Kezdőlap Címkék NER

Címke: NER

Orbániáda

Azt mondja az Orbán Viktor, hogy:

„Az olasz és a magyar két szabadságharcos nép, amely sohasem adja meg magát, sohasem adja fel a szabadságát, és sohasem engedi át az országát idegeneknek.”

Eltekintve attól, hogy ezt a törökök, az osztrákok meg az oroszok, illetve hát a volt Szovjetunió volt népei másképp tudják, szükséges megjegyeznünk, hogy például a Gyurcsány nevű sose mondott ilyet. Az az ember valahogy képtelen a fényes múltból erőt és ihletet meríteni, nem érdekli a régi dicsőség, állandóan valami élhető, demokratikus, európéer országról beszél, melyet az igaz magyarok nem tudnak hová tenni. Bezzeg a régi hősi évek, mikor elmentünk Nyugatra szabadságharcolni egy kicsit, lenyilaztuk a kolostorok meg a falvak döbbenten bámuló lakóit, és hazahoztuk a zsákmányt. Az igen! Az már dicsőség! Semmi kompromisszum, amely a szuverénségünket korlátozza. Putyin is tőlünk tanulta a szerzést, bamba libsibolsik! Elvenni, ami kell, mert az jár nekünk!

Igaz, hogy ezt magyaros szuverénkedést az akkori Brüsszel egyre rosszabb szemmel nézte, és mikor végleg megunta, 933-ban Merseburgnál, majd 955-ben Augsburgnál kissé (nagyon) megtépázta a magyar dicsőséget, és úgy elkente a pofánkat, hogy jobban se kell. Ebből jött rá Géza meg Vajk, hogy Európában európaiként kell élned, nincs mese. Orbán és Gyurcsány között az a különbség, hogy az utóbbinak így természetes, de az előbbi ezt a követelményt még nem vette észre. Vagy nem fogadja el. Melyik rosszabb, lehet dönteni. Mindkét kérdésben is.

Na jó, persze hogy gyönyörű a múlt hullámain való ringatózás, mert ott ülve a parton és várva a nagy hajót unalmas ám, nagyon. Egy kis hősi felbuzdulással az idő gyorsítható, ily módon relatíve hamarabbra várhatjuk a bárkát, amely az éji homályból érkezik, és a régi dicsőséget, az új Messiást, na meg a használt zsilettpengéket hozza. Ezekre a kárpát-medencei Passzívlandnak múlhatatlan szüksége van, mert csak úgy magától nem jut semmire (mint halljuk, minket már a románok is!).

Itt várunk hát lélegzetvisszafojtva, ha pedig minden megérkezett, egyértelműen kiderül, hogy tényleg nem a mi dolgunk bármit csinálni! Az a mások feladata. Gürizzen az ellenzék, ha győzni akar! Például tegyen úgy, mint Gyújtó Hang, aki járja az országot, és elmondja mindazt, amit az óellenzék már időtlen idők óta hajtogat, csak nekik nem hiszi el senki. Gyújtó Hangnak is csak az ellenzék volt szavazói, viszont ők ma már mindannyian.

„Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarország 14 éve sikeresen harcol a nemzetközi baloldal ellen. A magyarok küldetése, hogy bebizonyítsák, a baloldal legyőzhető. – Mi ötször legyőztük őket – jelentette ki.”

És négyszer vesztett, de hagyjuk ez. Úgysem érdekes. Az Egyesült Államokban a republikánusok 24-szer győztek, és 18-szor vesztettek, de ezt nem számolgatja senki.

Egyébként az öt fideszes győzelemből az utóbbi négy egyetlen embernek köszönhető, aki MSZP tag volt egykoron. 2006. Őszöd. Frakcióülés. Úgy beszélik, ma már nem az, de így is igencsak jól megy neki. Az is lehet, hogy valaki vagy valakik segítették a frakcióból, így aztán Orbán Viktor az ő jóvoltukból kapott négyszer diktátori felhatalmazást. Azaz kétharmadot.

Ez a magyarok küldetése.” A magyaroké. Aha. Tehát Orbán szerint a baloldaliak nem magyarok, hiszen őket kell legyőzni a magyaroknak. Ezt a baloldaliak eddig is tudták, de így áperte kimondva azért hatásosabb. Ebből következően ők nem hazafiak, mivel a magyarok közül kipaterolva sehonnai, bitang ember lett belőlük, kinek drágább rongy élete, satöbbi. Hát kellett ez nekik, tessen mondani? Ahelyett, hogy normális hetero, keresztény, patriarcha, minden szegényt, nyomorultat, haszontalant és gyengét az árokparton hagyó, vagy inkább az árokba rugdosó, virtigli jobboldali lett volna belőlük, a magyaroktól elfajzott, baloldali nézeteket vallanak, sőt képesek azt az aljanépet megsajnálni, és adni nekik némi pénzt a közösből! Azoknak, akiknek még egy nyomorult jachtjuk sincs valami menőbb kikötőben, így aztán mindegyik annyit is ér. Az igazi jobboldali szerint viszont a semmit sem érőknek nem jár pénz! Egy vas se! A jachtosoknak viszont igen. Annál több, minél nagyobb a jacht.

Az sajnos tévedés, hogy Magyarország 14 éve sikeresen harcol a nemzetközi baloldal ellen, a miniszterelnök úr nyilván nem nemzetközit, hanem magyarországit akart mondani (magyart ugyebár a baloldalra nem mondhat), mert az itteni baloldal elleni harca valóban nagyon sikeres. A nemzetközi baloldalt viszont elég kevéssé érdekli, hogy a 400 milliós Európában egy 10 milliós ország ugribugri miniszterelnöke ki ellen küzd, hol és hogyan (néha például a folyosón a kávéval), mert nemhogy a nemzetközi, de még az európai baloldal sikere is teljesen független Orbán handabandázásától. Ő tehát csak a komplett EU ellen küzdhet, mégpedig egyetlen módszerrel. Otthagyhatja őket (velünk együtt sajnos), ahogyan otthagyta a Néppártot is.

„Orbán kiemelte, Magyarország nem engedi be az illegális migránsokat, megvédi a határokat. Nem engedjük, hogy megváltoztassák a kultúránkat, Magyarország a mi otthonunk és otthon akarjuk benne érezni magunkat.”

Ez viszont talált. Jellegzetes példája a „Vak tyúk is talál szemet” mondásnak, mivel nem praktikus (= észszerű) oka volt Orbán negatív hozzáállásának a migránsokhoz, hanem érzelmi (= rühellési) ok. De bejött neki. Ebben az ellenzék, ahogy szokta, nem követte, pedig kellett volna. Sajnos nagyon is.

Orbán kijelentette: az európai baloldal mindent elrontott, a brüsszeli bürokraták nem az európaiak érdekét szolgálják, hanem a sajátjukat. Ha ez így megy tovább, arra rámegy az Európai Unió. Brüsszelből nem kivonulni kell, hanem bevonulni; Brüsszelt vissza kell venni a bürokratáktól, és oda kell adni az európai embereknek.”

A nagy király, aki külföldön háborúzik, miközben otthon éhen halnak az emberek. Igaz, nem mindenki. A gond a kiválasztással van, mert az az ingyenélő, kontraszelektált fideszes gárda marad életben, amelytől önálló gazdasági siker nem várható, hiszen nagy részük a közpénzből fenntartott állami bürokráciában dolgozik (nem ingyen, de nem ám! – Magyarország az EU legdrágábban működő állama), akik meg gazdasági birodalmakat építenek, azok sem maguktól lettek jelentős NER oligarchák, mert állami támogatás és megrendelések nélkül a birodalmak úgy omlanának össze, mint a kártyavár.

A fentiekből látható, hogy Orbán Magyarországot sajnos már kinőtte. Nagyobb a távlat, világmegmentés a cél. Kit érdekel ez a pimf 93.000 négyzetkilométer, mikor az UFÓ-k már itt vannak a földön libsibolsinak álcázva magukat, és a konzervatívság tovább élése a tét. Na meg a szuverenitás. Orbán nem csapatjátékos, nem a támadásépítés és a gólpassz embere, hanem a sztár, aki korlátozás nélkül azt csinál, amit akar, és mindenki azért van itt a Földön, hogy kiszolgálja őt. Ibrahimovics volt ilyen, bár azzal a jelentős különbséggel, hogy ő tudott focizni is. Orbán viszont…, és Magyarországon kívül nemhogy miniszterelnök, de még huszonhatodik alabárdos sem lehetne, ahogy ez mindig kiderül, mikor átlépi a határt. A külföldnek csak azért van rá szüksége, már ha van egyáltalán, mert egy olyan ország miniszterelnöke, amelyik az EU és a NATO tagja, és ez egyes országoknak hasznos lehet. Ebből szűri le ő azt a téves következtetést, hogy partnere akárkinek, holott nem partner, hanem eszköz, ami adott célra kihasználható. Például okostele… illetve az azért túlzás. Mondjunk helyette talán telefont… vagy még inkább… megvan! Szikratávíró!

Az így jellemzésül sokkal jobban megfelel. És kinek kell manapság itthon okostelefon helyett egy szikratávíró? 2,5 millió választónak, ami sajnos elég a győzelemhez.

Hajrá Magyarország? Hajrá magyarok?

Attitűd

Az emberből nagyon nehéz kiirtani a reményt. Ez az evolúció eredménye, mivel a véletlenek sorozatával kialakult sokfajta emberváltozat közt halálbiztosan volt remény nélküli típus, de az már rég kihalt.

Remény nélkül mi is mind hamar öngyilkosok lettünk volna – és ebben nincs kivétel, azaz a menők szintúgy, mert rövid időn belül nem lenne, aki gyártsa, és az sem, aki megvegye a termékeiket, akár autó, akár film lenne az, esetleg nercbunda vagy verseskötet.

Szóval remény. Bennem is van még, de egyre kevesebb. Nehezen szánom rá magam, hogy tegyek valamit a jó ügy érdekében, de aztán mégis, hiszen én nem várhatom mástól, mint olyan ember, aki állandóan szóvá teszi, hogy a nem NER-es értelmiség már sok-sok éve így csinálja. Mint az elegáns kívülállók hada, akiknek az egészhez semmi közük sincs. Érdekes módon azt gondolják, népszerű nem úgy lesz az ember, hogy mások, például újságírók vagy influenszerek nagy olvasottságú helyeken jókat írnak róla, vagy legalábbis azt, hogy jobb, mint az ellenfele, hanem hogy ő személyesen bekopog mindenhová, és elmondja, hogy ő milyen jó. Mint tudjuk, a korábban teljesen ismeretlen Magyar Péter is úgy volt képes április hatodikára összehozni egy százezres nagyságrendű tüntetést, hogy februárban meg márciusban mindenhová bekopogtatott. Esetleg tévedek?

Nyilván az olvasók is ismerik a remény példameséjét, amelyben két béka a főszereplő. Mindketten beleestek egy-egy teli tejesüvegbe. Az egyik béka próbált kimászni az üvegből, de mindig visszacsúszott, így aztán pár visszacsúszás után megadta magát a sorsnak. A másik béka viszont addig rugdalózott, amíg vajat köpült a tejből, és így a vaj tetejéről elrugaszkodva ki tudott ugrani az üvegből. Sok sebből vérzik ugyan a sztori, például hogy estek bele egyidőben a külön-külön tejesüvegekbe, mi van az íróval, amely vajköpüléskor keletkezik, és a sűrűbb vaj fölött nagy mennyiségű folyadékként helyezkedik el, de persze nem ez a lényeg, sokkal inkább a „folyamatosan dolgozni kell azon, hogy az egyén elérje célját, azaz nem szabad föladni a reményt”, jelen békák esetében az életben maradást.

A társadalom sajnos bonyolultabb a tejesüvegeknél, ott rajtunk kívül még rengetegen vannak. Ez a nagy tömeg három csoportra oszlik. Az egyik rész tudatosan, vagy tudattalanul azt az irányt segíti, amit mi is szeretnénk, a második csoportot alkotják a célunk szempontjából semlegesek, a harmadik meg olyanokat tesz, mely tettek a mi elképzeléseink megvalósulását gátolják, és hogy ne legyen ennyire egyszerű, célokból is rengeteg van, amelyek eléréséhez sokfajta munkafázis szükséges. A célok ráadásul egymással bonyolult kapcsolatban állnak, így aztán mindenki összevissza tevékenykedik, mégpedig (ki hitte volna?) saját céljainak megfelelően. Tovább bonyolítja a helyzetet a mindenféle kis- és nagycsaládokba, klánokba, csoportokba, egyletekbe, országokba, nemzetközi szövetségekbe, valamint egyéb szervezetekbe való tömörülés, amelyeknek ugyan vannak közös céljaik (azért tömörültek), de egyes tagjaik zavarórepülését néha csak nehézségek árán tudják kompenzálni. Nem véletlen, hogy egy ennyire bonyolult rendszer vizsgálatához csak egyetlen tudományág használható. Mégpedig a statisztika.

Egy tavaly ősszel készült Závecz Research reprezentatív felmérés, amely most kapott nyilvánosságot, a magyar társadalom politikai attitűdjeit is kutatta. A fontosabb attitűdök az alábbiak:

  • „A magyar társadalom jelentős hányada úgy véli, hogy választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak. Ezzel a kiábrándultságot tükröző állítással 69 százalék egyetért.”

Hát, kérem, rögtön egy nagy pofon a reménynek. Több mint kétharmada az embereknek azt gondolja, hogy a pártok meg a politikusok egyformák, mindegyik hazudik meg lop, és akkor nincs gond, nem kell szétválogatni őket. A gondolkodás fárasztó.

  • A túlnyomó többségnek (82 százalék) az a benyomása alakult ki, hogy semmilyen hatást nem tud gyakorolni a kormány tevékenységére.

Kivéve a nemzeti konzultációkat természetesen. Azt mindig a regnálók szervezik, és az eredményeket szigorúan követik is, ahogy asztat köll (az a nép akarata, nem?). Apróbb probléma a módszerrel, hogy egyrészt a regnálók választják a témát és az időpontot, másrészt eleve úgy teszik fel a kérdéseket, hogy abból a nekik megfelelő válasz egyértelműen következzen, harmadrészt pedig úgy értelmezik, hogy ha a választópolgárok 10 %-a küldi vissza a kérdőívet, és a visszaküldöttek 98 %-a szerint a válasz „igen”, akkor a nép akarata az, hogy „igen”.

Az sajnos a nép tudatáig nem jutott el, hogy ha kétharmadot ad bárkinek, akkor ott nincs mese, mert senki, semmilyen hatást nem tud gyakorolni a „kormány” tevékenységére. Mivel pedig a kétharmadok állandósulni látszanak, a nép ugyan tudja, hogy nem pártot választott, hanem diktátort (82 %!), de jól elvan vele.

  • A megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”.

Ez az előző pont megerősítése, azaz nem tudunk a kormány tevékenységére hatást gyakorolni, de nem is akarunk.

  • A megkérdezettek 72 %-a vélekedik úgy, hogy a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete” (73 százalék).

Előző pontok még egyszer aláhúzva.

Hát ez kellemetlen. Úgy veri orrba a kormányváltást akarók reményeit, hogy az azt követő porba huppanásból nehéz lesz fölállni. A nép nem csak nem tudja, de nem is akarja, és már rég belenyugodott.

Még szerencse, hogy közben megérkezett a remény új csillaga, aki több pontban is teljesítette az elvárásokat:

  • Nem Orbán.
  • Nulla Gyurcsány.
  • Az összes ellenzéki szavazó begyűjtésével egy újellenzéki párt lett, amely nem marakodik egymással, azaz önmagával (ez a „marakodik” nagyon népszerű szó, vagy egymilliárdszor olvastam már a filozófusok, politológusok, elemzők és egyéb nagy gondolkodók írásaiban, ezért aztán kár lett volna innen kihagyni). Ebből következően nem is kell előválasztást tartani, amely a folytonos gyurcsánytalanítással együtt sem valami sikeres.

Minden adott hát a diadalhoz, a lelkesedők reménye a csúcson, most már csak nyerni kellene. Program nélkül rutinos szakemberek nélkül, sokminden nélkül. Ami egyedül van nekik, mégpedig bőven, az a pénz. Hogy honnan, annak járjon utána a Hadházy (nem jár – nyilván még mindig Tóth Csabával van elfoglalva, hogy Tóth egyik cége tulajdonolja a másikat, amelynek van egy vásárlási opciója egy ezüst étkészletre, amelyet a tulajdonos nem szerepeltetett a vagyonbevallásában, így aztán pokolra vele).

Nem mondom, a tiszásoknak van valami reményük, de ha a fideszesekből és a közömbösökből nem szed még össze legalább 250.000 választót, akkor matematikailag nem a TISZA nyer, és ez az összeszedés nem nagyon látszik. Nincs egyebük, csak a remény, csak a remény, a remény… nekem meg még az se. Churchill mondta, hogy a demokrácia elleni legfőbb érv egy tízperces beszélgetés az átlagválasztóval. Mennyire igaza van…

Érdekességként megemlíthető, hogy a felmérésben résztvevők 73 %-a szerint az „emberek közötti egyenlőség fontosabb, mint a gazdasági növekedés”. Elsöprően magas, 83 %-os a támogatottsága annak az állításnak, hogy „Magyarországon a gazdagoknak több adót kellene fizetniük az emberek közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében”. Na, az óbaloldal pont ezt csinálta, és Orbán szüntette meg a hatalomra kerülésével. Azóta a szegények az árokparton vannak hagyva, mégpedig minden tekintetben.

Megmondaná ezt valaki a választóknak úgy, hogy meg is értsék? Vagy nincs jelentkező?

Gógyi

Mint az a hálón olvasható, a papagájkommandó teljes erővel dolgozik. Tengernyi NER lapban jelent meg a hír, itt most a „Pesti Srácok”-ból idézek. Ez a magát médiumnak képzelő akármicsoda az ötvenhatos forradalmi ifjúság közkeletű nevét pofátlanul kihasználva jó pénzért támogatja a jelenlegi despotikus hatalmat. Vigyázat nem önfeláldozón, hanem jó pénzért, és nem támadja, hanem támogatja.

Bizony nagy bátorság kell ahhoz, hogy a korlátlan hatalmú kormányt, de főleg a miniszterelnök urat az egekig dicsérjük, nemde emberek?

Na de hagyjuk szegény igazi Pesti Srácokat tovább forogni a sírjukban (már jóideje azt kell tenniük), térjünk rá inkább a cikkre:

Magyar Péter embere már a rezsicsökkentést támadja Brüsszelben

– Magyar Péter pártja újra megtámadta a rezsicsökkentést Brüsszelben – írja a Fidesz a Facebook-bejegyzésében, amihez egy videót is megosztottak.

– Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által »kivéreztetett« szolgáltatók feltőkésítését?” – kérdezte Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője, amire a Fidesz EP-képviselője így válaszolt:

– Engedjék meg, hogy magyarul is válaszoljak részben, hiszen döbbenetes a számomra, hogy a Tisza Párt továbbra is támadja a rezsicsökkentést, ami a magyar kormánynak egy olyan hozzájárulása a családok jólétéhez, ami Európa-szerte egy jó gyakorlatként ismert.

– Magyar Péter pártja azt a rezsicsökkentést támadja megint, ami miatt a magyar családok fizetik az egyik legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban. Aki ezt teszi, az nem a magyarok érdekeit nézi! – hangsúlyozta a Fidesz.

Már a cím is érdekes. Teljesen olyan, mintha ezek az antisrácok most döbbentek volna rá arra, amiről ők saját maguk írták még májusban:

Magyar Péter és a Tisza párt európai parlamenti listájának 6. helyezettje, Gerzsenyi Gabriella egy 2023-as posztjában vallotta be, hogy évekig fúrta a magyarországi rezsicsökkentést.

– Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan. Hát, most már nincs hivatalos mandátumom, hogy erre javaslatot tegyek – írta. Gerzsenyi 2005 és 2021 között dolgozott Brüsszelben, az Európai Bizottságnál.

Hát mit tetszett várni ezek után Gerzsenyitől, tessen mondani?

Ha a szegény rezsicsökkentést érő támadást tekintjük, mármint a kérdést, amely úgy hangzik, hogy „Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által »kivéreztetett« szolgáltatók feltőkésítését?”, arról rögtön látni a támadó mindenre elszánt, kegyetlen mivoltát. Már az is micsoda perverz aberráció, hogy kérdéssel támad! Hogy képzeli? Hát még, ha figyelembe vesszük, hogy ez nem is látszik támadásnak a rezsicsökkentés ellen, ugyanis az elvetemült képviselő asszony csak a rezsicsökkentés egyik negatív hatásának kivédéséről érdeklődött. A rezsicsökkentésről magáról szó se volt.

A kérdést részletesebben vizsgálva, két dolog szorul magyarázatra.

  • Az egyik a kivéreztetés. Ezt az „újságíró” gondosan idézőjelbe tette (ahogy őt én is), mintegy kételkedve a kivéreztetés tényében (ahogyan én is kételkedem Szerző újságíróságának tényében). A kivéreztetés ugyebár úgy jön létre, hogy a szolgáltatónak állami parancsra olcsóbban kell szolgáltatnia, mint amennyibe neki kerül. Ez az olcsóbban adási kötelezettség tény, és ugyan én nem tudom, hogy az állam hogy pótolja a kiesett bevételt, ám ismerve miniszterelnök úrék zseniális (de főleg követhetetlen) gondolkodásmódját, most, hogy nincs pénze az államnak sem, még az is lehet, hogy sehogy. Ügyeskedjen az a cég, ha már az igazgatóját a miniszterelnök úr nevezte ki!
  • A másik a feltőkésítés. Ha a hiányzó összeget az állam nem pótolja, akkor a szolgáltató elkezd takarékoskodni. A személyzeten, a karbantartáson vagy akár a szolgáltatás szűkítésével is (időnként áramszünet, például este 6 és 10 között), és persze a hálózatfejlesztést el is felejtheti. Ha már minden takarékossági intézkedést kimerített, akkor a saját tőkéhez kell hozzányúlni (felélni a tartalékot, eladogatni ezt, azt), hogy a szolgáltatás továbbra is fennmaradjon (állami vállalat nem menekülhet csődbe). Idáig, gondolom, nem jutottak el a szolgáltatók, de a támadó hallhatott valamit az ország pénzügyeiről, ezért kérdezett rá.

Természetesen megfelelőbb lett volna, ha nem a „feltőkésítést” emlegeti, az ugyanis kicsit más, mint az állami parancs miatt elmaradt bevétel pótlása, de úgyis mindenki tudja, miről van szó.

Megállapítható tehát, hogy a kérdés arra irányult, melyik területen fog a kormány megszorítani (honnan veszi el a pénzt), hogy a szolgáltató cégek továbbra is gond nélkül üzemelhessenek.

A kérdés egyben azt is bemutatja, nehogy azt higgye bárki, hogy a kormány a saját pénzéből „támogatja a családokat”, mivel ha támogatni akar, azt máshonnan kell elvennie. Így, ha valaki valamivel jól jár, akkor másvalaki meg másvalamivel rosszul. Azt a hatalmat, hogy a kormány, illetve hát miniszterelnök úr dönthesse el, kitől vesz el, és kinek ad, mi biztosítottuk neki a megválasztással, és hogy a döntéshez senkivel ne kelljen egyezkedni, azaz más magyarok szempontjait is figyelembe venni, akiket más pártok képviselnek, azt is mi adtuk neki a kétharmaddal. Azaz jelenleg korlátlan hatalmú úr. Azt csinál, amit akar, és még csak meg sem köszöni, sőt fennhordott orral járkál mindenfelé.

A rezsicsökkentés akkor és csak akkor lenne „a magyar kormány hozzájárulása a családok jólétéhez”, ha ugyanakkor a kormány nem járulna hozzá a családok rosszlétéhez a máshol megnövelt adók révén (Európában a magyar 27 %-os ÁFA a legmagasabb).

Arról, hogy milyen hazudozás folyik a lakosságnak megküldött rezsiszámlák mellékletében, már többször írtam, arról, hogy értelmesebb országokban nem az energiaárakat tartják mesterségesen alacsonyan, hanem a rászorulókat támogatják, szintén, és ha megnézzük a támogatásokat, csak két hely van Európában, ahol a rászorulók helyett mindenkit támogatnak, azaz a leggazdagabbakat is: Magyarország, és Bulgária. Na, így kell érteni azt a fideszes csúsztatást, hogy a „magyar rezsicsökkentés Európa-szerte egy jó gyakorlatként ismert”. Aha.

Azt, hogy a rezsicsökkentés nevű ökörség „a magyarok érdeke”, inkább nem is minősíteném, mert a támogatások mértékét tekintve a „magyarok”, akiknek az állam az érdekeit konrétan szolgálta (többek között a rezsicsökkentéssel is), nincsenek ám 9,7 millióan! A lista úgy kezdődik, hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Győző, Tiborcz István, et cetera, et cetera. A faluvégi Mari nénit, akihez se a villany, se a gáz nincs bevezetve, Orbán egyáltalán nem támogatja, pedig ÁFÁ-t ő is fizet. Nincs is jachtja neki az Adrián.

Az egészben röhej az, hogy mindarra, amit itt fentebb leírtam, az ország legtöbb magyarja maga is rájöhet, és hogy ennek ellenére a nagy többség mégis mindig a FIDESZ-re szavaz, az maga a csoda. Na, ehhez kell a gógyi, hogy ezt a kormányzat minden választáson újból és újból elintézze! Ehhez van elég esze. A legnagyobb baj, hogy máshoz sajnos nincsen, lásd Magyarország jelenlegi állapotát. Pedig az lenne a magyarok igazi érdeke, mert akkor nem lenne szükség rezsicsökkentésre sem.

Befejezésül egy derék, támogatott magyar hozzászólása a FIDESZ facebook oldaláról a jelen témát illetően:

A kleptomániás liberális ellenzék azért akar hatalomba kerülni, hogy lophasson, ellophassa a most a FIDESZ által a lakosságnak adott pénzt. Erre a liberális szándékra nem szabad szavazni.

Ehhez már csak gratulálni tudok. Rogán Antal úrnak természetesen.

Botrány

Előre kell bocsátanom, hogy magánügyi kérdésekben rendkívül bigott vagyok. Szerintem a szexualitás (ha erőszak nem történik) mindenkinek a legszigorúbban tiszteletben tartandó magánügye, és még ha pap is az illető, aki éjjel-nappal a biblikus családmodellről prédikál, tőlem akkor is nyugodtan járhat akár melegpartikra, ha úgy tartja kedve.

Azt pedig, aki ezt nemhogy kiteregeti, de akár csak egy apró célzást tesz egy nagyobb létszámú közösségben embertársa bármely személyes paraméterére, úgy megbüntetném, hogy attól koldulna évekig. Fejlett társadalmakban (egyszer majd) ilyen témákról nyilvánosan senki, soha nem beszél, ám sajnos a mai közösségek (a magyarországi meg pláne) nagyon is éretlenek ahhoz, hogy azon esetekről hallva, amelyekhez semmi közük, megállják belepofázás nélkül. Fokozva a fokozhatatlant sokszor politikai kérdést csinálnak az ügyből, ami végképp döbbenet. Ez teljesen olyan, mint mikor az alsó tagozatban valakit az elálló fülei miatt közprédává tesznek, pedig a szerencsétlen így született, nem tehet róla, ráadásul még csak nem is árt vele senkinek, csakhogy ezt a sok hülye gyerek képtelen felfogni. Különösen idegesítő, ha hülye felnőttek teszik ugyanezt, miközben a Holdig hallatszik a kiskamaszos nyerítés meg a csámcsogás, és ennek a viselkedésnek rendkívüli sajnálatomra olyan lapok is helyt adnak, amelyekről nagyon nem hittem volna. Az pedig, hogy miért iszik valaki bort (magánügy), miközben vizet prédikál, az ő dolga, ő számol el magával, Istenével, mit tudom én, akárkivel, semmi köze hozzá senkinek! Rám és mindenki másra kizárólag a prédikálása tartozik. Az ugyanis már közügy.

A vallásokkal ugyanígy vagyok. Szerintem szigorúan magánügy, hogy ki miben hisz, és hogy hisz-e valamiben egyáltalán, ameddig másnak nem árt vele, emiatt őt sem kár, sem sérelem nem érheti. Az ateizmus ugyanúgy vallás, mint a többi, az ateista ugyanis abban hisz, hogy nincs Isten, de ezt éppen úgy nem tudja bizonyítani, mint ahogy az összes többi vallás sem tudja azt, hogy van. A vallástalan viszont úgy gondolkodik, fogalmam sincs, hogy van-e Isten, de sokkal valószínűbb, hogy nincs, ezért nem követem a vallások előírásait. A vallástalannak az ateistákkal ellentétben nincs vitája a vallásosokkal, ahogy persze az ateistákkal sem vitatkozik, mert nem léteznek érvek, se kontra, se pro.

A vallástalan csak akkor kezd nyűgösködni, amikor a szerinte szigorúan a magánéletbe tartozó vallás megkezdi a közéletbe való beszivárgást, ami teljesen ugyanaz, mint a sokak által kétségbeesetten sikoltozott keresztényüldözés, csak az iránya fordított. Az ilyen beszivárgás természetesen csak úgy fordulhat elő, ha a regnáló pártok, amelyek kezében a hatalom van, erőteljesen segítik a folyamatot, ugyanis a modern, szekularizált nyugati államokban a klérusnak nincs semmilyen hatalma, így maguktól nem képesek beszivárogni sehova. A szekularizáció leépítése tehát állami feladat.

Kies hazánkban sajnos nagyon hatékony az állam, a kétharmad az kétharmad ugyebár. A technikák ismerősek, a hivatalosan elismert egyházak rendszeresen és bőven kapják az anyagi és egyéb támogatásokat, hogy zökkenőmentesen folyjék a biblikus irányvonal és ezzel az „Isten, haza, család” jellegű, jelenleg regnáló pártok népszerűsítése. A nem hivatalos egyházak már nem állnak ilyen jól, lásd Iványi Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségét, igaz ők nem népszerűsítik a hatalmasokat, hanem segítenek a rászorulókon, és ez a krisztusi tevékenység nem korrelál eléggé a felülről elvártakkal. Ezért a Hivatal szerint semmi keresnivalójuk az állam által erősen támogatott csapat, azaz a keresztes propagandisták között. Az államnak még rosszul is jön, hogy az általa valószínűleg szándékosan az út szélén hagyottakat felkarolja valaki, hiszen így az evolúció „Pusztuljon a férgese!” elve nem érvényesül, és sokaknak tovább kell fizetni a nyugdíjat, meg ez egyéb ellátásokat, mint azt az állam szeretné. Csak a kiadás, haszon meg belőlük semmi, a fenébe is! Jobb lenne, ha Iványiék nem lennének itt.

A regnálók melletti agitáció természetesen nem csak a templomokban és egyéb hitközségi helyiségekben folyik, hanem az egyház által működtetett iskolákban is, melyek egy tanulóra vetítve sokszorosan annyi támogatást kapnak, mint az állam által működtetettek. Ebből következően az egyházi iskolákban nem kell a tanári fizetésekkel meg az egyéb taneszközökkel takarékoskodni, így aztán bizonyos mértékben nem csak egyházi, hanem elitiskolák is, ahová a szülők szívesen íratják be a gyermeket. Tökéletes helyek a NER kedvezményezetti csoport utánpótlás nevelésére, természetesen nem a dolgozók tömegtermelése céljából (arra ott vannak az állami iskolák), hanem középvezető gyártás, kiforrott technikával. Felső vezetőket a NER nem képez, azok a pozíciók már évtizedekre előre foglaltak.

Modern korban élünk, így aztán az egyház (vagy helyette a hatalom) is belátta, tovább kell lépnie. Mint azt az újság írja:

„Bese Gergő nemcsak megáldotta a Megafon irodáját, az influenszerképzésen is részt vett. A kicsapongó életvitele miatt felfüggesztett dunavecsei plébánost tavaly ősszel oktatták influenszerkedésre. Nem ő volt az egyetlen egyházi személy, aki részt vett a kormányközeli központ képzésén… Erről tanúskodik az egyik csoportkép, amelyet a Megafon tavaly szeptemberben töltött fel a Facebook-oldalára. Bese Gergő a Fidesz egyik leglelkesebb hívének, a politikai kereszténység legnyíltabb és legdirektebb támogatójának számított. Ő áldotta meg a Megafon irodája mellett a Miniszterelnökséget és a Pesti Srácok szerkesztőségét is. A Megafon tréningjein aktív és választásokon induló politikusok is részt vettek, így aztán tucatnyi függetlennek tűnő véleményoldal kötődik valójában a kormánypárti influenszerkeltetőhöz.”

A megáldás (benedictio) révén, azaz kivéve a profán hatóságok ügyköréből, az immár Isten szolgálatára rendelt fenti intézmények az Úrnak tetsző helyekké váltak, ahol szent, azaz megkérdőjelezhetetlen tevékenység folyik (a Karmelita már korábban meg lett áldva, a megkérdőjelezhetetlenség ott is abszolút alap).

Túllépve a szent helyek számának örömteli növekedésén mondható, az állam+egyház hatalmi kombó véleményformáló lehetőségként célba vette a hálót, közkeletű néven az internetet is, és szorgalmasan oktatja az egyház kiválasztottjait a leghatékonyabb ismeretterjesztésre. Hogy melyek azok a terjesztendő ismeretek, nyilván egyértelmű mindenkinek, mivel az állam jelenleg egyetlen párttal (némelyek szerint egyetlen személlyel) azonos.

Mint olvastuk, az influenszer oktatást a Megafon nevű, nonprofit társaság végzi. Egy nonprofit cégnél nem az a fontos, hogy nyereséges legyen, és minden bizonnyal a Megafonnál sem az a siker jele, hogy épp pluszban vagy mínuszban zár-e egy évet. A kormánypropagandát az online térben terjesztő cég árbevétele 2022-ben nulla forint volt, emellett viszont mégis lett 2,7 milliárd forintja a beszámoló tartalmazta „egyéb bevételek” soron. A kiegészítő mellékletből kiderül, hogy a társaság ezt a pénzt a hivatalos megfogalmazás szerint „tevékenysége céljának megvalósításához” kapta. Mivel bíróság mondta ki, hogy a Megafon közpénzhez is hozzájutott, valamint, hogy a cég nem az ellenzékiségéről híres, bárki könnyen kitalálhatja, honnét jött a pénz.

A fentebbi botrányok minősítései:

  • A meleg vagy akármilyen más mivoltnak megfelelő szexuális tulajdonság és tevékenység nem bűn, nem botrányos, és nem lehet közismeret tárgya, akár pap, akár teherautósofőr, akár oroszlánvadász az illető. A tulajdonság a születéskor már adott, a nemet a gének határozzák meg, a hajlamot a legújabb kutatások szerint a magzati fejlődés alatt kapott tesztoszteron adag, így az az egyének esetében nem akarati kérdés, és erőszakmentes esetekben nincs köze hozzá senkinek.
  • Az ilyen eseteken való röhögcsélés és gúnyolódás alacsony IQ szintre utal, a mások ezen tulajdonságának akár csak kis körben való terjesztését bűncselekménynek kéne minősíteni. Az botrányos, hogy az ország nagy része ezeken az eseteken éli ki alpári, kárörvendő hajlamát, megalázó helyzetbe hozva embertársát, aki erről nem tehet.
  • Az igazi botrány egyértelműen az, hogy állami pénzen folyik a hálón tevékenykedő NER agitátorok kiképzése, azaz én fizetek azért, hogy kioktassák az én nézeteim, és ennek megfelelően az én pártom ellen propagandahatjáratot folytatókat. Nincs elemi felháborodás ennek fokozása miatt sem, hogy a regnálók, azaz Pártunk és Kormányunk ahelyett, hogy az amúgy is rengeteg ellopott, és a lopás után immár sajátnak tekintett pénzből fizetné a Nemzeti Papagájkórust, külön, erre a célra létrehozott, állami kasszából teszi, lásd: Miniszterelnöki Kabinetiroda. Tovább fokozza a botrány jellegét a gyakorlatilag kisajátított vallások papságának agitációban való részvétele. A papok jó része ugyanis, ahelyett, hogy az Úr parancsa szerint minden embert beleértve az egyetemes emberiséget szolgálnák, az egyik embercsoport érdekében küzdenek a másik embercsoport ellen, mégpedig korántsem egyházi, hanem nagyon is világi, önös(!) érdekekből. Van az a pénz…

Itt tart az ország. Röhögünk a peches embertársainkon, pedig hogy mi „nem lettünk olyanok”, csak vakszerencse, az elképesztő pofátlanságokon meg, ahelyett hogy felháborodnánk, inkább nem vesszük észre. Egyiket sem.

Botrányt csinálni ebből? Ugyan kérem! Hát hol tetszik élni? Csak nem Belgiumban? Hülye Ursula!

Miből van 2400 milliárd forint a magántőkealapokban?

Aziránt érdeklődik az Európai Unió, hogy miből jött össze magántőkealapokba  ez a hatalmas összeg ami a magyar GDP 3%-át teszi ki!

Más országokban a magántőke alapok ennél kisebb szerepet játszanak, de Magyarországon a közpénzek magánosítása vagyis ellopása nagyüzemileg zajlik. Ez derült ki a Transparency International magyar szervezetének tanulmányából, mely szerint a közpénzek kiszivattyúzásának az elmúlt években ez vált az egyik leginkább kézenfekvő módjává.

Miért?  Mert el lehet rejteni a valóságos tulajdonosok nevét. A Transparency International kutatásai mégiscsak kiderítették, hogy Orbán Viktor rokonai és hűséges oligarchái a magántőke alapok tulajdonosai. 2016-ban még mindössze öt ilyen alap működött Magyarországon, ma már több mint 160!

Mészáros Lőrinc, akinek legális magánvagyona 990 milliárd forintra nőtt vagyis 50%-kal lett gazdagabb 2023-ban, jelentős összegeket tarthat ezen felül magántőke alapokban is. 770 milliárdra becsüli a Válasz online és a Transparency International azt az összeget, melyet Mészáros Lőrinchez  köthető emberek és cégek magántőke alapokban tartanak. Ezzel Orbán Viktor alteregója e tekintetben is rekorder Magyarországon.

A Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelők 487 milliárd fölött rendelkezhetnek. A jegybank elnök fia, Matolcsy Ádám még lemarad a miniszterelnök veje mellett, mert a neve után “csak” 116 milliárd szerepel. Szíjj László a negyedik 79 milliárddal.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőke alapok tulajdonosi szerkezetének titkolása nem egyeztethető össze az uniós pénzügyi ellenőrzési szabályokkal. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszere testreszabott törvényekkel és rendeletekkel siet a hatalomhű oligarchák támogatására. Akik immár úgy lopnak mintha a végítélet napja közelítene pedig Orbán Viktor 2022-ben újra kétharmaddal nyerte a választást vagyis a politikai védelem továbbra is fennáll. A hatalom létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, mely szorgosan vizsgálódik is a Transparency International és az Európai Unió kapcsolatait illetően.

Ha a szuverén Orbán Viktor lop, akkor mindenkinek kuss!

Aki pedig mégsem hallgat az inoagent mint Putyin rendszerében: külföldi ügynök. Nemzeti érdek, hogy Orbán Viktor lophasson? Lényegében ezt állítja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de mit gondol erről a magyar közvélemény? Magyar Péter pártja mind népszerűbb, egyre jobban megközelíti a Fideszt. Miért? Mert a lakosság többségének az életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Közben viszont Orbán és hűséges oligarchái tovább gyarapodtak. A kontraszt mind kínosabb. Orbánnak mindenképp meg kell nyernie a következő választást is hiszen különben emigráció vagy a börtön várna rá. A magántőkealapok lehetnek a hadipénztár végső tartalékai: 2400 milliárd forintból már meg lehet venni egy választást Magyarországon. 2022-ben ez 1500 milliárdból sikerült…

Helyzetjelentés – avagy a kilátástalanság lehetősége

Látva a legújabb közvélemény kutatást, igazából nincs mit jelenteni. A végeredmény a várt helyzettel azonos. Beérni látszik az a szívós, kemény, de főleg tengernyi munka, amely 2006-ban indult, és amelynek eredményeképpen húsz évvel később, azaz 2026-ban nem nagyon fog a Parlamentbe jutni se szocialista, se szociáldemokrata, se liberális, se zöld párti képviselő. Kevés vigasz, hogy viccpártos meg szélsőjobbos se. Lesz egy NER Orbánnal, és lesz még egy NER Orbán nélkül, oszt annyi.

Nekünk is.

Arról, hogy mindez kiknek köszönhető, már nagyon sokat írtam. Minden népet az értelmisége vezeti, tőlük kap iránymutatást, példát, ők azok, akikben megvan az érdeklődés a dolgok iránt, ezért utánamennek az információknak, amíg meg nem szerzik, sőt a megszerzett információkat fel is tudják dolgozni, ebből következően a kialakított helyzetértékelés alapján a politikai tennivalók meghatározhatók. A nép ezt nem tudja megcsinálni, szükséges az iránymutatás.

Ha a helyzetértékelés hibás, vagy ha egyénieskedő (én mondom meg a tutit, mindenki másnak kuss), vagy ha nem jut el a néphez (nálunk mindhárom érvényesül), akkor az országot a nép által megválasztott rossz politikusai zsákutcába, szakadékba, vagy akár egy imbolygó állvány tetejére is vezethetik, ahol még a talpon maradás is nehéz, nemhogy a visszatérés a vezéri lázálmokból a földre. Mindez azért, mert az értelmiség nem intézte el, hogy a rossz politikusokat a nép jobb politikusokkal váltsa le. És ez nem a nép hibája ám!

A kacagtató elem az egészben az, hogy a vallásos választók, a NER lapok által speciális információkkal etetett, politikailag hithű választók, valamint a nagyon kevés tudatosan konzervatív (ha egyáltalán van olyan) választók mind a FIDESZ-re szavaznak, az összes többi szavazó, akiknek egyike sem konzervatív, azok meg mind a TISZÁ-ra. Így valósul meg egy olyan „ellenzéki összefogás”, ahol „nincs vita a pártok között”, mivel csak egy ellenzéki párt van, ráadásul az a párt konzervatív eszméket vall, miközben a szavazóinak abszolút döntő többsége nem ért egyet ezekkel az eszmékkel. Nem írom le ötszázadszor, hogy miért szavaznak mégis a saját pártjaik helyett egy konzervatív pártra, amely ráadásul olyan, mint egy szakácsverseny indulója, aki még sohasem főzött. A versenyen akarja megtanulni.

A fenti folyamat eredményezi azt, hogy a magyar politikai palettán a speciálisan magyar  „konzervatív”, azaz a bigott-szuverén-mimagyarok irányzaton kívül nem marad semmi. Az óellenzék eltűnik a süllyesztőben, és ahogy valamelyik TV műsorban hallottam, az utolsó majd lekapcsolja a villanyt, becsukja az ajtót, és kész. Bezárni nem kell, nincs már ottan semmi féltenivaló. A nép ítélkezett. Lefelé tartott hüvelykujjal. Punktum. Hogy esetleg helytelen információk alapján, amely zavaros elegyben sok volt az átverés, az a demokráciákban lényegtelen.

Persze, ha a TISZA győzne, még az is jobb lenne az országnak, mint a mostani szörnyűség. Az előny egyrész abban mutatkozna, hogy a saját magunk által a saját nyakunkba ültetett, önjáró kolonc nélkül sokkal népszerűbbek lennénk Európában. Ez minden szempontból kedvezőbb, hazahozhatnánk a nekünk megítélt EU-s pénzeket, és nem akarna velünk senki direkt kiszúrni, ahogy most. A másik előnye az, hogy kevesebb közösből való lopással kellene számolni. Ebben nem az ellopott összeg a lényeges, az a GDP-hez képest ma is elhanyagolható, hanem a vele kötelezően együtt járó urambátyám világ megszűnése, azaz eltűnne az „Én fedezem a te lopásodat, te fedezed az én lopásomat” állapot. Ez azért nagyon fontos, mert így az egyes pozíciókra szakembereket lehet kinevezni, ugyanis a kinevezéseknél nem lesz fontos a mi kutyánk kölyke jelző, vagy a haverság, esetleg még bizalmasabb viszony. Tengernyi tehetségtelen ostoba tűnhetne el a süllyesztőben, és jöhetne helyettük akár hozzáértő nemtolvaj is. Hosszú folyamat, de három-négy év alatt megvalósítható – ha van rá szándék. Mivel a TISZA legfontosabb jelszava a lopásmentesség, határozottan létezik esély, viszont csak akkor, ha a TISZA hatalomra jut. De nem jut.

A helyzet sajnos az, hogy a vadonatúj ellenzék nagy valószínűséggel veszít. Oka egyszerű: a FIDESZ-nek volt, van és lesz is 2,5 millió stabil szavazója, a TISZÁ-nak nyolc hónapja nulla volt, 2026-ban meg kábé 2 millió várható, esetleg ha nagyon jól ígérgetnek, legfeljebb 2,3 millió, azaz a 200.000 mindig hiányozni fog, amennyi még szükséges lenne a győzelemhez. A FIDESZ-től ugyanis, mint azt a közvéleménykutatások mutatják, a TISZA máig nem tudott átcsábítani magához egy darab tényleges FIDESZ szavazót sem. Néhány bizonytalan, virtuális fideszest igen, de az láthatóan kevés.

A fentiek szerint Orbánt nem győzi le soha senki, a NER majd egyszer, mikor már végképp tarthatatlan, nagy robajjal fog összedőlni. A politikai rendszer újbóli felépítése keserves meló lesz. A helyzet elkerüléséhez (ahogyan azt már „néhányszor” írtam), a nagy olvasottságú médiafelülettel bíróknak folyamatosan kellett volna cáfolni azt a nagyon sokak által hatalmas sziklákból 18 év óta összehordott, égig érő népi hitet, hogy a magyar politikai palettán NEM Orbán a legrosszabb, és el kellett volna terjeszteni, hogy DE, Orbán a legrosszabb (aminthogy így is van). Akkor már rég nem lenne sehol. De még itt van. És sokáig itt is lesz, hiszen a nép szerint NEM ő a legrosszabb, cáfolat meg nincs.

Ha Orbán belerobbantaná a Gellérthegyet a Dunába, mert nem lett kereszt az emlékművön, és ebből hatalmas árvíz keletkezne, óriási károkkal, hamar végigfutna az országon, hogy ez rossz, nagyon rossz, rettenetesen rossz, de ha nem ő regnálna, akkor még rosszabb lenne. Bizony, hogy úgy, ecsémuram!

Nagy Grat mindenkinek. Akiket illet, természetesen.

(zárójeles megjegyzés: Magyar Péter saját konteóm szerint egy Orbán megbuktatására irányuló fideszes összeesküvés főszereplője, akinek az Orbán nélküli NER-t kell(ene) összehozni, de ez a fentebb írtakon nem változtat semmit)

Ezer százalék

Mint az minden értő olvasónak már a könyökén jön ki, a fideszes tábor a papagájhadsereg vezetésével két dologért szurkol iszonyatosan. Az egyik az oroszok katonai győzelme, a másik a budapesti olimpia.

Háború

Orbán már rég megmondta, hogy az ukránok nem győzhetnek, és miután a főnök bármely szövege a NER evangelistáinak szent dolog (ebből írják az Ó- és Újszövetség utáni harmadik kötetet Főpatriótaság címmel), minden apró orosz hadisikert ujjongva fogadnak, hogy lelkesen ismertessék a néppel, íme, a Miniszterelnök Úr mindig a realitásokból indul ki, majd félelmetes értelmével feldolgozva mindazt, amit megtudott, megmondja róla a végső tutit. Amit nem tud, arról persze nem, bár előfordult már, hogy arról is. Vannak víziói, na, és nem a kávézaccból ám! A csillagászat ugyanis tudomány, ha elfelejtette volna valaki. Sic itur ad astra!

A fel-fel buzgó félelmetes értelmet maga az értelembirtokos hol „a tudomány felett álló józan paraszti ész”-nek, hol „mások által követhetetlen észjárás”-nak nevezi, amitől nekem mindig megugrik a nyűgösségszintem, hogy jézusmária, hiszen ez az ember az én országom dolgait intéző miniszterelnök (úgy is állunk, affenébe is!), de aztán rájövök, rosszabb is lehetne, és hálát adok a véletlennek, hogy nem én vagyok Orbán Viktor.

A Putyin féle különleges hadműveletről sok mindent mondtak már. Van ugyebár a szokvány hadművelet, mikor egy ország csapatai leigázási célból behatolnak egy másik ország területére, és ha az ellenáll, akkor igyekeznek lelőni, elpusztítani, felrobbantani mindent, hogy fejezzék már be a rohadékok az ellenállást, és adják meg magukat, különben agresszorék kénytelenek lesznek még több mindent lelőni, elpusztítani, meg felrobbantani. Ezt közönséges módon rablóháborúnak nevezik. A különleges hadművelet ugyanez, csak tagadják, hogy rablóháború. Még szerencse, hogy vannak békeszerető emberek, akik ezt a szörnyűséget meg akarják akadályozni, és elhozni mindenkinek a békét, a kérdés csak az, hogy milyen végeredménnyel.

Jelenleg folyik a harc. Támadnak a vörösingesek, a Pál utcaiak védik a grundot, egyedül Geréb áll oldalt, és tíz másodpercenként váltogatva emel fel pár táblát. Az egyiken a háborúpárti Bokát szidalmazó szöveg látható, a másikon a homokbomba gyúrási parancs vétózásával fenyeget, a harmadikon egy galamb látható olajággal és az „Azonnali béke” felirat.  Átsferis táblája nincs. Illetve feris ugyan van neki, de az nem Áts.

A harc kimeneteli lehetőségei:

  • A grund teljes egészében a vörösingesek birodalmának részévé válik.
  • A grund egy része a vörösingesek birodalmának részévé válik.
  • A grund ugyan a Pál utcaiak vezetése alatt marad, de ők teljes engedelmességgel tartoznak a vörösingeseknek. Közben Bokát átkeresztelik Lukasenkára.
  • A vörösingesek a veszteségeik láttán rájönnek, hogy túl nagy áldozatot kíván tőlük a harc, ami nem éri meg, leváltják Áts Ferit, és távoznak a grundról.

Az első három a békegalambos változat, amely szerint a Pál utcaiak azonnal adják meg magukat, az utolsó a háborúpárti. Lehet választani.

Adalék a fentiekhez (Sz. P. makümi.: „A realitásról”):

„A reális helyzetértékelés teljes hiányával, és a háborús pszichózis tombolásával találkozhattam a mai napon is. A helyzet semmit sem változott az egy hónappal ezelőtti megbeszélésünk óta. A brüsszeli bürokraták abszolút háborúpárti álláspontot képviselnek, a háborús pszichózis elvakítja őket, és nem tudják reálisan értékelni a helyzetet. A mai napon már odáig mentek egyesek – és sajnos ezek az egyesek már többségben voltak – hogy azt mondták, hogy a Nyugatról kapott fegyverek használatának területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel. Sőt, azt is mondták, ez a béketeremtés egyik eszköze. Tehát ma már itt tartunk. Arra kell következtetnünk, hogy ez az elvakult háborúpárti álláspont és pszichózis a következő hónapokban ki fog tartani itt Brüsszelben.”

Az a hülye Boka! Meg Csónakos! Meg a többi! De a leghülyébb a Molnár, aki ezzel a könyvével a háborút reklámozza nekünk, hogy akár erővel is védjük meg azt, ami a miénk! Menjen el mindenki kedve az „Einstand”-tól. Ami még borzasztóbb, hogy ráadásként Nemecsek közlegény közelharcban való megdicsőülését is bemutatja, ami aztán minden háborúpártiság teteje! Itt az ideje törölni a kötelező olvasmányok közül. Remélem, érthető!

Olimpia

A miniszterelnök a Nemzeti Sportnak azt mondta: „Ha az olimpiai bizottság úgy dönt, hogy akarunk olimpiát, és Budapest mellé áll, akkor nincs kétség, a kormány ezer százalékkal támogatja.”

Szerző lelkesedése határtalan:

„Egy szó, mint száz, ennél magasabb labdát, mint amit Orbán Viktor a 2036-os olimpia budapesti megrendezéséhez kapcsoltan dobott az ellenzéknek, álmodni sem lehetett volna. Ennél nyilvánvalóbb iránymutatást a nemzeti egység erősítése számára elképzelni sem lehet”.

Na, szemét ellenzék, ezt kapd ki! Eddig vakok voltatok, kóvályogtatok az éjhomályban, de a miniszterelnök úr, látva a céltalan bolyongást jóságosan leszállt hozzátok, és égő fáklyával mutatta az irányt a nemzeti egység erősítése felé. Ő sajnos nem tehet semmit az iránymutatáson kívül, hiszen az olimpiai bizottság meg Budapest az illetékes, nem ő.

Végignézve a MOB elnökségen látszik, annyira önállóan szoktak politikai kérdésekben dönteni, hogy az már közmondásos. Lásd pl.: „Olyan független, mint a Deutsch meg a Fürjes együtt!” Hogy ők mit sportoltak, az nem érdekes, hogy honnan kapják a pénzt, az sokkal inkább. Az Iványi abból nem kap, mert ők nem sportegyesület.

Budapest is teljesen önállóan dönt, és ha rosszul, hát istenem! Legfeljebb a maradék pénzét is elvonják, ugyanis az önkormányzatok pénzügyileg 100 %-ban ki vannak a kormánynak szolgáltatva. Az csak a népharag elkerülése érdekében van, hogy a városban még járnak a villamosok, ha ezt is engedelmesen lenyelnék a népek, Budapest nulla forintból gazdálkodhatna. Sajnos Budapest rebellis város, itt nem tehet meg Orbán bármit, mint falun. Ebből következően a főváros egy rossz szót sem fog szólni, ha kap még pár metrót meg egyéb fejlesztéseket, és simán beleegyezik az olimpiába, ugyanis nincs más választása. Vagy olimpia, vagy fejlesztési pénz nuku. Hogy mit tetszik mondani? Orbán zsarolja a budapestieket? Hát persze hogy! Na és? A Jóisten is zsarol minket, mikor azt mondja, vagy úgy éltek, ahogy én parancsolom, vagy irány az örök szenvedés, azaz a gyehennatűz, és ha ez ellen még senki nem tiltakozott, akkor mit akarunk szegény Orbántól, aki csak az isteni módszert alkalmazza?

A fentieket megfontolva a végeredmény az, hogy bizonyára pályázunk. Megjegyzendő, hogy Orbán a saját dicsőséges mennybemenetele érdekében („Az ikszipszilonzéedik nyári olimpiai játékokat megnyitom!”- a világ összes tévétársaságának kamera-kereszttüze, plusz fanfárok, plusz angyalszárnyas öltöny), akárhány budapesti metrót hajlandó megépíteni, és akárhányszorosára hajlandó emelni a MOB állami támogatását, meg az elnökségi tagok fizetését. Így aztán nincs mese, lesz itt olimpia, ha beledöglünk is.

Budapestnek persze a fejlesztések révén hasznos lesz. Még hasznosabb lenne ugyanez olimpia nélkül, de az Orbánt ismerve elképzelhetetlen, mert a kicsinyes, bosszúálló természet sohasem hazudtolja meg magát. A fővárosra hulló állami pénzeső, és a két hétre meglóduló idegenforgalom azért jelent valamit, de ez sajnos nem kompenzálja azt teljesen, hogy az országnak emiatt kevesebb fog jutni. Ezért szokták azt mondani, hogy az olimpia gazdag országnak előny, szegény országnak viszont hátrány, pláne, ha a miniszterelnökük nem józan politikus, hanem dicsőséghajhász, kivagyi alak.

Orbán tehát a beidézett cikk írója szerint olyan magas labdát, dobott az ellenzéknek, amelynél magasabbat álmodni sem lehetett volna. De az ellenzéknek semmi sem jó, és a miniszterelnöki jóindulat és jótakarás ellenében annyira vérlázítóan demagóg dolgokat mondanak, hogy csak na. Például D. Klára, a megveszekedett gyurcsányista, hajdani miniszterelnök jelölt:

„A hazámnak szüksége lenne például háziorvosokra, jó iskolákra, tisztességes fizetésekre és nyugdíjakra, biztonságosan közlekedő vonatokra. Olimpiára nincsen.”

Láthatóan nem akarnak ők nemzeti egységet, pláne olyat nem, amelyben Orbán iránymutatása alapján lép MINDENKI EGYSZERRE ÉS EGY IRÁNYBA. Ugyanis láthatóan ez a cél.

Hát nem hülyék?

“Magyarország azért nem jut hozzá uniós forrásokhoz, mert ez egy korrupt rezsim”

Ezt közölte a Tranzit Fesztiválon a nem épp barátságos publikummal Ligeti Miklós, a magyarországi Transparency International jogi igazgatója, aki Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével vitázott. Lánczi Tamás azt állította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal azért vizsgálja a Transparency International tevékenységét, mert a brüsszeli bizottság épp a szervezet anyagainak felhasználásával vádolja korrupcióval a magyar kormányt.

“Lehet a tükröt gyűlölni, összetörni vagy letakarni ettől még a kép nem lesz szebb!”

– hangsúlyozta a Transparency International jogi igazgatója, majd hozzátette:

”Magyarország azért áll az utolsó helyen a korrupciós indexben, mert itt a kormány nem küzd tisztességesen a korrupció ellen.”

Lánczi Tamás azzal vágott vissza, hogy arra lenne kíváncsi: “milyen szerződése van a Transparency Internationalnek az Európai Unióval?” Lánczi Tamás hozzáfűzte: ”a magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. A játéknak vége, nektek válaszolni kell a kérdéseinkre!”

Ligeti Miklós válaszul közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény alkotmányellenes.

“Ez a törvény jelenleg hatályos“ – hangsúlyozta a vitában Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója.

Lázár János: “A NER nyertesei fáradjanak vissza a kasszához!”

A közlekedési és építési miniszter a Tranzit fesztiválon jelezte: az üres kasszát abból tölthetné fel a kormány, hogy megadóztatja a nemzeti együttműködési rendszer nyerteseit. Nyilvánvalóan Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolt elsősorban. Vajon mit gondolhat erről Orbán Viktor? Lázár János szerint “a politika mindinkább csatatér lesz.” Politikai profiként Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon is komolyan kell venni Magyar Pétert:

”aki három hónap alatt 30%-os pártot tudott felépíteni, azt komolyan kell venni!”

Ezzel is Orbán Viktornak üzent mint ahogy a kegyelmi ügyet sem kezelte szerinte megfelelően a Fidesz:

”Kegyelmet adni egy pedofil ügyben elítéltnek, ez a kivégzése annak a politikának  melyet a családok érdekében folytatunk. Folt esett a becsületünkön, gennyed a seb a lábunkon, amit ha nem kezelünk, nem fog begyógyulni. Anélkül viszont le kell majd vágni a lábunkat!”

Lázár János bírálta azt a NER gyakorlatot is, mely lehetővé teszi, hogy a fiatalok a kapcsolati háló révén boldoguljanak és ne a teljesítményük alapján csináljanak karriert. Ez finom utalás az Orbán Ráhel – Tiborcz István párosra.

“A NER győztesei fáradjanak vissza a kasszához, és fordítsanak vissza többet! Ne csak a fociba!”

Lázár János azzal fejezte be, hogy

“az jó, ha magyarok kezében van a tőke, a pénz, az kérdés viszont, hogy a haza is gyarapszik-e általuk?!”

Lengyel recept az Orbán utáni időkre

Donald Tusk amióta hatalomra került, megpróbálja leépíteni azt a nemzeti együttműködési rendszert, melyet Jaroslaw Kaczynski alakított ki Lengyelországban – sok tekintetben épp Orbán Viktort követve. A Visegrad Insight közli Zgut-Przybylska Edit tanulmányát a lehetséges magyar-lengyel párhuzamról.

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója felvázolja:

Tusk arra törekszik, hogy felszámolja azt a poszt feudális struktúrát, melyet az előző rendszer kifejlesztett.

Ez a patrióta patrónus rendszer sokban emlékeztet a magyarországira, melyet Orbán Viktor 2010 óta alakít ki.  A feudális függési rendszer egyik alapkövetelménye a közszolgálat teljes alávetése a hatalomnak: a rendőrségtől a közmédiáig mindenki az első számú vezető döntését lesi, semmifajta alkotmányos demokratikus kontroll sem működik. A fő ellenfél a liberális Nyugat, amelyet Brüsszel képvisel. Kaczynski éppúgy mint Orbán hadjáratot folytatott Brüsszellel szemben. A brüsszeli válasz: éppúgy a pénzek egy részének befagyasztása volt, de amint hatalomra került Donald Tusk liberális kormánya Lengyelország minden pénzt megkapott az Európai Uniótól, és Orbán magára maradt a sarokban. A magyar miniszterelnöknek igencsak hiányoznak az euró milliárdok, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a lengyel kormány meg tudja oldani a régió legerősebb gazdaságának problémáit.

Orbán defenzívában

A magyar miniszterelnöknek nincsen ötlete sem arról, hogy miképp tudna pénzt szerezni a 2026-os választások megnyerésére. Márpedig ez számára életbevágó. Lengyelországban egymásután indulnak meg a korrupciós vizsgálatok a régi rendszer vezető káderei ellen. Az Orlen olajvállalat főnöke egy időben Budapesten rejtőzködött, mert Varsóban kínos kérdéseket akartak neki feltenni arról: az állami cég miért finanszírozta a kormányt támogató médiát?

Jaroslaw Kaczynski rendszere távolról sem volt annyira korrupt mint Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

Maga Kaczynski egyedül él egy lakótelepi lakásban macskáival. Senki nem tud egyetlen korrupciós ügyéről sem. Magyarországon viszont mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor alteregója, aki a semmiből lett a leggazdagabb magyar a nemzeti együttműködés rendszerében. Vagyona a tavalyi évben 660 milliárd forintról 990 milliárd forintra nőtt miközben 2023-ban a magyar lakosság életszínvonala stagnált vagy csökkent az európai rekorder infláció miatt. És akkor még nem beszéltünk Tiborcz Istvánról: a nemzet veje nemrég söpörhetett be csekély 600 milliárd forintos állami pénzt üzlettársaival együtt a magyar történelem legnagyobb ingatlan csalása kapcsán.

Rogán Antal csodafegyvert keres, de nem talál

Orbán Viktor jobbkeze a Tranziton fejtette ki a hatalom elképzeléseit a közeljövőről. A titkosszolgálatot és a médiát felügyelő kabinet miniszter, aki közben még kapott 5 milliárdot Orbán Viktortól, ha nem lenne elég a 650 milliárdos keret, a gazdaságról beszélt. Rogán Antal a közgazdasági egyetem kiváló diákja volt, aki a Nemzeti Bankban kezdte pályafutását, de menetközben rádöbbent: ”ha politikai pályára lépek 40 éves koromra miniszter lehetek míg a bankban legfeljebb csak főosztályvezető helyettes.”

Mit tartott fontosnak Rogán?

“A rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megvédését!”

Ezt szerinte Brüsszel és a liberális közgazdászok fenyegetik. Tény, hogy a 2022-es választások előtt Bokros Lajos cikket közölt a Népszavában, és ebben javasolta a rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését. Ezzel feladta a labdát Rogán Antal propaganda gépezetének. Csakhogy nem ezért nyert a Fidesz immár negyedszer 2010 óta hanem azért, mert Orbán Viktor több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Orbán politikai stratégiája épp a szegény rétegek megnyerésére irányul hiszen ők alkotják a többséget a társadalomban. Ezért Rogán Antal már 400 ezer forintos minimálbért javasol. Kérdés, hogy miből lesz erre pénz? Erről Rogán Antal nem sokat mondott pedig ő igazán tudja, hogy pénz nélkül nem megy semmi. Nagy Márton elismerte: a kormánynak

“Cash flow problémái vannak”

vagyis nincs egy vasa sem. Miből lesz a 2026-os választások megnyerésére többezer milliárdja? 2022-ben még fel volt függesztve az uniós kritérium rendszer, amely 3%-os költségvetési hiányt tart elfogadhatónak a GDP-hez képest. Akkoriban a Covid pandémia miatt ezt szinte valamennyi uniós tagállam túllépte. Ma már viszont újra él a 3%-os kritérium, és Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar kormány ellen. Közben pedig továbbra is be vannak fagyasztva az uniós eurómilliárdok, melyeket Lengyelország már megkapott. Donald Tusk ezért könnyen vette az európai választásokat, melyek Magyarországon politikai vihart hoztak hiszen Magyar Péter felbukkanása immár hatalmában fenyegeti Orbán Viktor. Az USA nagykövetség támogatásával Magyar Péter hozzájárulhat Orbán Viktor bukásához. A magyar miniszterelnök választhat: elfogadja az amnesztiát és pereputtyával és lopott vagyonával békében távozik vagy tovább harcol egy háborúban, ahol olyan szövetségesei vannak mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Ilyen barátok mellett az ellenség már meg sem kottyan…

Kardinális kérdések

Első, mint mindig a demokrácia. Többször írtam már, hogy úgy gondolom, az ellenzék demokratikusan kormányozna, ha hatalomra kerülne, a jelenleg regnálók viszont nem kormányoznak demokratikusan, és nagyon nehezményezem, hogy ez az alapvető és döntő különbség a nem NER lapokból „nem jön le” az olvasóknak.

Szegények csak azt tudják meg a független újságokból (~30 %), hogy mindkettő rossz. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a média FIDESZ által lenyúlt, pártsajtóvá züllesztett és gyakorlatilag közpénzből fizetett nagyobbik része (~65 %) állandóan arról cikkez, hogy FIDESZ jó, ellenzék rossz, nem csoda hát az óellenzék tragikus helyzete a választásokon.

A szomorú ebben az, hogy a helyzeten maguk az ellenzéki pártok nem tudnak változtatni, sem programmal, sem falujárással, sem sehogy. Magyar Péter is előbb lett (rejtélyes módon) hihetetlenül népszerű, csak aztán kezdte járni a falvakat.

A kutatásokból persze kiderült, hogy fölöslegesen, a falusi FIDESZ szavazókból csak alig néhányat tudott átcsábítani, a TISZA párt szavazóinak többsége a városi csodaváróktól érkezett, akik ahelyett, hogy a meglévő ellenzékről írnák meg, hogy ezért meg azért jobban kormányozna, ülnek a parton és fürkészik a távolt, hátha jön már a nagy hajó, parancsnoki hídon a mégújabb Messiással.

A jelenlegi Messiásnak egyedül sajnos nincsen elég szavazója a FIDESZ legyőzéséhez, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, összefogni meg nem akar, így, ha nem érkezik egy még újabb, és persze sikeresebb Messiás, az egyetlen lehetőség a DK eltüntetése a porondról, és a szavazóinak átszervezése a TISZÁ-hoz (az eltüntetési technika a szokásos: Mondjon le!).

Az ilyen filozofálgatáskor persze fölmerül a kérdés, mi az, hogy demokratikus. A szó azt jelenti, népuralom, ami ma már nem igaz, és nem is lenne jó a kormány minden lépését népszavazással eldönteni, mint a régi görögöknél, mivel a nép tagjainak döntően nagy része nem rendelkezik a szükséges információkkal, nem is akarja ezeket megszerezni, de még ha meg is szerezné, akkor sem tudna mit kezdeni velük. Ezért az értelmiség (= lángoszlopok; lásd Petőfi) feladata a nép helyes irányba terelése a választások előtt, hogy honfitársaink olyanokat válasszanak meg az irányító testületbe, akik a többség számára javuló irányba akarják és képesek is elmozdítani az országot. Az értelmiség ezt a feladatot a FIDESZ hazugságok és csalafintaságok leleplezésével, valamint a regnálók és az ellenzék összehasonlítási eredményeinek bemutatásával teljesíthetné, azaz (sokszor!) leírná, hogy mit tesz a kormány, mit tenne helyette az ellenzék, és az miért lenne jobb. Ha valamelyik független újságíró nincs tisztában azzal, hogy mit tenne az ellenzék, és a programjukról sem tudja, hogy hol található, hívja fel őket, és kérdezze meg.

Szép is lenne, ha ez így történne, de sajnos a gond az, hogy az értelmiség ezt a feladatot nem vállalja. Akkor pedig marad a nép fideszes átverése minden vonalon, maradnak a kétharmadok, és mindez abszolút jogállami, hiszen minden törvénynek és előírásnak elég tétetett. Ha mégsem, akkor a FIDESZ majd módosítja. Nem a tettét, hanem a törvényt. A jogállamiság tehát kétharmaddal mindig oké.

A demokráciát illetően viszont az,

  • hogy a törvényeket a kétharmad birtokában bármifajta korlát nélkül a FIDESZ határozza meg, mégpedig úgy, hogy minden esetben neki legyen előnyös,
  • hogy akkor hoznak létre az általuk kézi vezérléssel hatóságként működtetett meglévő fékek és egyensúlyok mellé újabb kézi vezérlésű, ugyancsak ellenzék vegzáló hatóságot, amikor csak akarnak,
  • hogy akkor vonnak el és annyi pénzt az ellenzéktől, amikor és amennyi tetszik nekik,
  • és hogy ugyanakkor a saját propagandájukra akkor és annyi pénzt vesznek ki a közösből, amikor és amennyit a kedvük tartja,

egyértelműen NEM demokrácia. Azért nem, mert a pártok azonos esélyű politikai versenyének egyetlen feltétele sem teljesül. Aki úgy gondolja, hogy a demokrácia ismérve az, hogy nem visz el senkit a fekete autó, az vagy népátverési célból hazudik, vagy kifejezetten ostoba.

Egyébként a fekete autó rendőrautóként már sokszor működött. Emlékezhetünk Hagyóra, akit végül azért ítéltek pénzbüntetésre, mert telefonon sürgette a vállalkozó kifizetését (az összes többi vádról kiderült, hogy hazugság), vagy Tátraira és Császyra, akik azért kaptak letöltendő börtönt, mert az általuk megbízott három szakértő azt mondta ugyan, hogy a Velence tavi susnyás négyzetmétere ötször annyit ér, mint a Budapest melletti almás négyzetmétere, de a Polt vezette ügyészség hozott egy negyedik szakértőt, aki szerint a különbség nem ötszörös, hanem huszonötszörös (és a bíróság érdekes módon neki hitt), esetleg Gyárfásra, akit 7 évre ítéltek, mert a Portik által titokban készített HANGfelvétel szerint „széttárta a kezét és bólintott” (vajon ki bízhatta meg ezzel Portikot? Csak nem a rendőrség?). Szóval, tisztelt hölgyek és urak, csak ne becsüljük le a mai valóság fekete autóinak jelentőségét!

Épp most tartóztatnak le polgármestert meg alpolgármestert, és ha megint kiderül, hogy ez csak a szokásos szemenszedett hazugság fideszes felfújása, a sár akkor is a letartóztatottakon ragad, és a NER sajtó sokáig gondoskodik róla, hogy lemoshatatlan legyen.

Itt van aztán a másik fontos kérdés, a hazafiság. Az ember úgy gondolná, hogy hazafiságra akkor van szükség, mikor az adott nemzetiségű országot elnyomják, azaz az adott nemzetiségű emberek pont a nemzetiségük miatt szenvednek hátrányt. Ilyen esetben természetes a haza emlegetése, és az azonos nemzetiségű emberek összefogása az ellenállás érdekében, azaz a „nemzetben való gondolkodás”. Ez volt a helyzet már Mohács óta Magyarországon, ebből következett Thököly, Rákóczi, Kossuth, de ebből következett Trianon is, mivel a magyarok kábé ugyanannyira nyomták el a magyarországi nemzetiségeket, mint ahogy a magyarokat az osztrák birodalom a kiegyezés előtt, azaz olyan nagy ellenállásba az ország szétdarabolása nem ütközött.

Sok volt országhatáron belül a nemzetiségi, és a magyarhoz hasonlóan mind nemzetben gondolkodott, így aztán el is akart szakadni. Nagyon.

Nem csodálható, mivel a nemzetiségi területeken magyar volt a birtokos nemesség, az igazságszolgáltatás, a csendőrség, na meg az összes hivatal. Az ország Antant általi feldarabolása persze nem lett teljesen igazságos, de ennek komoly oka van: a világháborúban sajnos nem mi voltunk se a megtámadott, se a győztes fél, jóval inkább az agresszor meg a lúzer, az pedig, pláne együtt a nemzetközi illemtan szerint rosszat jelent. Sok rosszat.

Ma Magyarországot senki nem nyomja el. A magyarokat nem üldözik csak azért, mert magyarok, következésképp az ilyen esetekben a hazafiság erőltetése sokszor átcsap önzésbe, mert nem az igazságtalan elnyomás miatti összefogás, hanem a többi néppel szembeni (általában jogtalan) előnyök magunknak való kicsikarási szándéka jellemzi. Kompromisszumokat kötni más országokkal a buzgó hazafiság képtelen, engedni semmilyen kérdésben nem fog, egyetlen aktív tevékenysége a vétózás, azaz minden szövetségi rendszert, amelyeknek tagja, főleg akadályoz, viszont azt rendkívül hazafiasan. Rettentően védi az érdekünket. Legalábbis ezt hazudja a népnek, és itthon a többség ezt is hiszi.

Mint köztudott, az EU 27 pontban fogalmazta meg, mit kellene változtatnia az EU normákkal ellenkező gyakorlatok esetén az Orbán kormánynak, hogy a nekünk megítélt (nem nekünk járó, hanem nekünk fejletleneknek fejlesztésre megítélt) összeget nyugodt lélekkel ide is küldhessék anélkül, hogy kézen-közön eltűnne. A miniszterelnök úr „választechnikája” a szokásos, valamit pilinckázik, de semmi olyasmi, ami az EU-nak elfogadható, közben meg azt mantrázza itthon a papagáj csapat, hogy nem is emiatt nem küldik ám a pénzt! Hanem mert tisztán hazafiságból egyrészt békepártiak vagyunk, másrészt elutasítjuk a migránsokat, harmadrészt meg nem engedjük, hogy gyemekeinket az LMBTQ+ lobbi behálózza. Javasolnék a kormánynak egy próbát: teljesítse a 27 pontban előírtakat, anélkül, hogy a „No migration, no gender, no war” álláspontján változtatna, és ha akkor sem kapjuk meg a pénzt, akkor a miniszterelnök úrnak igaza van. Pazar ajánlat, nemde? A probléma sajnos az, hogy egyrészt maga sem hiszi, hogy igaza van (sőt!), másrészt nem is akar a NER igazságtalan tolvajrendszerén változtatni (Lánczi András: Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája). Na, ezt hívják hazafiságnak. Így védik meg az érdekeinket, közben egyre rosszabb lesz nekünk.

Szóval ma már, noha nagyon örülök a magyar nyelvi kultúrkörhöz tartozásnak, egyáltalán nem vagyok harcos hazafi.

Nem akarok harcolni, pláne a szövetségeseink ellen nem.

Hálaisten nem is kell. Egyébként is: Orbánt támogassam, holott semmiben nem értek vele egyet, csak azért, mert ő szintén magyar? Higgyem el istenbizonyra, hogy az ő politikája hasznos a többségnek, csak azért mert a többség rá szavazott? Persze az is kérdés, milyen választási rendszer az, amelyben a szavazásra jogosultak egyharmadával lehet elérni kétharmadot? Jó, persze, a FIDESZ a választási rendszert magának csinálta, de mi, magyarok jogosítottuk fel arra, hogy megtehesse, holott ezt én nem akartam. Nagyon nem. Az a hazafi, aki arra szavaz, hogy valaki a demokráciát kijátszva kisajátíthassa a hatalmat? És ha én nem tapsolok neki, mert úgy gondolom, hogy amit csinál, az országnak jóval inkább árt, mintsem használna valamit, akkor rosszat teszek, amiért pellengérre állíthatnak?

Bonyolult ügyek. Alapos megfontolást ajánlok mindenkinek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK