a függetlenként induló Putyin mellett Szergej Baburinra (Oroszországi Össznépi Szövetség), Borisz Tyitovra (Növekedés Pártja), a sztálinista Makszim Szurajkinra (Oroszország Kommunistái), vagy a liberális Jabloko jelöltjére, a Szovjetunió felbomlása utáni gazdasági reformok egyik atyjára, Grigorij Javlinszkijra.
Csak három olyan jelölt van, akiről érdemes hosszabban beszélni:
a Liberális Demokraták liberálisnak és demokratának sem nevezhető, sokkal inkább populista és nacionalista vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij; Putyin egykori mentorának lánya, a sokszor csak orosz Paris Hiltonnak nevezett tévés celeb, Kszenyija Szobcsak; valamint Pavel Grugyinyin iparmágnás, akit, kicsit furcsa módon, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja jelölt.
Valójában, ahogy Alekszander Smelev orosz politikai elemző a Független Hírügynökségnek elmondta:
mindegyik jelölt Kreml-pártinak számít,
mert valódi ellenzéki jelöltek nem indulhatnak.
Az orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint Putyin a szavazatok 69-73 százalékára számíthat. Grugyinyin a második legnépszerűbb, mindössze 10-14 százalékkal, Zsirinovszkij pedig a harmadik, 8-12 százalékkal. Inna Melnyikovszka, a CEU politikatudományi tanszékének tanára a Független Hírügynökségnek azt mondta: a felmérések valódiságát ugyan meg lehet kérdőjelezni, de neki sincs kétsége afelől, hogy Putyin fogja nyerni a választást. Egyik jelölt sem jelent rá veszélyt.
A kommunista iparmágnás
Az 57 éves „kapitalista kommunista”, Pavel Grugyinyin 1995-ben privatizált egy eperültetvényt, a Lenin szovhozt, amit virágzó gazdasággá fejlesztett. Az ott dolgozók az átlagnál magasabb fizetést és szociális juttatásokat kapnak. Rendszeresen bírálja a korrupt orosz elitet, politikai pályája viszont
kapcsolódik Putyin pártjához:
2001-ben, a megalapítás évében csatlakozott az Egységes Oroszországhoz. Idén némileg váratlanul lett a kommunisták jelöltje, akik korábban a most már lassan 74 éves Gennagyij Zjuganovot indították az elnökválasztáson.
Pavel Grugyinyin és Gennagyij Zjuganov Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Alekszander Smelev szerint Grugyinin ismeretlen jelöltnek számított, mégis egyre népszerűbb lett. Annyira, hogy két hete több internetes szavazáson is alaposan elverte Putyint. Szerinte
ezért kezdett az állami média lejáratókampányt ellene.
Többek között azzal vádolják, hogy egyik fiának van egy 200 ezer eurót érő ingatlana a lett fővárosban, Rigában, a másik fiának pedig egy 800 ezer eurós háza egy spanyol üdülővárosban. Az állami hírügynökség szerint egymillió dollárt tart svájci bankszámlákon, holott korábban azt mondta, hogy minden ilyen számláját megszüntette.
Grugyinyin tagadta a vádakat, ennek ellenére, ahogy Smelev a FüHü-nek elmondta: minden óriásplakátjára kitesznek egy vörös matricát az „elhallgatta a svájci bankszámláit” felirattal.
Inna Melnyikovszka szerint egyébként az ilyen támadások nem feltétlenül azért vannak, mert veszélyes tartják Grugyinyint. Szerinte ezek oka csak az, hogy úgy tűnjön, valódi vita, valódi kampány zajlik, és komoly jelöltek küzdenek egymás ellen.
Vlagyimir Zsirinovszkij természetesen most is elindul, ahogy az előző öt elnökválasztás mindegyikén. A nacionalista, populista politikust a BBC az előző elnökválasztás előtt az orosz politika showmanjének nevezte, és idén is hozta a formáját. A Moscow Times tudósítása szerint az egyik tévévitán (amelyre Putyin persze nem ment el)
azt ígérte, hogy a legbrutálisabb diktatúrát vezeti be,
mert egy demokráciában lehetetlen megbüntetni az oligarchákat.
Bár Zsirinovszkij rendszeresen támadja az orosz kormányt, valójában azonban lojális a Kremlhez.
Az orosz Paris Hilton
Az egyik legtöbben azonban arról a jelöltről beszélnek, aki a szavazatok 2-3 százalékára számíthat csak: Kszenyija Szobcsakról. Ő igazi celeb Oroszországban, ő volt például a Ház 2 realityshow (egyfajta Big Brother) műsorvezetője, de
volt saját valóságshow-ja is,
amelynek címét nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy „Egy szőke nő nagyszerű élete”, és adott már ki könyvet „Hogyan menj hozzá egy milliomoshoz” címmel.
Kszenyija Szobcsak Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
De a politikától sem áll messze, már csak a családja miatt sem. Kszenyija ugyanis Anatolij Szobcsaknak, Szentpétervár első választott polgármesterének a lánya, anyja pedig felsőházi képviselő.
Apja volt Putyin főnöke és mentora.
Anatolij Szobcsak 2000-ben halt meg, a temetésén Putyin is részt vett – ez volt talán az egyetlen alkalom, amikor nyilvánosan elérzékenyült.
Kszenyija Szobcsak tévés karrierje mellett politológiát végzett, 2011-12-ben pedig aktívan részt vett a kormányellenes tüntetéseken, majd beválasztották az Ellenzéki Koordinációs Tanácsba is, amelynek rajta kívül tagja volt például Navalnij vagy az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcov is. Azóta politikai beszélgetős műsorokat vezetett, de egy divatlapnak is a főszerkesztője.
Inna Melnyikovszka azt mondta a FüHünek: Szobcsak ismertsége 95 százalékos Oroszországban, vagyis szinte mindenki tudja, hogy ki ő. Ugyanakkor inkább celebként kezelik, és nem politikusként vagy újságíróként.
Miután bejelentette indulását, a CNN-nek azt mondta:
„Oroszországban sajnos van egy vicc, miszerint nem választhatod meg a szüleidet, nem választhatod meg a nemedet és nem választhatod meg az elnöködet.”
Szerinte a Krímet vissza kell adni Ukrajnának, és elnézést kért az amerikaiaktól, amiért beavatkoztak a választásba. Az ellenzék jelöltjeként pozicionálja magát, és arról is beszélt, hogy ha Navalnij mégis indulhat, akkor ő visszalép.
Sokan mégis a Kreml jelöltjének tartják. Maga Navalnij is azt mondta, hogy Szobcsak olyan, mint a liberálisok karikatúrája. Ráadásul nem sokkal azelőtt, hogy bejelentette indulását, a Vedomosztyi című lap pont arról írt, hogy a Kreml nagyban keres egy nőt, aki elindulna a választáson, és már akkor megemlítették őt, mint lehetséges jelöltet. Szobcsak
nem is tagadja, hogy beszélt Putyinnal az indulásáról,
aki állítása szerint nem tűnt elégedettnek.
Alekszander Smelev a Független Hírügynökségnek azt mondta: Kszenyija Szobcsak nagyon ambiciózus, de szerinte nem kérdés, hogy a kampányban minden lépését egyeztetik az elnök környezetével. Szerinte azért őt indították el, mert
rajta keresztül akarják megmutatni, hogy a demokratikus, liberális ellenzék népszerűtlen,
mivel Szobcsak biztosan nem számíthat sok szavazatra.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Inna Melnyikovszka viszont nem gondolja, hogy Szobcsak ilyen egyértelműen a Kreml jelöltje lenne, viszont azt is fontosnak tartja, hogy nemcsak indulni engedték, hanem még az állami médiába is beengedték, ahol Putyinnak kellemetlen témákról is beszélhetett. Szerinte az ő indulása arra jó, hogy legitimálja a választást. Úgy látja, hogy kölcsönösen előnyös az indulása a Kremlnek és neki is, mert számára úgy tűnik, hogy
Kszenyija Szobcsaknak komoly, hosszú távú tervei vannak,
és valószínűleg már most a következő választásra gondol. Erre utalhat az is, hogy már egy új párt megalakulását is bejelentette.
Mindenesetre hozzá kapcsolódik a kampány egyik legemlékezetesebb mozzanata. Az első tévévitán (amelyen Putyint leszámítva minden jelölt ott volt) Zsirinovszkij összeveszett Baburinnal, Szobcsak megpróbálta őket nyugalomra inteni, mire Zsirinovszkij lehülyézte és azt mondta:
„Nem kellene az utcáról bazári csajokat felhozni ide. Mocskos ez az egész. Olyan, mint a Ház 2, ahol kicsapongás volt. Fogja már be!”
Szobcsak erre azt mondta, hogy a valóságshow szereplői tisztességesebbek voltak, mint Zsirinovszkij. A szélsőjobboldali pártvezér erre őrültnek nevezte és felszólította, hogy tűnjön el, mire
Szobcsak leöntötte egy pohár vízzel.
Zsirinovszkij válaszul válogatott szidalmakat szórt rá, többek között le is kurvázta.
Mellesleg nem ez volt az első hasonló eset az orosz tévéviták során: 1995-ben épp Zsirinovszkij öntötte le egy pohár narancslével Borisz Nyemcovot.
Az utolsó tévéviták talán még durvábbra sikerültek: az egyiken a többiek folyamatosan belefojtották a szót Szobcsakba, és durván szidalmazták, Zsirinovszkij például azt követelte, hogy vigyék pszichiáterhez, vagy menjen vissza az óvodába. A moderátor sem avatkozott közbe, végül Szobcsak sírva ment ki a stúdióból. Egy másikon pedig Szurajkin meg akarta ütni a Grugyinyint helyettesítő Makszim Sevcsenkót, úgy kellett lefogni.
Hányan mennek el szavazni?
Az ellenfeleitől tehát Putyinnak nem kell tartania, egy dologtól azonban igen: a részvételi aránytól. Ahogy Andrej Kolesznyikov, a Moszkvai Carnegie Központ elemzője mondja,
„minden autokrata azt akarja, hogy szeressék”,
és Putyinnak ezt jelenti a magas választási részvétel is. És persze minél többen mennek el szavazni, annál legitimebbnek mutathatja uralmát.
Négy éve a választásra jogosultak 65 százaléka szavazott. Most a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint 74 százalékuk mondja azt, hogy biztosan, 9 százalék pedig azt, hogy feltehetően elmegy szavazni. Ugyanakkor a legnagyobb független intézet, a Levada még novemberben azt mérte, hogy 24 százalék menne biztosan, 34 valószínűleg szavazni. Csakhogy a Levada
azóta nem közölhetett választási felméréseket,
mivel még 2016-ban külföldi ügynöknek nyilvánították, annak a törvénynek alapján, amelyről a magyar civilellenes törvényt is másolták.
Inna Melnyikovszka szerint is kétségbe lehet vonni a VCIOM kutatását, mint mondta: ő megkérdőjelez mindent, ami állami cégtől jön. Szerinte Putyin legnagyobb félelme valóban az, hogy alacsony lesz a részvétel.
Csak a részvételi aránytól kell tartania. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij
A szavazási hajlandóságot több dolog is csökkentheti: egyre több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, Alekszej Navalnij bojkottot hirdetett, az általa szervezett tüntetéseken pedig több tízezren vettek részt, ami azt mutatta, hogy sokan támogatják. Alekszander Smelev szerint viszont nem is annyira ez befolyásolhatja a részvételt, mint inkább az, hogy
sokan feleslegesnek érzik, hogy szavazzanak egy olyan választáson, amely már előre eldőlt.
Éppen ezért a részvételt sokféle módon próbálják serkenteni. Kiszivárgott hírek szerint még az is felmerült, hogy iPhone-okat és iPadeket ajánlanak fel azoknak, akik a legjobb szelfit készítik a szavazódobozoknál. Olyan ismert emberek is kampányolnak, mint Alekszander Ovecskin jéghokisztár, vagy Szergej Karjakin sakkozó.
Emellett viszont keményebb eszközöket is bevetnek. Arról érkeztek ugyanis hírek, hogy egyetemistákat fenyegettek: kirúgják őket a kollégiumból, ha nem mennek el szavazni. Egy, az internetre is feltett hangfelvételen egy Ulan-Ude-i egyetem tanára azt is mondta a diákoknak: „ott állok majd egy listával a kezemben”, és ha kell, akkor
„egyes diákokat a nyakuknál fogva rángatok el szavazni”.
Inna Melnyikovszka pedig azt mondta: a magánvállalkozásokat is kapacitálják, hogy vegyék rá az alkalmazottjaikat a szavazásra.
Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev
A szavazás fontosságára emellett még egy sok vitát kiváltó homofób videóval is fel akarták hívni a figyelmet, ami szerint, ha nem Putyin nyer, akkor a családoknak meleg férfiakat kell befogadni. De olyan fotók is készültek, amelyeken félmeztelen modellek csábítják szavazásra a fiatal férfiakat.
Mindenesetre Alekszander Smelev szerint idén a szokásosnál alacsonyabb lesz a részvételi arány. Az elnöki hivatal viszont állítólag olyan utasítást adott, hogy a cél a 70X70 elérése – vagyis, hogy 70 százalékos legyen a részvételi arány és 70 százalék szavazzon Putyinra. Ezt Inna Melnyikovszka is megerősítette a Független Hírügynökségnek. Szerinte lehetséges, hogy a hivatalos adatok szerint el is érik majd ezt, hiszen a Kreml az egész választási folyamatot kontrollálja, a választási bizottságokkal együtt. Abban viszont nem biztos, hogy ezek a számok valódiak lesznek.
Az eddigi legsúlyosabb szankciókat lépteti életbe az Egyesült Államok Trump hivatalba lépése óta. Az orosz destabilizáló beavatkozások miatt 19 embert és öt szervezetet, köztük két titkosszolgálatot sújtanak.
A csütörtökön bejelentett szankciók érintik a szövetségi biztonsági szolgálatot és a GRU-t, a katonai hírszerzést. A 19 magánszemélyből 13 már rajta van az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész listáján.
A büntetéssel sújtottak egyike Jevgenyij Prigozsin üzletember, aki
szentpétervári trollgyárával avatkozott be a választásba.
A bejelentést tevő pénzügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy az elnökválasztás mellett az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva általános destabilizáló tettei vannak a kiváltó okok között. Az orosz akciók egyike a NotPetya nevű kibertámadás, amelyet az elnökválasztás idején indítottak.
A pénzügyminisztérium kilátásba helyezi, hogy az Egyesült Államok további büntetésekre készülnek orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen „destabilizáló tevékenységük miatt”. Washington pedig folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása, valamint a korrupció és emberi jogi visszaélések miatt.
Tegnap Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszország ellen, Szergej Szkripal megmérgezése miatt. Ezekről itt olvashat bővebben.
Emellett felfüggesztenek minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Ez a válasz arra, hogy az oroszok nem adtak hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérletre Szergej Szkripal, a brit hírszerzés volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.
Ahogy korábban írtuk, a mérgezésért a brit kormány hivatalosan is az oroszokat tette felelőssé. Theresa May miniszterelnök most jelentette be a válaszlépéseket, mivel, ahogy fogalmazott, az oroszok semmilyen magyarázatot nem voltak hajlandóak adni.
Ezért kitiltanak 23 orosz diplomatát, akiket
fedett hírszerzőként azonosítottak.
Egy hetet kapnak, hogy elhagyják az országot. 30 éve nem történt ilyen mértékű kiutasítás Nagy-Britanniában.
Emellett gondolkodnak azon, hogy új, kémellenes törvényt hozzanak, és
szigorúbban fogják ellenőrizni az országba belépő orosz állampolgárokat.
May azt is bejelentette, hogy minden, magas szintű találkozót elhalasztanak az oroszokkal, például visszavonták Szergej Lavrov külügyminiszter angliai meghívását. A nyári focivébén pedig egy miniszter sem vesz részt.
Emellett más intézkedések is várhatók, de ezekről egyelőre nem akart beszélni. Azt viszont
tragikusnak nevezte, ahogy Vlagyimir Putyin viselkedett.
Mint mondta, Nagy-Britannia nem maradt egyedül, a szövetségesei támogatják. Korábban valóban erről biztosította a brit kormányt az USA, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az oroszokat tette felelőssé a mérgezésért.
Theresa May parlamenti képviselőknek beszélt arról, hogy Szergej Szkripalt és lányát olyan, katonai célokra használt idegméreggel akarták megölni, amelyet Oroszországban fejlesztettek ki.
Theresa May (MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe)
A brit hírszerzés, az MI6 volt ügynökét, Szergej Szkripalt és lányát, Juliját a múlt héten, Salisbury városában mérgezték meg. Theresa May most azt mondta:
nagyon valószínű, hogy az oroszok állnak a támadás mögött.
Theresa May szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége jó eséllyel ma is megvan.
A brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a „Novicsok” nevű hatóanyagcsoportba tartozik.
Ezért
berendelték az orosz nagykövetet,
hogy megmagyarázza: az orosz állam utasítására követték-e el a támadást, vagy elvesztették az ellenőrzést az ideggáz-készletük felett, lehetővé téve, hogy az mások kezére jusson. Azt is követelik, hogy Oroszország azonnal tárja fel a Novicsok-programot a vegyifegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezetnek.
Szakértők vizsgálják a mérgezés helyszínét. (MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Peter Brown)
A 66 éves egykori kém és 33 éves lánya egy bevásárlóközpont közelében lett rosszul, egy padon fekve, eszméletlen állapotban találták meg őket. Azóta
őket és egy rendőrt is az intenzív osztályon ápolják.
Szkripal korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, de közben tíz éven át az MI6-nek dolgozott. 2006-ban ezért börtönre ítélték, de egy kémcsere-programnak köszönhetően 2010-ben Angliába mehetett.
Boris Johnson külügyminiszter korábban
kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az oroszokat,
ha kiderül, hogy ők állnak a háttérben. Theresa May most azt mondta, ha nem adnak az oroszok elfogadható válaszokat, akkor azt úgy tekintik, mintha törvénysértő módon erőt alkalmaztak volna Nagy-Britannia területén.
Egy konzervatív képviselő egyenesen azt mondta: a mérgezés szinte háborús cselekménnyel ér fel.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „cirkuszi shownak” nevezte May bejelentését.
Vlagyimir Putyin a hétvégén azt mondta: az orosz állam nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba, de lehet, hogy orosz útlevéllel rendelkező zsidók igen.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Az orosz elnök az NBC-nek adott interjút, amelyben többek között azt mondta: a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert szerinte ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Azt mondta, nem is biztos, hogy oroszok voltak,
„lehet, hogy ukránok, tatárok vagy zsidók voltak, orosz útlevéllel.”
Nem véletlenül emelte ki Putyin a zsidók mellett a másik két csoportot: Ukrajnával Oroszország gyakorlatilag háborúban áll, az annektált Krím-félszigeten pedig jelentős tatár kisebbség él.
Amerikai zsidó szervezetek felháborodottan reagáltak Putyin szavaira. Az egyik szervezet szerint bizarr, hogy Putyin másokra mutogat, és
„klasszikus antiszemita sztereotípiákat éleszt fel, amelyek évszázadokon keresztül mérgezték az országát.”
Az oroszok beavatkozását vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész nem csak ellen emelt vádat, hanem 13 orosz állampolgárt és három orosz cég ellen is. És már azt is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.
A brit médiát a brit-orosz kettősügynök, Szergej Szkripal esete tartja lázban, akire Salisburyben, egy padon találtak rá eszméletlenül. A mellette megtalált másik áldozat Julia Szkripal, Szergej Szkripal lánya. A hatóságok még nem tudják, mivel mérgezhették meg őket, mindketten válságos állapotban vannak.
A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát a hétvégén mérgezhették meg Salisburyben. Vasárnap délután lettek rosszul egy bevásárlóközpont közelében, azóta az intenzív osztályon ápolják őket. Járókelők vették észre a padon eszméletlenül fekvő két embert, és ők hívták a mentőket. Az egyik szemtanú szerint Szkripal és lánya úgy néztek ki, mintha valami nagyon erős drogot vettek volna be.
A padot, amelynél rosszul lettek, elkerítették, és az egyik közeli éttermet is bezárták, de a bevásárlóközpont nyitva van, és a hatóságok szerint nem áll fenn a környéken a mérgezés veszélye. Azt egyelőre nem tudják, mi okozta a tüneteiket. A nyomozást a helyi rendőrségtől a terrorellenes egységek vették át. Jelenleg a környéken található biztonsági kamerák felvételeit elemzik, illetve megpróbálják beazonosítani a mérgező anyagot.
A volt kémen és a lányán kívül három embert kezeltek még kórházban, akik a helyszínen kapcsolatba kerültek velük: két rendőrt, illetve egy mentőst. A rendőröket, akik csak enyhébb mérgezésre utaló tüneteket produkáltak, már hazaengedték.
Az eset kapcsán egyből felmerült Alexander Litvinyenko ügye, aki szintén brit-orosz kettősügynök volt, és 2006-ban mérgeztek meg. Litvinyenko hetekig haldoklott a mérgezés után, szervezetében polóniumot találtak.
Szergej Szkripal korábban az orosz hírszerzés ezredese volt.
2006-ban Oroszországban börtönre ítélték, miután az MI6-nek orosz ügynökök identitását fedte fel.
Tíz éven át dolgozott a brit hírszerzésnek, ezalatt az idő alatt Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait buktatta le.
2010-ben, feleségével együtt menedéket kapott Nagy-Britanniában egy kémcsereprogramnak köszönhetően. A Guardian úgy tudja, hogy új személyazonosságot, házat és életjáradékot kapott a brit kormánytól. Ehhez képest a háza, amely nem messze található attól a helytől, ahol rosszul lett, a saját nevére volt regisztrálva.
Szkripal felesége 2012-ben, 59 éves korában halt meg, nemrég pedig a 43 éves fia is elhunyt egy szentpétervári látogatáskor – írja a BBC. Julia Szkripal Oroszországban él, látógatóban volt apjánál Nagy-Britanniában, mikor megmérgezték.
Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni parlamentben kedden arról beszélt, hogy kemény válaszra számíthat Oroszország, ha kiderül, hogy közük volt az esethez. Az orosz elnöki szóvivő újságíróknak arról beszélt, hogy a Kremlnek nincs információja arról, mi állhat az ügy hátterében.
Két szélsőséges, populista párt ünnepelhet az olasz választások után: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Mindkét párt erősen oroszbarát, az egyik terjeszti is az orosz propagandát, a másiknak intézményesített a kapcsolata az orosz kormánypárttal. Silvio Berlusconi pártja és az eddig kormányzó balközép is vereséget szenvedett. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy ki tud majd kormányt alakítani.
Minden megváltozik – ezzel a címlappal jelent meg hétfőn az Il Fatto Quotidiano olasz napilap. A választáson ugyanis egyértelműen visszaszorultak a hagyományos pártok, és a populisták kerültek előtérbe: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga (korábbi nevén: Északi Liga)
együtt a szavazatok felét szerezték meg.
Több párt is szövetségben, de külön listán indult. Elvileg a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot, körülbelül 36 százalékot, de ez nem elég a kormányalakításhoz. Az Öt Csillag önállóan indult, ők körülbelül 32 és fél százalékot szereztek, a baloldali koalíció pedig kb. 23 százalékot.
Matteo Salvini örülhet. (MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)
A jobboldali koalíció három pártból áll: Silvio Berlusconi Forza Italiájából, valamint két szélsőjobboldali pártból: a Matteo Salvini vezette Ligából és az Olasz Testvérekből. (Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar kormánymédia az elmúlt hetekben az egekbe dicsérte a korábban kétszer is elítélt, emiatt a választásoktól eltiltott Berlusconit, Orbán mellett korábban Salvini és az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni állt ki nyíltan.)
Ők együtt 248-268 helyet szerezhetnek, de 316 kellene a többséghez. Ráadásul hiába kapta a jobboldali koalíció a legtöbb szavazatot,
az eredmény nagy vereség Silvio Berlusconi számára.
A koalíción belül ugyanis nem az ő pártja, hanem a Liga kapta a legtöbb szavazatot (körülbelül 17,5 százalékot 14-gyel szemben).
Berlusconiék nagyot buktak. (MTI/EPA/Ciro Fusco)
A Politico szerint a Liga szereplése a választás egyik legnagyobb meglepetése. Salvini egyébként pártja gyűlésein, Mussolini fasisztáira utalva, gyakran hord fekete inget, és ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni.
Ha az egyes pártokat, és nem az általuk alkotott szövetségeket nézzük, akkor az eddig kormányzó baloldali Demokrata Párt kapta a második legtöbb szavazatot (19 százalék körül), de az eredmény nekik is komoly vereség. A volt miniszterelnök, Matteo Renzi pártjának nem tett jót, hogy a gazdaság csak lassan tér magához a válságból. A párt egyik képviselője, Andrea Marcucci a Facebookon azt írta: a Demokrata Párt vesztett, a populisták győztek. Renzi már le is mondott főtitkári tisztségéről.
Luigi Di Maio már meg is hirdette a Harmadik Köztársaságot. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)
Salviniék Ligája mellett a másik győztesnek a mindössze 31 éves Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom számít. A pártot a New York Times szerint leginkább úgy lehet leírni, mint egy épületet, amelynek „baloldali az alapja, jobboldali a homlokzata és anarchista a teteje”. A párt egyébként már 2013-ban a legtöbb szavazatot kapta a választáson, de ez akkor sem volt elég a kormányalakításhoz. Most viszont Di Maio már egyenesen azt mondta: megkezdődött a Harmadik Köztársaság.
Több dologban feltétlenül hasonlít az Öt Csillag és a jobboldal vezető erejévé vált Liga:
mindkét párt szélsőségesen populista, gyakorlatilag egymás licitálták felül bevándorlás-ellenességben, Salvini például egyszerűen csak vízbe dobná a menekülteket. (A kampány hangneme minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy egy hónapja egy szélsőjobboldali férfi bevándorlókra lőtt, hat embert megsebesítve.)
Emellett mindkét párt Európai Unió-ellenes. A Liga megszabadulna az eurótól is, az Öt Csillag viszont már nem – amióta tavaly Di Maio átvette a párt vezetését az alapító Beppe Grillótól, valamelyest finomodott az álláspontjuk.
Beppe Grillo tavaly engedte át a párt vezetését Luigi Di Maiónak. (MTI/EPA/Filippo Pruccoli)
Éppen ezért, az eredményt nyugtalanul figyelhetik Brüsszelben is. Nagyon nem jó jel ugyanis, hogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságában ennyire előretörtek az unióellenes populisták, épp akkor, amikor az EU komoly reformokra készül.
Ráadásul a két párt még egy, fontos témában hasonlít egymáshoz:
mind a kettő erősen oroszbarát, sőt, annak nevezhetjük Berlusconi pártját is.
Márpedig az Atlantic Council elemzése szerint Olaszország kifejezetten sérülékeny az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Liga azon két európai párt közé tartozik (a másik az osztrák Szabadságpárt), amelynek
intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal,
az Egységes Oroszországgal.
Matteo Salvini például, Krekó Péter szavaival, „Putyin csodálója”, többször is járt Oroszországban és a megszállt Krím-félszigeten is, az együttműködési megállapodást pedig tavaly márciusban írták alá. Ezek után a párt által vezetett északi megyék sorra ismerték el a félsziget bekebelezését.
Az Öt Csillag több vezetője is részt vett az orosz kormánypárt kongresszusán két éve. Ők eltörölnék az Oroszország elleni szankciókat, szintén jogszerűnek ismerik el a Krím-félsziget elcsatolását, sőt, normalizálnák a kapcsolatot az oroszok által támogatott tömeggyilkos szíriai diktátorral, Bassár el-Aszaddal is.
Ráadásul ott van Silvio Berlusconi, aki Putyin személyes jó barátjának számít, a Forza Italia képviselője „megfigyelőként” részt vett az oroszbarát szélsőségeseket leszámítva illegitimnek tartott, 2014-es kelet-ukrajnai választáson is.
Vagyis mindhárom, a kormányalakításra esélyes párt oroszbarátnak mondható.
Putyin elégedetten hátradőlhet.
Ez pedig jól jön az orosz kormánynak, hiszen így az egyik legnagyobb tagországon keresztül gyengítheti az Európai Uniót, amelyet, ahogy Krekó Péter mondja, ellenséges entitásnak tekint. Az egyik legelismertebb, Oroszországgal foglalkozó elemző, Mark Galeotti azt írja: az orosz kormány számára a különböző populista pártok támogatása egyetlen célt szolgál: hogy befolyásolni tudjon országokat és ezzel gyengítse az EU-t és a NATO-t. Az egyik eszközük, hogy a bizonytalanságot próbálják növelni, amihez a menekültválság ideálisnak bizonyult.
Kedvelt fegyverük közé tartozik az álhírek terjesztése is: az Öt Csillag pedig ehhez megfelelő partner. Ahogy Krekó Péter fogalmazott,
„az Öt Csillag elképesztő vehemenciával terjeszti az orosz propagandát és dezinformációt”.
A Buzzfeed oknyomozása szerint a párt egy olyan hálózatot ellenőriz, amely rendszeresen álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjeszt, sokszor Kreml-pártiakat, amelyek eredeti forrása valamelyik orosz propagandamédium. A hálózathoz olyan álhíroldal is tartozik, amelyiknek több mint egymillió követője volt a Facebookon.
Többek között azt is terjesztették, hogy a kormány kapcsolatban áll a maffiával. Ehhez bizonyítékként egy gyászoló miniszterről tettek közzé egy fotót, amelyet úgy állítottak be, mintha a maffiózó Salvatore Riina temetésén készült volna. Egyik politikusuk pedig azt állította, hogy Ukrajnában már a kannibalizmus is megjelent – bizonyítékként egy fotót is mutatott, csakhogy hamar kiderült, hogy az valójában egy screenshot egy filmből.
Az olasz álhíroldalak egyébként Salvinit is rendszeresen dicsérték, és itt is igaz az, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztése általában együtt jár a nem politikai tartalmúak megjelenésével is, amelyek aztán a két párt programjába is bekerültek. Például
mind az Öt Csillag, mind a Liga oltásellenes,
a kampányban meg is ígérték, hogy eltörlik a kötelező vakcinákat.
Mindenesetre a választás után most az a legvalószínűbb, hogy hosszú politikai bizonytalanság következik. Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence elemzője a Guardiannek azt mondta: szinte lehetetlen lesz bármelyik pártnak is olyan koalíciót létrehozni, amely többséggel bír.
Berlusconi és Salvini – hátat fordítanak egymásnak? (MTI/EPA/Angelo Carconi)
Az Öt Csillag azt jelentette be korábban, hogy csak olyan párttal alkotnak közösen kormányt, amely elfogadja a programjukat. Elméletileg megvan az esélye, hogy a jobboldali szövetséget szétrobbantva a Ligával és az Olasz Testvérekkel lépnek koalícióra, de Piccoli szerint
ennek minimális az esélye,
mert, bár sok kérdésben hasonló nézeteket vall a Liga és az Öt Csillag, de utóbbi szavazói inkább baloldaliak, míg a Liga szélsőjobboldali. Salvini is elutasította az Öt Csillaggal való szövetséget. A baloldal már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül, a jobboldali pártok viszont csak kisebbségi kormányt tudnának alakítani – ha egyáltalán Berlusconi elfogadja ebben Salvini vezető szerepét.
A parlament március 23-án ül majd össze, de a Reuters szerint Sergio Mattarella elnök áprilisig várni fog azzal, hogy megnyissa a kormányalakításról folytatott hivatalos tárgyalásokat. Utána pedig még az is előfordulhat, hogy új választást írnak ki, az viszont könnyen zárulhat a mostanihoz hasonló eredménnyel. Az előző, 2013-as választás után egyébként két hónapig tartott, mire sikerült megalakítani az új kormányt.
Nem volt ideje követni a híreket ma? Most összefoglaljuk röviden a legfontosabbakat, ha valamelyik bővebben is érdekli, kattintson!
Kitilthatják Orbánékat Amerikából?
A Független Hírügynökség információi szerint egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet eljárást kezdeményezett Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen, a Magnitsky-törvény alapján. Ez olyan szankciókkal zárulhat, mint az Amerikából való kitiltás vagy
az Amerikában lévő vagyonok befagyasztása.
Olyanokat szankcionálhatnak, akik korrupciós vagy pénzmosási ügyekbe keverednek, illetve súlyosan megsértik az emberi jogokat.
Valódi nyomozást várnak Tiborcz-ügyben
Az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke azt várja, hogy
a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő korrupciós ügyének.
Ingeborg Gräßle szerint be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.
Nyilvánosságra hozták a hódmezővásárhelyi Elios-szerződést
Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.
Folytatódott a bohózat a nemzetbiztonsági bizottságban
Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját.
Az ellenzék zárt ülésen akarta tárgyalni az OLAF-jelentést az Elios-ügyről.
A bizottság fideszes alelnöke azonban aggályosnak tartotta, hogy Szél Bernadett, aki szerinte Soros embere, bármilyen anyaghoz hozzáférhet.
Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is
a világ legjobbjai közé kerültek
egy brit szervezet rangsorában.
Holnaptól jönnek az új ezresek
Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.
Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött
A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban
olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.
Könnyítik a választások előtt a CSOK-ot
Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.
A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét
A közelmúltban több írás is megjelent az Árpád-házi királyok eredetével kapcsolatban. Ezek tisztázásáért fordultunk a kutatás genetikai felelőséhez, Melegh Béla professzorhoz, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete intézetigazgató egyetemi tanárához.
Rájár a rúd a vejekre: Jared Kushnert lefokozták
Donald Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.
Orosz hackerek támadtak a német kormányra
Ugyanaz az orosz hackercsoport, a Fancy Bear támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is. A csoport
Kínában a hétvégén egy kevésbé látványos, de korántsem jelentéktelen bejelentést tettek: a kínai alkotmányban a következő hetekben egy apró, mégis az ország számára meghatározó változást hajtanak végre. Ugyanis ezentúl
a kínai elnök hivatali idejét semmi sem korlátozná,
Hszi Csin-ping pedig már eddig is lassan, de biztosan valósította meg az egyik legfőbb álmát, azaz a teljes hatalom kiépítését.
Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei
Lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy
magyar alkotásért is szoríthatunk majd
a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.
Ugyanaz az orosz hackercsoport támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is.
A dpa hírügynökség biztonsági forrásai szerint az APT28 nevű csoport, ismertebb nevén a Fancy Bear áll a támadás mögött, amely szakértők szerint
szoros kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.
Most rosszindulatú szoftverekkel támadták a védelmi és a külügyminisztériumot, a kancellári hivatalt és a számvevőszéket.
A németek még decemberben vették észre a támadást, amely valószínűleg már
több mint egy éve tartott.
Most azt próbálják kideríteni, milyen mélységben fertőzték meg a hackerek a kormányzati hálózatokat.
A Fancy Bear volt az a csoport, amely 2015-ben megtámadta a német parlamentet és a CDU-t, de ők által a NATO elleni kibertámadás mögött, és ők voltak azok is, akik meghackelték a Demokrata Pártot az amerikai elnökválasztási kampányban. De 2014-ben Magyarországot is célba vették: a Honvédelmi Minisztérium hálózatát támadták.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
