Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Az Európai Unió,  a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Agyhalott-e a hetven éves NATO?

Londonban tanácskoznak a 29 állam vezetői, akik egyre megosztottabbak az észak-atlanti szerződés jövőjét illetően. Trump elnök szeretné csökkenteni az amerikai elkötelezettséget az Óvilágban, és rávenni szövetségeseit arra: költsenek többet katonai célokra vagyis vegyenek több amerikai fegyvert.

Trump követelésének elsősorban az egykori szocialista államok tesznek eleget: a három balti ország, Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az államok a GDP 2%-át költik katonai célra. Cserébe azt várják az Egyesült Államoktól: vészhelyzetben teljesítse az ötödik cikkelyt vagyis védje meg őket Oroszországtól.

Ez aggasztja az egykori szocialista államok vezetőit, akik távolról sem lehetnek biztosak benne, hogy Trump a döntő pillanatban melléjük áll. Az USA elnöke „különleges” kapcsolatot ápol Putyinnal, és ez nagyon aggasztja az Oroszország határaihoz közel elhelyezkedő egykori szocialista államok vezetőit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartozik közéjük, mert ő is „különleges kapcsolatot” ápol Putyin orosz elnökkel.

A Közel Keleten nyíltan szembekerültek a NATO tagállamok

Franciaország és Németország elítélte Törökország katonai akcióját Szíriában. Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott, mert döntésképtelen. Válaszul Erdogan török elnök azt kérdezte: nem Macron agyhalott-e?

Boris Johnson brit miniszterelnök – mint vendéglátó – egységre szólítja fel a NATO tagállamokat, de a brexitről szóló választási kampány kellős közepén ennek az egység felhívásnak tragikomikus jellege van.

Erdogan Macronnak: agyhalál, de kié?

A francia államfő többször is agyhalottnak nevezte a NATO-t, mely Törökország szíriai akciója kapcsán döntésképtelennek bizonyult. Míg a franciák elítélték a törökök támadását a kurdok ellen, Trump elnök kétértelmű magatartást tanúsított.

Erdogan elnök pénteken a Marmara egyetemen kijelentette: Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek előbb a saját agyát kellene megvizsgáltatnia mielőtt agyhalottnak nevezné a NATO-t. „Miénk a NATO legnagyobb hadserege”- közölte Erdogan, aki hozzátette: a francia államfőnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mit is jelent a terrorizmus elleni harc! A törökök majd mindenható ura arra célzott, hogy Macron elnök az Élysée palotában fogadta annak a kurd milíciának a vezetőit, amely a törökök ellen harcol Szíriában, és amelyet Erdogan terroristának nevez.

Európai-török ellentét

Az Európai Unió évek óta szembeáll Törökországgal a migráns kérdésben, mert Erdogan szinte folyamatosan új migráns hullámmal fenyegetőzik. Macron elnöknek külön elszámolnivalója is van Erdogannal: a francia titkosszolgálat meg van győződve arról, hogy a nagy párizsi iszlamista terrorakciókat a törökök segítették elő! Párizs megítélése szerint Erdogan az iszlamista terrorizmus titkos támogatásával Európában azt akarja elérni, hogy az Európai Unió adjon neki zöld utat a kurdokkal való leszámoláshoz. Erdogan nyíltan zsarolja a nagyhatalmakat. Trumpot azzal vette rá az amerikai csapatok kivonására Szíriából, hogy közölte vele: bizonyítékai vannak arra, hogy Jared Kushner, az elnök veje és közel-keleti főtanácsadója engedélyezte a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban! Erdogan ki akarja szorítani a térségből Amerikát és az Európai Uniót, hogy az oroszokkal közösen uralkodjon azon területen, ahol még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült tartós békét teremtenie.

Kémek cseréje Litvánia és Oroszország határán

Összesen öten nyerték vissza a szabadságukat: a litván és az orosz hírszerzés 2-2 tisztje illetve egy nyugdíjas norvég határőr tiszt, akit kémkedésért 14 éves börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban.

Frode Berg elismerte az orosz hadbíróság előtt, hogy borítékokat vitt át a határon, de azt hitte, hogy pénz van benne nem pedig videók az orosz tengeralattjárókról. Norvégia miniszterelnöke üdvözölte honfitársa szabadon bocsátását és megköszönte a szintén NATO tagállam, Litvánia közreműködését.

Litvánia és Oroszország viszonya megromlott azóta, hogy 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet, mely korábban Ukrajnához tartozott. A balti államokban felébredt a gyanú, hogy Moszkva vissza akarja állítani korábbi határait amikor Litvánia, Lettország és Észtország a Szovjetunió része volt. A litván hírszerzők ezek után a tervek után tudakozódtak Oroszországban. Az oroszok az FSZB tisztjei voltak, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémeket toborozzanak Litvánia hadseregében.

A kémek cseréje pontosan úgy ment végbe mint a hidegháborús időkben. A helyszín Litvánia és a Kalinyingrád övezet határa volt. Ez az övezet, mely régen Kelet Poroszország volt, enklávé vagyis nincsen földi határa Oroszországgal. Az orosz hadseregnek és a flottának ez nagyon fontos támaszpontja. Az oroszok sok rakétát is telepítettek ide, melyek közvetlenül fenyegetik a NATO tagállamokat – így Magyarországot is.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta

A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót.

A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.

A NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.

Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetői posztját is.

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK