A NATO-t fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson, azok után, hogy az elmúlt években egyre inkább oroszbarátságának adta jeleit. Ön szerint mi történt? Orbán Viktor kijelentése fordulatot jelent, vagy csak a környezetnek akart megfelelni? Szavazzon!
Címke: Oroszország
Egyre erősebb az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja
Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.
Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:
átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.
Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.
Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással
NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon,
amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.
Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.
Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy
már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,
és a két ország viszonya nem egydimenziós.
Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.
De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.
Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs
Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.
A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:
„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.
Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.
Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.
A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.
Getting ready to leave for Europe. First meeting – NATO. The U.S. is spending many times more than any other country in order to protect them. Not fair to the U.S. taxpayer. On top of that we lose $151 Billion on Trade with the European Union. Charge us big Tariffs (& Barriers)!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 10, 2018
Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.
Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.
Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:
a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.
Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.
Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket
Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.
Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.
Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem
az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.
Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.
Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.
Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,
Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,
és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.
Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte
Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.
Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.
Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.
Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.
Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont
„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.
Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.
Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és
súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.
A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.
Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:
„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.
Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.
A nap kérdése – Orbán Viktor és Gáspár meccset néz
Orbán Viktor miniszterelnök, és fia, Gáspár a helyszínen nézik meg a Franciaország-Belgium világbajnoki elődöntő mérkőzést.
NATO: Védelem és párbeszéd
Defense and dialogue (védelem és párbeszéd). Ez a NATO politikája Oroszországgal szemben- jelentette ki Jens Stoltenberg, aki a Deutsche Welle közszolgálati médiának adott exkluzív interjút.
Tudjuk, hogy mit művelt Moszkva Grúziában, Ukrajnában és azt is, hogy – a kormány akarata ellenére – csapatokat tart Moldova területén. Oroszország növeli katonai erejét. Ezért a NATO is megerősíti a keleti frontot: a balti államokba és Lengyelországba is küldtünk erősítést. De nem akarunk minden új orosz tankra vagy nukleáris fegyverre NATO tankkal vagy nukleáris fegyverrel válaszolni.
Párbeszédre törekszünk Oroszországgal, melyet nem akarunk elszigetelni a világtól.
Trump szerint a NATO elavult. Vajon mennyire kész az USA Európa megvédésére?
Még a választási kampány során valóban mondta Donald Trump, hogy a NATO elavult – mondta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, – de amikor én találkoztam vele a Fehér Házban már egészen más volt a véleménye.
Hozzátette: amióta Donald Trump az USA elnöke, azóta az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetése 40 százalékkal növekedett.
Ronaldo leütötte ellenfelét, 45 éves kapus védett büntetőt
Botrányos körülmények között lett 1-1 a Portugália-Irán meccs a foci vb-n, Ronaldo büntetőt rontott, majd megúszta, hogy leütötte az egyik védőt. A spanyolok 2-2-t játszottak a marokkóiakkal, így csoportelsők lettek. Az egyiptomi kapus megdöntötte a korrekordot, ráadásul remekül védett. Uruguay simán verte Oroszországot, de mindkét csapat továbbjutott. Nem volt még olyan vb, amelyen ennyi 11-est ítéltek, mint most.
A csoportkör harmadik fordulója az A csoport meccseivel kezdődött. Itt már korábban eldőlt, hogy Uruguay és Oroszország a két továbbjutó, a két csapat találkozóján a csoportelsőség volt a kérdés.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Az oroszok eddig hiába voltak nagyon meggyőzőek, most játszottak először erős ellenféllel, és ez hamar látszott is: Luis Suárez szabadrúgásával Uruguay már a 10. percben vezetett. Nem sokkal később pedig már kétgólos volt az előny, méghozzá egy öngóllal: a balhátvéd Diego Laxalt távoli lövése Gyenyisz Cserisev sarkáról pattant a kapuba.
Ráadásul az oroszok még az első félidőben emberhátrányba kerültek,
miután Igor Szmolnyikov két, felesleges szabálytalanságért kilenc percen belül két sárga lapot is kapott.
A második félidőben egyik csapat sem hajtotta túl magát, mindkét oldalon voltak kisebb-nagyobb helyzetek, végül nem sokkal a vége előtt az uruguayiak belőtték harmadik góljukat: Godín fejese után kipattant a labda a kapusról, Edison Cavani pedig közelről a hálóba lőtt.
3-0-ra nyert Uruguay,
és csoportelsőként lépett tovább.
A csoport másik meccsét két, pont nélküli csapat játszott, de már a kezdés előtt kiderült, hogy megdől egy világbajnoki rekord. Az egyiptomiak kapusa, Esszam el-Hadari ugyanis
45 évesen és 161 naposan lépett pályára,
és ezzel ő lett minden idők legidősebb vb-játékosa.
A meccsen korán megszerezte a vezetést az egyiptomi csapat, Mohamed Szalah emelte át a kifutó kapust – ez azt jelentette, hogy Egyiptom 1934 óta most először lőtt akciógólt világbajnokságon.
Ezután is Egyiptomnak voltak helyzetei, mégis Szaúd-Arábia egyenlíthetett volna, kezezés miatt ugyanis büntetőt kaptak. Fahad al-Muvallad lövését viszont
kivédte a 45 éves kapus.
A félidő végén viszont Szaúd-Arábia még egy büntetőt kapott (még videózás után sem volt egyértelmű az eset), ezt viszont Szalman al-Faradzs már belőtte.
Ezzel egyébként egy másik rekord is megdőlt: ez volt a 18. büntető a vb-n, nem volt még olyan világbajnokság, amelyen ennyi 11-est ítéltek volna.
A második félidőben a szaúdiak voltak fölényben, el-Hadari többször is nagyot védett, de a meccs legvégén, a hosszabbítás ötödik percében már ő is tehetetlen volt: Szalem el-Dauszari lőtt a kapuba éles szögből, vagyis
2-1-re nyert Szaúd-Arábia.
Így ők végeztek a csoport harmadik helyén.
A csoport végeredménye:
1. Uruguay, 9 pont, gólkülönbség: 5-0
2. Oroszország, 6 pont, gólkülönbség: 8-4
3. Szaúd-Arábia, 3 pont, gólkülönbség: 2-7
4. Egyiptom, 0 pont, gólkülönbség: 2-6
A B csoportban csak az volt biztos, hogy Marokkó már nem juthat tovább, a másik három csapatból viszont bármelyik. Az Irán-Portugália meccs a portugáloknak a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, Iránnak ehhez mindenképp győznie kellett volna.
Ennek ellenére a portugálok akarata érvényesült az első félórában, bár az irániaknak is voltak veszélyes kontráik. A félidő végén aztán gyönyörű góllal szerzett vezetést Portugália: Adrien Silva sarokkal visszatett labdáját Ricardo Quaresma jobb külsővel csavarta a hosszú fölső sarokba.
A második félidőben hamar eldönthették volna a portugálok a meccset: videózás után 11-est kaptak,
Ronaldo gyenge lövését könnyedén fogta az iráni kapus,
Bejranvand. Az irániak ettől magukra találtak, a meccs viszont egyre sportszerűtlenebb volt, mindkét oldalon voltak durva szabálytalanságok, és egyre több volt a reklamálás is. Volt, hogy centikre üvöltöttek a bíró arcába – a FIFA útmutatása szerint ilyenkor egyébként azonnali piros lapot kellene adni.
Ronaldo is megúszott egy kiállítást: miután az egyik védővel harcolt a labdáért, könyökkel leütötte. A videóbíró jelzett, a paraguayi bíró percekig nézte a felvételt, majd
érthetetlen módon csak sárga lapot adott Ronaldónak.
Az utolsó percekben tovább fokozódott az őrület – egy beadás után a portugál 16-oson belül Cedric kezére pattant a labda, megint jött a videózás, a meccsen immár harmadszor, ezután pedig a büntető, amelyet Karim Anszarifard be is lőtt.
A 95. percben a győzelmet és így a továbbjutást is megszerezhette volna Irán, Taremi azonban nagy helyzetben az oldalhálóba lőtt, így
maradt az 1-1-es döntetlen,
és a portugál továbbjutás.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
A spanyoloknak Marokkó ellen szintén elég lett volna egy pont a továbbjutáshoz, győzelemmel pedig a csoportelsőségre lett volna nagy esélyük.
Ennek megfelelően aktívan is kezdtek, egy spanyol hiba után mégis Marokkó szerezte meg a vezetést: Sergio Ramos és Iniesta nem értették meg egymást, így Khalid Butaib egyedül mehetett a kapura és ki is használta a ziccert. Pár perccel később viszont Iniesta kígyózott át a marokkói védelmen, a passzát pedig Isco lőtte az ötösről a léc alá.
Sok volt a helyzet mindkét oldalon:
a második félidőben Amrabat hatalmas kapufát lőtt, Isco fejesét pedig a gólvonalról tisztázták. Egyre nagyobb lett a spanyol fölény, mégis megint a marokkóiak szereztek vezetést: egy szöglet után Ramost megelőzve Juszef en-Nesziri fejelt a kapuba.
A meccs végén viszont a spanyolok ismét kiegyenlítettek: Carvajal beadása után Iago Aspas sarokkal tette a kapuba a labdát. Elsőre ugyan lest jeleztek, jött viszont itt is a videózás, és így kiderült, hogy centikkel ugyan, de nem volt les.
2-2-es döntetlen lett a vége.
A meccs végén még volt egy kisebb dulakodás, miután az egyik marokkói nekiment a spanyol kispadnak.
Az iráni egyenlítés miatt végül Spanyolország lett a csoportelső, több lőtt gólja miatt.
A csoport végeredménye:
1. Spanyolország, 5 pont, gólkülönbség: 6-5
2. Portugália, 5 pont, gólkülönbség: 5-4
3. Irán, 4 pont, gólkülönbség: 2-2
4. Marokkó, 1 pont, gólkülönbség: 2-4
A nyolcaddöntőben Spanyolország-Oroszország és Uruguay-Portugália meccseket rendeznek majd.
Marokkó és Szaúd-Arábia az első két kieső
Az Európa-bajnok portugál válogatott 1-0-ra legyőzte a marokkói csapatot szerdán a B csoport második fordulójának moszkvai mérkőzésén a labdarúgó-világbajnokságon. A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között. A spanyolok küzdelmes mérkőzésen egy góllal győztek az iráni válogatott ellen.
B csoport, 2. forduló, Portugália-Marokkó 1-0 (1-0)
Az észak-afrikai együttes 19 veretlen mérkőzéssel érkezett az oroszországi tornára, amelyen második vereségével az első búcsúzó lett annak ellenére, hogy az Irántól és Portugáliától elszenvedett 1-0-s vereség alkalmával is fölényben futballozott.
A labdarúgó világbajnokság nyitómeccsén a portugálok nagy közdelemben gyéztek a marokkói válogatott ellen, Cristiabno Ronaldo góljával már a mérkőzés elején vezetést szereztek, ezt követően azonban a marokkói csapatnak is voltak helyzetei.
A csoport, 2. forduló: Uruguay – Szaúd-Arábia 1-0 (1-0)
A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között a labdarúgó-világbajnokságon az A csoport küzdelmeinek második fordulóját követően.
A szerdai találkozó a torna eddigi egyik leggyengébb színvonalú összecsapása volt, a mérkőzést egy óriási kapushibának köszönhetően a századik válogatottságát ünneplő Luís Suárez döntötte el a 23. percben.
Az orosz és az uruguayi válogatott jövő hétfőn egymás ellen dönt a csoportelsőségről.
2. csoport, 2. forduló: Spanyolország – Irán 1-0 (0-0)
Az iráni válogatott hősiesen és helyenként jól játszott, de végül közdelmes mérkőzésen a spanyolok egy góllal nyertek.
Ilyen volt a világbajnokság első hete
Csütörtökön megkezdődött az oroszországi futball-világbajnokság. Öt csoportban rendeztek eddig mérkőzéseket. Nézze meg képgalériánkat a megnyitóról és a vb első napjairól!
Külföldi szurkolók, óvakodjatok az orosz hekkerektől!
Ne gondoljátok, hogy nem vagytok fontosak. Az orosz hírszerzés hekkerei mindenkit célba vehetnek – figyelmeztette az amerikai szurkolókat a kémelhárítás feje.
William Evanina szerint a 32 napig tartó futball-világbajnokság pompás alkalom arra az orosz hírszerzésnek, hogy letöltsék a külföldi szurkolók adatbázisait. Elsősorban persze a kormányzat embereire és az üzlet emberekre utaznak az orosz hírszerzés hekkerei, de mindenki célpont lehet.
Ugyanerre figyelmeztetett a brit kémelhárítás is: okostelefon, I pad, laptop minden célpont lehet. Védekezésként Evanina azt javasolta, hogy ne vigyék magukkal a szurkolók az otthon használt okostelefonjukat vagy laptopjukat.
Az USA kémelhárító főnöke szerint az orosz hírszerzés a futball-világbajnokság idején csúcs járatja hekker rendszerét, mert abban bízik: a gyanútlan szurkolók megfeledkeznek a hatékony védekezésről.
Az amerikai kémelhárítás régen meg van győződve arról, hogy az orosz hírszerzés igen jól képzett, tehetséges hekkerek segítségével próbál meg információkat szerezni amerikai polgároktól. Meggyanúsították az oroszokat azzal, hogy hekkerek segítségével befolyásolták az elnökválasztást Donald Trump javára 2016-ban. Moszkva természetesen cáfol. Azonkívül pedig utal arra, hogy nem az orosz hírszerzés kezdte el ezt a háborút, hanem az amerikai.
Az amerikai kémelhárítás főnökének a szokatlanul nyílt hangvételű felhívása azt jelentheti, hogy az informatikai háború teljes mértékben a hétköznapok része lett. Közben persze Donald Trump visszahívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a nagyhatalmak elitklubjába: legyen újra G8! Az oroszokat azért zárták ki, mert 2014-ben annektálták a Krím-félszigetet.
Norvégia több amerikai tengerészgyalogost akar az orosz határra
700-ra növelné a jelenlegi 330-as létszámot a norvég kormány, amely egyre jobban tart Oroszországtól.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki korábban Norvégia miniszterelnöke volt, többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben. Nemcsak a norvégok tartanak az oroszoktól Skandináviában – a svédek, akik nem tagjai a NATO-nak, egyre többet költenek katonai célokra, hogy ellensúlyozzák az orosz fenyegetést. A balti államok, Lengyelország és Románia is kérték Amerikát, hogy fokozza katonai jelenlétét a térségben. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak, ha egy amerikai páncélos dandárt állandóan Lengyelország területén állomásoztat. Washingtoni válasz egyelőre nincs.
Trump viszont Kanadában azt javasolta: hívják meg újra Oroszországot a G7 csúcsra, mely így ismét G8 lenne. Az európaiak nem szavazták meg Trump ötletét.
Oroszországot azt követően zárták ki a nagyhatalmak elit klubjából, hogy annektálta a Krím-félszigetet 2014-ben.
Októberben nagy NATO-hadgyakorlatot tartanak Norvégiában illetve a tengeren. Norvégiának több mint 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Jó, hogy közösen gyakorlatozhatunk – mondta Norvégia hadügyminisztere.
35 ezer NATO katona vesz részt a hadgyakorlaton, melyen 70 hadihajó és 130 harci gép demonstrálja az Észak-Atlanti Szerződés katonáinak a felkészültségét. A norvégokat különösen az aggasztja, hogy az amerikai tengerészgyalogosokat a sivatagi hadviselésre képezik ki, ezért nem boldogulnak könnyen Norvégia északi területein, melyek túl vannak a sarkkörön.
A norvég kormány reméli, hogy Washingtonban rábólintanak a 700 tengerészgyalogos küldésére, akiket közelebb helyeznének el az orosz határhoz, mint eddig. Moszkva természetesen cáfolja, hogy céljai lennének Skandináviában, de a múlt őszi nagy orosz hadgyakorlat a NATO-államok határán azt mutatta:
Oroszország gazdasági nehézségei ellenére újra katonai nagyhatalomnak érzi magát.
Ezt a fenyegetést pedig a kis európai államok csakis amerikai támogatással csökkenthetik, hiszen saját erejük nem elegendő.
A közös európai hadsereg egyelőre csak terv, melyet sok NATO- és EU-tagállam, köztük Magyarország is támogat.
