Kezdőlap Címkék Olaj

Címke: olaj

Újabb halálos áldozatok az iráni tüntetéseken – Frissítve

0

Legalább tízen meghaltak a tüntetések négy napja alatt Iránban – jelentette a CNN a helyi állami médiára hivatkozva. A félhivatalos hírügynökség négy halottról adott számot. A megmozdulások folytatódnak. Az iráni elnök a várakozások szerint a nap folyamán újabb beszédet tart, csillapítandó a helyzetet.

Sok a sebesültek is a 2009. óta a legsúlyosabb tüntetéssorozaton  – jelentette már korábban a Reuters. A közösségi oldalakon újabb  tüntetésre szóló felhívások keringenek.

Az ország délnyugati területén fekvő Izeh városban tartott tüntetés résztvevői közül kerültek ki ezúttal az áldozatok – jelentette a félhivatalos INA hírügynökség egy helyi önkormányzati képviselőre hivatkozva. Azt azonban nem tudni, hogy ki lőtt, a tüntetők vagy  rendőrség.

Mint a FüHü is beszámolt róla, az elmúlt napokban ezrek vonultak az utcákra Irán több városában a rossz gazdasági helyzet miatt kirobbant tüntetések keretében. Az iráni gazdaság helyzete ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – s a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyébként az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Gárda és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

 

 

 

 

 

Putyinnak köszönhető az olcsóbb benzin Észak-Koreában

0

60%-al lett olcsóbb a Diesel Phenjanban, ahol most csak 0,82 dollárt kell fizetni egy literért. A benzin ára 2 dollár, ami 25%-os csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. 

Természetesen jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet erre képes Észak-Korea, melyet egyre-másra szankciókkal sújtanak a rakétakísérletei miatt. Ugyan olajembargót még nem rendeltek el a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam ellen, de Washington erre akarja rávenni Észak-Korea két megmaradt szövetségesét, Kínát és Oroszországot. Azonban mindkét ország jelezte, hogy ezt nem hajlandóak elfogadni.

Az Asia Press International Oszakában működő független hírügynökség szerint a csökkenő észak-koreai olajáraknak egyszerű oka van:

Árad az orosz olaj Észak-Koreába. 

Moszkva nemhogy nem csökkentette vagy szüntette meg az olajszállítást, hanem épp ellenkezőleg: fokozta. Egyelőre még a szakértők is csak találgatnak a háttérben álló okokat illetően, hiszen Moszkva és Washington viszonya nagyon nehezen áttekinthető azóta, hogy Donald Trump került az elnöki székbe. A szakértők többsége úgy véli, hogy Oroszországnak és valószínűleg Kínának elege lett Trump Korea-politikájából. Mindkét nagyhatalom azt javasolta Amerikának, hogy tárgyaljon Kim Dzsongun diktátorral és ne pedig katonai akcióval fenyegessen. Erre most a Koreai-félszigeten minden idők legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlata zajlik, miközben az amerikai gépek rendszeresen megsértik Észak-Korea légterét.

Ilyen körülmények között Moszkvában és Pekingben valószínűleg úgy határoztak: nem alkalmaznak olajembargót Észak-Koreával szemben annak ellenére, hogy az ifjú diktátor nemrég újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre. Sem Kína sem pedig Oroszország nem kívánja megfojtani Észak-Korea gazdaságát Donald Trump kedvéért.

Vörös szőnyeg a szaúdi királynak Moszkvában

0

Először látogat az orosz fővárosba szaúdi uralkodó. Az idős Szalman király azért érkezett, hogy a két állam számára a legfontosabbról, az olajról tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal.

Szaúd-Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olajexportőre. Az ő megállapodásuk tette lehetővé az olajkitermelés csökkentését, mellyel az OPEC az olaj árának növelését akarta elérni. Putyin ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a termelés csökkentést továbbra is fenn kellene tartani. Az OPEC a következő ülését novemberben tartja meg Bécsben.

A szovjet időben halálos ellenségnek tekintette Szaúd-Arábia Moszkvát, de azóta rádöbbentek:

az érdekeik sokban közösek az olaj globális piacán.

Különösen azt követően, hogy amerikai hatásra az olaj és a földgáz ára drámai mértékben csökkent. A globális rezsicsökkentést ajándék volt a fogyasztóknak, de utolsó figyelmeztetés a nagy olajexportőröknek, hogy a szép napok immár a múltat jelentik, és a jövőben át kell állniuk valami másra.

Erről is tárgyal a szaúdi küldöttség Moszkvában, ahol közös gazdaságfejlesztési alap létrehozását kívánják bejelenteni.

A közös orosz-szaúdi alap egy lépés lenne a jövő felé, amikor már sem Oroszország sem pedig Szaúd Arábia nem az olajból és a földgázból kívánna megélni.

A gazdaságon túl megvitatják a közel-keleti helyzetet is, ahol a két állam sok helyen szemben áll egymással. Ez a helyzet mindenekelőtt Szíriában, ahol az oroszok Aszad elnököt támogatják, míg Szaúd-Arábia azokat a szunnita milíciákat, amelyek szabadulni kívánnak az államfőtől, és az alavita kisebbséghez tartozik. Aszad hívei győzelemre állnak- nem utolsósorban az orosz támogatásnak köszönhetően.

Szaúd-Arábia az USA stratégiai szövetségese, de ez nem akadályozta meg Szalman királyt, hogy hazája képviseletében először ellátogasson Moszkvába, ahol immár az együttműködés a tét, nem pedig a szembenállás, mely Oroszország és Szaúd Arábia kapcsolatait évtizedeken át jellemezte.

Olajembargó Észak-Korea ellen

0

„Az olaj életfontosságú Észak Koreának ahhoz, hogy folytassa nukleáris fegyverkezési programját!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok képviselője a Biztonsági Tanácsban.

Nikki Haley eredetileg teljes olajembargót akart elérni, de a megszavazott változat ennél kevésbé brutális szankció, bár ennek is súlyos következményei lehetnek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer számára.

A kínaiak ellenezték a teljes olajembargót.

Azzal érveltek, hogy az teljesen a falhoz szorítaná Észak Koreát, melynek kiszámíthatatlan diktátora esetleg előre menekülne, és meginditana egy nukleáris konfliktust, melynek a kimenetele katasztrofális lenne a sűrűn lakott térségben. Peking attól is tart, hogy háborús helyzet esetén tömegesen indulnának meg a menekültek Észak Koreából. Kínának 1400 kilométeres közös határa van Észak Koreával. Mit tartalmaz a BT egyhangúan megszavazott határozata?

Az olajszállítások radikális korlátozását: az eddig évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül megtiltják az észak-koreai textilipar termékeinek külföldi vásárlását és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket. Ez összesen

1,3 milliárd dollárral csapolja meg az államkasszát Észak Koreában.

Amely a maga részéről kitart háborús irányvonala mellett.

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Véres választások Venezuelában

0

„Maduro elnök diktátor, aki semmibe veszi a nép akaratát!”- jelentette ki az USA pénzügyminisztere. Steven Mnuchin közölte: Nicolas Maduro minden az USA-ban levő vagyonát zár alá helyezik.

Mindezt az amerikai pénzügyminiszter a hétvégi népszavazással indokolta, mely alkotmányozó nemzetgyűlést állított Venezuela élére. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés valamiféle szuperhatalom lenne az ország politikai életében szemben a parlamenttel, melyben az elnök ellenzéke többségbe került.

Az ellenzék, melyet az USA támogat, nem ismeri el a népszavazást mondván hogy azon a választópolgároknak csak a 41,5%-a vett részt.

Maduro elnök viszont híveivel együtt ünnepelt.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés a tervek szerint új alkotmányt fogad el. Ez az új alkotmány szinte diktátori jogokkal ruházza majd fel Maduro elnököt – állítja az ellenzék. Maga Maduro nyíltan gúnyolódott az Egyesült Államokon. Utalt arra, hogy Trump úgy lett elnök, hogy ellenfele három millióval több szavazatot szerzett.

Mindeközben Venezuelában általános a gazdasági és társadalmi válság, melynek következtében az ország politikailag kettészakadt. Korábban a baloldal többségben volt, de az olajárak csökkenése miatt immár nem képes pénzelni az állam jóléti intézkedéseit. A jobboldal mindenáron meg akarja buktatni a szocialista kormányzatot, mely szerinte csődbeviszi az országot. Azt persze, hogy alacsony olajárak mellett Venezuela hogy boldogulhat senki sem tudja sem Caracasban sem pedig Washingtonban.

Általános sztrájk és két halott Venezuelában

0

Ne legyen alkotmányozó nemzetgyűlés! Maduro elnök mondjon le! Ezt követeli az ellenzék, amely általános sztrájkot szervezett Venezuelában.

Nicolas Maduro elnök július 30-ra választásokat írt ki. Ennek alapján  új alkotmányozó nemzetgyűlés jönne létre. Az új alkotmány szinte korlátlan hatalmat adna a baloldali populista elnöknek. Az ellenzék, melyet támogat a Gyáriparosok Szövetsége és az Egyesült Államok is, mindent megtesz, hogy megakadályozza az államfő hatalmának kiterjesztését. Ezért a sztrájkokon kívül tüntetéseket is szerveznek. Eddig két fiatalember halt meg, máig nem tisztázott körülmények között.

Az ellenzék vezére, Guevara parlamenti alelnök azt állítja, hogy a lakosság 85 százaléka őket támogatja. Maduro elnök szerint viszont csak a kisebbség áll mögöttük. Ha nem így lenne, akkor miért félnek a választástól?

Venezuelában a gazdasági helyzet azt követően vált katasztrofálissá, hogy

az olaj ára a világpiacon jelentős mértékben csökkent.

Korábban Chávez elnök /1999-2013/ az olaj bevételekből finanszírozott egy szocialista kísérletet, amely a szegény néprétegek körében népszerű volt. Ma is ők a rendszer fő támogatói.

Közben viszont az állam csődközeli állapotba került és nem képes finanszírozni a szociális juttatásokat. Áruhiány van olyannyira, hogy életmentő gyógyszerekből sincs elég Venezuelában. A hatalom egyelőre kézben tartja a helyzetet: 173 embert letartóztattak, akik a kormány ellen tüntettek.

Az ellenzék viszont közölte: nem áll le, mert mindenképp meg akarja akadályozni, hogy a baloldali populista elnök szinte teljhatalmat kapjon Venezuelában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK