Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Kínai cégek orosz cseppfolyósított földgázt adnak el Európában

A londoni Financial Times hívta fel a figyelmet, hogy a hiánnyal küszködő európai gázpiacon kínai óriások árulnak földgázt minden valószínűség szerint orosz forrásból. Ez persze nem oldja meg az európai problémákat, de enyhít a válságon miközben a kínaiak jól keresnek a furcsa üzleten.

2,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt Kína Oroszországtól az első félévben – írja a hongkongi South China Morning Post. Ez egy év alatt 28,7%-os növekedést jelent.
Az Európai Unió 60%-al több cseppfolyósított földgázt importált mint egy évvel korábban, mert így akar megszabadulni az orosz gázfüggéstől. Csakhogy a kínaiak orosz földgázt adnak el Európában. Először a kínai JOVO cég jelezte, hogy 100 millió dollárért adott el cseppfolyósított földgázt egy meg nem nevezett európai államnak. A pekingi sajtó megírta, hogy a Sinopec kínai óriás 3,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt adott el az európai piacon. A Financial Times összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutott, hogy a kínaiak összesen 4,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt reexportáltak Európába.
Ez 7%-a volt az Európai Unió teljes földgáz importjának az első félévben.

Képmutatás minden szinten

Az európaiak tudják, hogy orosz földgázt vesznek, de úgy gondolják, hogy a szükség törvényt bont. A kínaiak így segítik Oroszországot abban, hogy megkerülje a szankciókat miközben jó üzletet is csinálnak.

Miért van ilyen sok fölös földgáz Kínában?

A kínaiak  a világ legnagyobb vásárlók a cseppfolyósított földgáz piacán, de minthogy nagyon lelassult a hazai gazdaság, ezért fölösleg keletkezett. Ezt adják el a kínaiak Európában, ahol kapva kapnak minden ajánlaton. A kínai óriás cégek előre leszerződött földgázt árulnak vagyis nem rontják az európaiak helyzetét az igencsak feszült piacon.

“A cseppfolyósított földgáz importja Kínából mindenképp oldja a feszültséget az európai gáz piacon “ – mondta Zongqiang Luo, aki Rysad Energy vezető elemzője. Miközben Európában mindenki igyekszik földgázt szerezni a téli fűtési szezonra, a kínaiak csökkentették importjukat cseppfolyósított földgázból, mert a tárolók tele vannak. Az elmúlt nyolc hónapban Kína 4,7 millió tonna cseppfolyósított földgázt importált. Ez 25%-al kevesebb mint tavaly holott akkor több volt a Covid lezárás. Azzal, hogy elad és nem vásárol, Kína enyhíti a piaci nyomást az európai országokon, melyek eddig elsősorban orosz gázt használtak, de Putyin leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket.

“Az Európai Unió tagállamai ársapkát szeretnének húzni a villamosáramra és a földgázra “

– magyarázta Luo, aki hozzátette: “Spanyolország már ki is próbálta a gázársapkát a nyár folyamán a saját belső piacán.”

A szakértő szerint mindezzel együtt reális veszély marad az, hogy nem lesz elég földgáz az Európai Unióban a fűtési szezon idején, és akkor valamiféle korlátozások jöhetnek.

Az ukrán és az orosz Pravda jelenti

Talán a szembenálló két ország hírügynökségének jelentéséből kihámozható a Igazság.

Ukrajna PRAVDA

  • A fegyveres erők felszabadították Kupjanszkot
  • Oroszország 1300 Kadirov katonát szállított át a Herszon régióba
  • Az amerikai elnök szerint az ukrán fegyveres erők a szeptember 9-i ellentámadás során mintegy 2500 négyzetkilométert foglaltak vissza Harkiv térségében.
  • A brit hírszerzés beszámolt az orosz erők Izyum körüli növekvő elszigetelődéséről és Oroszországot fenyegető veszélyről, ami Kupjanszk esetleges elvesztését jelenti.
  • Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy a harkivi régióban Ukrajna védelmezői több mint 30 település felett vették át az ellenőrzést.
  • A cseh kormány európai ügyekért felelős minisztere, Mikuláš Bek úgy véli, Magyarország közelmúltbeli lépései elméletileg valószínűsítik azt a helyzetet, amikor kiléphet az Európai Unióból.
  • Az ukrán védők három nap alatt 157,5 millió dollár értékben semmisítettek meg ellenséges légi célpontokat.

Oroszország PRAVDA

  • A Harkiv régióban Kupjanszk város hatóságai, amelyekért súlyos csaták dúlnak, a szüntelen ágyúzások ellenére sem hagyják el a várost.
  • A Harkiv régió felszabadított területeinek adminisztráció vezetője, Vitalij Gancsev azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy hagyják el otthonaikat a háborús övezetben
  • „Sajnos az ellenség egyre több kísérletet tesz városaink és településeink elpusztítására. A jelenlegi helyzetben egyszerűen nem engedhetem meg civilek halálát, ezért nyomatékosan ajánlom a harci övezet elhagyását” – mondta Gancsev.
  • Szeptember 9-én Gancsev közölte, hogy a harkovi régió orosz csapatok által ellenőrzött részének összes települése az ukrán fegyveres erők tüze alatt áll.
  • Az orosz védelmi minisztérium felvételeket tett közzé a csapatok és felszerelések Harkiv irányába történő átszállításáról, ahol heves harcok dúlnak az ukrán csapatokkal, akik szerdán ellentámadásba lendültek.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetése arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy hagyjon fel a gázárplafon bevezetésével.

Kiesett a kórház ablakán és szörnyethalt a Lukoil alelnöke

Veszélyes üzem Oroszországban milliomosnak, oligarcának lenni. Főleg, ha mindig nyitva tartják az ablakokat. Be kellene tiltani az egy emeletnél magasabb építményeken a nyílászáró nyithatóságát. Persze mint tudjuk az FSZB nem ismer lehetetlent, hallottunk már olyanról aki a bezárt ablakon keresztül ugrott ki. Véletlenül.

Újabb rejtélyes halál Putyin birodalmában, ahol az elit tagjai elég gyakran távoznak a túlvilágra idő előtt nem épp a saját akaratukból. A Lukoil alelnöke egy kórház hatodik emeleti ablakából zuhant ki. Az orosz rendőrség szerint öngyilkosság történt. Putyin birodalmában senki sem vehet biztosan semmit, mert a rendszer vélt vagy valós ellenfelei gyakran villámgyorsan távoznak az élők sorából. A Covid járvány idején azok az orvosok, akik bírálták a hatalom járvány kezelését, egymás után estek ki a kórházak ablakán. A 67 éves Ravil Maganov súlyos szívbeteg volt, és a rendőrség szerint azért lett öngyilkos, mert mellbevágta őt a diagnózis. Vagy az FSZB. A titkosszolgálat fellépése annál is valószínűbb, mert a második legnagyobb olajvállalatnak immár a második fontos embere tűnt el napokon belül. Alekszandr Szubbotyin alkohol függő volt, és egy csodadoktornál keresett a problémáira megoldást. Problémái villámgyorsan meg is oldódtak, mert meghalt – tisztázatlan körülmények között. Az orosz rendőrség nyomoz. Nem kétséges, hogy azt a magyarázatot fogják “bizonyítékokkal” alátámasztani, melyet a hatalom megrendelt. Oroszországban parancsra élnek és halnak nemcsak a közönséges földi halandók, de a vezető káderek is.

Csökken a kőolaj és a földgáz ára

Putyin a számításait Oroszország óriási nyersanyag készleteire alapozza. Az Ukrajnában folyó háború nagyon felértékelte ezeket, de az elmúlt napokban megindult a csökkenés a világpiacon. Miért? Mert az energiaválság megnövelte egy világméretű recesszió esélyét. Jelen pillanatban Észak Amerika, az Európai Unió és Kína a recesszió szélére került – más más okból. Recesszió idején jóval kevesebb olaj és földgáz fogy. A másik ok az árak mérséklődésére az, hogy az emberek elkezdtek takarékoskodni világszerte. A brit pénzügyminiszter külön azért elutazott Washingtonba, hogy egyeztesse az energiaválsággal kapcsolatos terveket. Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én egyeztetik az elképzeléseiket. Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke, “rendkívüli sürgősségi beavatkozást” ígér.

Közben pedig Putyin újra elzárta a gázcsapot: az Északi Áramlat 1 három napig nem ad gázt.

“Fel vagyunk készülve arra is, hogy az oroszok végképp leállítják a gázszállítást”

– írta Twitteren Olaf Scholz német kancellár.

Polgárháború jöhet Oroszországban

0

Grigorij Jugyin filozófia professzor, akit a rendőrök már párszor megvertek, de kritikus nézeteit még mindig Oroszországban adja elő polgárháború jöhet Oroszországban.

Jugyin professzor véleményének az ad különös súlyt, hogy Jugyin professzor előre megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szerinte az öregedő diktátor úgy érezte, hogy csökkenő népszerűségét és növekvő elszigeteltségét ellensúlyoznia kell egy nagyszabású katonai akcióval. Ukrajna meghódítása ezzel kecsegtetett. Kiderült, hogy Putyin tévedett, mert elhitte saját embereinek lojális hazugságait.

Oroszországban mindenki hazudik

Ezt nemcsak Jugyin professzor állítja, hanem maga a kormányzati propaganda is. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója szerint Oroszország odajutott, hogy Putyin propaganda kampánya azért lehetett viszonylag sikeres, mert senki nem hisz semmiben!

Tegyük hozzá, hogy ennek régi hagyománya van orosz földön: elég Sztálin elvtárs uralkodásának idejére utalni. A nagyorosz birodalmi nacionalizmus már akkoris az elit kötőanyagának számított. Jugyin professzor most arra mutatott rá, hogy a fiatalok és a szegények körében egyáltalán nem népszerű a háború. Főként azért nem, mert ők halhatnak meg. Putyin háborújának fő támogatója a katonatisztekből és titkosszolgálati emberekből álló “középosztály”, amely kihasznál minden lopási lehetőséget, melyet a háború kínál. Az orosz hadsereg gyenge szereplésében az is benne van, hogy a főtisztek mindent ellopnak ami ellopható. Hasonló helyzet már kialakult az első világháborúban is amikor a forradalom az egész régi rendszert elsöpörte.

Polgárháború jöhet

Jugyin professzor szerint most is elképzelhető, hogy kirobban az elégedetlenség hiszen

Putyin háborúja több mint féléve tart, és eredmény sehol.

Csakhogy perspektíva sincs. Putyin mindenkit eltett láb alól vagy külföldre száműzött azok közül, akik veszélyesek lehettek volna a hatalmára. Az orosz társadalom pedig engedelmességre van dresszírozva. Tegyük hozzá, hogy Putyin uralkodásának első korszakában jelentős mértékben emelkedett az életszínvonal, melyet elsősorban a nyersanyag export tett lehetővé.

A polgárháború nagyon is veszélyes lenne az egész világ számára hiszen Oroszország atomhatalom – hangsúlyozza az ellenzéki filozófia professzor, aki maga sem lát megoldást hazája problémáira. Éppen ez a tehetetlenség az, amely Putyin kezére játszik hiszen az oroszok jelenleg annak ellenére nem képesek nemet mondani a hatalomnak, hogy

pontosan tudják: az hazudik mint a vízfolyás.

Valahogy nekem olyan áthallás érzésem támadt.

Churchill: nem akarok orosz hadihajókat látni Karachiban!

Most ünneplik Pakisztánban az ország megszületésének hetvenötödik évfordulóját. Mindenki Muhammad Ali Dzsinnah alapító elnöknek tulajdonítja Pakisztán megalapítását – joggal hiszen ő volt a Muzulmán Liga elnöke. Ez harcolta ki, hogy brit Indiát két részre osszák vallási alapon: Nyugaton és Keleten létrejött Pakisztán- a tiszták országa , ahol az iszlám államvallás lett – míg India megmaradt laikus államnak, ahol jelenleg 200 millió muzulmán él. Muhammad Ali Dzsinnah Pakisztánja hamarosan kettévált és 1971-ben megalakult Banglades.

A szétválás Churchill gondolata volt

Nagy Britannia miniszterelnöke tisztában volt vele, hogy a brit birodalom ékköve, az indiai császárság függetlenné válik a második világháború után. Erre készülődött Gandhi a legendás vezér, jobbkeze, Nehru, aki a független India első miniszterelnöke lett és Muhammad Ali Dzsinnah is, aki a muzulmánok vezetője volt. Mindannyian az egységes Indiában gondolkodtak. Csakhogy Churchillt módfelett zavarta az, hogy a Kongresszus Pártban, amely a függetlenség felé vezette Indiát nagyon erős a szovjetbarát vonal. Nagy Britannia és a Szovjetunió szövetségesek voltak a második világháborúban: együtt küzdöttek a náci Németország ellen, és együtt osztották fel Kelet Európát.

A Szovjetunió és Nagy Britannia felosztotta Iránt is, ahol a vezetés szimpatizált a náci Németországgal. A megszállt Teheránban tartották meg az első csúcstalálkozót is. Churchillnek feltűnt, hogy Sztálin elvtárs kikötőt keres a térségben, és Karachi tűnik számára a legalkalmasabbnak. Ezt Churchill mindenáron meg akarta akadályozni. Ezért felbíztatta Muhammad Ali Dzsinnah muzulmán vezetőt, hogy ragaszkodjon ahhoz: osszák szét vallási alapon Indiát. Churchill úgy vélte: az iszlám Pakisztán semmiképp sem ad kikötőt a Szovjetuniónak, ahol üldözték a vallásokat.

Churchill számítása bevált: a térkép elkészült. A brit miniszterelnök ugyan megbukott 1945-ben, de a térkép megmaradt. Annak alapján Muhammad Ali Dzsinnah kiharcolta Pakisztánt. Legkevesebb egymillió embert gyilkoltak brit India felosztásakor hiszen a hindu és a muzulmán lakosság teljesen összekeveredett. A szétválás véresen ment végbe. Pakisztán mindvégig szembenállt  a Szovjetunióval. Az Afganisztánban harcoló tálibokat Pakisztánban képezték ki. Válaszul a szovjet titkosszolgálat felrobbantotta Ziaul Hak pakisztáni elnököt. Mindez már a múlt.

Kína a fő szövetséges

Bár Kínában is a kommunista párt van hatalmon éppúgy mint Moszkvában 1991-ig, de Peking nem kívánja terjeszteni a kommunizmus eszméit külföldön. Ezért Pakisztán számára elfogadható szövetséges hiszen szembenáll Indiával és az Egyesült Államokkal. Korábban az USA Pakisztán szövetségese volt, de Washingtonban időközben váltottak: Pakisztán ősellensége, India lett az új kedvenc. Pakisztán megindult a lejtőn lefelé: jelenleg a fizetésképtelenség határán táncolnak. Az USA ellenfelei immár Pakisztán kebelbarátai: Putyint épp akkor kereste fel a pakisztáni miniszterelnök amikor az orosz elnök elindította csapatait Ukrajna ellen. A 75-ik évfordulón nem sokmindent ünnepelhetnek Pakisztánban, ahol a hadsereg és a titkosszolgálat irányít a háttérből. Hatalmas erőfeszítéssel Pakisztán nukleáris hatalom lett, de gazdasága versenyképtelen, a jövője pedig tökéletesen bizonytalan. Pakisztán a világpolitikában már nem tényező amióta az amerikaiak a sorsára hagyták Afganisztánt és vele az egész térséget. Maradnak a kínai barátok, akik üzleti alapon terjeszkednek az Új Selyemúton. Számukra a 20 milliós Karachi kikötője elsősorban a kereskedelem számára fontos, nem pedig a hadi flottának – ahogy annak idején Winston Churchillnek, aki stratégiai okokból találta ki Pakisztánt.

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

0

Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.

Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.

Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.

Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.

Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút

Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?

Kissinger kérdéssel válaszol:

Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.

Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.

Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.

Orbán életbiztosítási kötvénye

Magyarország rasszista erős embere és az amerikaiak, akik imádják őt – ezzel a címmel ír a Washington Post arról, hogy a jövő héten Dallasban a republikánus radikálisok kongresszusán valószínűleg tapssal köszöntik majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Fajgyűlölő nézetei miatt Orbánt azonnal törölni kellene a szónokok sorából, de az Egyesült Államokban is sokan vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak – hangsúlyozza a Biden adminisztrációt támogató liberális lap. A tervek szerint Donald Trump is résztvesz a dallasi kongresszuson valamilyen formában. Elnöksége idején Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, akivel jó személyes kapcsolatot épített ki. A közvetítő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt, aki visszatérhet a hatalomba Izraelben a következő választások után. Ugyanebben reménykedik Orbán Viktor Donald Trump esetében. Nemrég a karmelita kolostorban fogadta Trump nagykövetét Orbán Viktor épp akkor amikor Washingtonban a szenátus is jóváhagyta az új amerikai nagykövet kinevezését.

Szijjártó és az új amerikai nagykövet

A magyar külügyminiszter a Matthias Corvinus Collegium rendezvényen nem épp diplomatikusan nyilatkozott azokról a nagykövetekről, akiknek országa bírálta az Orbán kormányt: “megfenyegettem őket azzal, hogyha beavatkoznak a magyar választásokba, akkor osztályvezető szintjén felül senki sem fogadja őket a magyar külügyben.”

Az “ezeréves Magyarország” nevében óva intette az új amerikai nagykövetet, akit a Biden adminisztráció küld Magyarországra. Az új nagykövet bírálta a magyar kormányt a demokrácia leépítése és a szoros orosz kapcsolatok miatt. A CIA megerősített csapata nyomoz Budapesten azután, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a magyar kormány illetve Moszkva és Peking között.

Orbán Viktor meg van győződve arról – valószínűleg nem is alaptalanul – hogy a Biden adminisztráció célja az ő megbuktatása.

Az új USA nagykövet egyik legfontosabb célja épp ez lenne. Nem a magyar demokrácia hiányosságai aggasztják az Egyesült Államokat elsősorban, hanem a szoros kapcsolatok Oroszországgal és Kínával.

Szijjártó Péter az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt Putyin Ukrajna elleni agressziója óta. Igaz, hogy nem kapott semmit pedig

a magyar kormány szorgos szolgálatiért 700 millió köbméter plusz földgázt kért.

Lavrov külügyminiszter azt válaszolta , hogy “tanulmányozzák a kérést”.

Orbán életbiztosítása

Az USA budapesti nagykövetsége korábban Lázár Jánost kérdezte arról, hogy szükség esetén átvenné-e Orbán szerepét? Akkor Orbán kirúgta Lázár Jánost a kormányból, de Hódmezővásárhely hőse visszatért. Jelenleg miniszter, igaz, hogy nem túlságosan fontos, de viszonylag fiatal és igen ambiciózus.

Csakhogy a Biden adminisztrációnak figyelnie kell a republikánus reakciókra. Ősszel választások lesznek, és a republikánus győzelem béna kacsát csinálhatna az elnökből. Tíz éve még a republikánus elit jórésze azt sem tudta: hol van Magyarország? Nemrég viszont a radikális republikánusok itt üléseztek. Orbán Viktor pedig fellép Dallasban. Elmozdítása ma már politikai kérdés az Egyesült Államokban is. Ebben bízhat Orbán Viktor, aki Trump visszatérésében reménykedik. Addig pedig “guggolva is kibírja”. Vagy nem, mert a gazdasági – társadalmi válság alaposan alááshatja politikailag sziklaszilárd hatalmát.

Ceausescut 1989-ben orosz-amerikai közös döntés alapján puccsolták meg Romániában. Most ehhez elég lehet egy amerikai-német közös döntés is hiszen Orbánt elsősorban a túlságosan jó orosz és kínai kapcsolatok miatt akarják leváltani Washingtonban és Berlinben.

Csak Szijjártó mondott nemet a gázfogyasztás csökkentésével kapcsolatban

Az Európai Unió kormányai kedden megállapodtak abban, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a földgáz felhasználását, hogy megvédjék magukat az Oroszország által okozott további szállítási korlátozásoktól, miközben Moszkva ukrajnai invázióját folytatja.

Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták azt az európai törvénytervezetet, amely augusztustól márciusig 15 százalékkal csökkenti a gáz iránti keresletet. Az új jogszabály önkéntes nemzeti lépéseket tesz a gázfogyasztás csökkentésére, és ha ezek nem hoznak kellő megtakarítást, akkor kötelező lépéseket tesznek a 27 tagú blokkban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, mondván, hogy az EU határozott lépést tett annak érdekében, hogy szembenézzen Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes gázszünetelésének veszélyével.

A blama megvolt, de hol az eredmény?

Szijjártó Péter külügyminiszter plusz orosz földgázért utazott Moszkvába egy olyan időszakban amikor uniós miniszterek nemigen látogatnak oda tekintettel Putyin Ukrajna elleni agressziójára.

Orbán Viktor tudatosan felvállalta a kockázatot abban a reményben, hogy megkapja az oroszoktól azt a plusz 700 millió köbmétert, amelyre Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a téli fűtési szezont átvészelje. Mi volt Lavrov külügyminiszter válasza: “fontolóra vesszük a magyar kérést”.

Nesze semmi fogd meg jól.

Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, akihez az energia ügyek tartoznak, annyit mondott miután fogadta Szijjártó Pétert, hogy a “politikai helyzet bonyolult”. Ez nem épp abban az irányban mutat, hogy az oroszok égnek a vágytól, hogy plusz földgázt adjanak Magyarországnak. Tisztában van ezzel Szijjártó Péter is, aki korábban azt javasolta: az egész orosz földgáz a török vezetéken érkezzen Magyarországra Szerbián keresztül. Miért? Mert Szerbia irányában az oroszok semmiképp sem állítják le a földgáz szállítást hiszen a szankciók elleni orosz hadjáratban Belgrád a kulcs. Rajta keresztül lehet megkerülni a nyugati szankciókat, amelyek Putyin beismerése szerint is “kolosszális problémákat okoznak Oroszországnak”.

Nem az energia szankciókról van szó hanem arról, hogy a Nyugat korszerű technológiát nem exportál Oroszországba. A korszerű chipek nagyon hiányoznak az orosz hadiiparnak is. Márpedig az USA rávette Kínát: ne pótolja a kieső nyugati chipeket Oroszországnak. Pekingnek jóval fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, ezért belement az amerikai kérés elfogadásába.

Orbán “világokat igazgat”

A magyar miniszterelnök korábban abban reménykedhetett, hogy az olcsó orosz földgázzal megmentheti a rezsi csökkentést. Csakhogy kiderült: nincs baráti ár Moszkvában. Magyarországra is méregdrágán érkezik az orosz földgáz. Ezért Orbán kénytelen volt feladni a rezsicsökkentést, amely pedig óriási politikai népszerűséget jelentett. Sőt az a veszély is fennáll, hogy télen nem lesz elég földgáz. Ezért küldte Szijjártó Pétert Moszkvába, aki üres kézzel érkezett vissza. Mind Brüsszelben mind Washingtonban beírták a rossz pontot emiatt, és még eredmény sincsen.

Orbán Tusnádfürdőn nem jelenthette be: lám a különutas diplomácia bevált.

“Orosz barátaink segítenek.”

Ez egyelőre elmaradt.

Magyarország túl kis pont Putyin számára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy új szerződést kell kötni: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Ki akar Orbánnal szerződni?

Brüsszelnek és Washingtonnak ez szemmel láthatóan nem sürgős. Moszkva és Peking számára viszont csakis az uniós és NATO tag Magyarország jelent partnert. A perifériára sodródó Orbán egyedül abban bízhat, hogy barátai visszatérnek a hatalomba Rómában és Washingtonban. Addig azonban földgázt kell szereznie a téli szezonra nehogy az derüljön ki Magyarországon, hogy nem elég az, hogy a gáz ára a hatszorosára nő, de még nincs is elég belőle. Ilyen forgatókönyv destabilizálhatja Orbán Viktor sziklaszilárdnak hitt politikai hatalmát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK