nemzeti konzultáció Archives Page 2 of 4 › Független Hírügynökség

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

-

2018-05-25

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

Egyrészt az információátadás célját szolgálják, másrészt legitimáló szerepet játszanak az Orbán-kormány nemzeti konzultációi. A konzultáció önmagában nem lenne problémás politikán kívüli/feletti eszköz – véli Böcskei Balázs, politológus, politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Hamarosan a családokról és a demográfiai helyzetről kérdezik ki – eléggé determinált módon – a véleményünket.

„A kormányzati politikának közvéleményellenőrző jellege van, ami kevésbé mondhatni konzultatívnak; a nemzeti konzultáció keretében összeállított kérdések és a válaszok tartalma pedig egyértelműen mindig a kormány politikai, szakpolitikai, közpolitikai álláspontját tükrözi az aktuális területen, kérdésben” – válaszolta megkeresésünkre Böcskei Balázs. Arra kerestük a választ, hogy mi helyett vannak, mit pótolnak az Orbán-kormány által favorizált nemzeti konzultációk. 2010 óta hat ilyen, sok-sok milliárd forintot felemésztő kampányt folytattak le, s a kérdés azért vált ismét aktuálissá, mert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a minap bejelentette, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációt indítanak a családokról és a demográfiai helyzetről, majd még a jövő évi európai parlamenti választások előtt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

Legalábbis erre lehet következteti abból, hogy Böcskei Balázs szerint ezeknek a kampányoknak az egyik célja az információátadás: tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mire készül a kormány, s mit gondol arról a területről, amelyről konzultál. Igaz, ebben az értelemben majd akkor tudjuk meg, hogy pontosan mire számíthatunk az elkövetkező években a családpolitikai és demográfiai helyzetről, amikor majd látjuk magukat a kérdéseket és az azokra adható válaszokat. E kormányzati eszköz egy további célja legitimációs jelleget adni magának a kormánynak: a visszaküldött, kitöltött kérdőívek mennyiségének és jellegéből következően – mondja a politikai elemző.

Az nem egyedülállóan magyar dolog, hogy egy kormány megkérdezi az emberek véleményét bizonyos kérdésekről; ennek a legélesebb formája a népszavazás – mutat rá Böcskei Balázs. Van arra is példa, hogy a kormányok közvetlen módon is tudakolják a véleményeket,

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

Orbán Viktor 2005 februárjában – még ellenzéki pártvezérként – tartott évértékelő beszédében vezette be a magyar politikai köztudatba a „nemzeti konzultáció” kifejezést, amikor is bejelentette, hogy azt az évet a konzultáció esztendejévé szeretné tenni,

„hogy a közélet újra az emberekről szóljon”.

Ennek nyomán alakult meg a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek – ahogy Schöpfin György Fideszes európai parlamenti képvisel honlapján olvasható

– „Orbán Viktor hangsúlyozta civil és világnézetek felett álló jellegét”.

A testület tagja volt Finta József építész, Dr. Hofmann Rózsa pedagógus, Dr. Iván László, gerontológus, egyetemi tanár, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Pozsgay Imre, Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Dr. Tulassay Tivadar.

Országjáró rendezvénysorozatot indítottak, s ezeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték ki a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

2010 után kormányzati szintre emelte és rendszersítette a nemzeti konzultációkat Orbán. A kérdőíveket 2015-ig a Miniszterelnökség felügyelte, s postán küldték ki; a kiértékelést pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte. 2015. októberétől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Így jószerivel csak bemondásra tudhatjuk például azt is, hogy az eddigi legutolsó ilyen, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyes kérdéseire milyen válaszok születtek, s hogy 2,3 millióan elutasították a tervet (amely amúgy nem is létezik, de ez már egy más kérdés), s csak nem egészen 20 ezren támogatták azt (s volt mintegy 16 ezer érvénytelen válasz is – a kormány kommunikációja szerint).

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

2010. szeptember: Konzultáció a nyugdíjakról (nyugdíjakról és támogatásokról). 2,8 millió nyugdíjas kapta meg postai úton, mintegy 200 ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza. A Miniszterelnökség közlése szerint az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került. Állítólag a Fidesz fizette a cechet.
2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” (jogok és kötelezettségek, család, otthon, munka és támogatás). A kormány tájékoztatása szerint 920 000-en válaszoltak rá. 750-800 millió forint volt a költsége, amelyet a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
2011. május: „Szociális konzultáció” indult, amely az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, az oktatási támogatásokkal foglalkozott. Több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet. Az összköltsége750-800 millió forint között mozgott. A kormányzati kommunikáció szerint a válaszadók 97 százaléka egyetértett a segélyezés helyett munka elvvel. (Ezután futtatták fel a közmunkaprogramot.)
2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” néven futott a kérdőív, amely az adózással, a járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, valamint a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Közel 700 ezret küldtek vissza. A konzultációra 976 millió forintot csoportosítottak át.
2015. május: „A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció”, a kérdőívet több mint 8 millió példányban küldték ki, s egymilliót küldtek vissza, ezek zöme a terrorizmussal, a menekültekkel, a bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre a kormány szája íze szerint válaszolt. Erre egymilliárd forintot szántak.
2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt!”; a konzultáció költsége durván nettó 950 millió forint volt (amit azonban – sajtójelentések szerint –utólag másfél milliárddal egészítettek ki). A kormány közlése szerint 1 millió 680 ezren mondták el véleményüket ennek keretében.
2017. október: „A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció” keretében feltett hét kérdésre nem csak postai úton lehetett válaszolni, online is kitölthető volt. A kormány tájékoztatása szerint közel 2,4 millióan juttatták vissza a válaszaikat (többségében, közel 2,2 millióan postán). Ennek árát 700-900 millió forintra lőtték be.

Pert vesztett a Miniszterelnöki Kabinetiroda

FüHü

-

2018-05-04

0

Pert vesztett a Miniszterelnöki Kabinetiroda

Harminc napon át kell a kormánynak bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól a kormany.hu nyitóoldalán a jogerőssé vált ítélet szerint, amely kimondta: a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmaztak meg a Helsinki Bizottságról. A 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel – mondja ki az ítélet.

Pénteken hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben. A másodfokú bíróság egyetértett a februári elsőfokú döntéssel. Az ítélet fenntartotta a kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezést, de van egy újdonság is benne.

Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie,

mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel.

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen – vázolja az előzményeket a civil szervezet közleménye. A jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. Az első-és másodfokú bíróság szerint is

valótlan tartalmú – a valós tényeket hamis színben feltüntető – 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.

A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)

A per során ideiglenes intézkedésként a Fővárosi Ítélőtábla már megtiltott a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor kérdőívek kiküldése már megtörtént. A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása ezután kezdődött el.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.

Hadházy örül az ellene folyó nyomozásnak, a DK kiáll mellette

FüHü

-

2018-01-06

1

Hadházy örül az ellene folyó nyomozásnak, a DK kiáll mellette

Feljelentette a kormány az LMP-s Hadházy Ákost a legutóbbi nemzeti konzultációval kapcsolatban megjelent hangfelvétele miatt. A DK szerint pusztán politikai akcióról van szó, az üggyel az ellenzéket akarja megfélemlíteni a Fidesz.

Szombat reggel a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a kormány feljelentése után becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatalának bűntette miatt nyomozás indult Hadházy Ákos ellen. A lapot a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta erről.

Hadházy Ákos még novemberben állt elő azzal, hogy a kormány nem mond igazat arról, hogy hány konzultációs ív érkezett vissza a Soros-tervről. Hadházy később, állítását alátámasztandó egy hangfelvételt is bemutatott, amelyen egy olyan ügyintézővel beszél, aki az ívek feldolgozásáért felelős. Az LMP-s képviselőnek az ügyintéző azt mondja a felvételen, hogy november 13-áig körülbelül 400 ezer darab kérdőív érkezett vissza, holott egy nappal később már egymillióról beszélt a kormány.

Hadházy a feljelentésről a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy minden ilyen ügynek örül, hiszen felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogyan manipulálta a kormány „konzultációnak nevezett csalássorozatot”. Hozzátette, hogy nem manipulálta a felvételt, és kész bármikor közzétenni a konzultációs ívekbe való betekintéskor készült vágatlan verziót.

Később a Facebook-oldalán arról is írt, hogy a feljelentéssel kapcsolatban az is sokat mond, hogy „rágalmazás miatt nem indult nyomozás, mert akkor kiderülnének a tényleges számok”, hanem „hamis hangfelvétel” nyilvánosságra hozása a vád.

A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hírre. „A fideszes ügyészség most is azt csinálja, mint akár a Czeglédy-, akár a Sukoró-ügyben csinált: politikai utasításra ront az ellenzékre” – írják.

A Demokratikus Koalíció szerint a Hadházy Ákos elleni nyomozásban az igazságszolgáltatást használják fel egy ellenzéki politikus megfélemlítésére és lejáratására. A DK ezért kiáll Hadházy mellett, mert elfogadhatatlannak tartja a Fidesz általuk koncepciósnak nevezett eljárásait.

Elnapolták a nemzeti konzultációs pert

FüHü

-

2017-12-13

0

A Magyar Helsinki Bizottság indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen.

Az alperes, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetiroda kérte, hogy napolják el a tárgyalást, ezt a Fővárosi Törvényszék meg is tette: február 14-ére.

A Helsinki Bizottság október 1-jén fordult bírósághoz, amiért a nemzeti konzultációban hamis állítások jelentek meg a szervezetről.

Azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: ezek az állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait.

Bocsánatkérést és nyolcmillió forint sérelemdíjat kérnek.

A kabinetiroda jogi képviselője egyébként úgy védekezett: nem tényeket, hanem véleményt fogalmaztak meg.

A bizottság egy reprezentatív közvélemény-kutatást is készíttetett a Mediánnal. Ennek eredménye szerint négyből hárman gondolják úgy, hogy a konzultációs szöveg ártott a bizottság megítélésének.

A konzultáció terjesztését (annak lezárása után) a bíróság felfüggesztette.

LAPSZEM – 2017 december 11.

FüHü

-

2017-12-11

0

Ma az Árpádok ünneplik a névnapjukat. Az időjárás? Nos, az az áprilisit idéző szeszélyes lesz: elképesztő felmelegedés és erős melegfronti hatás várható. A köpönyeg.hu előrejelzése szerint a déli szél nagy területen fokozódik viharossá, néhol 100 km/h-s lökésekké erősödik, s délutánra már 9-15 fokos tavaszias enyheséget hoz magával. De lássuk, miről írnak ma a lapok!

Népszava – Nagy nemzeti látszatkonzultáció és látszatdiadal

Az illetékes államtitkár sikerjelentését idézi a Népszava, amely azonban megállapítja, hogy mára a konzultáció lényegében minden eleme hiteltelenné vált. A kérdésekbe foglalt állításokat pontról pontra cáfolták. A konzultációról közzétett adatokat pedig mások mellett Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nevezte kamunak, miután – korlátozott időtartamban és körülmények között – Szél Bernadett társelnökével együtt betekinthetett a beérkezett paksamétákba. Hadházy szerint sehol sem tudtak nyilvántartást mutatni az adott napi küldeményekről.

Soros György a Népszavában közölt írásában úgy fogalmazott: a magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát.

Szerinte azonban még az „inflált” számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal,

hiszen a nyolcmillió háztartásba eljuttatott kérdőíveket még a hivatalos kormányverzió adatai szerint is csak a választópolgárok alig több mint egynegyede küldte vissza.

Magyar Nemzet – Disznók

„Nézegetem a Pócs János fideszes dinnyekirály-mameluk, a közösségi média algoritmusai és a globális média által roppant populárissá tett fotót – tudják: azt, amelyen egy holtában megperzselt-megtréfált disznó csodálható meg –, és az az érzésem, hogy bár az elmúlt napokban sok mindenről szó esett vele kapcsolatban, egyvalami felett mintha elsiklottunk volna. A feldolgozásra váró tetem társaságában – ki félszegen, ki önfeledten – mosolygó magyar emberekre gondolok” – írja a Magyar Nemzet véleménycikkében Gazda Albert. A megszólalásig olyanok ők, amilyenek mi magunk vagyunk. Vagy a vidéki – netán kárpátaljai, erdélyi, tök mindegy – rokonaink és barátaink. Felteszi a kérdést: Miért vélhetnek egy ilyen – úgynevezett – poént kifejezőnek és viccesnek? Majd végül: ki felel azért, hogy ez az egész így megtörténhetik?

A kormányzati propaganda első számú alapelvét látjuk kirajzolódni – illetve átszűrődni a dolgos hétköznapokba – vonja le a tanulságot. Bárki bármikor célkeresztbe vonható és dehumanizálható, és aki célkeresztbe vonatott, nem ember többé, ergo nem számíthat könyörületre. Addig kell ütni, amíg meleg, amíg mozdul.

A politika harc és versengés, ezt kétségbe vonni bugyutaság lenne. Ám korábban úgy hittük, helyénvaló betartani bizonyos szabályokat.

Akár azért, hogy amennyiben fordulna a kocka, mi is számíthassunk e szabályok érvényesülésére. Hát ennek lett vége apránként – vonja le a következtetést a publicista.

Magyar Idők – Óriási pofon az ellenzéki összefogásnak

Ahogy az várható volt, a kormánpárti lap diadalittasan számol be a vasárnapi solymári időszaki eredményéről, Mint írja:

„Fölényes győzelmet aratott a Fidesz–KDNP jelöltje, Dalos Attila,…dacára a baloldali ellenzéki erők teljes körű mozgósításának és pártjaik összefogásának”.

A választáson a jogosultak 58 százaléka vett részt. A 404 szavazatból Dalos Attila 225, az ellenzéki Kárpáti Zsuzsanna mindössze 169 voksot kapott (ez 55,7, illetve 41,8 százalék).

A solymári választásra sokan a 2018-as országgyűlési választás próbájaként tekintettek. A településen lényegében a sokat emlegetett koordinált indulást tesztelte az ellenzék, hiszen Kárpáti Zsuzsanna mögött felsorakozott a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, majd a Momentum is, miután Szemző Áron a Facebookon közölte: „teljes mellszélességgel beállok Kárpáti Zsuzsanna független jelölt mögé.” Később a Magyar Liberális Párt is tudatta, hogy Kárpáti Zsuzsannát támogatják – idézte fel az ATV. A Jobbik nem állított saját jelöltet. A körzet képviselője korábban Gaal Gergely (KDNP) volt, aki Rubovszky György halála után a képviselő helyére lépett az Országgyűlésben – írja a lap.

Magyar Hírlap – Ellentámadásba lendült Gaskó

Jogi úton akar elégtételt venni a „karaktergyilkosokon” a Liga volt elnöke, miután a rendőrség – nem jogerősen – lezárta a hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott nyomozást – írja a lap, idézve Gaskót, aki „azzal fenyegetőzik”, hogy súlyos árat kell fizetniük az őt „teljesen alaptalanul” meghurcolóknak.

A nyomozás lezárásáról szóló határozat azonban tanulságos – mutat rá a lap, idézve egyebek között az indoklást, amely szerint „az eljárás során beszerzett adatok

kétséget kizáró módon nem támasztották alá a vagyonkezelői kötelezettségszegést, és azzal okozati összefüggésben álló szándékos vagyoni hátrány okozását”.

Vagy egy konkért ügyben az olvasható a dokumentumban, hogy „kétséget kizáró módon nem igazolható, hogy az egyes szolgáltatások igénybevétele milyen célból, és pontosan ki által történt meg”, és mivel „a gépjárműhasználat dokumentálása a szervezetnél nem történt meg /…/ így magáncélú, vagy a Szövetség érdekeitől eltérő használat során felmerült költségek elszámolása kétséget kizáró módon nem igazolható”. Továbbá „a szervezet céljaitól eltérő pénzfelhasználás nem támasztható alá az éttermi számlák esetében sem, tekintettel arra, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok alapján rekonstruálni azt, hogy az egyes számlák esetében a szolgáltatást milyen célból, ki és kivel vett igénybe, nem lehetséges”. Hasonló a helyzet a nyomozók szerint a szállodai szolgáltatásoknál is.

Felfüggesztették a már lezárt nemzeti konzultációt

FüHü

-

2017-12-08

0

Felfüggesztették a már lezárt nemzeti konzultációt

Jogerős bírósági végzés kötelezi a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek.

A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kérdőívben szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat, illetve, hogy ideiglenes intézkedésként kérte az ítéletig a tevékenység kötelező felfüggesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította – tudatja a civil szervezet közleménye.

Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek

a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése részben megváltoztatta a korábbi döntést,

és jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.

Habár közben a „Nemzeti Konzultáció” véget ért, az elvin túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – véli a jogvédő szervezet.

A Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a „nemzeti konzultáció” 5. pontjában szereplő és 8 millió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A szöveg így szó: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”

Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését

– szögezi le a közlemény. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

Lapszem – 2017. december 4.

N. Vadász Zsuzsa

-

2017-12-04

0

Ma a Barbarák és a Borbálák ünneplik a névnapjukat. A Köpönyeg előrejelzése szerint Északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és főleg délutántól több helyen alakul ki eső, havas eső, hó. Reggel -9 és -2, délután 0 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Megélénkül a DNy-i szél. Jó – dugómentes – közlekedést kívánunk! De lássuk, miről írnak ma a lapok!

Népszava: Konzervatív össztűz Orbán Viktorra

A harmadik Orbán-kormány és a Trump-adminisztráció kapcsolatainak eddigi története valójában a Fehér Házba szóló amerikai elnöki meghívásra való meddő magyar várakozás története – írja a Népszava szakírója. A magyar kormány a jelek szerint a republikánus kormányzattól ugyanazt kapja jutalmul, amit a demokratáktól büntetésül. Budapesti kormánykörökben kirobbanó derűlátással várták, hogy a demokraták hosszú kormányzása után végre olyan politikai elit veszi át Amerika irányítását, amely megértéssel viseltetik, sőt jórészt azonosul is az „illiberális” rendszert meghirdető Orbán Viktor politikájával. A magyar kormányfőt azonban mindmáig nem fogadta az elnök az Ovális Irodában.

A Trump beiktatása óta eltelt időszaknak a kétoldalú kapcsolatokat jelző történéseit felelevenítve a szerző azt a következtetést vonta le, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan elszámolta magát.

Egyfelől azt remélte, hogy a bevándorlás- és liberalizmusellenes Trump „elnézi” majd neki azt, hogy nyíltan nekitámad egy amerikai milliárdos üzletember és filantróp adományozó által alapított amerikai egyetemnek, a CEU-nak, illetve más, emberi jogvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek – sőt, antiszemita képzeteket keltő gyalázkodó kampányt indít személyesen Soros György ellen. Másfelől abban is súlyosan tévedett, hogy Trump majd „oroszbarát” légkört teremt Washingtonban, időközben ugyanis az elnök kénytelen volt jócskán visszafogni Vlagyimir Putyin elnökhöz fűzött reményeit. Ebbe a kontextusba helyezi Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom (A szabadság határai) elnevezésű amerikai alapítvány külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnökének a hétvégén a magyar sajtóban végigfutott írását is.

Magyar Nemzet: Humán Operátor: akadályozták volna a diákok kifizetését?

Aznap utalták volna az előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s önkormányzati képviselő, Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt.-hez köthető diákszövetkezettel szerződésben álló diákok bérét, amikor Czeglédyt őrizetbe vették. Többségük azért jutott hozzá mégis pénzéhez, mert – a Magyar Nemzet értesülése szerint – a politikus a szokottnál korábban utalt. Czeglédyt és társait mintegy hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsítják, az ügyészség szerint a Humán Operátorhoz kötődő cégek nem fizették meg az adókat és járulékokat a diákmunkások után. Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje a lapnak elmondta, hogy a korai utalásnak köszönhetően végül összesen csak 10-30 ember nem kaptam meg időben a fizetését.

– Az ügyészség több szempontból is június 13-i őrizetbe vétellel számolhatott, hiszen ügyfelem előző nap este érkezett haza, és három nap múlva lett volna az esküvője. A közelmúltban elfogadott parlamenti határozatból világosan látszik, hogy a döntéshozók eredetileg ezres nagyságrendű „károsulttal” számoltak – mondta Hankó Faragó.

Czeglédy Csaba jelenleg előzetes letartóztatásban van. A volt szombathelyi alpolgármester, önkormányzati képviselő ellen indult üggyel összefüggésben tanúként kihallgatták Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök feleségét. Ő utána leszügezte: „Szerintem nem véletlenül ellene zajlik ez az eljárás, hiszen

ő volt talán a leghangosabb, legtöbbet szereplő ügyvéd, aki a szombathelyi Fidesz, a Lázár János vagy az Orbán Viktor elleni perekben aktívan részt vett.”

Magyar Idők: Távolodik az MSZP és a DK

Nem igaz, hogy Molnár Gyula és Hiller István megállapodtak a jelöltállításról a DK-val – hangoztatták a Magyar Időknek az MSZP elnökségében. A szocialista pártban annak ellenére is jó ötletnek tartják, hogy Kunhalmi Ágnes lesz a kampányuk arca, hogy a budapesti elnök az utóbbi időben többször is zavartan viselkedett – írja a kormánypárti Magyar Idők, amely szerint nem lesz egyhamar egyezség a szocialisták és a DK közötti választási együttműködésről.

– Külön küzdelem zajlik a választási kampányban az MSZP és a DK között, a szocialista párt előbb-utóbb a Gyurcsány-féle alakulatban fogja végezni –

idézi Galló Béla politológusnak az M1 műsorában kifejtett véleményét a lap, mely szerint Kunhalmi ahhoz a politikuscsoporthoz tartozik, amelynek elemi érdeke a DK-val való együttműködés. Horn Gábor a Magyar Időknek azt hangsúlyozta: az MSZP-nek még mindig van egy olyan brandje, illetve hálózata, amelyek egyikével sem rendelkezik a DK, a kutatások pedig egyértelműen majd kétszeresére mérik a szocialista pártot Gyurcsány Ferencékhez képest. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az MSZP számára az lehet megoldás, hogy megtalálja azokat a kisebb pártokat, amelyek tudnak és akarnak is együttműködni.

A szocialisták velük közösen létrehozhatnának egy széles körű, akár civilek által is támogatott listát, amit egy közös miniszterelnök-jelölt vezet, miközben a DK-val meg lehetne állapodni az egyéni körzetekről – vélekedett Horn Gábor.

Magyar Hírlap: „George Soros a kormánynak tesz szívességet, és segíti a kormánypártok kampányát”

George Soros nemcsak véleményt formál Magyarországról, hanem Magyarországot akarja formálni – mondta a Magyar Hírlapnak az aktivizálódó milliárdosról Boros Bánk Levente politológus, aki szerint Gyurcsány Ferenc lépésről lépésre darálja be a szocialistákat. Egyben kiderült az is, hogy nem csak blöff, amit a kormány állít, hiszen Soros nem csupán saját hálózatának vezetőjeként létezik, hanem bevallottan szándékai és céljai vannak, és be akar avatkozni a kampányba. Nem pártként pártpolitikát kíván folytatni Magyarországon.

Külföldön ezt a belügyekbe való beavatkozásnak minősítik, és ennek megfelelően szankcionálják – hangsúlyozta az elemző.

A hétértékelő összegzésben arra is kitér a Médianéző igazgatója, hogy bár az ellenzék megpróbált hecckampányt indítani a nemzeti konzultáció ellen, a számok azt mutatják, hogy a téma politikai táborokon átívelő módon foglalkoztatja az embereket. A magas részvételi arányból ugyanis kiderül, hogy nem csak a Fidesz-szavazók küldték vissza a kérdőíveket, amelyek kitöltése önkéntes volt, ami azt bizonyítja, hogy az emberek igenis el akarták mondani a véleményüket – tette hozzá.

A baloldali káoszról Boros Bánk elmondta: Gyurcsány Ferenc lépésről lépésre darálja be a szocialistákat. Az MSZP és a DK nem egyenrangú felek: az egyik oldalon egy saját magát térdre kényszerítő párt, míg a másikon egy erőpozícióból politizáló, de valódi erővel nem bíró párt áll. Boros Bánk úgy látja, a helyzet az MSZP–SZDSZ-viszonyra kezd hasonlítani.

A politológus beszédesnek mondta, hogy a Jobbik már az LMP-vel és a Momentummal is szövetkezne.

Azzal, hogy Vona Gábor két liberális párttal is koalícióra lépne, nemcsak a radikális, hanem a nemzeti oldallal is szakít.

Ezek a lépések nem tükrözik a pártelnök által hangoztatott magabiztosságot, inkább a néppártosodás kudarcának közvetett beismerését jelentik – fogalmazott a politológus.

A Fidesz szerint rekordot döntött a nemzeti konzultáció

FüHü

-

2017-12-03

0

A Fidesz szerint rekordot döntött a nemzeti konzultáció

Minden eddigi rekordot felülmúlt a nemzeti konzultáción való részvétel, amelyen a pénteki összesítés szerint 2 301 463-an vettek részt – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten.

Hidvéghi Balázs a párt nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultációban, „vette a fáradságot, hogy elmondja véleményét a Soros-tervről”, és visszaküldte vagy az interneten kitöltötte a kérdőívet.

Szerinte a minden rekordot felülmúló óriási részvétel jelzi, hogy pártokon átívelő ügyről van szó, amit az ellenzéknek is érdemes lett volna elfogadni a magyar emberek véleménynyilvánításának támadása helyett.

A Fidesz a nemzeti konzultációval párhuzamosan egy tájékoztatási akciót is indított annak érdekében, hogy elmondják véleményüket a Soros-tervről és meghallgassák az emberek álláspontját ezekről a kérdésekről. Az elmúlt hetekben az országjárás keretében összesen 208 nyilvános fórumot tartottak 164 településen, 57 előadó részvételével és közel 40 ezer emberrel találkoztak.

Hidvéghi Balázs arról is beszélt, hogy

Soros György el akarja takarítani az útból az Orbán-kormányt,

mert az a leghatározottabban szembe megy a migrációpárti elképzeléseivel.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ellenzéki pártok azért próbálják hitelteleníteni a konzultációt, mert bevándorláspártiak.

Kissé ellentmondásos, hogy az MTI beszámolója alapján Hidvéghi Balázs azt is elmondta, hogy a konzultáció eredményeinek feldolgozása néhány napot vesz igénybe, és a részvételről a jövő hét közepére lehetnek végleges adatok.

A nemzeti konzultációs kérdőívek postára adási határideje december 1-jén járt le, miután a Fidesz kérésére a kormány meghosszabbította a határidőt arra hivatkozva, hogy az emberek folyamatosan és nagy számban küldik vissza a kérdőíveket.

Ahogyan a FüHü is megírta, az ellenzéki pártok viszont többször is megkérdőjelezték a Fidesz azon állítását, hogy sikeres lenne a nemzeti konzultáció. Az LMP például arra jutott, hogy maximum 900 ezren küldhették vissza a kérdőíveket, azaz jóval kevesebben, mint amennyit a kormány állított.

Bréking nyúz, december 1. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-12-01

0

Bréking nyúz, december 1. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo már a külföldi médiában megjelent cikkek ellen is kirohanásokat intéz, a Pesti Srácoknál talált megértő fülekre a Jobbik cukiskodása ellen tiltakozó szélsőjobboldali ügyvéd, a Magyar Idők dicshimnuszt zeng a nemzeti konzultációról, a 888-nál a CEU a zsidókra is veszélyt jelent, a Ripostban Stohl András szenved – a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.

Az Origo alkalmazottjának kirohanása egy Juncker-interjú miatt

„Kivételesen csodálatos interjút adott az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Deutsche Welle nevű német közszolgálati médiának. Hála istennek, ebben nem csak a politikus, hanem az újságíró is meg tudta mutatni, mekkora legendák ültek is le egymással kvaterkázni. Utóbbi, Max Hofmann például megfejtette, hogy Líbiában azért árulnak rabszolgákat, mert túl nehéz bevándorolni Európába, a páratlan felfedezést pedig Juncker úr azzal fejelte meg, hogy hitet tett az Európába irányuló legális migráció növelése mellett. A nirvánához már csak annyi kell, hogy ez az üzenet a hazai ballib tömböt is utolérje. (…)

Végre valaki ki merte mondani! Gerincből ötös, Herr Hofmann, felállhat! És titkon bármennyire is reméljük, Juncker úr csak nem veszi a kalapját és hagyja faképnél egy ekkora marhaság után a vele szemközt ülő valamit, hanem belemegy az úgynevezett alternatív valóság játékába, és nem is teljesít rosszul benne.”

Szélsőjobboldali, volt jobbikos ügyvéddel interjúzott a Pesti Srácok

„A Jobbik, főleg Simicska Lajos G-napja után, egy furcsa, vállalhatatlan irányba fordult – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2014-ig a Jobbik parlamenti képviselője volt. A videóinterjúban kiemelte: a Jobbiknak az euró bevezetése melletti kiállása „erősen közelít a hazaáruláshoz”. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint úgy tűnik, jogi eszközökkel már nem lehet megállítani az „ördögi” Soros-tervet, más eszközökhöz kell folyamodni.”

A Magyar Idők nagyon elégedett a nemzeti konzultációval

„A kiértékelés még hátravan, de nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy megelőlegezzük, a résztvevők döntő többsége támogatja a miniszterelnököt abban a küzdelemben, amely során meg kívánja őrizni hazánk maradék önrendelkezését.

Mindegy, mit hordanak össze Soros fizetett bértollnokai vagy önjelölt hasznos idiótái, nemzeti konzultációban ennyien még soha nem vettek részt. Értelmetlen számonkérni, miért nem élt a lehetőséggel az a sokaság, amely a tudományos módszerekkel történt mérések alapján szintén egyetért Orbán Viktorral ebben a kérdésben, de lustaságból, érdektelenségből vagy a migránspártiak fenyegetőzéseitől elbizonytalanodva mégsem küldte vissza az íveket.

A hangsúly azon a kétmillió emberen van, aki cselekvően fejezte ki egyetértését. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a szedett-vedett ellenzék milyen politikai akció mentén tudna nagyságrendileg megközelítő sokaságot mozgósítani.”

A 888-nál szinte minden szlogen megjelenik egy írásban

„Szakértők szerint a Jobbik, a CEU és a migránsok jelentenek veszélyt a magyar zsidókra.

Soros veszélyes terve a zsidókra nézve is káros.”

A Ripost Stohl András szenvedéséről

„Stohl András hálás egykori kedvesének, és imádja a két gyermeket, akiket világra hozott.

Stohl András még az év elején döntött úgy, hogy elhagyja a családi fészket és új életet kezd. Hamar rátalált a szerelem, s azóta Vicával töretlen a kapcsolatuk.

Stohl azonban, mégsem felhőtlenül boldog, hiszen bűntudat gyötri, amiért Ancsikával együtt gyermekeit is hátrahagyta.”

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Föld S. Péter

-

2017-11-26

0

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Sok a bizonytalanság a legújabb, ötödik nemzeti konzultáció körül. Zajlik a számháború, a kormány 1,7 millió, majd 1,9 millió visszaküldött konzultációs levélről beszél, az ellenzék szerint mindez parasztvakítás, mert valójában jóval kevesebben válaszoltak a kormány által feltett kérdésekre.

A Független Hírügynökség több alkalommal írt a legújabb nemzeti konzultációt övező vitákról és bizonytalanságokról. A legfrissebb hírek szerint a kormány beperli, Hadházy Ákost, amiért az LMP társelnöke azt állította:

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

és valójában sokkal kevesebben válaszoltak, mint azt a hivatalos közlésekben állítják.

Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a kormány 2010 óta meglehetősen költséges nemzeti konzultációkkal bombázza a közvéleményt. Nemcsak a levelek nyomtatásáért és kiszállításáért kellett fizetni, de az ezeket népszerűsítő kísérő kampányok is milliárdokba kerültek. A kormány a nemzeti konzultációk ellenzőinek rendre azzal vág vissza, hogy meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberek elmondhassák a véleményüket.

Mint ismeretes, a mostani konzultációs levelek visszaküldési határidejét december elsejéig meghosszabbították, Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, azért, mert nem volt elég nagy az érdeklődés, ám a kormány szerint ennek épp az ellenkezőjéről van szó: érvelésük szerint soha még ennyien nem küldték vissza a konzultációs leveleket, és a határidő meghosszabbításával éppen azt akarják elérni, hogy aki eddig nem tette meg, az is elmondhassa a véleményét.

Itt kell megemlítenünk, hogy míg 2010 óra öt nemzeti konzultáció is volt Magyarországon, addig

népszavazást mindössze egyetlen esetben sikerült tető alá hozni.

(Ez volt a 2016. október 2-i, a kormány által kezdeményezett kvótaellenes népszavazás, amely egyébként a kormánytöbbség által korábban a népszavazások korlátozása érdekében megszigorított szabályok miatt érvénytelen lett.)

Az összes többi népszavazási kezdeményezés már vagy az elején elbukott, vagy a kormány visszatáncolásával (vasárnapi boltzár) okafogyottá vált.

Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy 2010 óta mely témákban, és hogyan konzultált a lakossággal a kormány

A második Orbán-kormány először az új alkotmányról kérdezte meg az embereket. Ez a kérdéssor 2011-ben került kipostázásra, és 12 kérdésből állt. (A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.)

Még szinte össze sem számolták a beérkezett leveleket, máris újabb nemzeti konzultációnak örülhettek az országlakók. A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció 10 kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza.

2012-ben a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ezek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.

Ezt követően három évig csend honolt a nemzeti konzultációs fronton. 2015-ben aztán a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége – akárcsak az előző alkalmakkor – a kormány elvárásai szerint válaszolt.

Így fordultunk rá 2017-re, amikor – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.

Címke: nemzeti konzultáció

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie,

valótlan tartalmú – a valós tényeket hamis színben feltüntető – 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.

Feljelentette a kormány az LMP-s Hadházy Ákost a legutóbbi nemzeti konzultációval kapcsolatban megjelent hangfelvétele miatt. A DK szerint pusztán politikai akcióról van szó, az üggyel az ellenzéket akarja megfélemlíteni a Fidesz.

A Magyar Helsinki Bizottság indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen.

Azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: ezek az állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait.

Népszava – Nagy nemzeti látszatkonzultáció és látszatdiadal

Szerinte azonban még az „inflált” számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal,

Magyar Nemzet – Disznók

A politika harc és versengés, ezt kétségbe vonni bugyutaság lenne. Ám korábban úgy hittük, helyénvaló betartani bizonyos szabályokat.

Magyar Idők – Óriási pofon az ellenzéki összefogásnak

Magyar Hírlap – Ellentámadásba lendült Gaskó

a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése részben megváltoztatta a korábbi döntést,

Népszava: Konzervatív össztűz Orbán Viktorra

A Trump beiktatása óta eltelt időszaknak a kétoldalú kapcsolatokat jelző történéseit felelevenítve a szerző azt a következtetést vonta le, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan elszámolta magát.

Magyar Nemzet: Humán Operátor: akadályozták volna a diákok kifizetését?

Magyar Idők: Távolodik az MSZP és a DK

A szocialisták velük közösen létrehozhatnának egy széles körű, akár civilek által is támogatott listát, amit egy közös miniszterelnök-jelölt vezet, miközben a DK-val meg lehetne állapodni az egyéni körzetekről – vélekedett Horn Gábor.

Magyar Hírlap: „George Soros a kormánynak tesz szívességet, és segíti a kormánypártok kampányát”

Azzal, hogy Vona Gábor két liberális párttal is koalícióra lépne, nemcsak a radikális, hanem a nemzeti oldallal is szakít.

Minden eddigi rekordot felülmúlt a nemzeti konzultáción való részvétel, amelyen a pénteki összesítés szerint 2 301 463-an vettek részt – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten.

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA