Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Orosz kémper Svédországban

0

A testvérpár több mint tíz éven keresztül dolgozott az orosz GRU-nak Svédországban. Rendkívül súlyos ügyről van szó, mert a testvérpár idősebb tagja a svéd kémelhárításnál dolgozott vagyis hozzáférhetett fontos katonai és más titkokhoz is. Több mint 30 ezer titkos dokumentumot olvashatott el – vallotta be a lebukott kém. A két testvért a vádiratban Payam Kia (35) és Peyman Kia (42) néven azonosították. Svéd sajtóértesülések szerint iráni származásúak.

„Egy nagyon nehezen kivizsgálható bûncselekmény összetett nyomozásáról van szó, és a gyanú nagyon súlyos, a svéd hírszerzési és biztonsági rendszer ellen irányuló bûncselekményre vonatkozik”

– mondta Per Lindqvist, a Nemzetbiztonsági Egység fõügyésze.

Ezek az ország legjobban őrzött titkai – nyilatkozta a sajtónak a svéd katonai akadémia igazgatóhelyettese. A svédek attól tartanak, hogy az egész külföldi hálózatuk lebukhatott hiszen az orosz vakond tíz éven keresztül dolgozott a kémelhárításnál. A katonai akadémia igazgatóhelyettese elmondta, hogy Oroszország egyre jobban érdeklődik a skandináv országok iránt. Az ukrajnai háború kitörése óta érezhetően aktívabb lett az orosz hírszerzés Svédországban is. Ez a tendencia tovább fokozódott miután Svédország és Finnország felvételét kérte a NATO-ba. Svédország egyre többet költ a kémelhárításra, ezért is buknak le egymás után az orosz vakondok.

A svéd sajtó szerint a pár életfogytiglani börtönbüntetést kockáztat, ha bűnösnek találják őket.

Putyin-Orbán összjáték?

A magyar diplomácia – a törökhöz hasonlóan – akadályozza Svédország és Finnország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Putyin nagy öngólt lőtt, mert ezzel a NATO igencsak közel került Oroszország északnyugati határaihoz. A magyar diplomácia – nyilvánvalóan az oroszok kérésére – akadályozza Svédország és Finnország NATO tagságát noha Orbán Viktor pontosan tudja, hogy az már eldöntött tény. Minthogy mind a két állam az Európai Unió tagja, ezért Orbán két újabb ellenséget szerzett magának bár tisztában van vele: az eurómilliárdokról végső soron a Tanács dönt. Ott pedig a svéd és a finn kormányfőnek is van egy szavazata. Orbán vétózása után aligha kaptak kedvet arra, hogy Magyarország mellé álljanak ebben az elhúzódó vitában.

Ursula von der Leyen asszony feltételekhez kötné az uniós eurómilliárdok kiutalását. Az egyik ilyen feltétel éppen az, hogy a magyar diplomácia ne akadályozza tovább Svédország és Finnország bekerülését a NATO-ba.

Maximális aktivitást fejtenek ki az orosz titkosszolgálatok Magyarországon

A tízes skálán tizenötszörös a jelenlétük – hangsúlyozta Katrein Ferenc egykori kémelhárító műveleti igazgató, aki Dezső András újságíróval együtt elemezte az orosz titkosszolgálatok aktivitását Magyarországon a Nyugati Pályán podcastben.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminisztérium informatikai rendszerének meghekkelésével az oroszok éveken keresztül beleláthattak nemcsak a magyar diplomácia ügyeibe, de a NATO illetve az Európai Unió levelezésébe is. Mindez éveken keresztül folyt, és semmifajta tiltakozást nem váltott ki Magyarországon, ahol a kémelhárítás észre sem vette a dolgot. Pontosabban az Alkotmányvédelmi Hivatal állítólag jelezte a problémát, de a magyar kormány azt a tisztet mozdította el, aki észlelte az orosz hekkerek működését. Végül amerikai jelzésre robbant ki az ügy, amely a NATO biztonságát is veszélyeztethette volna. A Nyugati pályán podcastet az amerikai nagykövetség támogatja, mert a magyar-orosz kapcsolatoknak ez a vonatkozása felkeltette a CIA figyelmét is.

Orbán személyesen irányítja a titkosszolgálatokat

Nem Rogán Antal felügyeli a magyar titkosszolgálatokat, hanem Kovács József tábornok államtitkár közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Az ok:

a magyar miniszterelnök borzasztóan csalódott mind Putyinban mind pedig a magyar hírszerzésben.

Az orosz elnök nem tájékoztatta “magyar barátját” az ukrajnai hadműveletről és nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak. A magyar katonai hírszerzés vezetője még néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt azt állította, hogy “nem valószínű az átfogó orosz hadművelet”. Pedig Putyin Kijev elfoglalására és Zelenszkij lecserélésére – meggyilkolására készült.
Orbán csalódott az orosz titkosszolgálat hatékonyságában is hiszen ők tervezték meg a villámháborút, amely teljesen kudarcba fulladt Ukrajnában. Horvát József nyugalmazott titkosszolgálati tábornok fogalmazta meg erről a legsarkosabb véleményt a Magyar Nemzetben: ha egy titkosszolgálat ennyire ismerős terepen ekkora kudarcot szenved el, akkor a király meztelen!

Orbán mint közvetítő a kutyának sem kell

A magyar miniszterelnök sokáig abban reménykedett, hogy valamiféle közvetítő szerepet játszhat Kelet és Nyugat között, de az ukrajnai háború szétoszlatta ezt az illúziót. Moszkva és Washington messze a feje fölött tárgyalt, azzal sem fárasztva magát, hogy tájékoztassa erről Orbán Viktort. Érdekes, hogy az az amerikai biztonságpolitikai szakértő, akit nemrég a magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban fogadott, pontosan meg is fogalmazta: az a realista diplomácia amikor a nagyhatalmak az érdekeiket követve tárgyalnak tökéletesen figyelmen kívül hagyva a kisebb országokat. Ezért is pártolja John Mearsheimer az USA és Oroszország közvetlen tárgyalását Ukrajna feje fölött.

Mit csinál rekord számú orosz diplomata Magyarországon?

Miközben az uniós tagállamok nagy számban utasítanak ki orosz diplomatákat Putyin ukrajnai agresszióját követően – február 24 – Magyarországon a számuk egyre csak növekszik. Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa listát közölt arról, hogy hány orosz diplomata ténykedik Magyarországon.

Az ukrajnai háború előtt a számuk 46 volt. Szeptember végére a számuk 56-ra nőtt. A kémelhárítás szakértői szerint ez rekord, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a számuk. Október végén még egy diplomata jött Moszkvából, így a számuk 57-re nőtt.

Ezenkívül 3 orosz diplomata szolgál Debrecenben a főkonzulátuson. A Nemzetközi Beruházási Bank két vezetője is orosz diplomata útlevéllel rendelkezik miközben köztudott, hogy a hírszerzés tisztjei. Ha kémkedésen érnék őket, akkor sem lehetne őket letartóztatni és elítélni, legfeljebb kiutasitani. Dehát miért utasítana ki bárkit is Orbán Viktor kormánya, amely igen szívélyes viszonyt ápol Moszkvával Putyin Ukrajna elleni agressziója után is?!

Összehasonlításképpen: Londonban a sorozatos kiutasítások után jelenleg csak 35 orosz diplomata szolgál.

Mit csinál a Nemzetközi Beruházási Bank Budapesten?

Mind az Egyesült Államokat mind pedig Nagy Britanniát igencsak aggasztja ennek az orosz banknak a jelenléte Magyarországon akkor amikor a hasonló pénzintézeteket fekete listára   tették a NATO tagállamok. Még a Trump által kinevezett Cornstein nagykövet kérte az USA nevében, hogy Magyarország ne fogadja be az orosz bankot, melyet kémközpontnak tartanak Washingtonban. Bár Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektetett Trump barátságara, de ezt a kérést megtagadta – méghozzá Putyin orosz elnök miatt. Míg a többi NATO állam elhagyta az orosz bankot addig a magyar kormány kitart mellette.

Csak 2018-ban derült ki, hogy Orbán Viktor megbízásából Moszkvában tárgyalt 2010-ben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A Fidesz gazdasági birodalmának akkori vezetői a KGB – ma FSZB – székházában, a Ljubjankán is látogatást tettek.

Már akkor a figyelmükbe ajánlották az orosz üzleti kapcsolatokat  és utaltak rá, hogy hamarosan újjászervezik az egykori KGST bankot. Putyin ezt végül is 2012-ben jelentette be hivatalosan.

Orbán és Simicska szakítása épp az orosz ügyekben kezdődött: a miniszterelnök mindenképp vissza akarta szerezni az oroszok részesedését a Molban, hogy ezzel saját gazdasági birodalmat megalapozza. Simicska ezt ezért ellenezte. Veszített. Orbán orosz kapcsolatai azonban egyre csak erősödtek: Putyin kérésére a Beruházási Bank Magyarországra költözött abból a célból, hogy kihasználja egy uniós tagállam előnyeit. Mind Brüsszel mind pedig Washington felhívta erre az Orbán kormány figyelmét, de hiába. A Beruházási Bankot a diplomata útlevéllel rendelkező, igen megbízható Nyikolaj Kozov  vezeti. Neki nem lehet ismeretlen Magyarország hiszen a papája 1956-ban részt vett annak a KGB csapatnak a tevékenységében, amely leverte a forradalmat. Szerov tábornok, a szovjet titkosszolgálat akkori vezetője személyesen tartóztatta le Maléter Pál tábornokot, aki Nagy Imre kormánya nevében tárgyalni akart a szovjet csapatok magyarországi parancsnokával Tökölön. Nagy Imre perében és a megtorlásokban is meghatározó szerepet játszottak a KGB tanácsadói. Jurij Andropov nagykövet innen startolt politikai pályáján, amely a KGB elnöki posztjáról vezetett a Szovjetunió első emberének tisztségébe. Nyikolaj Kozov papája 56-os szolgálatainak elismeréseképpen a magyarországi KGB parancsnoka lett.

Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően javasolta, hogy Magyarország lépjen ki a Beruházási Bankból, és az orosz bankot küldjék haza Budapestről.

Orbán mégsem így döntött. Vajon miért nem? A hivatalos magyarázat az, hogy Magyarország annyira függ az orosz földgáztól, hogy Putyin kívánságait akkor is teljesíteni kell, ha az idegesíti az Egyesült Államokat és más NATO szövetségeseket. Csakhogy mostanában a földgáz ára olyannnyira csökkent, hogy a holland gáztőzsdén visszaálltak az ukrajnai háborút megelőző árak.

Ebből kiderül: nem az uniós szankciók okozták a magas energia árakat, ahogy azt az Orbán kormány állítja.

Miért kötődik mégis Orbán Viktor ennyire Putyinhoz? A válasz ott lapulhat a Ljubjankán, ahol Orbán Viktor dossziéját őrzik.

Rogan bírálja Orbán Kína politikáját

Kína Magyarország gazdasági patrónusa lett miközben Orbán védelmezi Peking politikáját az Európai Unióban és a NATO-ban.

Amikor Orbán Viktor a konzervatív republikánusok előtt beszélt Dallasban augusztusban (CPAC konferencia), akkor felszólította hallgatóságát, hogy “legyenek éberek, mert a kommunisták új generációja fenyegeti a szabad világot. Mi ez, ha nem színtiszta képmutatás?

2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely csatlakozott az Új Selyemút programhoz, mely a kínai terjeszkedés eszköze.

„Miért invitálta Budapestre a Fudan egyetemet Orbán csekély 1,5 milliárd dollárért amikor nyilvánvaló, hogy a kínai felsőoktatási intézmény a kommunista párt ideológiai bástyája?”

– érdeklődött Tom Rogan konzervatív biztonságpolitikai szakértő , akit a Newsmax portál idéz.

A Fudan egyetemen kívül néhány más kérdést is feltesznek az amerikai konzervatívok Orbán Kína politikájával kapcsolatban:

  • Miért kellett ötmillió Sinopharm vakcinát venni Kínától mikor gyorsan kiderült, hogy a kínai injekció nem igazán véd meg a Covid vírustól?
  • Miért kellett egy vakcinát méregdrágán 36 dollárért megvásárolni amikor a kínaiak másoknak ennél sokkal olcsóbban adták?
  • Mi szükség van a Budaoest-Belgrád vasútra, mely 1,9 milliárd dolláros kínai kölcsönből épül ?
  • Amikor Trump külügyminisztere, Pompeo Európában járva minden NATO tagállamot megkért arra, hogy ne vásároljon 5G rendszert a Huaweitől, mert ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Tette ezt akkor, amikor mindenütt Trump barátságával dicsekszik. Persze kétszínűség tekintetében Orbán is tanulhat Trumptól hiszen az USA elnöke korábban díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, majd kereskedelmi háborút indított Kína ellen.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor egyesíteni szeretné a populista jobboldalt az egész világon.

Miért szereti annyira Kínát a magyar miniszterelnök?

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy Magyarország pénzügyi helyzete igencsak ingatag. A pénzügyi csőd még odébb van, de szükség lehet gyorssegélyre. Olyasmire mint amit Orbán török barátja, Erdogan kapott Pekingtől: amikor a török líra helyzete vészesen megrendült, akkor Kína egymilliárd dolláros gyorssegéllyel mentette meg Erdogan rendszerét a pénzügyi csődtől. Miért? A török elnök volt a muzulmán ujgurok ellenállási szervezeteinek a fő szponzora. Cserébe az 1 milliárd dollárért, el kellett zarándokolnia Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé megdöbbent ujgur testvéreivel közölte: számukra a lehető legjobb a kínai kommunista párt uralma! Nincs jobb vezető mint Hszi Csinping elnök!

Orbán Viktor gyakran emlegeti: ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól illetve a Nemzetközi Valutaalaptól /melyet Matolcsy György kipaterolt/, akkor majd adnak a kínaiak.

Kérdés, hogy mennyit és cserébe mit kérnek?

A magyar-kínai egyezmények általában titkosak, ezért csak nagyon kevesen vannak Magyarországon akik sejthetik: milyenek valójában a magyar kormány kapcsolatai Kínával?

Orbánt az amerikaiak válaszút elé állíthatják mondván egy NATO szövetséges nem tarthat fenn kiváló kapcsolatokat az USA első számú stratégiai ellenfelével. Csakhogy itt van az imént emlegetett Erdogan. Törökország oszlopos tagja a NATO-nak, de mégiscsak jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal. A baj az, hogy Erdogan rendszere csak lélegzetvételnyi szünetet kapott az egymilliárd dolláros kínai gyorssegéllyel. Ma Törökország még mélyebb gazdasági válságba zuhant, amelyből Kína még ha akarná is nemigen tudná kihúzni. De nem is akar Törökország gondjaival foglalkozni: a kínaiak azt tanácsolták Erdogannak, hogy pénzügyi problémáival forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz illetve az Egyesült Államokhoz. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az amerikaiak puccsot szerveznek ellene, hogy a pénzügyi válságot kihasználva megbuktassák.

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója: Orbán orosz barátsága elfogadhatatlan

Magyarország politikája nagyon sok gondot okoz mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak. Mindkét szervezet perspektívájából elfogadhatatlan, hogy olyan országgal tartja a kapcsolatot, amely az ellensége mind a két közösségnek.

„Nagyon jól emlékszem arra, hogy Magyarország mindent megtett a NATO tagságért és hogy megszabaduljon a szovjet fennhatóságtól. (John Bolton arra utal, hogy az Antall kormány idején vonták ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről, és az első Orbán kormány idején léptünk be a NATO-ba.) Nem is értem, hogy miképp tudták ilyen gyorsan elfelejteni ezt az időszakot a magyar emberek. Csak bizakodni tudok abban, hogy a magyarok fiatal nemzedéke felfogja, hogy amit Orbán tesz, az árt az országnak” – nyilatkozta Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója Csernyánszki Juditnak. A Klubrádió munkatársának azt is elmondta, hogy szerinte “Donald Trump nem ül majd újra a Fehér Házban, nem választják meg elnöknek 2024-ben. Így soha nem lehet része annak, hogy az USA miképp egyezkedik majd az oroszokkal.”

“Az USA az Európai Uniót belehajszolja az ukrajnai konfliktusba”

Így látja mindezt Schiffer András, aki a Mandinernek nyilatkozott. Az LMP egykori vezetője szerint az amerikai imperializmus a felelős elsősorban az ukrajnai háborúért, és máig nem lehet tudni, hogy Putyin miért lépett bele a csapdába. A magyar kormány is meg van fogva, mert annyira függ az orosz energiától.

“Orbán Viktor nagymértékben felelős azért, hogy tizenkét év kormányzás után Magyarország ennyire ki van szolgáltatva az orosz energiának. Itt a paksi fejlesztésekre is gondolok.”

Ettől még épeszű ember nem gondolhatja komolyan azt, hogy a magyar miniszterelnöknek az első sorban kellene menetelnie a nyolcadik-kilencedik-tizedik uniós szankciós csomagért illetve, hogy le kell vágni Magyarországot az orosz energia vezetékekről. Ne legyenek illúzióink: az amerikaiak pontosan ezt várják el tőlünk. A haza sorsáért felelős magyar miniszterelnök nem vehet részt a feszültség szításában.

Illúzió azt hinni, hogy Magyarország egyedül képes megállítani az imperialista nyomulást, amellyel az USA belehajszolja az egész Európai Uniót a konfliktusba. Orbán Viktornak szűk mezsgyén kell manővereznie. Ezért azt mondom, hogy amit a magyar kormány az ukrajnai konfliktus kezdete – február 24- óta tett az energia diplomáciában, azt felelős magyar szereplő nehezen tudja kritizálni” – nyilatkozta Schiffer András, aki szerint az USA külügyminisztere éppúgy felelős a konfliktusért mint Putyin orosz elnök.

“Antony Blinken amerikai külügyminiszter éppen olyan háborús uszító mint az egész Putyin adminisztráció, ezért neki is felelnie kell majd. Az első néhány szankciós csomagra természetesen szükség volt. Azt hittem, hogy az első szankciók után az oroszok leülnek tárgyalni. Ez meg is történt, de az ukránok – feltehetően amerikai nyomásra véget vetettek az egyeztetésnek.”

Miért került Orbán Viktor a célkeresztbe?

“Leginkább azzal ahogyan a nemzeti burzsoáziának kijelölt figurákat helyzetbe hozta, és ehhez igazította a játékszabályokat. Sziszifuszi munkával kiiktatta a parlamenti többséggel szembeni ellensúlyokat. Saját kormányzásán túl mélyállamot épített ki a közfeladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványokból, önálló szabályozó szervekből. Ha valaki beleszól a nagyok játékába, sérti az érdekeiket, közben pedig jelentős támadási felületet nyújt, ne csodálkozzon, ha ennek meg is lesz a következménye.

Amíg egy kormány nem sérti az európai centrum államok gazdasági érdekeit, hiába tűnnek el kriminális módon uniós források az országban, addig békén hagyják. Varsó és Budapest azonban kőkeményen sérti ezeket az érdekeket. A nyugatiak azt gondolták, hogy az uniós támogatások  jelentős része visszacsorog majd hozzájuk. Ezt fékezik a szuverenista kormányok. Ezt nem fékezi a román és a bolgár kormány.

Az utóbbi évtizedben mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban az uniós támogatások nagyobb hányada került hazai vállalkozókhoz a nyugatiak kárára. Pont azért kapjuk meg majd mégiscsak az ablakban levő uniós pénzt, mert még így is irdatlan összeg csorog majd vissza a nettó befizető tagállamokhoz. Úgy vélem: ez a Brüsszelel folyó konfliktus gyökere” – nyilatkozta Schiffer András a Mandinernek.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

Putyinnal keringőzött, ma “politikai menekült” Libanonban

0

Ausztriában a kémelhárítás vizsgálatot indított, mert az USA figyelmeztette az osztrák kormányt: oroszbarát szervezet dolgozik a semleges országban.

A CIA szerint ez az oroszbarát szervezet beépült az osztrák állami intézményekbe – köztük például a külügyminisztériumba is. Mindez akkor történt amikor a Szabadságpárt vezére Ausztria alkancellárja volt, a külügyminiszter pedig Karin Kneissl, akit ez a szélsőjobboldali párt állított a diplomácia élére. Amúgy a Szabadságpártot Putyin szép pénzekkel finanszírozta. Cserébe a Szabadságpárt teljesen rendbenlevőnek találta a népszavazást, amely Oroszország részévé tette az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.

Az orosz-osztrák barátság feledhetetlen pillanata volt amikor Putyin elnök nemcsak, hogy elment Karin Kneissl esküvőjére, de táncolt is a menyasszonnyal. Értékes fülbevalókat is kapott a miniszter asszony Putyintól, de ezeket be kellett szolgáltatnia a külügynek.

Aztán a Szabadságpárt kibukott a hatalomból, mert vezéréről kiderült: Putyin pénzéből Orbán Viktorhoz hasonló média birodalmat akart kiépíteni Ausztriában.

A tervből nem lett semmi. Kneissl asszonynak távoznia kellett a külügyből.

Bécs Washington és Moszkva között

Az amerikaiakat komolyan aggasztotta, hogy Putyin erős szervezetet épített ki Ausztriában. Emiatt figyelmeztették is Sebastian Kurz kancellárt. Közölték vele: ha nem számolja fel az orosz szervezetet, akkor Ausztriát kiteszik a Berni Unióból! Ebben az unióban az USA európai szövetségeseinek titkosszolgálatai egyeztetik elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz kancellár mindent megígért, de keveset tett. Villámgyorsan eltűnt Ausztria közéletéből noha csoda gyerekekként indult, és végtelenül hosszú karrierről álmodott. Ám előkerült egy korrupciós ügy, és ezen a banánhéjon elcsúszott Kurz, aki az USA-ba távozott.

Mi lett Karin Kneissl asszonnyal, aki oly feledhetetlenül pukkedlizett Putyin előtt?

Bekerült a Rosznyeft felügyelő bizottságába: évi 450 ezer eurót kapott ezért – derítette ki az osztrák sajtó. Csakhogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Válaszul az Európai Unió kezdte összeállítani a feketelistákat Putyin barátairól. Karin Kneissl búbánatosan lemondott. Ekkor kopogtatott be hozzá az osztrák kémelhárítás: mit tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálat beépült a külügybe? Igaz-e, hogy külön vonala volt és van Putyinhoz? Karin Kneissl mindent tagadott. Majd pedig Libanonba távozott mint “politikai menekült”.

Mi van Budapesten?

Az orosz titkosszolgálat a magyar külügybe is beépült – derítette ki a Direkt36. Az oroszokat természetesen nem annyira Magyarország érdekelte hanem az Európai Unió és a NATO. Az észak-atlanti katonai szervezet már óvakodik attól, hogy megossza különösen fontos információit a magyar diplomatákkal, mert attól tart, hogy Putyin nagyon gyorsan értesülne ezekről. Az Egyesült Államok jelentős összegű katonai támogatást nyújt azoknak a NATO államoknak, melyeket az ukrajnai háború közvetlenül érint. A térség minden országa kap ebből az amerikai támogatásból kivéve Magyarországot. Nem is csoda: amikor a térség összes országának államfői közösen tiltakoztak az ellen, hogy Putyin négy ukrán kormányzóságot orosz területnek nyilvánított, a magyar aláírás hiányzott. Novák Katalin elnökasszony nem írta alá a közös dokumentumot. Ez azért különösen kellemetlen, mert Putyin korábban felkínálta Magyarországnak Kárpátalját. Lengyelországnak Nyugat Ukrajnát, Romániának Bukovinát kínálta Putyin, ha elnézik neki Kelet Ukrajna lenyelését. Mind Varsó mind pedig Bukarest elutasította Ukrajna felosztását.
A magyar kormány néma maradt…

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!