Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

Ez volt ma – 2017. október 4.

0

Sok minden történt ma is: függetlenedhet Katalónia, sorra jönnek a nevek, hogy ki lehet az MSZP új miniszterelnökjelöltje, és a civiltörvény ügyében szólalt meg az Európai Bizottság.

Hétfőn lehet független Katalónia

Fotó: MTI/EPA/Santi Donaire

A tartományi kormány jelentette ezt be. Össze kell még számolni a külföldön leadott szavazatokat, utána, várhatóan hétfőn,

vitát tartanak erről a regionális parlamentben,

utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása. A spanyol tőzsde közben zuhan.

Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

Választási párt létrehozását vetette fel állítólag Molnár Gyula, a szocialisták elnöke az MSZP-Párbeszéd tárgyaláson. A Népszava szerint Molnár azt is felvetette, hogy Karácsony Gergely legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az MSZP-n belül közben forr a levegő, sokan bűnbakokat keresnek Botka László visszalépése után.

Szövetséget köt az Együtt és a Párbeszéd

Közösen készülnek fel a választásra, de ez egyelőre még nem jelent közös listát. Az együttműködés szervezeti formáit később dolgozzák ki.

Juhász Péter Együtt-elnök azt mondta: azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének. Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint

csak úgy van esély a győzelemre, ha mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt indul.

A tárgyalásra meghívták az LMP és a Momentum képviselőit is, de ők nem mentek el.

Újabb szakaszba lép a civiltörvény miatti eljárás

Második szakaszába ért a magyar civil szervezetekre vonatkozó törvény uniós eljárása. Ha egy hónapon belül nincs elfogadható válasz,

az Európai Bíróság következhet.

A kormány szerint minden rendben van a törvénnyel, az Unió szerint viszont indokolatlanul avatkozik be az uniós alapjogi chartában garantált jogokba.

Simicska folytatja az Orbán elleni harcot

Forrásaink szerint novemberben folytatódni fog a plakátregény, vagyis a Simicska Lajoshoz és a Jobbikhoz köthető folyamat. Úgy tűnik, a milliárdos a Jobbikban lát fantáziát, esélyt Orbán leváltására.

Fotó: Facebook

Az viszont spontán ötletnek tűnik, hogy tegnap hajnalban Simicska Lajos több saját plakátoszlopára is felírta a kettőjük közti háború legelején tett, Orbán Viktorra vonatkozó kijelentését. Ugyanakkor felszólította a

„lakosság bátrabb és írástudó részét”,

hogy használják az ő plakátfelületeit, és írják meg a véleményüket Orbánról és társairól. A Momentum ezt már meg is tette.

Nőnek a keresetek, de alig eszünk többet

Változatlanul elválik egymástól a keresetek növekedése és a mindennapos fogyasztás alakulása. Augusztusban tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de az élelmiszerboltoké kisebb az inflációnál is. A kétszámjegyű keresetgyarapodástól továbbra is elmarad mindkét érték.

Gondok lehetnek a kéménysepréssel

A Párbeszéd szerint az Országgyűlés előtt lévő belügyi salátatörvény kéményseprőkre vonatkozó szabályai csak olajat öntenének a tűzre, ez pedig akár emberi életekbe is kerülhet. Szabó Tímea ezért módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetőséget nyújt a katasztrófák elkerülésére.

Az MSZP közös miniszterelnök-jelöltként Karácsonyt akarja?

Meglepő információt közölt a Népszava szerda reggeli száma, igaz némiképp elrejtve: az újság információja szerint a keddi MSZP-Párbeszéd tárgyaláson Molnár Gyula , a szocialisták elnöke felajánlotta partnereinek a közös, választási párt lehetőségét, illetve azt, hogy ennek a formációnak legyen Karácsony Gergely a listavezetője, azaz legyen ő a közös miniszterelnök-jelölt.

Az információ azért meglepő, mert eddig egyetlen hivatalos, vagy félhivatalos fórumon nem hangzott el ennek a lehetősége, bár kétségtelen, az ötletelés szintjén igen. Kedden

Hiller István az ATV vendégeként és a tárgyalódelegáció tagjaként nem tett említést ilyesmiről,

sőt kifejezetten hallgatott arról, hogy milyen ajánlatokkal mennek a többi ellenzéki párthoz.

A Független Hírügynökség igyekezett utánajárni a hírnek, vajon van-e valóságtartalma az MSZP vezetője által tett felajánlásnak, illetve, hogy egyáltalán elhangzott-e ilyen. Maguk a főszereplők egyelőre nem voltak elérhetőek, de az eseményekre rálátó forrásaink kizártnak tartják, hogy ilyesmi, ebben a formában elhangozhatott volna. Egyrészt, mert Molnár Gyulának erre feltehetően nem is volt mandátuma, másrészt a Botka László utáni lemondási sokkban még nem is született kiérlelt variáció a lehetséges folytatásra.

Az egyik budapesti szocialista politikus úgy fogalmazott a fuhu.hu-nak: van olyan gondolkodás, amely Karácsony Gergelyt erre a szerepkörre kérné fel, és talán egy ilyen felvetés el is hangozhatott, de biztos, hogy nem ajánlatként. A közös választási párt gondolata, mondta forrásunk, fontos lépés lenne előre, de a jelenlegi állapotok pont nem ezt a helyzetet tükrözik vissza. Az ellenzéki pártokkal folytatandó megbeszélések után felmelegíthető a közös lista gondolata, de persze csak akkor, ha az egyéni helyek elosztásában van elvi közös álláspont.

Karácsony Gergelyhez közelálló informátorunk cáfolta, hogy a keddi MSZP-Párbeszéd találkozó ilyen eredményt hozott volna, sőt – kaptuk a tájékoztatást -, Molnár Gyula kifejezetten civil miniszterelnök-jelöltről beszélt Karácsonynak. Konkrét név, legalább is a fuhu.hu értesülései szerint nem hangzott el, hanem csak annak szondázása, miként fogadna a Párbeszéd társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, ha párton kívülről érkezne egy új ember, akik mögé ők is beállnának.

A hírt természetesen napközben igyekszünk hiteles információk alapján tisztázni, mindenesetre meglepő, hogy az ötlet a szocialisták lapjának hasábjain olvasható, különösebb kiemelés, megerősítés, vagy cáfolat nélkül.

Mi lesz veled MSZP?

0

Botka László lemondása után csöndes a felszín, mindenki arról beszél, hogy most békére és nyugodt tárgyalásokra van szükség.

A Független Hírügynökség értesülései szerint a mélyben azonban forrnak az indulatok. Szombaton választmányi lesz a szocialistáknál, és a téma természetesen a jelenlegi helyzet értékelése, valamint az, hogy miként lehet ebből minél gyorsabban és minél kevesebb veszteséggel kikeveredni.

Valószínűsíthető, hogy

az új miniszterelnök-jelöltről nem születik döntés,

és sokkal inkább az várható, hogy egymásnak feszülnek a Botka-pártiak és a Botka-ellenesek.

Ami szintlén valószínűnek látszik, hogy ha lesz majd a pártnak új miniszterelnök-jelöltje, ő nem a párton belülről érkezik. Ahhoz ugyanis, hogy az MSZP a párton belülről jelöljön valakit, a döntéshozó testületek jóváhagyására van szükség. Ez azonban – ismerve a döntési mechanizmusokat -, optimális esetben is 59 nap. Kérdés, hogy van-e ennyi ideje az MSZP-nek a kérdés eldöntésére.

Valószínűbb tehát, hogy párton kívüli ember lesz az MSZP Botka László utáni miniszterelnök-jelöltje. Ennek azért is nagyobb a valószínűsége, mert olyan embert kell találni, akit az MSZP-vel együttműködni hajlandó pártok is elfogadnak.

Pusztít-e a Botka-bomba?

Téved, aki azt hiszi, hogy Botka László hétfői, némiképp váratlan lemondásával lezárult ez a fejezet a szocialista párt, tágabban értelmezve a baloldal életében.  A szegedi polgármester lépése szükségszerűnek, de megkésettnek mondható; a pártján belüli elszigetelődését már korábban kellett volna érzékelnie, mint ahogy azt is: nem nyerheti meg ezt a meccset. De lépjünk túl ezen, mármint a konkrét távozás elemzésén, bár nyilván vissza-visszatérünk még rá, most azonban sokkal izgalmasabb azt kitalálni: mi lesz ezután.

Szándékos a kitalálás szó használata, mert olybá tűnik, hogy ez nem történt még meg. Az MSZP-ben sokan várták már, hogy – így, vagy úgy – megtörténjen vagy az önkéntes, vagy a kényszerített váltás, mégis – határozottan ez tükröződik – mindenkit meglepett a döntés.  Mindebből pedig csak az látszik, hogy akarták, akarták a változást, de nem volt B-terv, nem tudták, mi történjen utána.  Illetve sok kicsi B-terv volt, összehangolatlan, kiérlelten és sokszereplős. De a sok szereplőt ne úgy tessenek érteni, hogy mindannyian ugyanazon a színpadon játszanak, na nem: szeparált színpadokon, eltérő szereplőkkel.

Mielőtt azonban továbblépnénk, nézzük, mit is hagyott hátra a kongresszuson megválasztott miniszterelnök-jelölt.

Befelé, állítólag, azzal indokolta döntését, hogy magára maradt, kifogytak alóla a támogatók, elolvadt a 96 százalék, amely a kongresszuson a vállára emelte őt.

És ez így pontos meghatározása a helyzetének. Csakhogy kifelé már nem ezt kommunikálta Botka. Nem akarnék foglalkozni állításai igazságtartalmával, mert azok úgyis kiboncolhatatlanok. Hanem csupán azzal középre hajított bombával, amit szavai jelentenek.

Megfejelte korábbi kijelentéseit, amelyek a párton belüli árulókra vonatkoztak. Durvábban fogalmazott, maffiázott, a Fideszhez kötötte eddig elvtársai – ők használják ma is ezt a kifejezést – egy részét. Nekiment az ellenzék többi szereplőjének is, azt állítva: a Fideszt szolgálják. És, hogy ő nem gondolta, hogy az ellenzéknek nevezett táborban ennyien érkeztek a túloldalról.

Ezzel pedig nem az a baj, hogy újra árulót kiáltott, hanem az, hogy ez a kiáltás – a bomba – tovább rombol. Roncsolja az MSZP szervezetét, az ellenzék táborát, gyanakvó tesz mindenkit, akinek csak erre hajlama van. Higgyük el: sokaknak van hajlama.

Tudatosan-e vagy sem, de Botka ezzel hagyatékul hagyta belső válságait, dilemmáit, az örökösök pedig mi vagyunk, akik hinni szerettünk volna a kormányváltás esélyeiben. Ne tévedjünk: most sokan fognak odaállni Botka mellé – talán pont azért, mert nincs B-terv -, már abban az értelemben, hogy felelőst, bűnbakot követelnek majd. Aki, vagy akik miatt előállt ez a helyzet. Aki, vagy akik nem hagyták szegény Botkát érvényesülni.

A háború tehát folytatódik. A szocialista párton belül és az ellenzék köreiben is.  Ismétlem: ez most a botkai örökség. Az első megrázkódtatásra nem kellett sokat várni:

Botka után Ujhelyi István is lemondott. Ő „csak” az MSZP alelnöki posztjáról, amit még magyarázhatnánk egyfajta szegedi szolidaritással, ámde Ujhelyi is nyilatkozott. Hasonló szellemben. Lényegében azt sugallva, hogy az MSZP vállalhatatlan párttá vált; foglyul ejtették az árulók. A fideszes bérencek. 

Összegezzük csak: a szocialisták két sikerembere, ha nem is a pártból, de partvonalon túlra lépett.  Vajon csak átmenetileg? Nekik sem volt, nincs B-tervük?  Sokan megijedtek Ujhelyi lépése nyomán, hogy emögött a pártszakadás kezdeményezése is megbújhat. Egy nappal később még nem zárhatjuk ennek lehetőségét sem, bár inkább egy 2018 utáni időszak átrajzolási szándéka sejlik fel előttünk. De lesz-e egyáltalán 2018 utáni időszak? Mi marad a baloldalból, m i marad az MSZP-ből jövő áprilisra?

Az eddig hírek szerint mintha Molnár Gyula is érezné a ránehezedő súlyt; most rajta múlik milyen gyorsan képes kimászni ebből a csapdából a pártja. Lássuk be, az elnök az elmúlt nyolc hónapban inkább csak követője, rezonőre, olyankor elszenvedője volt annak a politikának – ha ez annak nevezhető -, ami a pártján belül zajlott. Botkát elfogadta, tudomásul vette, de sokszor az volt az ember érzése, hogy se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Hétfőn, úgy hírlik, mind az elnökségi ülésen, mind pedig a frakcióban nagyon határozott hangot ütött meg, ez utóbbiban annak ellenére is, hogy annak nem tagja. Cselekvést ígért, s már lépett is; tárgyalásait, értesült a Független Hírügynökség,

már holnap megkezdi, megy sorba a számba jöhető pártokon, hétfőig bezárólag, amikor is az eddigi legérzékenyebb ponthoz érkezik, a Demokratikus Koalícióhoz. Információnk szerint a közös lista már nincs napirenden, de kizárva sincs teljesen.

A minimális cél a koordinált indulás, azaz, hogy ne álljon szembe egymással ellenzéki képviselő a nyerhetőnek vélt helyeken. A Molnár Gyula-Tóth Bertalan-Hiller István összetételű tárgyalócsapat elég fajsúlyosnak tűnik ahhoz, hogy eredményes is legyen. Bár azt nem tudjuk, pontosan milyen mandátummal, milyen felhatalmazással rendelkeznek. Vagyis mekkora a szabadságuk abban, hogy netán új miniszterelnök-jelöltet ajánljanak, vagy fogadjanak el. Egyes hírek szerint van név Molnár Gyula tarsolyában, ha igaz, sokáig nem rejtegetheti. Titkolózni, meg amúgy sem tudnak.

Külsős miniszterelnök-jelölt jön?

Ellentmondásos hírek vannak arról, ki lehet az MSZP új miniszterelnök-jelöltje Botka László lemondása után. Úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.

„Én is csak a hírekben hallottam Botka László lemondásáról”

– nyilatkozta Szent-Iványi István a FüHünek a Botka-lemondással kapcsolatban. A Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértőjét nem is olyan régen mutatta be a szocialista párt akkor még miniszterelnök-jelöltje, mint a leendő csapat egyik tagját.

Szent-Iványi István
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A budapesti Flamenco szállodában megrendezett választmányi ülés előjátékaként Botka László nagyjából ötven perces előadásában azzal kezdte mondandóját:

arra szerződött, hogy a programját megvalósítva létrehozza a kormányváltók szövetségét,

és teljes mértékben elkötelezett abban, hogy ezt a munkát végig is viszi. Nem volt ez régebben, mint nagyjából két hete; Botka körül már akkor csapkodtak a villámok, sőt egyesek szerint megfagyott a levegő. Belső és külső elemzők közül többen már akkor úgy látták, a jelöltnek meg vannak számlálva napjai. Ezzel együtt, mintegy demonstrálva a sikeres szövetség-alakítást, bemutatott egy sor partnert, többek között Szent-Iványit is.

„Kicsit zokon is veszem, hogy

most nem tartotta fontosnak Botka, hogy a hivatalos bejelentés előtt értesítsen

engem, gondolom a többieknek, akiket bemutatott együttműködő partnerként, nekik sem szólt. Ez nem volt korrekt tőle” – mondta Szent-Iványi, majd azt is hozzátette, hogy a kialakult helyzetet most még nehéz értelmezni. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: mostanra készült el azzal az anyaggal, amely a külpolitikai stratégia koncepcióját fogalmazta meg, de az átadásra már nem kerülhetett sor.

Botka nagy beszéde
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt volt az egyetlen, amely lényegében elfogadta Botka hívó szavát, bár ez a kapcsolat sem jutott el a formális megállapodásig. „Az egy héttel ezelőtti látványos bejelentést követően

semmiféle tárgyalást nem kezdeményezett a miniszterelnök-jelölt,

így csak terv maradt a valódi kézfogás.” – mondta Szent-Iványi, majd azt is hozzátette, ki kell várni, hogy a meglehetősen zavaros állapotban lévő MSZP milyen lépést tervez. A liberális párt változatlanul azon az állásponton van, tudtuk meg a politikustól, hogy nincs más megoldás, mint az együttműködés kialakítása, várják a kezdeményezést.

Arra a kérdésre, hogy vajon külső, vagy szocialista politikus lesz az új miniszterelnök-jelölt, már nem tudott válaszolni. Pedig

most az tűnik a Botka utáni napok legfontosabb kérdésének, hogy milyen irányba indulnak el a szocialisták.

Ebben máris ellentmondóak az információk, mert ugyan Molnár Gyula pártelnök belső jelöltről tett említést, mások viszont, szintén MSZP-s politikusok, kizárólag külsős személyben tudnak gondolkodni. Azt mondják: a jövő hét döntő periódus lesz, ekkorra már kiegyenesedhet a kapcsolat a Demokratikus Koalíció és az MSZP között.

A Tarjányi-féle koncepció sincs teljesen elvetve, ennek a csapatnak, állítólag megvan a miniszterelnök-jelöltje, olyasvalaki – a kiégetett és lejáratott Lattmann Tamás után -, aki a legtöbb szereplő igényét képes kielégíteni. A FüHü információi arra engednek következtetni, hogy ez az esetleges választási párt, amelyet a Magyar Progresszív Mozgalom fogna össze, és amelyben fölsorakoznának az ellenzéki pártok,

már nehezen tető alá hozható.

Az mindenesetre megállapítható, hogy Botka távozása nehéz helyzetbe hozta a demokratikus ellenzéket. Ennél, egyesek szerint csak az lett volna nehezebb helyzet, ha marad.

Botka: A bukás

Egy évvel ezelőtt még úgy várták a szocialista szimpatizánsok Botka Lászlót, mint a Messiást. Sikeres szegedi polgármesterként ismerte meg az ország, aki mindent megszerzett a városának, amit a Fidesz kormány alatt egy ellenzéki városvezető megszerezhetett.

Hogy magában a pártban mit vártak Botkától, azt nem lehet pontosan lemérni. Amikor tavaly év végén bejelentkezett, hogy vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, sokan örömmel vették a megjelenését: Botka a mi fiunk, sikeres ember, vele egy gond biztosan kipipálva.

Botka a párt megerősödését, a támogatottság növelését ígérte a szocialistáknak,

a baloldali választóknak pedig azt, hogy szövetséget köt a demokratikus oldal pártjaival, hogy véget vethessenek a Fidesz uralmának.

Az eredmény ismert: a támogatottság nem nőtt, és szövetséget sem sikerült kötni senkivel.

Sokan azt gondolják, hogy ennek a Botka-Gyurcsány ellentét az akadálya. Vagyis az, hogy Botka László kijelentette: a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc ne legyen rajta a létrehozandó közös listán, mert személye megosztó, és több szavazót visz el, mint amennyit hoz. Ennek a kijelentésnek az igazságát nehéz megítélni, de akár így van, akár nem, mindenképpen megadta a későbbi hónapok történéseinek az irányát és a megbeszélések alaphangját. Ettől kezdve ugyanis az úgynevezett ellenzéki együttműködés gyakorlatilag a DK-MSZP szembenállásról szólt.

Kezdetben úgy tűnt, hogy a konfliktus rendezhető, és az árkok nem mélyülnek, hanem idővel betemetődnek, ám a helyzet nem hogy javult volna, inkább tovább rosszabbodott.

Botka Gyurcsánnyal kapcsolatos ellenérzéseinek okát pontosan nem tudjuk, annyi biztos, hogy ez az ellentét nem mai keletű. Már 2009-ben is lehetett látni, hogy kettőjük között nincs minden rendben. Egy Szegeden kiadott évkönyvből eltüntették a fényképekről az akkor még miniszterelnökként Szegedre látogató és Botkával együtt a városban sétáló Gyurcsányt. A könyv szerkesztői utóbb úgy magyarázkodtak, hogy képméretezési okokból kellett Gyurcsányt kiszerkeszteni a fotóból.

Úgy tűnik,  a viszony azóta sem javult. Az MSZP, látszólag egységesen felsorakozott Botka mögé, és azt a véleményt képviselték, hogy legyen közös lista, de azon a DK elnöke ne legyen rajta. A DK mindezt kezdettől elutasította, majd, mielőtt végleg elfogyott volna a türelmük, gyakorlatilag ultimátumot intéztek a Nagy Testvérhez: pártszavazást rendeztek, melyen a DK tagsága megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök rajta kell, hogy legyen a közös listán. Ez a pártszavazás, mondta a DK, kötelezi őket, ettől, ha akarnának, sem térhetnének el a tárgyalók.

Az utolsó csepp a pohárban, legalábbis, ami a DK–MSZP vitát (veszekedést) illeti, az volt, hogy a múlt héten a DK bejelentette: nem várnak tovább, az eddigi tárgyalások kilenc hónapja alatt bebizonyosodott, hogy csöppet sem léptek előre, ugyanott tartanak, mint az év elején, sőt, még ott sem.

Önmagában már ez is elegendő lehetett volna Botka visszalépésére (eltávolítására?), de volt még más is, ami rásegített erre. Egy héttel ezelőtt Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV-n bejelentette: eredetileg, egészen Botka felbukkanásáig, ő volt az MSZP miniszterelnökjelöltje.

Az MSZP vezetői szinte azonnal és egy emberként cáfolták Lattmant. Azt elismerték, hogy tárgyaltak vele, de azt állították, hogy ezek a megbeszélések szakpolitikai jellegűek voltak, és szó sem volt Lattmann miniszterelnökjelöltjelöltségéről.

Nehéz eldönteni, hogy ki mondott igazat, mint ahogyan azt sem tudni,

miért és kinek az érdekében bukkant fel épp most Lattmann Tamás.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az MSZP-n belüli elégedetlenség miatt „tolták be” Lattmant az ATV stúdiójába, így akarták meggyorsítani a sokak szerint alkalmatlan Botka eltávolítását. Mások egy LMP-s vonalat sejtenek az ügy mögött. Jelesül azt, hogy az LMP, amely támogatottságát illetően kezd közelíteni a nemrég még középpártként működő MSZP-hez, úgy érezte, eljött az ideje, hogy a gyengélkedő és sokak szemében hitelét vesztő MSZP-től szerezzen új szavazókat.

Nem kizárt, hogy mindkét opcióban van igazság. Ami biztos, a leköszönő miniszterelnök-jelölt külső és belső erőknek tudja be távozását. Mint fogalmazott: „Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban. Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”.

Egy fejezet lezárva, mondta Molnár Gyula az MSZP elnöke. Már csak az a kérdés, hogy a könyv is véget ért-e, vagy maradt még benne olvasnivaló.

Molnár Gyula: Aki ma ünnepel, az nem barátja az MSZP-nek

Botka László visszalépése után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MSZP elnöke. Arról beszélt, hogy „szomorú pillanat ez”, de mostantól az együttműködésre koncentrálnak. Azt mondta, hogy a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania. Tárgyalnak majd Gyurcsánnyal is. Új miniszterelnök-jelöltjük egyelőre nincs.

Molnár Gyula azt mondta, Botka László valódi kihívóvá akart válni, és ez nem volt könnyű vállalás, tudta, hogy „nemtelen, hazug támadások” fogják érni, és pozícióharcok is lesznek. Azt is mondta: a kormányt csak teljes körű demokratikus összefogás tudja leváltani, de

világossá vált, hogy néhány politikai párt egyéni szándéka miatt ez nem lehetséges.

Molnár szerint Botka akarta azt, hogy a ő személye ne legyen akadály, ezért lépett vissza. A pártelnök szerint úgy látják, hogy a többség kormányváltást akar, ezért továbbra is készülnek arra, hogy világos alternatívát nyújtsanak.

Molnár Gyula

Azt is mondta:

egy politikai erő ehhez nem elég, ezért együttműködésre van szükség,

A kampányuk az egészségügyről, az oktatásról és a nyugdíjpolitikáról fog szólni. Az összefogás érdekében tárgyalódelegációt állítanak fel, amelynek Molnár Gyula, Hiller István és Tóth Bertalan a tagja, és mindegyik pártot megkeresik. Molnár Gyula azt mondta:

az egyéni körzetekben való közös indulás lesz a fókuszban.

A hétvégén az MSZP választmányi ülést tart, amelyen kidolgozzák az új politikai menetrendet, és várhatóan még idén kongresszust is tartanak, ahol elfogadják az egyéni jelöltek névsorát és a listát is.

Molnár Gyula szerint

„nagyon szomorú pillanat ez”,

ezt a menetet elvesztették, de a csatát még nem. Szerinte, aki most ünnepel, pezsgőt bont, az nem barátja az MSZP-nek, nem ellenfele a jelenlegi rendszernek, nem méltó az együttműködésre.

Kérdésekre válaszolta azt mondta, benne nem merült fel a lemondás gondolata. Szerinte nem azzal kell foglalkozni, hogy vannak-e a Fidesznek emberei a pártban, hanem a munkával és be akarják bizonyítani, hogy a hatalom leváltásán dolgoznak.

Molnár Gyula

Szerinte új miniszterelnök-jelölt megtalálásával egyelőre nem foglalkoznak, vannak ugyan javaslatok, de ezeket nem tárják még a nyilvánosság elé. Lattmann Tamásról azt mondta: kiváló embernek tartja, de nem felelt meg a szerepre. Ahogy fogalmazott:

az, hogy 75 százalékban már miniszterelnök-jelölt volt, az azt jelentette, hogy ő már akarta, én meg még nem mondtam nemet.

Azt is mondta: a karaktergyilkosság része a Fidesz politikájának, ezért minden jelölt esetében arra számítanak. Szerinte miniszterelnök-jelöltek nem teremnek, harcolni kell a pozícióért. Azt is mondta:

„tele van a fejem nevekkel.”

Molnár Gyula arról is beszélt, hogy a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania. Újra lehet majd nyitni, hogy ki szerepel ezen a közös listán, szerinte van olyan megoldás is, amelyben benne van Gyurcsány Ferenc és olyan is, amelyben nincs. Az biztos, hogy vele is akarnak beszélni.

Botka lemondása

Ütött az utolsó óra, írtuk vasárnap délután – de kié, tettük hozzá. Arra persze mi magunk sem számítottunk, hogy miközben a helyzet már régen megérett rá, hétfőn reggelre tényleg személyessé válik a jóslat.

Botka László bejelentése, hangsúlyozzuk, minden várakozás dacára váratlanul ért mindenkit. A Független Hírügynökség munkatársai már hétfőn kora reggel beszélt telefonon a szocialista párt több tagjával, köztük vezetővel is, ekkor még mindenki a várakozás álláspontján volt. Úgy hírlett, hogy az MSZP délelőtti elnökségi ülésén – ahol Botka már eleve nem kívánt részt venni – kiélezi a miniszterelnök-jelölti kérdést, de döntést mégsem várt senki a testülettől.

Készülődött a Budapesti Párttanács is, mégpedig a keddi ülésére, ahol ultimátumot kívántak megfogalmazni Botka részére és egyben kezdeményezni a kongresszus összehívását, december 9-re. De az is szerepelt a zuhanyhíradó értesülései között, hogy az ugyancsak keddre tervezett Országos Választási Bizottsági ülésen maga Botka veszi kézbe a maga által elképzelt rendcsinálást; ebben többek között szerepelt néhány végleges leszámolás a belső ellenfelei közül.

Molnár Zsolt elnökségi tag vasárnap tette közzé kiáltványát, amelyben a teljes ellenzéki egység létrehozását szorgalmazta, átlépve kissé a maga – Botkával kötött – szabályát; vagyis csak biztonságpolitikai kérdésekben szólal meg. (A hétfői Népszavában adott interjújában is még ezt erősítette meg.) De a kiáltvány, így visszamenőleg, mégis csak sejtethetett valamit a hétfői történésekből, jóllehet nem gondoljuk, hogy a szegedi polgármester épp pártbeli ellenfelével osztotta volna meg szándékait.

A Független Hírügynökség igyekezett folyamatosan követni a követhetetlent, azaz, hogy mi történik az MSZP-ben. Írásainkból, tudósításainkból mindenesetre egyértelműen levezethető:

a szocialisták miniszterelnök-jelöltje több olyan súlyos hibát követett el, amelyek kívül is belül is lehetetlenné tették a működését, mégis olybá tűnt, Botka végig akarja vinni koncepcióját, egészen a választásokig.

Nyilatkozataiból az elszántság, a tántoríthatatlanság tükröződött. Hogy mi adta mégis a végső lökést neki, hogy megtegye azt, amit a lassan teljessé váló elszigeteltsége indokolt, e pillanatban nem tudni.

De ahogy az már lenni szokott: az élet megy tovább, Botka, nyilván, visszahúzódik Szegedre – hátha elfelejtik neki ezt a kilenc hónapos vesszőfutást 2019-re, az önkormányzati választásokig -, a szocialistáknak viszont készülniük kell, vagy ahogy Hiller István választmányi elnök fogalmazott a lemondás után: menni kell tovább.

Hogy merre?

Ha belülről akarnak új miniszterelnök-jelöltet, az egy hatvan napos procedúra, vagyis akkor már decemberben járunk, ha kívülről, az rövidebb, de kit? Ki lesz az, aki konszolidálja a helyzetet és képes integrálni az ellenzéki pártokat?

Jön a Tarjányi Péter féle forgatókönyv. Nem Lattmann Tamással, ő már karaktergyilkosság áldozata lett, de – ahogy erről beszámoltunk – van más jelölt is.

Szóval terv van. Idő nincs.

Botka lemondott – Reakciókkal – FRISSÍTVE

0

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült az atv.hu. A szegedi politikus a támogatás hiányával indokolta döntését. Távozik alelnöki tisztéből Újhelyi István is.

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült több forrásból az atv.hu. Információi szerint a szocialista politikus ma délelőtt fél tízkor jelenti be Szegeden döntését. Molnár Gyula pártelnök pedig tíz órakor tart Budapesten sajtótájékoztatót. A szegedi polgármester azzal indokolta döntését, hogy a politikáját nem támogatták „kint”, és fontos politikusok nem támogatták „bent”, saját politikai közösségében sem. Ha másnak sikerülne elérnie az ellenzéki összefogást, beállna mellé – közölte.

Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. „Méltatlan és számomra vállalhatatlan az a folyamat, ami a demokratikus oldalon történik”- írta levelében Ujhelyi István. A szocialista politikus szerint a demokratikus erők végletesen megosztottá és megtörtté váltak. „Bár töretlenül vágyom a változásra, de az MSZP alelnökeként mától nem tudok felelősséget vállalni a párt jövőjéért és a 2018-as választáson való szerepléséért. Nem tudok közösséget vállalni azzal, hogy az MSZP belső viszonyait és politikáját külső szervezkedések által is befolyásolni vagy akadályozni lehet. Ezért a mai nappal lemondtam az MSZP alelnöki tisztségéről”- közölte.

„Bocsánatát és megértését kérem a párttagoknak és választóinknak, de pártvezetőként nem vállalhatok felelősséget és sorsközösséget a következő időszakért”- magyarázta Ujhelyi István, aki számára a feloldhatatlan konfliktus nem a DK és az MSZP viszonyáról szól, „hiszen személyesen eddig is harmonikus kapcsolatban voltam a Demokratikus Koalíció politikusaival és választóival”. Hozzátette: „nekünk csak a teljes, demokratikus ellenzéki oldallal együttműködve lehet esélyünk az orbáni rezsim leváltására”.

Reakciók

Demokratikus Koalíció

A Demokratikus Koalíció szerint Botka László, az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje hétfői lemondásával beismerte stratégiájának teljes kudarcát. Gréczy Zsolt szóvivő azt mondta, hogy Botka Lászlót egyre kevesebben fogadták el az ellenzék vezetőjének, nem tudott szót érteni a többi ellenzéki párttal, nem volt képes új szavazókat megnyerni, ráadásul a régebbi szavazók közül is többet elveszített. Gréczy azt tartja legfontosabbnak, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat a 106 egyéni körzetről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéken belül senki nem akar közös listát. Azt is elmondta, egyetlen demokratikus ellenzéki pártról sem feltételezi, hogy része lenne a Botka László által emlegetett politikai maffiának, ha „van egyáltalán ilyen”.

Együtt

MTI Fotó: Kallos Bea

Az Együtt tudomásul veszi Botka László visszalépését. Meggyőződésünk, hogy Orbán legyőzéséhez megújulás és együttműködés kell – szögezi le a párt közleménye.

Az Együtt továbbra is hisz az Új Pólus listájában és abban, hogy egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt induljon minden egyes egyéni választókerületben – írja a dokumentum,  amely kitér arra is, hogy a mai fejlemények tükrében Juhász Péter, az Együtt elnöke újra megerősíti meghívását:

szerdán várja az Új Pólus pártjait megbeszélésre, hiszen most még nagyobb felelősségük van abban, hogy 2018-ban közösen leváltsák Orbán Viktort.

Fidesz

Botka László tele volt botrányokkal, így a bukása nem meglepő – írta a Fidesz-frakció. Szerintük Botka László ugyanolyan szocialista jelölt volt, mint Gyurcsány és a többiek. Ugyanúgy megszavazta a „Bajnai-megszorításokat”, mint az összes szocialista: elvettek egyhavi nyugdíjat az idősektől, és elvettek egyhavi bért a közszolgáktól. A Fidesz-frakció szerint „a következő jelölt is ugyanolyan szocialista lesz, mint az eddigiek”, a baloldalon semmi se változik.

Jobbik

„Ma vitára készültem. Botka Lászlóval. Az RTL két hete szervezte. De Botka lemondott. Pont ma… Így nincs kivel. Két dolgot tudok mondani: egyrészt sajnálom, hogy elmarad, mert fontosnak tartottam ezt a beszélgetést. Másrészt Orbán Viktor irányába továbbra is áll a kihívásom.” – írta Vona Gábor,  a Jobbik elnöke.

 

 

LMP

Botka László lemondása nehéz pillanat személyesen neki és pártjának is, amely az MSZP belügye, és ezt az LMP tiszteletben tartja. A Szél Bernadett által vezetett LMP folytatja a küzdelmet az Orbán-kormány ellen, fellép a társadalmi igazságosságért és képviseli azokat, akik a mai napon csalódtak.

 

Momentum

A Momentum Botka László távozásával megerősítve látja korábbi álláspontját: nem a folyamatos összefogás-diskurzus, nem a politikai elit önmagával való foglalkozása érdekli a választókat. Botka szerint a politikai maffia behálózta az ellenzéket, beleértve az MSZP-t is.
A Momentum többek közt ezért is jött létre: hogy alternatívát kínáljon azoknak, akik abban hisznek, hogy Magyarországnak egy új politikai generációra van szüksége. Olyanra, amely szakít az elmúlt 27 év berögződéseivel – írták közleményükben.

Párbeszéd

„Sajnálom Botka László lemondását! Hosszú évek óta ő volt ez első szocialista vezető, aki felismerte, hogy a pártjának alapvetően meg kell újulnia. Hogy mi okozta a vesztét? Hogy túl későn kezdett hozzá a pártja megújításához? Hogy túl sok konfliktust vállalt? Hogy elárulták? Vagy mindhárom egyszerre? Az biztos, hogy az ellenzéknek nem tudott békét hozni, pedig az ellenzéknek, mint ahogy az egész országnak békére és együttműködésre van szüksége.” – írja a Facebook oldalán a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Zugló polgármestere.

Ütött az utolsó óra . De kié?

Ébresztő címmel tett közzé Molnár Zsolt a sztarklikk.hu honlapján egy pamfletet, kiáltványt?, műfajilag nem is tudom, hogy hova soroljam. De nem is ez a lényeg, hanem a tartalom és a személy. A kis kiáltvány szerzője, ugye tudjuk, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Nem akárki. És persze azt is tudjuk róla, hogy az utóbbi hónapokban többször került célkeresztbe; nem a kormánypárt támadta. És ezért is lényeges a tartalom: Molnár most sem mond kevesebbet, mint mikor kivívta Botka László haragját: össze kell fogni az ellenzéknek. Azt írja, kiáltja: „a történelem ítélőszéke nem bocsájt meg nekünk, ha nem állunk mindannyian egy színpadon.” Október 23-áról beszél, mint lehetséges utolsó dátumról.

Aztán a szerző hozzátesz még egy kissé talányosnak tetsző mondatot is: „remélem, nem hátulról talál el a gyilkos golyó.” Talányos? Valóban az lenne? Vagy nagyon is realista? Hogy a szocialista párt berkeiben járatosak pontosan ezt jósolják: politikusai egymást, írnám én, hogy gyengítik, de hogy jön ez az állítmány a gyilkos golyóhoz. Szóval mondjuk ki bátran: egymást terítik le.

Mert amúgy mi a baj ezzel a kiáltvánnyal, illetve annak alapmondandójával? Hiszen pontosan ezt követeli mindenki a baloldalon, választó, pártpolitikus, egyaránt: legyen végre egységes a fellépés az Orbán-kormány leváltásáért. Ezt hangoztatja Botka, ezt Molnár Zsolt, ezt Gyurcsány Ferenc és sorolhatom az összes nevet, a teljes ellenzéki palettán. Akkor meg miért áll mégis mindenki szemben a másikkal, miért kell tartani a hátulról – azaz: a sajátjainktól – érkező gyilkos golyótól?

Egyszerű paranoia? Vagy az utóbbi évtizedek gyakorlata? Amely idő alatt mindig eredményesebb – és fontosabb – volt a belsőháborúk megvívása, mint a valós politikai ellenfél legyőzése? És itt a hangsúly a valóson van, hiszen éppen itt találjuk a választ az imént feltett kérdésekre: a baloldalnak mindig különös hajlama volt arra, hogy belül keresse és találja meg az ellenséget. Ráadásul többnyire meg is találja. Onnan kezdve pedig ez határozza meg politikáját, lépéseit.

Most sincs ez másként. Gyilkos golyók röpdösnek keresztbe kasul.  Aztán a végén valaki majd csak állva marad. Vagy senki se. Miközben, ismételjük csak el gyorsan: mindenki ugyanazt mondja, mindenki ugyanazt a célt határozza meg, mindenki győzni akar. Csak az odáig vezető utat képzelik el másként, és másokkal.

Hétfőn elnökségi ülése lesz a szocialista pártnak. Néhányan úgy gondolják: meghatározó lesz ez az ülés; felfogják-e, hogy rossz az irány – nem kell hozzá különösebb képzelő erő (vö: Molnár Zsolt kiáltványa) -, ha felfogják döntenek-e bármiben is. Stratégiában? Személyben? Van, aki azt mondja: személyi változás már nem lehet, ezt a küzdelmet Botkával kell végigcsinálni. De akik ezt mondják, ők is hozzáteszik: a miniszterelnök-jelöltnek végre rá kell jönnie, hol és miben hibázott, s tudnia kell korrigálni. (Csendben persze azt is hozzáteszik: Botka eddigi, kilenchónapos elnök-jelölt pályája nem ad reményre okot; ha képes lenne változtatni, már eddig is megtette volna, volt elég figyelmeztető jel.)

Mások azt mondják: még itt az utolsó pillanat a váltásra. Hogy találjanak valakit, egy olyan személyt, aki a pártokon kívül állva ugyan, de képes integrálni a pártokat. Tarjányi Péter és az ő frissen létrehozott mozgalma, valami ilyesmit akar. Illetve akart, már akkor is, amikor Lattmann Tamást akarta közös miniszterelnök-jelöltként felvinni a színpadra. Ez az akció, ha hinni lehet forrásainknak, csendben zajlott, bár jó pár szocialista vezető tudtával. És nem is most kezdődött, hanem jóval Botka felbukkanása előtt.  A beszélgetések, mesélték informátoraink, valamikor 2016-ban, még Tóbiás József elnöklése idején indultak. És a cél az volt, hogy a forrongó civilmozgalmak, illetve a pártokból való kiábrándultság okán olyasvalakit találni, aki elfogadható személyiségnek látszik valamennyi szereplő számára.  Informátoraink még arról is tudni véltek, hogy a kiválasztás szempontjairól és a végső cselekvésről maguk a párt prominensei, sőt még a DK vezetői is tudtak. És akarták. A Független Hírügynökség ezt hivatalos forrásból nem tudta megerősíttetni. Így aztán csak annyit írhatunk ide: volt mozgolódás, volt keresés, volt megtalált személy is, csak végső döntés nem volt. Hogy azért-e mert öntevékeny csoportok lódultak neki a politika-csinálásnak, vagy komoly biztatás nyomán cselekedtek, azt nem tudni.

Annyi állítható 2017 októberében biztosan, ha volt is közös Lattmann-terv, az már kipukkadt. Ez viszont azt látszik erősíteni, hogy marad Botka. De: hallani arról is, hogy van más, Lattmannhoz hasonló, de mégis más jelölt. Ha pedig ez igaz, akkor a Tarjányi-terv is a pályán marad. De mi is ez a terv valójában? Létezik-e egyáltalán? Hivatalosan ugyanis nincs ilyen. De mégis érezzük, hogy van. Érezzük a szerveződést – a szervezkedést? – a háttérben. A cél itt sem lehet más: Orbánék leváltása. Mégpedig egy ernyőszervezet, vagy másként: egy választási párt létrehozásával. Ahol vissza lehet térni az eredeti tervhez: civilek, pártok együtt, kiválasztva az arra alkalmas integratív miniszterelnök-jelöltet, aki lehetőleg távol áll a pártoktól, nekivágnak a választási kampánynak. Akik ebben gondolkodnak, azt remélik, hogy ez a hétfői MSZP elnökségi ülés ehhez adhat lökést.

De várható-e egy olyan elnökségi üléstől rendszert átalakító döntés, amelyen – híreink szerint – maga Botka László nem vesz részt. Vagy csak annyi fog történni, hogy megegyeznek abban: itt már tényleg cselekedni kell, ütött az utolsó óra. Majd megállítják az óra mutatóját.

Ha tippelni kellene ezt választanám.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK