Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 18-ai moszkvai látogatása előtt a tekintélyes orosz napilap, a Kommersant terjedelmes cikkben foglalkozott a magyar-orosz kapcsolatok alakulásával, illetve Magyarország gazdasági és politikai helyzetével, az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataival. Mint azt bevezetőben megjegyzik: Orbán látogatására az Orosz Föderációban annak ellenére sor került, hogy Budapest és Brüsszel kapcsolatai nem éppen mentesek a konfliktusoktól.
A cikk elején megjegyzik: a magyar vezető két hónapon belül második alkalommal látogatott az orosz fővárosba: július 15-én Putyin fogadta őt a Kremlben, és másnap Orbán részt vett a labdarúgó vb döntőjén. Akkor azt nyilatkozta: az oroszellenes szankciók hátrányosak a Moszkva és Budapest közötti kapcsolatokra. Ezt a kijelentést sokan azzal magyarázták, hogy Orbán Viktor és az európai vezetők között feszültek a kapcsolatok, ezért is igyekszik a magyar kormányfő másutt támogatókat találni. A cikkben megszólaltatott, politológus, nemzetközi szakértő, Vadim Trukhachev úgy véli, „az EU-n kívül Oroszország lehet Magyarország első számú támogatója, hiszen a magyar gazdaság innen kapja a modernizációhoz elengedhetetlen legtöbb energiaforrást, ugyanakkor Oroszország lehet a magyar mezőgazdasági termékek legnagyobb felvevő piaca.”
A politológus emlékeztet arra is, hogy a magyarok – egyetlen uniós tagországként – következetesen támogatják a Moszkva elleni korlátozó intézkedések eltörlését, Oroszország mellett Kínával, és Törökországgal is jó kapcsolatokat ápolnak. Ez Oroszország szemében jelentősen felértékeli Orbán Viktor szerepét. Putyin számára Magyarország az Európai Unió kapuja, fogalmaz az elemző.
Trukhachev úgy látja, Magyarország célja, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb gázelosztó és gáztároló helyévé váljon, ezért az orosz gázon kívül Budapest cseppfolyósított gázt is szeretne kapni, amelyet a horvát Krk szigetéről szállítanának haza. Az amerikai vezetés pozitívan értékelte Magyarország, Románia, Bulgária, Ausztria és Szlovákia kezdeményezését, hogy országaik energiaellátását több lábra kívánják állítani, ami egyben azt is jelentheti, hogy ezek az országok mérsékelni szeretnék az orosz energiaimportot. Ezeknek a terveknek a fényében a Budapest és Moszkva közötti energetikai kapcsolatok feltehetően „kiigazításokat” igényelnek majd, mondják a szakértők. A gáz mellett a nukleáris energia fontos szerepet játszik az Oroszország és Magyarország közötti energetikai együttműködés fejlesztésében. A 2014-ben megkötött paksi bővítési szerződés azonban csak tavaly kapott zöld utat az EU-tól.
Orbán Viktor mostani Moszkvai látogatására a Magyarország és az EU közötti kapcsolatok újabb konfliktusának árnyékában került sor. A cikk utal a Sargentini-jelentésre, amelyet az Európai Parlament képviselőinek kétharmada elfogadott, s amelyben Budapestet azzal vádolják, hogy megsértik az Európai Unió alapvető értékeit. Ez azt jelenti, hogy a Lisszaboni Szerződés Magyarország elleni 7. cikkével összhangban szankciókat lehet alkalmazni.
A magyar miniszterelnök a Putyinnal folytatott találkozójának különös nyomatékot ad az is, hogy másnap az EU tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján kell megjelennie, ahol alighanem kínos kérdésekre is válaszolnia kell majd előző napi tárgyalásaival kapcsolatban, hiszen a Putyin-vizittel azt is jelezte a magyar vezető, szerinte nem minden út vezet Brüsszelbe – írja többek között cikkében a Kommersant.
