Kezdőlap Címkék Nyugdíjalap

Címke: nyugdíjalap

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.

“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:

“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”

2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.

Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:

“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”

Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb  363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.

“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.

Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.

Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.

“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Kína a nyugdíj miatt vásárol be külföldön

0

A kínai központi nyugdíjalap 2100 milliárd jüannal vagyis 317 milliárd dollárral gazdálkodik. 

Túlságosan is nagy a hazai befektetések aránya, ezért diverzifikálnunk kell – magyarázta a South China Morning Post munkatársának exkluzív interjújában Kína egykori pénzügyminisztere, aki a világ legnagyobb pénzügyi alapját menedzseli.

Lou Csi-vej a kínai reformok meghatározó figurája, akinek fontos szerepe volt abban, hogy hazája a globális gazdaság második számú szereplőjévé váljon. A 2100 milliárd jüanos nyugdíjalap kezelése majdnem akkora kihívás, mint pénzügyminiszternek lenni Pekingben, mivel egy

óriási lyuk tátong a kínai nyugdíjrendszeren.

1997 előtt a bérekből nem vontak le nyugdíjjárulékot, miközben a nyugdíjat az állam kifizette. Ugyanis annyira alacsonyak voltak a bérek és a nyugdíjak, hogy az állam nem hozott létre külön nyugdíjkasszát, hanem azt a központi költségvetés részeként kezelte. Aztán az ezredforduló táján megindult a reform: a bérekből elkezdték levonni a nyugdíjjárulékot. Az állam pedig vállalta, hogy feltölti a nyugdíjalapot. Így jött létre a világ legnagyobb pénzügyi alapja, melyet most Kína egykori pénzügyminisztere vezet.

Hszi Csin-ping elnök meghirdette az Új Selyemút programot, amely

Kína befolyásának növelését célozza az egész világon.

Ennek szellemében kíván Lou Csi-vej is befektetni külföldön, de rendkívül óvatos, mert tavaly csak 1,73%-os eredményt ért el. Ám az összkép nem olyan rossz, mert a 2000-es megalakulásuk óta  az éves átlaghozamuk 8,4% volt. Ugyanakkor a külföldi befektetésekhez eltörpülnek belföldiekhez képest: mindössze 6,7%-ot tesznek ki.

Pekingben most ezen az arányon kívánnak változtatni. Mozgásterük van, hiszen a nyugdíjalap elnöke, még amikor a pénzügyminiszteri posztot töltötte be, akkor 20%-ban határozta meg a külföldi befektetések arányát. Ezek kiválasztásánál

„Nagyon odafigyelünk az árfolyamokra”

– hangsúlyozza Lou Csi-vej, aki szerint meg kell nézni, mi történt Oroszországgal, mekkora csapás volt a számukra az olaj árának csökkenése. Szerinte már kilábaltak belőle, de nehéz helyzetben voltak. Ausztrália, amely nyersanyagot szállított a globális piacra, szintén megérezte az árfolyam ingadozásokat.

„Azt gondolom, hogy a jüan/dollár árfolyam stabil marad a jövőben.”

A külföldi befektetések tehát növekedni fognak, de a kínai gazdaságot már nem az export, hanem a hazai kereslet hajtja – hangsúlyozta a világ legnagyobb pénzügyi alapjának elnöke. Szerinte hiba volt az, hogy bár az állam megígérte a nyugdíjalap feltőkésítését, nem végzett teljeskörű munkát.

A feladatot ugyanis leosztotta a tartományoknak, de ők nem lelkesednek a befizetésekért. Vagyis a kínai nyugdíjrendszerben továbbra is fennmarad egy „fekete lyuk”, amely azzal a problémával küszködik, hogy egyre több a nyugdíjra jogosult és relatíve egyre kevesebb a befizető.

Ezzel a problémával szinte minden országban küzdenek a világon. Ezért is kell a világ legnagyobb nyugdíjalapjának tisztes eredményeket produkálnia, hogy a több száz millió nyugdíjas megkapja a havi járandóságát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK