Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Fenemód furcsa barátság

Ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet – mondja a Mazsihisz elnöke. A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni.

A minap terjedelmes cikket közölt a Times of Israel, angol nyelvű izraeli portál Orbán Viktor ma kezdődő izraeli látogatásával kapcsolatban. A lap a két nagy magyarországi zsidó hitközség vezetőjét kérdezte arról, hogy mit várnak a magyar miniszterelnök izraeli útjától. Heisler András és Köve Slomó általában sok mindenben nem értenek egyet, most azonban mindketten optimizmussal tekintenek a kormányfői látogatás elébe.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt nyilatkozta, hogy nem zavarja az a politikai siker, amit Orbán valószínűleg begyűjt majd idehaza Izraellel való jó kapcsolatának köszönhetően. Szerinte a látogatással jól fog járni a hazai zsidóság, hiszen a magyar kormánynak biztosan hasznára válik majd, mivel Izrael egy erős ország, de Izrael is jól jár, ugyanis Magyarország egy olyan EU-tagállam, amely kiáll mellette. Így ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet.

Ez a hozzáállás homlokegyeneses ellentétes Heisler tavalyi nyilatkozatával,

amit a Mazsihisz elnöke az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával és a Soros-ellenes plakátkampány idején adott:

„Napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem.”

A Mazsihisz elnökének nem a tavalyi, hanem a mostani nyilatkozatával ezúttal Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is egyetértett. Köves úgy véli, hogy nincs nagyon hatékonyabb módja a helyi lakosság antiszemitizmusának csökkentésére, mint amikor az ország miniszerelnöke nyíltan dicséri a zsidó államot és annak vezetőjét.

A Times of Israel szerint a közelmúlt fejleményei megerősítik azokat a tendenciákat, amelyeket Heisler András és Köves Slomó Netanjahu tavalyi látogatása óta tapasztaltak.

Magyarország azóta többször is megvédte Izraelt a nagy nemzetközi szervezetekben,

és egy újonnan kiadott kutatás eredménye az országban az antiszemitizmus szintjének csökkenését mutatta ki – utal a lap Kovács András és Barna Ildikó által szerkesztett tanulmánykötetre.

A cikk ezen kívül még kitér a magyar kormány Izrael melletti kiállására az ENSZ-ben és az unióban, Soros Györgyre és az ellene folytatott kormányzati kampány megítélésére, Izrael és a diaszpóra porladozó kapcsolatára, illetve a magyarországi zsidóság megosztottságára.

A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni. Netanjahu esetében ez érthető is, hiszen a mostani amerikai kormányzat feltétel nélküli Izrael-barát folytat. Orbán Viktornak meg Donald Trump az egyik remélt támasza a brüsszeli bürokraták, az Európai Egyesült Államok, a liberalizmus és a migránsok elleni virtuális harcában. Egy ilyen virtuális világban köttethetnek fenemód furcsa barátságok.

Netanjahu az izraeli történelmet árulja el

0

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.

Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.

Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Washington Post/Szelestey Lajos

Izrael Moszkvával vonatná ki az iráni csapatokat Szíriából

0

Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.

Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban

Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.

Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.

Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.

Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.

Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.

Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.

Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.

Erősödik az antiszemitizmus Európában

0

A magyarok 20%-a antiszemita – legalábbis erről beszélt Izraelben Kunos Péter a World Jewish Congress igazgatóinak konferenciáján. Ez kétmillió embert jelent egy tízmilliós országban – hangsúlyozta Kunos, a magyarországi zsidó közösségek szövetségének igazgatója. Elmondta azt is, hogy a kormány fellép az antiszemtizmus ellen, de ez kevésnek bizonyul.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly Budapesten járt. Akkor nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, de a három másik visegrádi állam vezetőivel is.

Mindannyian megígérték, hogy felveszik a harcot az antiszemtizmussal.

Ennek ellenére vígan folytatódott a Soros ellenes kampány Magyarországon, Lengyelországban pedig elfogadtak egy olyan – Izraelben sokak által bírált – holokauszt törvényt, amely tagadta a lengyelek felelősségét a zsidók kiirtásában a második világháború idején. Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök javaslatára a varsói parlament újra elővette a törvényt, hogy enyhítsen azokon a megfogalmazásokon, melyeket Izraelen kívül az Egyesült Államok is kifogásolt.

Mindenütt Európában növekszik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy a kormányok fellépnek ellene – erről számolt be a World Jewish Congress konferenciáján a francia és a német küldött. Franciaországban és Németországban a kormányzat a maximális erőfeszítéseket teszi az antiszemitizmussal szemben, de a közvélemény egyes részei mégiscsak fogékonyak erre. Egyrészt a fiatalokról van szó, akiknek már semmilyen személyes élményük sem lehet a holokauszttal kapcsolatban:

Németországban az ifjúság 40%-a nincs tisztában azzal, hogy mi volt Auschwitzban.

Tanulnak róla az iskolában, de a zsidók tömeges kiirtása nem válik számukra megfogható élménnyé.

Anticionizmus címén viszont sokan akcióznak Európában. Különösen miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Izraeli zászlókat égettek több európai országban. Nincs különbség az antiszemtizmus és az anticionizmus között – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a hétvégén Simone Weil temetésén beszélt Párizsban. Az egykori miniszterasszonyt férjével együtt a párizsi Pantheonban temették el a francia nemzet nagyságai mellett. Mindketten a holokauszt túlélői közé tartoztak Franciaországban.

Ebben az országban él Európa legnagyobb zsidó közössége – mintegy 600 ezer ember. Franciaország ad otthont ugyanakkor Európa legnagyobb muzulmán népességének is – körülbelül 6 millióan vannak. A két közösség viszonya meglehetősen feszült.

Több iszlamista merénylet irányult zsidó célpontok ellen. A zsidó intézmények és iskolák körül megerősített terrorelhárító szolgálat működik.

Netanjahu miniszterelnök felszólította a francia zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, mert ott nagyobb biztonságban vannak. Ezt a francia vezetők elutasították, mondván Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait.

Lengyel holokauszttörvény: újratöltve

Fél évvel azután, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére a lengyel parlament elfogadta a kétértelmű holokauszttörvényt, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: újra megvitatják a törvényt, mely megfogalmazása szerint nem érte el a célját.

A lengyel holokauszt törvény tagadja a lengyelek bármiféle felelősségét a zsidók kiirtásában, három éves börtönbüntetésre is ítélhetnek valakit, ha erről beszél vagy ír.

A második világháború idején Lengyelország területén működtek a haláltáborok, melyekben a nácik többmillió zsidót öltek meg. Lengyelországban élt a világ legnépesebb zsidó közössége a második világháború előtt. Közülük nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Sok zsidót nem a haláltáborokban, hanem azokon kívül öltek meg, és ezekben a gyilkosságokban helyi milíciák is részt vettek. Voltak pogromok Lengyelországban – még a második világháború után is.

A radikálisan jobboldali lengyel kormánypárt, a PiS erről hajlamos megfeledkezni. Még Netanjahu miniszterelnök bírálatára sem változtattak a holokauszt törvény szövegén. Pedig a lengyel miniszterelnök tavaly Budapesten

megígérte Izrael kormányfőjének, hogy semmifajta engedményt sem tesznek az antiszemtizmusnak Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök most azzal indokolta a törvény újabb megvitatását, hogy az nem érte el a célját.

Hogy mi változott a tavalyi, budapesti ígéret óta? Az például, hogy Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország politikai rendszerének irányítója súlyosan megbetegedett. Varsói hírek szerint leukémiában szenved, és orvosai nem sok jóval biztatnak. Megindult tehát a harc a hatalomért, melyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyik esélyes. Ezért is tartotta fontosnak, hogy személyesen jelentse be a holokauszt törvény felülvizsgálatát Lengyelországban.

Izraeli katonák a NATO hadműveletben az oroszok határainál

0

Izraeli ejtőernyősök is résztvesznek a NATO hadgyakorlaton Oroszország határainál. A Baltikumban és Lengyelországban júniusban rendezik a Kardcsapás hadműveletet, 18 ezer katona részvételével. Bár a NATO európai parancsnoksága hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlat nem irányul Oroszország ellen, Moszkvában természetesen értik a finom célzást.

 

A NATO 6000 katonát állomásoztat a Baltikumban és Lengyelországban, hogy elrettentse az orosz erőket. Moszkva természetesen tagadja, hogy lennének katonai elképzelései bárminemű fellépésre a Baltikumban illetve Lengyelország határán, de

sem Varsóban sem a három balti állam fővárosában – a meglehetősen rossz történelmi tapasztalatok miatt – nemigen hisznek az oroszoknak.

Nem véletlen, hogy Lengyelország a közelmúltban ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: állomásoztasson egy egész harckocsizó dandárt lengyel földön, mégpedig úgy, hogy a kétmilliárd dolláros várható költségeket a lengyelek állják.

Izrael, amely nem tagja a NATO-nak, de szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, először vesz részt egy olyan NATO hadgyakorlaton, melyet az orosz határok közelében rendeznek meg. Több tucat ejtőernyős érkezett Izraelből a helyszínre –számol be a Haaretz című lap. Izrael elkötelezettsége azért különösen érdekes, mert Avigdor Lieberman hadügyminiszter nemrég járt Moszkvában, hogy elérje az iráni és a libanoni Hezbollah katonák kivonását a Golán fennsíkról, ahonnan heves rakétatámadás érte Izraelt. Szergej Lavrov külügyminiszter ezt meg is ígérte, de valamiféle izraeli kompenzációt emlegetett.

Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök járt Oroszországban és elérte, hogy Moszkva nem szállítja le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Ez azért fontos Izrael számára, mert a zsidó állam harci gépei rendszeresen támadják az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ha ezeket szíriai rakétavédelmi egységek védelmeznék orosz tanácsadók támogatásával, akkor fennállna a veszélye egy közvetlen konfrontációnak.

Ezt tehát sikerült elintéznie Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek Putyinnál, de legfontosabb követelését az oroszok nem teljesítették, azaz nem vették rá Iránt arra, hogy vonja ki a csapatait Szíriából.

Márpedig ezt Izrael létfontosságúnak tekinti a saját biztonsága szempontjából hiszen Irán mindmáig nem hajlandó elismerni a zsidó államnak még a létét sem. Minden valószínűség szerint ez magyarázza azt, hogy a történelem során először Izrael résztvesz egy NATO hadgyakorlaton Oroszország határainak közelében, noha nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.

Diplomáciai nagyüzemet visz Putyin

0

Diplomáciai nagyüzem volt Oroszországban: ugyan a világsajtó elsősorban a Putyin-Merkel találkozóra figyelt, de volt ott több más érdekes egyeztetés is. S ezeknek érdekes implikációjuk van.

 

A szíriai helyzet kibontakozása állt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bassár el-Aszad szíriai államfő találkozójának a középpontjában. A két tárgyalópartner viszonya jó, Putyin a polgárháború kezdete, 2011 óta támogatja Bassár el-Aszadot. Szíriában egy 150 tagú alkotmányozó bizottságot szándékoznak létrehozni, amelyben minden politikai erő szerepet kaphatna, persze a terroristák kivételével.

Ezen a ponton ütközik a szír-orosz tandem és a Nyugat véleménye hiszen sok szír szervezetet Asszad és Putyin terroristának minősít, miközben a nyugat szerint ők a demokratikus kibontakozás hívei.

Asszad – az oroszok és Irán segítségével –  fölénybe került hazai fronton, de továbbra is harcban áll az Iszlám állammal és a nyugatiak által támogatott néhány szervezettel. Jarmukban, Damaszkusz közvetlen közelében még heves harcok dúlnak: az Iszlám állam fegyveresei bevették magukat az egykori palesztin menekült táborba, és ott elszánt ellenállást fejtenek ki. Több mint kétezer dzsihád harcos áll még szemben Asszad elnök csapataival a városban.

Asszad látogatásának valószínűleg az volt a fő célja, hogy tárgyaljon az oroszok által már régebben megígért, de máig le nem szállított S 300-as rakétarendszerek  kérdéséről.

Peskov orosz szóvivő erről egy mukkot sem mondott, de korábban Putyin egyik tanácsadója a Kommerszant moszkvai újságnak ezt azzal indokolta, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre kérte Putyint.

Netanjahu is tárgyalt most az orosz elnökkel, nem sokkal Asszad előtt. Mint ismert, az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ezeket is védelmezte volna az S 300-as orosz rakéta rendszer, amelyet Moszkva a jelek szerint egyelőre megtagad Asszad elnöktől.

A szír elnök tehát hoppon maradt, mert Moszkva számára fontosabb a jó kapcsolat Izraellel, amely megnyithatja az utat az Egyesült Államok felé is.

Putyin szeretné elérni, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon Oroszországgal szemben. Ezért is fogadta örömmel pénteken Szocsiban Merkel német kancellárt, aki az oroszok érdekében lobbizik az Európai Unióban és a NATO-ban.

Netanjahu a náci Németországhoz hasonlította Iránt Moszkvában

0

Putyin elnökkel együtt vett részt a Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu egy nappal azután érkezett Oroszországba, hogy Trump elnök felmondta a nukleáris egyezményt Iránnal.

„73 évvel a náci Németország legyőzése után van egy állam, mely tagadja a zsidók jogát az önálló államra!”- jelentette ki Netanjahu, akinek az ősei Oroszországból érkeztek Palesztinába, ahol azután 70 éve megalakult az önálló Izrael állam.

Netanjahu büszkén emlékezett meg azokról a zsidó harcosokról, akik a szovjet hadseregben harcoltak a náci Németország ellen.

Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán támaszpontjait Szíriában, melyeket orosz rakéták védelmeznek. Ezért az izraeli és az orosz katonák gondosan egyeztetnek, nehogy közvetlen konfliktusra kerüljön sor a két állam között. Az érdekellentét azonban fennáll: Oroszország Asszad elnököt támogatja Szíriában és ebben szövetségese Irán és a libanoni siita milícia, a Hezbollah. Izrael viszont esküdt ellensége Iránnak és Asszad elnök ellenfeleit támogatja Szíriában. A zűrzavaros helyzetben Netanjahu miniszterelnök igen fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, ezért is látogat el gyakran Oroszországba.

Putyin elnök igyekszik megtalálni az egyensúlyt az Izraellel fennálló jó kapcsolat és az iráni szövetség között.

Minthogy Izrael és Irán a háború szélén áll, ezért Oroszországnak mind nehezebb megőrizni a semlegesség látszatát. Annál is inkább, mert Trump iráni döntése után minden eddiginél nagyobb a feszültség a Közel Keleten, Igaz, mind Netanjahu, mind Putyin régi motorosok – mindketten megszokták, hogy a szakadék szélén egyensúlyoznak…

Mégsem lesz előrehozott választás Izraelben?

0

Netanjahunak már sikerült egy engedménnyel jobb belátásra bírni az egyik ultraortodox koalíciós partnerét, de a Liberman-féle nacionalista párt még hajthatatlan. Ráadásul a miniszterelnöknek egyáltalán nem mindegy mikorra írnák ki az előrehozott választásokat: június jól jönne neki, de egy őszi időpont semmiképpen sem, mert utolérnék az esetleges vádemelelések.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis kompromisszumra jutott az ultraortodox Egyesült Tóra pártjának vezetőivel a jesivákban, vallási főiskolákban tanuló vallásosok felmentéséről a katonai szolgálat alól. A koalícióban szintén részes Avigdor Liberman pártjának, a Jiszrael Béténunak (Izrael a Hazánk) a fenyegetése miatt azonban még nem hárult el végleg az előrehozott választások veszélye.

A késő éjjel született egyezség nyomán hétfőn a koalíciós pártok miniszterei jóváhagyták az új bevonulási törvény tervezetét, de Liberman pártjának minisztere a tervezet ellen szavazott.

Az indítvány továbbra is biztosítja az ultraortodox fiatalok számára a felmentést az Izrael zsidó lakossága számára általánosan kötelező katonai szolgálat alól.

Noha a koalíció Liberman védelmi miniszter pártja nélkül is szűk, 61:59 arányú többségben lenne a törvényhozásban, a miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy nélkülük nem kormányoz tovább, hanem feloszlatja kabinetjét.

A Jiszrael Béténu párttal együtt 66 mandátumos többsége van Netanjahu kormányának a 120 tagú kneszetben.

A kormánynak csak bő három napja maradt a válság megoldására,

mert a centrista Kulanu párt élén álló Mose Kahlón pénzügyminiszter azt ígérte, hogy kilép a koalícióból, ha a kneszet téli ülésszakának végéig, vagyis csütörtökig nem fogadják el a 2019-es költségvetést.

A helyi szakértők szerint Netanjahunak kedvező helyzetet teremt a kormányválság, mert ha a hét végén feloszlik a kormány, akkor az előrehozott választásokra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s

mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.

Hétfőn azonban kiderült, hogy koalíciós partnerei és az ellenzék is megtorpedózná ezt az időpontot, és csak ősszel tartanák kívánatosnak a választásokat, amikorra már elkészülhet az államügyész vádemelése a miniszterelnök korrupciós ügyeiben.

A koalíciót vezető Likud köreiben ráadásul fölvetették, hogy júniusban az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzései jobban érdekelhetik a párt szavazótáborának egy részét a voksolásnál, és adott esetben

inkább egy izgalmas meccset néznének, és nem mennének el szavazni.

 

Antiszemitizmus Lengyelországban?

0

Befagyasztja az elkobzott zsidó javak visszaadásáról szóló törvényt Lengyelország, amely az egyetlen olyan állam, mely 73 évvel a második világháború lezárulta után még nem rendezte a holocaust idején elkobzott zsidó javak visszaadásának az ügyét. A II. Világháború előtt az akkori Lengyelország területén élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amelynek tagjaiból csak nagyon kevesen maradtak életben.

 

A zsidó javak visszaadására vonatkozó törvényjavaslat tavaly októberben készült el, s széleskörű nemzetközi bírálatot váltott ki, mert korlátozta azoknak a zsidóknak a körét, akik valamiféle kárpótlásra számíthatnak. Előírta ugyanis, hogy csakis azok számíthatnak erre, akik lengyel állampolgárok voltak, illetve akiknek az utódai ma is Lengyelországban élnek. A holocaustot túlélő lengyel zsidóság döntő többsége azonban kivándorolt. A többi között így került az Egyesült Államokba a Kushner család is: Jared Kushner pedig Donald Trump elnök vejeként jelenleg a Fehér Ház elsőszámú közel-keleti tanácsadója. Így nem csoda, hogy Trump is tiltakozott a törvénytervezet ellen. Azután jött a botrány a holocaust törvény miatt, és így most jegelik a törvényt a zsidók javainak visszaadásáról Lengyelországban.

Ráadásul a kétértelmű holocaust törvény után rögtön jött a kóser vágás tilalma – figelmeztet a Yedioth Ahronoth című lap internetes oldala. Az állatok jólétével foglalkozó új lengyel törvénytervezet egy alpontja kizárja a kóser vágást, mivel az állatkínzásnak minősülhet. Ezért pedig akár négyéves börtönbüntetést indítványoz.

Mindez nemcsak erkölcsi problémákat vet fel Izraelben, de piaci aggodalmakat is. A kóser hús jelentős része ugyanis Lengyelországból érkezik Izraelbe. A kereskedők ilyen módon tudják lenyomni az árakat.

Ha nem jön kóser hús Lengyelországból, akkor elkerülhetetlen az áremelkedése a kóser hús piacán – figyelmeztet az izraeli lap.

Amely arra is rámutat: más államok zsidó közösségei is Lengyelországtól vettek eddig kóser húst.

A törvényjavaslat megtiltja a kóser vágást, ezért Izrael államnak tiltakoznia kell – követeli Menachem Margolin rabbi. Az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association) vezetője Netanjahu miniszterelnökhöz fordult. Kérdés, hogy Izrael lép-e az ügyben, és ha igen, lesz-e foganatja.

A kétértelmű holocaust törvény esetében Netanjahu felhívta lengyel kollégáját telefonon, de semmilyen változást nem tudott elérni.

A törvényt elfogadták és hatályba is lépett, miután aláírta a köztársasági elnök.

Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel, akik szentül megígérték: elszántan küzdenek minden antiszemita megnyilvánulás ellen. Azután jött a Soros kampány erősödése Magyarországon, Lengyelországban a kétértelmű holocaust törvény és most a kóser vágás tilalma.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK