Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.
Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.
Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.
Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.
Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.
Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.
A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.
A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:
“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”
Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.
Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók
Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.
Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.
A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.
Hol vannak az új bankjegyek? – kérdik a kaotikus pénzreform során Nigériában. Véget nem érő sorok kígyóznak Afrika legnépesebb országában, Nigériában a pénzautomaták előtt, mert februárban már új bankjegyekkel kellene fizetni, csak épp nincs elég belőlük.
40 dollár a maximum, amelyet ki lehet venni az automatából egy alkalommal. Így érthető, hogy éjszaka is hosszú sorokban várakoznak az emberek az új bankjegyekre. Február 10 óta csak ezekkel lehet fizetni, de a hatalmas, csaknem egymillió négyzetkilométeres országban mindössze négy hónapot hagytak a váltásra. Október óta Nigéria lakosainak többsége szépen elment a bankba, és ott folyószámlára tette a régi pénzt a nairát. Aztán jött a nagy meglepetés: az automatákból villámgyorsan elfogytak az új bankjegyek.
Holnapután választások lesznek
A sok törzsből álló sokvallású országban február 25-én választást tartanak. A 220 millió lakosú ország GDP-je tavaly először haladta meg az 1000 milliárd dollárt. Az olajexport szépen hozott a konyhára, de ebből a lakosság többsége nemigen kapott semmit sem. Az infláció hivatalosan 21%, de a valóság ennél borúsabb különösen, mert a lakosság többsége szegény, ezért ők érzik meg a leginkább a hátrányos hatást.
A kormánypárt most azt állítja, hogy a pénzreformot tudatosan szabotálják, hogy ezzel rontsák az ő választási esélyeiket. A káosz mindenesetre bekövetkezett, az emberek borzasztó dühösek: ”ez maga a pokol. Otthon hagytam a kisfiamat, hogy pénzt szerezzek az automatából, mert kell élelemre és gyógyszerre. Most majd megfulladok a sorban. Közben pedig egy katona nyugodtan félrelök mindenkit, és pénzt vesz föl.
„Pokolba a politikusokkal!”
– mondta egy fiatal édesanya Abujaban, Nigéria fővárosában a New York Times tudósítójának. Aki megfigyelte: kevés a bank és az ATM, ezért sokan abból élnek, hogy pótolják az automatákat. Van náluk mobil kártya automata, és járulékért készpénzt adnak azoknak, akik nem tudják kivárni a sort. Csakhogy most ezek a pénzváltók csillagászati járulékot számolnak fel, mert a bankjegy hiány a kezükre játszik.
Miért kell a pénzreform?
A nemzeti bank elnöke azzal indokolta ezt, hogy felgyorsítják az áttérést a készpénz mentes gazdálkodásra. Az elmaradott afrikai országban ez egyáltalán nem reális feltevés, de ha tudjuk, hogy Nigéria a világ egyik legkorruptabb országa, akkor nem lepődünk meg semmin. Sokan azt mesélték a New York Times tudósítójának, hogy katonai puccsot akarnak előidézni a jelenlegi elnök hívei, mert attól tartanak, hogy az új államfő leleplezi a korrupciót, amely az egész rendszert jellemzi.
Buhari elnök már hajtott végre hasonlóan kaotikus pénzreformot. Akkor mindössze két hetet adott az átállásra. A káosz jó alkalmat teremtett egy katonai hatalomátvételre. Most annál is inkább kaotikus a helyzet , mert üzemanyaghiány is van Nigériában, amely Afrika egyik legnagyobb olaj exportőre. Néhány autós a kocsijában éjszakázik, hogy elsőként jusson a benzinkúthoz, mert ott nagyon gyorsan kifogy az üzemanyag. Az ok a finomító kapacitás kicsi Nigériában, ahol dinamikusan nő a lakosság és vele az autók száma. Az eredmény: benzinhiány. Van, aki hajlandó kétszeres árat is megadni a benzinért csak, hogy ne kelljen órákat várakoznia.
Mit csinálnak eközben a politikusok?
“Egymással háborúznak”- mondja Tunde Bakari tiszteletes, aki Buhari elnökkel együtt indult a választásokon még 2011-ben. Most is jóban van az elnökkel, de a jelenlegi helyzetről lesújtó a véleménye:
”Lehet, hogy a politika jó lenne, de ahogy végrehajtják az szörnyű”
– nyilatkozta a New York Times tudósítójának Nigériában.
Tiltakozó levelet tett közzé Nigéra magyarországi nagykövetsége, miután egy kozármislenyi fideszes fórumon ifj. Lominici Zoltán arról beszélt, hogy a nigériai emberek 80 százaléka AIDS-es, és megfertőzi az európaiakat is.
Berkecz Balázs, az Együtt politikusa mutatott be egy videót Facebook-oldalán arról a kozármislenyi fórumról, ahol Hoppál Péter fideszes képviselőjelölt meghívására felszólalt a Civil Összefogás Fórum szóvivője is. Lomnici arról beszélt a helyieknek, hogy Nigéria lakosságának több mint 80 százaléka,
legalább 100 millió ember AIDS-es, vagyis a megerőszakolt svéd lányok közül 5-ből 4 elkapta a HIV-fertőzést.
Berkecz Balázs posztja alapján a nigériai nagykövetség kiadott egy közleményt, amelyben cáfolják a fórumon elhangzottakat, teljességgel abszurdnak, meggondolatlannak, könnyelműnek és sértőnek nevezve az állításokat.
„A videófelvételen Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a migráció kérdése kapcsán azt állította, hogy legalább 100 millió nigériai (a teljes lakosság 80%-a) AIDS fertőzött. Az adatokat Dr. Kásler Miklósnak tulajdonította, aki a fentiekről egy másik fórumon beszélt, melyen Lomnici úr is jelen volt. Dr. Kásler az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
A Nigériai Szövetségi Köztársaság budapesti Nagykövetsége a leghatározottabban cáfolja a fenti állítást, amely egyáltalán nem tükrözi a valós helyzetet Nigériában. Az egyészségügyi Világszervezet (WHO), illetve az UNAIDS 2016-os adatai szerint megközelítőleg
3,2 millió nigériai él HIV fertőzéssel. Ez a szám Nigéria teljes lakosságának (186 millió) 1,7%-a,
szemben a Kásler úr által említett 80%-kal” – írták. Szerintük Kásler és Lomnici ellenőrizetlen adatokat használtak fel a kormány propagandacéljaira.
Berkecz Balázs a „goebbels-i gyűlöletpolitika hazug apostolainak” nevezte az ügy miatt Orbán Viktort, Hoppál Pétert és „az őket kiszolgáló gyűlöletgyárosokat”.
A Boko Haram terroristái rabolták el őket Nigériában, egy iskolából.
Mohammed Buhari nigériai elnök azt mondta: „utasítottam az ország összes biztonsági ügynökségét, hogy szavatolják a biztonságot iskoláinkban (…), és hogy hozzák vissza az elrabolt lányokat családjukhoz”. Az elnök a Boko Haram egykori túszaiból álló delegációval is találkozott.
A tájékoztatási miniszter azt mondta: 110 lányt tartanak nyilván eltűntként, miután
a Boko Haram dzsihádistái megtámadták a bentlakásos középiskolát
múlt hétfőn az ország északkeleti felében található Dapchiban.
A terrorszervezet 2014-ben hasonló támadást hajtott végre Chibok városában. Akkor 276 diáklányt rabolt el, akik közül mintegy hatvan rövidesen megszökött, 2016-ban pedig 24 nyerte vissza szabadságát. Tavaly májusban a Boko Haram 82 lányt elengedett váltságdíjért és a szervezet több vezetőjének szabadon engedéséért, de mintegy száz lány még nem jutott vissza családjához, sorsuk ismeretlen.
Valószínűleg szexrabszolgaként tartják őket fogva.
A nigériai vezérkari főnök most elrendelte, hogy a légierő újabb egységei kapcsolódjanak be az elrabolt lányok felkutatásába. A térség iskoláihoz rendőröket és biztonsági alakulatokat vezényeltek ki.
Bűnügyi nyomozást követel az Amnesty International a Shell ellen arra hivatkozva, hogy az olajvállalat tettestárs volt az emberi jogok megsértésében Nigériában az 1990-es években.
A brit-holland gyökerekkel rendelkező nemzetközi cégtől származó több száz dokumentum alapján a Shell partner volt abban, hogy erőszakkal hallgattassák el az olajkitermelés ellen tiltakozókat – írja a Guardian. Az Amnesty International szerint
kínzásokban, gyilkosságokban és nemi erőszakokban volt tettestársa a hadseregnek az olajvállalat,
amely azonban tagadja a vádakat.
A dokumentumok egy részét a Shell egy polgári per kapcsán volt kénytelen nyilvánosságra hozni, és olyan bizonyítékok is vannak benne, amelyek korábban ismeretlenek voltak.
A Guardian olyan szemtanúkról számol be, akik azt állítják, hogy a Shell egy saját, inkognitóban dolgozó rendőrökből álló egységet irányított, amelyet a nigériai biztonsági erők képeztek ki. Ez az után történt, hogy Ken Saro-Wiwa vezetésével (akit 1995-ben kivégeztek) az olajkitermelés ellen, és a helyiek jogaiért küzdő aktivisták elérték, hogy a Shell visszavonuljon az ogonik lakta régióból 1993-ban.
Ennek ellenére a vállalat mégis új vezeték lefektetésébe kezdett a területen, és az ezt követő tiltakozások ellen az állam brutálisan lépett fel: több mint ezer embert megöltek, és több tízezren váltak hajléktalanná, miután
egész falvakat pusztítottak el.
Az Amnesty szerint a Shell bátorította a hadsereget a tüntetők elleni minél határozottabb fellépésre, annak ellenére is, hogy tudták, ez gyilkosságokkal, kínzásokkal és nemi erőszakkal jár együtt. Szerintük vitán felül áll, hogy a jogsértések elkövetésében a nagyvállalat kulcsszerepet játszott, és elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy bűnügyi nyomozást lehessen folytatni a cég ellen.
Ezért arra kérték az érintett országokat, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Nigériát, hogy fontolják meg egy esetleges büntetőper indítását a cég ellen (polgári perek már többször indultak a Shell ellen, és ezek meg is állapították a cég felelősségét).
Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.
Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.
Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.
2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.
A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)
A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.
A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,
majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.
A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.
A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint
három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.
A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.
2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)
Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.
Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.
Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több.
Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt.
A Guardian beszámolója szerint több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Az viszont biztos, hogy a fiatal merénylő az imádkozók közé vegyülve robbantott a mecsetben.
A Boko Haram elleni harcban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben.
A terrorszervezet gyakran vet be gyerekeket az öngyilkos merényletek során, amelyekben forgalmas piacokat, közlekedési csomópontokat és mecseteket támadtak az elmúlt években.
Legalább 18 ember meghalt és 29 megsebesült, miután négy öngyilkos merénylő robbantott egy imahelyen Nigéria északkeleti részén.
Két férfi és két nő hajtotta végre a merényletet, az imahelyre belépve robbantották fel magukat. A merénylet elkövetését egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, de
a végrehajtás helyszíne és módja a Boko Haramra utal.
A támadás Maiduguri városától 40 kilométerre történt – Maiduguri az egyik fő helyszíne a nigériai kormányerők és a Boko Haram közti harcoknak. Ezekben az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren haltak meg, 2,3 embernek pedig el kellett menekülnie otthonról.
A háború teljesen tönkretette a Csád-tó térségének gazdaságát, ezért 7 millió embert fenyeget élelmiszerhiány.
Pénzügyőrök és rendőrök rohanták le a frissen kirúgott nemzetbiztonsági főnök nejének luxuslakását Lagosban, Nigéria gazdasági fővárosában. Különböző rejtekhelyekről 43,5 millió dollár, valamint nagy mennyiségű helyi valuta és angol font került elő.
Afrika legnépesebb államában nagy probléma a korrupció. Muhammadu Buhari elnök tavaly azzal a választási ígérettel került hatalomra, hogy fellép ellene. Korábban a Nemzeti Bank elnökét azért váltották le, mert jelezte: 20 milliárd dollár eltűnt az államkincstárból. A válasz egyértelmű volt: állami tisztviselők lopták el, ezért a bankelnököt távolították el.
Buhari a múlt héten rúgta ki a nemzetbiztonsági hivatal főnökét, Ayodele Okét, aki
1,6 millió dollárért vett a feleségének luxuslakást, ráadásul készpénzzel fizetett.
A pénz egy különleges állami alapból jött, amelyet a magasrangú vezetők úgy használtak, mint egy magánkincstárat. A lakásvásárlás elvben hitelre történt, de mindenki tudta: az állam sohasem kéri vissza a pénzt.
Vagy lehet, hogy mégis? Buhari ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági hivatal főnökét menesztette, hanem az államapparátus vezetőjét is. Ő azokat a pénzeket nyúlta le, amelyeket az északi területek újjáépítésére szánt az állam. Nigéria északi részén ugyanis az iszlámista terrorszervezet, a Boko Haram pusztít.
Nigéria Afrika legnagyobb olajtermelő állama. Régebben ezért nem tűnt fel annyira a korrupció, mert a „jut is, marad is” elve alapján loptak az állam emberei. De amióta mélyrepülésben van az olaj ára, azóta jobban feltűnik, hogy Afrika legnépesebb országában csakis a gazdagok gazdagodnak, a nép viszont egyre szegényebb. Ezért indított korrupcióellenes kampányt az elnök.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
