Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.
Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.
A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis
5% fölé nőhet a munkanélküliség.
Rosszabb a gyógymód mint a betegség
Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.
“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”
A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.
Év végén bezárja ózdi gyárát az ABB. A multi cég ezer embert küld utcára, 50 százalékkal megdobva az álláskeresők számát. A kormány megoldást ígér.
A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB az év végén bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként – közölte a cég. Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt.
A bezárás megközelítőleg ezer munkahelyet érint. A bezárás oka az, hogy az ózdi gyár termelése folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol
már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást.
A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.
Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását.
A cég többi egységében aligha fognak sokan elhelyezkedni,
mert az ABB-nek Budapesten van a központi irodája, Győrben robotika szervizirodája, Fóton raktárhelysége és szervizműhelye, Gyálon logisztikai központja, valamint Ózdon kívül Kecskeméten gyára.
Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 ezer főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint.
Az ezer fős elbocsátás önmagában se kevés, de Ózdon rendkívül súlyos helyzetet teremt. A helyi hírportál, a Boon az év elején írt arról, hogy az elmúlt két-három esztendőben összesen 5 ezer munkahely szűnt meg. Igaz, a város vezetése különböző ipari üzemeik telepítése révén megközelítőleg ugyanennyi munkahelyet is teremtett, de ennek ellenére jelenleg is
közel 800 munkanélkülit tartanak nyilván a városban.
De valószínűleg ennél többen vannak állás nélkül, miután a munkát keresők többsége saját kapcsolatai alapján igyekszik elhelyezkedni, s csak azok fordulnak a munkaügyi szolgáltató irodához, akiknek ez nem sikerül.
Ennek alapján tehát több, mint a duplájára nőhet a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási szolgálat ennél precízebb számokat közölt karácsony előtt. Ezek szerint a 23 414 munkavállaló korú ózdi népességből 2009 álláskeresőt tartottak nyilván, aminek alapján
ötven százalékkal ugrik meg a munkát keresők száma
az év végén. A munkavállaló korú népességen belül a munkát keresők aránya most 8,58 százalék, ami az országos átlag 2,45-szöröse. Ózdon lényegesen rosszabb a helyzet, mint BAZ megye átlagában, ahol az országos átlagot csak egy százalékponttal haladta meg a munkanélküliségi ráta (4,5 százalék) a tavalyi harmadik negyedévben a KSH adatai szerint.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd egy azt követő következő körben az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezéséről. Az egyeztetések kiemelt célja, hogy a társaság ezer munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát – tudatta az ITM.
Emlékeztetnek arra, hogy a kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében. Az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását. Vagyis közpénzből tartják fenn a foglalkoztatás szintjét.
Elérhette a tetőpontot a foglalkoztatás, a nyárhoz képest több a közmunkás, a munkanélküliségi ráta pedig stagnál. Az időlegesen külföldön dolgozók száma ismét növekszik. Az adatok valószínűleg továbbra is torzítanak akár egymillió fővel.
A statisztikai adatok szerint a tavaly szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel korábban – hozta nyilvánosságra ma a KSH. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett.
A nagy csoportok közül az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma (4,284 millió) 31 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké (120 ezer) 10 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma (112 ezer) pedig 19 ezerrel csökkent egy év alatt. Ám ha az éven belüli változást nézzük, a közfoglalkoztatásban például azt látjuk, hogy (a Belügyminisztérium) legutolsó, augusztusi adatai szerint 102 630-an voltak. Ez eddig a mélypontja volt ennek a formának, azóta tehát
tízezerrel ismét többen végeznek közmunkát.
Az időlegesen vagy ingázva külföldön dolgozók száma egy év alatt 10 ezerrel nőtt, átlépte a 120 ezret. Ennyien utoljára 2016-ban nyilatkozták azt, hogy így keresik a mindennapi betevőt. (A tartósan-végleg külföldre költözöttek számba vételére a KSH kitartóan kísérletet se tesz, a más országok nyilvántartásai alapján ez változatlanul 450-600 ezer között lehet.)
Feltűnő a fiatal korcsoport romló adata.
A 15–24 évesek körében a foglalkoztatottak száma 21 ezer fővel 284 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal 28,2 százalékra csökkent. A későbbi tendencia ad választ arra a kérdésre, hogy ez már a közoktatás romló minőségi kibocsátásának „áldásos” hatása-e.
Ugyancsak adatot közölt a KSH a munkanélküliségről. A szintén szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. Ez – a szezonális ingadozástól megtisztítva – hónapok óta stagnálás. Az valószínűsíthető, hogy a ráta nem fog csökkenni a következő időszakban.
Ismételten érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar statisztika meglehetősen egyedülállóan a közmunkásokat a foglalkoztatottak között tartja számon, noha ez a forma mindössze pár hónapos munkát ad. Ha – a másutt megszokott módon – őket is az állástalanokhoz sorolnák, akkor
a hazai munkanélküliségi ráta ismételten hat százalékhoz közelítene.
Itt is aggodalmat keltő a 15–24 évesek csoportjának szereplése. Körükben a munkanélküliek száma 8,3 ezer fővel 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal 13,2 százalékra nőtt.
A munkanélküliek több mint egynegyede fiatal.
A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. Ez sokkal jobb adat a 2010-es évek elejinél, amikor még másfél év volt a keresési időtartam.
Változatlanul nincs válasz-megoldás arra az anomáliára, amire az év közepén hívta fel a figyelmet a Policy Agenda. Ők a februári adóhivatali adatokkal vetették össze a KSH számait. Utóbbi akkor is 4,5 millió foglalkoztatottról adott számot. A kutatók viszont az adóbevallásokból arra a következtetésre jutottak, hogy akkor 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után történt kifizetés. Vagyis
legalább nagyjából 800 ezerrel kevesebbre becsülhető a ténylegesen dolgozók száma a hivatalos adatnál.
Ebből is alig 2,9 millióan voltak azok, akik egész hónapban teljes munkaidőben dolgoztak. Ugyanennek a hónapnak a teljes és részmunkaidős bejelentettjei utáni kifizetések alapján pedig 3,4 milliót találtak az elemzők. Itt már egymilliót meghaladó a különbség a KSH számaihoz képest.
Ez derül ki azokból az adóbevallásokból, melyeket az elnököt csak igen mérsékelten kedvelő New York Times megszerzett.Tíz év alatt /1985-1994/ Trump vállalkozásai összesen 1,17 milliárdos veszteséget mutattak ki!
Választási kampánya során Donald Trump azzal dicsekedett, hogy tizenhat éve nem fizetett adót. Most kiderült, hogy már korábban is ez volt a helyzet: a vizsgált tíz évből nyolc veszteséges volt. Nem is akármilyen veszteségek ezek: 1990-ben és 1991-ben 250 millió dolláros veszteséget mutattak ki Donald Trump adószakértői. Ebben a két évben ő volt az abszolút rekorder ezen a téren! Ez persze nem az a kép, amelyet önéletrajzában (Art of the Deal – az Üzletkötés művészete) Donald Trump önmagáról felvázolt.
De akkor miből élt Trump?
Az apjától örökölt vagyonból illetve bankok hiteleiből – állítja a New York Times. Csakhogy az amerikai bankok egy idő után kifogytak a türelemből és nem hiteleztek Trumpnak, aki viszont nem kívánta lejjebb adni luxus életszínvonalát. Európai bankokhoz fordult, melyek közül a Deutsche Bank igen készséges volt. Óriási hiteleket nyújtott Trumpnak, amelyeket az elnök állítólag nem fizetett vissza. Erre nagyon kíváncsiak az ellenzéki demokraták. Akiknek a pénzügyi szakértői azt állítják, hogy Trump adósságát részben az oroszok vásárolták fel. Ily módon tartják kézben az Egyesült Államok elnökét. Természetesen az érintettek közül mindenki mindent tagad, de Donald Trump mindenáron meg kívánja akadályozni azt, hogy a Deutsche Bank közzétegye az ő pénzügyi helyzetével kapcsolatos dokumentumokat.
Trump még soha nem volt ilyen népszerű
Nyolc évet akar a Fehér Házban tölteni Donald Trump, akinek a népszerűsége minden eddiginél magasabb. Vagyis a jövő évi választásokon reális esélye van a győzelemre. Miért? Mert jól megy a gazdaság! Nem igazolódtak be azok az aggodalmak, melyek szerint az önmagának is gyakran ellentmondó elnök, akinek semmilyen korábbi közéleti tapasztalata sincsen, lerontja az amerikai gazdaság teljesítményét. Miközben az Európai Unió épp most tett közzé meglehetősen borúlátó előrejelzést, az USA gazdasága az egyik legsikeresebb a nyugati világban. Bár a tőzsdét most megviselte Trump fenyegetése, hogy újabb szankciókat alkalmaz Kína ellen, de az üzleti világ alapjában elégedett a Fehér Házzal. Márpedig Trump számára ez a legfontosabb. Most nem is sietett reagálni a New York Times leleplező dokumentumaira. Ügyvédje csak annyit mondott, hogy nagyon pontatlanok a New York Times által közzétett számok. Ez sok mindent jelenthet, de aligha valószínű, hogy a New York Times leleplező adóbevallásai aláásnák Trump népszerűségét. Végül is csökkent a munkanélküliség és növekedtek a reálbérek az Egyesült Államokban. A rozsda övezetek alsó középosztálya, mely Trump legszilárdabb szavazó bázisa, erre érzékeny igazán. Az pedig, hogy Trump sikeres vállalkozó mítosza homokra épült, senkit sem lep meg igazán az Egyesült Államokban, ahol a PR mindig felülírta a valóságot …
Hat év alatt 750 ezer új munkahely – szól a kormány győzelmi jelentése. Sokan kétségbe vonják a statisztikai eredményt, ennek alapján legalább 200-300 ezerrel kevesebb lehet a munkában állók száma, és sokkal több a külföldön dolgozóké. Ez alaposan keresztülhúzhatja a cégek létszámbővítési terveit.
Az utóbbi hat évben mintegy 750 ezerrel nőtt az új munkahelyek száma, ezért nagy szükség van a képzett munkaerőre – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtök reggel az állami tévében. A hasonló tartalmú kormányzati nyilatkozatok mindennaposak mostanában.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az idei augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt, 41 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. Ugyanekkor a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezer fővel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4 százalékra csökkent.
Sok szakértő fejezte ki fenntartását az utóbbi időben a KSH számaival szemben, legutóbb a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. Romhányi Balázs másodmagával a Portfolioban írt cikkében a kivándoroltak, a tartósan külföldön élők számbavételének módszerét kifogásolja.
Ez azért lényeges kérdés, mert a KSH évek óta rendre 110 ezer körüli számot publikál a külföldi telephelyen alkalmazottak mennyiségeként, ezzel szemben minden egyéb számítás (például más országok ugyancsak statisztikai jelentései) ennek két-háromszorosát emlegeti, ugyancsak a Portfolio egyenesen 600 ezerre teszi a kint dolgozók számát.
A makroközgazdász szakember állítása az, hogy a KSH által végzett kikérdezéses adatgyűjtés komolyan torzít a mérési hiba miatt.
Ennek alapján arra a következtetésre jut Romhányi Balázs (is), hogy minden valószínűség szerint
kevesebb a ténylegesen foglalkoztatott, mint amennyit ez a hivatalos statisztika mutat.
Ebben érdemi szerepe van annak, hogy az ideiglenesen külföldön munkát vállalók jelentős része eltűnik a statisztika szeme elől.
A KSH kétféle módszerrel méri a foglalkoztatottságot: az egyik az úgynevezett munkaerő-felmérés, melynek keretében a kérdezőbiztosok negyedévente becsöngetnek nagyjából 30 ezer háztartásba, ahol kikérdezik az ott lakókat, hogy az elmúlt egy hétben végeztek-e munkát pénzért. Ezt egészíti ki az intézményi statisztika, mely a cégek bevallásán alapul.
A kétféle statisztika közötti eltérés az elmúlt években trendszerűen növekedett. A munkaerő-felmérés alapján a foglalkoztatottság gyors ütemben bővült, míg az intézményi statisztikában ez sokkal kevésbé jelent meg.
Erre az ellentmondásra a lehetséges magyarázat az, hogy a közel 10 milliós magyar lakosság 3 millió háztartásban él, s ha a 30 ezer háztartásban mindenki otthon van és ajtót is nyit a KSH munkatársainak, s közülük 12 ezer háztartás tagjai vallják azt, hogy dolgoznak, akkor ezt felszorozva a 10 milliós népességre kalkulálható ki a 4 millió munkavállaló – áll a cikkben, amelynek alapállításai még 2015-ben íródtak, azóta 4,5 millióra nőtt a hivatalos foglalkoztatottság.
Ha viszont a fennmaradó 18 ezer háztartásból 1500-nál azért nem nyitnak ajtót, mert éppen külföldön dolgoznak, akkor nem egyszerűen egy másik lakásba kellene becsöngetni, hanem az „eltűnteket” arányaiban le kellene vonni a 10 milliós teljes lakosságból, és csak az így módosított lakosságszámra szorozni fel a kapott adatokat (miszerint 12 ezer háztartásban dolgoznak).
Az adott példában így 9,5 millió hazai népességgel kellene számolni, akkor pedig máris 200 ezerrel kevesebb, csak 3,8 millió munkavállalóról beszélhetnénk – mondja a szakértő. (A különbség azóta tovább nőhetett, a folyamatos torzítás miatt ez akár megközelíthetően félmillió is lehet.)
Vagyis a tényleges itthoni alkalmazotti szám valahol 4 millió lehet, a munkanélküliségi ráta pedig 4 helyett inkább 5 százalék körüli. (A közfoglalkoztatottak most 190 ezres seregének hovásorolása részben szakmai, részben politikai kérdés.)
A belföldi népesség esetlegesen pontatlan mérése és a munkavállalási célból külföldön élők számának alulbecslése komoly hatással lehet a létszámot bővíteni akaró vállalkozások terveinek megalapozottságára.
Forrás: GVI
Ahogyan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss felmérése mutatja, a GVI által korrigált becslés is általában jelentős létszámbővülési szándékot vetít előre 2018-ra a 10 fősnél nagyobb vállalatoknál.
A megkérdezett cégeknek már amúgy is 35 százaléka érzékel komoly toborzási nehézségeket, legfőképpen a munkaerő-kínálatban. Csöppet se mindegy, mekkora a ténylegesen rendelkezésre álló tömeg.
Ha nem a német számítási módszert vesszük figyelembe, akkor még kedvezőbb a helyzet: az ILO szerint csak 3,7%-os a munkanélküliség az országban.
Ezt közölte büszkén a szövetségi munkahivatal főnöke, aki elmondta
5,7-ről 5,5-re csökkent
a munkanélküliség mutatója Európa legerősebb gazdaságában. Ahol a több mint egymillió migráns érkezése miatt a szélsőjobb azzal riogatott, hogy sok német elveszítheti a munkáját az olcsó konkurenciát jelentő bevándorló munkaerő miatt.
Ha nem a német számítási módszert vesszük figyelembe, akkor még kedvezőbb a helyzet: az ILO szerint csak 3,7%-os a munkanélküliség az országban. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint ez ezüstérmet jelent a rekorder csehekkel szemben. Mindez különösen akkor látszik nagy eredménynek, ha figyelembe vesszük, hogy
az EU munkanélküli mutatója 9,1%.
Különösen rossz a helyzet Dél Európában: Spanyolországban és Görögországban. Mario Draghi az Európai Központi Bank főnöke nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy alááshatja a demokráciát, ha a fiatalok fele nem talál magának munkát Görögországban és Spanyolországban. Itáliában sem sokkal jobb a helyzet.
A kedvező német adatokat is árnyalja, hogy a szegénység nem csökken sőt növekszik Németországban. Vagyis a munkahelyek jelentős része keveset fizet, ez az úgynevezett mini job. Németországban az számít szegénynek akinek a jövedelme nem éri el az átlag hatvan százalékát. Európa keleti és déli felén sokan irigylik a német szegények életét…
Ezt hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke, amikor diákokkal találkozott Dublinban. Mario Draghi kiemelte, hogy majdnem minden ötödik fiatalember munkanélküli az Európai Unióban, és ez rossz hatással van a társadalmi kohézióra és a gazdaság megújulására.
Különösen kedvezőtlen a helyzet a dél-európai országokban. Az Európai Unióban általában kétszer magasabb a munkanélküliség a fiatalok között, mint az idősebb generációk esetében.
Hiába csökken a fiatalok munkanélkülisége, nem elég gyorsan.
Spanyolországban és Görögországban a 24 év alatti fiatalok 40 százaléka van munka nélkül. Olaszországban is jóval 30 százalék felett van ez az arány – mutatott rá az Európai Központi Bank elnöke, aki ezúttal nem a pénzügyekről, hanem azok társadalmi hatásáról beszélt Dublinban.
A ThyssenKrupp német acél- és gépipari társaság fiatal dolgozója tüntet a tervezett elbocsátások Bochumban, szeptember 22-én. A ThyssenKrupp bejelentette, hogy összevonja európai acélipari tevékenységét az indiai Tata Steellel. Az új cég székhelyét Hollandiába helyeznék át, ami a 27 ezer embert foglalkoztató ThyssenKrupp kétezer, gyártósoron dolgozó munkatársának elbocsátásával járna, és ugyanennyi alkalmazottal csökkentenék a menedzsmentet is. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)
„A fiatalokat kell támogatni és nem a régi elavult szakmákat védelmezni”- mondta Mario Draghi arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fiatalok munkanélküliségét. Szerinte az Európai Uniónak többet kellene tennie az oktatás fejlesztése érdekében is. Főként az átképzésre kellene koncentrálni, hogy a megszűnő munkahelyekről kikerülő emberek könnyebben találjanak munkát olyan helyeken, ahol korszerű termékeket állítanak elő.
A fiatalokat buzdítani kell az önálló vállalkozásra is.
Ha ezek sikeresek, akkor új embereket vesznek fel, akik többnyire maguk is fiatalok. Ha viszont a fiatal nemzedék túlságosan sokáig várakozik a munkára, akkor az újítási kedv csökkenésére lehet számítani a cégeknél, amelyek így veszíthetnek a versenyképességükből. A dinamikus cégeknek tehát érdekük a fiatalok alkalmazása, mert azok az újításokkal sokat segíthetnek a versenyképesség erősítésében a globális piacon.
Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.
A kárpátaljai állami álláskereső központokban egyre kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván.
Ám ennek nem az az oka, hogy többen helyezkednének el, derült ki az ungvári 21-es tv-csatorna híradójából. Az a helyzet, hogy a munka nélkül maradók újabban már fel sem keresik a munkaügyi központokat, sőt, sokan olyanok is otthagyják ezeket a centrumokat, akik eddig valamilyen üresedésre vártak.
A vízummentesség megadása óta, aki csak teheti, inkább külföldön néz álláslehetőség után.
Magyarországon és Lengyelországban több területen is nem szükséges külön munkavállalási engedély.
Ezekben az országokban két kézzel kapkodnak az építkezési munkások, a gyári dolgozók, a mezőgazdasági szférában alkalmazható munkaerő után.
Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.
A második negyedévben 4,434 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ezzel 4,2 százalékra mérséklődött – a KSH szerint. Ütemesen csökken a közfoglalkoztatás.
Májustól július végéig a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké maradt 3,6 százalék. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal 10,9 százalékra esett vissza egy év alatt, és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.
Az év második negyedében 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma,
62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző háromhónapos periódus átlagához viszonyítva 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
A belföldön alkalmazottak száma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva,
a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 4,4, illetve 16,9 százalékkal csökkent.
A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra emelkedett, a legfiatalabbaké (15-24 éves) 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,3 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra nőtt.
Szlovákia minden feltételnek megfelel a tekintetben, hogy az EU központi magjához tartozzon – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök és egyúttal rámutatott arra, hogy jelenleg a történelmileg legalacsonyabb szinten áll a munkanélküliségi ráta, emelkedtek a bérek, és a gazdaság is fellendült Szlovákiában.
Fico ezeket az eredményeket fel szeretné felmutatni Salzburgban is, ahol Ausztriával és Franciaországgal készül tárgyalni.
A kormányfő szerint nemzeti érdek, hogy az ország az Európai Unió magjához tartozzon.
„Az országban egyértelműen érezhető a fellendülés. Nehezen megkérdőjelezhetők az eredmények. Két-három feltételnek máris megfelelünk,
amik a maghoz való tartozás feltételei lesznek, teljesítjük, és van mit kínálnunk azoknak az országoknak, akik az EU központi magjához szeretnének csatlakozni”
– mondta el a kormányfő a keddi sajtótájékoztatóján.
Fico az egyik, máris teljesített feltételnek az elszámoltathatóságot tartja. „Tény, hogy az európai politikusok már évek óta elismerésüket fejezik ki a költségvetési rendszerünk miatt. Történelmileg az eddigi legalacsonyabb hiányt jelenthettük be, és dolgozunk az államháztartás további megerősítésén” – részletezte.
Az elmúlt négy évben 3%-os növekedést értek el a reálbérek.
„Az országban már nem a munkanélküliség a legnagyobb gond, történelmileg most a áll a legalacsonyabb szinten”,
mondta Fico, hozzátéve, hogy az új kormány megalakulása óta több mint 80 000 új munkahely jött létre. A kormány ugyanakkor határozottan kitart a minimálbér emelkedése mellett is. Ha az aktuálisan javasolt béremelést elfogadják, vagyis 480 euró lesz, akkor 2012-től összesen 152 euróval emelkedik a minimálbér.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
