Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

Orbán Viktor bejelentett

 Ha összefogunk, és mindannyian betartjuk a szabályokat, akkor nem lesz szükség további intézkedésekre.”

  • A szórakozóhelyeket bezárják.
  • Éjfél és reggel 5 között kijárási korlátozást léptetnek életbe, ami azt jelenti, hogy éjfélig mindenkinek haza kell érnie.
  • Rendezvényeken, sportrendezvényeken, mozikban, színházakban csak minden harmadik széken lehet ülni, és a maszk használata kivétel nélkül kötelező.
  • A hatóságok minden rendezvényt ellenőrizni fognak, ha kell, pénzbírságot szabnak ki, és azokat a helyeket, ahol nem tartják be a szabályokat, azonnal be fogják zárni.
  • A tömegközlekedésen a zsúfoltság mérséklése érdekében a csúcsforgalomban járatsűrítést rendelt el a kormány, és újra ingyenes lesz a parkolás.

Aljasság és felelőtlenség a köbön! – ezekkel a szavakkal kommentálta Orbán bejelentését Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti frakciójának vezetője

Orbán Viktor nem csak felelőtlen, de aljas is. Valódi intézkedést nem hoz, az emberek egészségét és megélhetését nem védi meg, de az ellenzéki városokba újra belerúg, és ismét elveszi a bevételeiket…
Orbán továbbra is tízezrek életét teszi kockára a hatalom- és focimániájával. A Párbeszéd követeli a felelős döntéseket. Populista vezér helyett legalább most az egyszer viselkedjen a miniszterelnök valódi államférfiként.

Nesze semmi, fogd meg jól! – reagált Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azonnal reagált Orbán bejelentésére

Amit ma Orbán bejelentett, az alapján úgy tűnik, mintha nem tudná, hogy mi van ebben az országban. Teljes képtelenség, hogy nincs egy szava az iskolákról, tanárokról, diákokról, orvosokról és ápolókról, és legfőképpen a tömeges és ingyenes tesztelésről.
Mint ahogy az elveszített munkahelyekről, vagy a tönkremenő vállalkozásokról sincs. Valójában a kormány nem tesz semmit, nem tesz új erőfeszítést, nem mozgósít új erőforrásokat…
Ez a kormány alibizik, és ezzel emberkísérletet folytat. Vigyázzunk magunkra, ha már a kormány nem vigyáz ránk!

Amit a miniszterelnök bejelentett, az egy lufi. Látszólag nagy, de belül üres. – Tóth Bertalan, az Mszp társelnöke így kommentálta a bejelentést

Ez édeskevés, miniszterelnök úr!
Most nem büntetni kell, hanem életeket kell menteni, és megélhetést biztosítani azoknak, akiknek nincs már tartalékuk!
A korlátozó intézkedések mellé segítséget kell nyújtania a kormánynak azok számára, akik a korlátozásokat megszenvedik.
A Fidesz nem biztosít elegendő forrást a védekezéshez, sem az egészségügynek, sem az önkormányzatoknak, sem a cégeknek, sem az embereknek! A kormány tehetetlenül nézi, hogy összeomlik körülötte a maga építette légvár!
A következmények beláthatatlanok!

Orbán mai bejelentése egyszerre volt semmitmondó és nagyot mondó – Jakab Péter, a Jobbik elnöke szokásos éles stílusában reagált

Az például kiderült, hogy már megint világelsők vagyunk valamiben. Lélegeztetőgépekben. Jó lenne abban világelsőnek lenni, hogy nálunk van rá a legkevésbé szükség. Ehhez képest a halottak száma már közelíti a kétezret. Mit is mondott nemrég a miniszterelnök
Idézem „Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani.” Hát persze. Nagyotmondással nem lehet se gyógyítani, se válságot kezelni, mint ahogy semmitmondással sem…
A semmit kommunikálni ugyanis sok pénzbe kerül. A válságkezelés is drága, csak az legalább megtérül. Munkahelyekben, bérekben, megmentett életekben. Ehelyett ma is csak üres fecsegést kaptunk.

A miniszterelnök által kedden este bejelentett lépéseknél sokkal többet vártunk – jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke

Csalódást okozott, megkésett és erőtlen volt a beszéde. A rendkívüli jogrend meghosszabbítását támogatjuk, hiszen valóban gyors intézkedésekre van szükség. Azok azonban eddig sajnálatos módon elmaradtak, a kormány most sem hozott érdemi döntéseket és nem fogadta meg még a saját járványügyi szakértőinek a tanácsait sem.
Sokkal szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hogy elkerüljük a még ennél is nagyobb krízist, de a kormány továbbra is késlekedik.

Ez nem válságkezelés, hanem alibikormányzás! – jelent meg a Momentum Facebook oldalán

Miközben Szlovákiában a teljes lakosságot letesztelték, Ausztriában pedig az állam átvállalja a bajba jutott vállalkozások bérköltségeit, mi ingyenes parkolással, rendkívüli jogrenddel és focimeccsel védekezünk a járvány és gazdasági hatásai ellen.
Most, hogy a kormány elől ismét elhárulnak a demokratikus akadályok, és ismét jön a rendkívüli jogrend, végre el is kezdődhetne a járványhelyzet kezelése: A veszélyeztetett munkakörben dolgozók, pl. tanárok, egészségügyi dolgozók tesztelése, a csőd szélére jutott vállalkozások megmentése, a munka nélkül maradt családok megsegítése.

Elviselhetetlenül sokan szoronganak ma Magyarországon! – Dobrev Klára így reagált a miniszterelnök tegnapi bejelentésére

Vannak, akik a szüleikért vagy a nagyszüleikért aggódnak. Mások gyerekeikért, krónikus beteg családtagokért. Tanárok, bolti eladók, szociális dolgozók, munkások és ügyintézők nagy számban szorongva mennek mindennap dolgozni, mert nem tudhatják, mikor éri el őket is a vírus…
És ott van a miniszterelnök, aki mindebből semmit sem ért. A kormány látványkormányzásba menekül, valójában magára hagyja az embereket, elárulja Magyarországot. Alkalmatlanságból vagy cinizmusból árulja el hazáját, nem az én feladatom eldönteni. Azt azonban tudom, hogy Magyarországnak most tisztességes, felelős, a néppel együttérző kormányzásra lenne szüksége!

Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?

Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.

A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.

Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul

jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.

Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.

„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”

– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.

Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.

A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.

A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.

A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely

egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.

„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Garantálja a kormány a korona-vakcina ingyenességét!

Ujhelyi István az Mszp EP képviselője mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Mszp  elvárja a kormánytól, hogy mindenki ingyen kaphassa meg a COVID-19 elleni védőoltást.

„Azt követeljük, hogy amikor elkészül a biztonságos és használható COVID-vakcina, akkor a kormány ingyenesen adja majd az oltóanyagot minden olyan magyar állampolgárnak, aki erre igényt tart” – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pénteki online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közegészségüggyel foglalkozó szakbizottságának tagja hozzátette: az MSZP elvárása a kormánytól, hogy már most garanciát vállaljon az oltóanyag ingyenességére. Ujhelyi rámutatott, hogy Szlovákia már többmillió vakcinát előrendelt és azokat ingyenesen akarja biztosítani majd a lakosságnak, ahogyan a görög és a szerb kormányok is tettek már hasonló bejelentést.

„Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban több mint 400 millió vakcinát kötött le közel féltucat, nagy gyógyszergyártónál, vagyis a közös beszerzés megtörténik, ebben pedig a magyar kormánynak is szerepet kell vállalnia. Elvárható, hogy tudjuk: a magyar állam milyen forgatókönyv alapján, milyen menetrendben kívánja majd biztosítani a biztonságos oltóanyagot”

– fogalmazott az MSZP EP-képviselője, szorgalmazva az európai járványellenes együttműködésekben történő aktívabb kormányzati részvételt.

Ujhelyi hozzátette, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként elkötelezett híve az Európai Egészségügyi Unió létrehozásának, mert álláspontjuk szerint

csak úgy garantálható minden európai – és benne minden magyar – állampolgár biztonságos és tisztességes egészségügyi ellátása,

ha egy európai garanciarendszer kötelezi a tagállami kormányokat arra, hogy egységes minőségi minimum-követelményeknek megfelelő módon biztosítsák a tisztességes körülményeket, az egészségügyi dolgozók megbecsülését és a betegbiztonságot.

Az MSZP politikusa felidézte, hogy az Európai Egészségügyi Unió koncepcióját több mint egy évvel ezelőtt vetette fel elsőként, amikor sokan még kételkedtek a megvalósíthatóságot illetően. Ujhelyi emlékeztetett arra, hogy azóta előbb az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére az általa kidolgozott programot, majd az fontos pillére lett az EP által elfogadott közegészségügyi stratégiának is, legutóbb pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állt a koncepció mögé évértékelő beszédében.

Újabb fontos siker, hogy az Európai Parlament az elmúlt napokban további dokumentumokat fogadott el, amelyekben szerepel az Európai Egészségügyi Unió és a minőségi minimum-követelmények szorgalmazása, ilyen például az egészségügyi értékelések és kockázati besorolások uniós koordinálásáról szóló EP-határozat, illetve a gyógyszerhiányt tárgyaló parlamenti dokumentum is.

Mi szociális Európát akarunk, a Fidesz még Európát sem!

Világos utat rajzolt fel az MSZP tegnapi tisztújító kongresszusa azzal kapcsolatban, hogy milyen Köztársaságot képzel el és milyen igazságos, szolidáris, szabad és zöld Magyarországot ajánl a polgároknak – kezdi nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Hiteles és jó csapat állt össze ennek képviseletére, amely – bizonyos vagyok benne, hogy – kellő motorja és erősítője lesz a kormányváltáshoz elengedhetetlen ellenzéki együttműködésnek. A párt európai parlamenti képviselőjeként számomra különösen fontos volt, hogy a kongresszus által elfogadott állásfoglalásban jelentős hangsúlyt kapott az európai közösséghez való viszonyunk, az Európai Unió jogos kritikája mellett az európai értékek és az Unió melletti határozott kiállás. Az MSZP álláspontja és ajánlata tehát világos és egyértelmű: egy szociális Európai Uniót akarunk!

Az európai egységes piacnak csak akkor vannak esélyei a dinamikusan fejlődő globális versenytársakkal szemben, ha erősödnek az EU föderális elemei.

A tagállamok gazdaságpolitikájának jelenlegi „összehangolását” szerintünk a közös gazdaságpolitikának kell felváltania. Ezért támogatjuk a költségvetési- és bankuniót, valamint az adójogszabályok harmonizálását a káros adóverseny mérséklése érdekében. Az MSZP egyik stratégiai célja, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a megreformált euró-övezethez, és már most rögzítse a forint árfolyamát az euróhoz. Az MSZP támogat minden olyan megoldást, amely közelebb hozza az Európai Uniót az emberekhez azzal, hogy a támogatások mind nagyobb része közvetlenül jut el az önkormányzatokhoz, civilszervezetekhez és vállalkozásokhoz.

Támogatjuk a jogállami mechanizmust és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az uniós források felhasználásának ellenőrzése ugyanis nem Magyarország, hanem annak jelenlegi korrupt politikai vezetői ellen irányul. Ugyanakkor fontos, hogy síkra szállunk az EU reformjáért is annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek a munkavállalói jogok, megszűnjön Európában a szegénység, valamint a természet kizsákmányolása. Azt valljuk, hogy Európának szociális piacgazdaságot kell építenie! Ennek fontos eleme lehet az európai minimálbér, amelyet valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján állapítanának meg. A biztonságos megélhetést segítő időskor érdekében szükség van az európai minimál-nyugdíj szabályainak megalkotására is.

Az MSZP egyik sikertörténete az Európai Egészségügyi Unió várható létrehozása, amelyben aktív kezdeményező szerepet vállaltam Brüsszelben: már nemcsak az S&D-frakció, de az Európai Parlament többsége és most már az Európai Bizottság elnöke is az átfogó reform-elképzelés mellett áll.

Az Európai Unió legfontosabb pillére a béke és a fejlődés, az egymásnak feszülésből és feszítésből csak a háború(skodás)ba vezet az út, abból pedig láttunk már eleget az elmúlt évtizedekben. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Magyarország az EU tagjaként is megőrizte nemzeti identitását, kulturális értékeit, egyúttal érdemben gazdagította Európa civilizációs örökségét is.

Az MSZP európai víziója tehát világos és pontos. Szemben a jelenlegi kormánypárttal, amely nemhogy szociális Európát nem akar, de valójában Európát sem. Kelet felé kacsintgatva azt mondják: „erős nemzetállamok laza szövetségére” van csak szükség, nem pedig a föderálisabb irányra.

Azt persze elfelejtik hozzátenni az álnemzeti nagyképűségtől elvakulva, hogy mi legyen majd például az erős román nemzetállammal, amely – a fideszeshez hasonlóan – visszautasítja majd, hogy beleszóljanak a dolgaiba. Hiszen miért ne tehetné, ha ez az alapelv.

A Fidesz egy olyan Európát akar, ahol neki mindent szabad (lopni, csalni, hazudni, megfélemlíteni, eltaposni), mindenki más pedig „adja meg a kijáró tiszteletet”.

Ezt a pozíciót az utcai gyermekgalerik frusztrált vezetői szokták felvenni, amíg fel nem nőnek, vagy el nem porolja őket a házmester. Ideje felnőni, ideje korszakot váltani. Az MSZP készen áll, hogy ennek részese legyen.

Rágalom balról

Valamilyen ismeretlen okból Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, egykor a János Kórház orvosigazgatója jelenik meg az ATV Startban, az első blokkban, ahol mindig két pártpolitikus válaszol aktuális kérdésekre.

Eddig a dolog rendben is lenne: ő is elindul az MSZP tisztújításán női társelnök-jelöltként, történetesen Kunhalmi Ágnessel szemben. Szóba kerül, hogy az egészségügyi ellátásért nemcsak az előre tervezhető kezelések estében kell fizetnie annak, akinek nincs rendben az egészségbiztosítása, hanem sürgős esetben, mondjuk egy közlekedési baleset esetén is.

Erről Havas Szófiának, aki következetes baloldali alternatívaként lép fel a tisztújításon, az jut eszébe, hogy „2007 körül ez volt a politikai vitának és később a koalíciós válságnak is a témája,, a fizetős, magánbiztosítós egészségügy megalapítása, kialakítása”, értsd: az SZDSZ az egészségbiztosítás privatizációjával fizetőssé akarta tenni az orvosi ellátást, a szocialisták viszont erre nem voltak hajlandók.

Ez így nem igaz, ez rágalom. A második Gyurcsány-kormány több dolgot is elindított az egészségügyben. Egyfelől bevezették a vizitdíjat és kórházi napidíjat, mégpedig az MSZP pozícióban levő egészségpolitikusainak kezdeményezésére. (Havas Szófia nem volt akkor pozícióban.)
Másfelől az SZDSZ – és személy szerint Molnár Lajos miniszter – programja szerint több, egymással versengő magánbiztosítóra bízták volna az egészségbiztosítást. Ezek a biztosítók vásárolták volna meg szolgáltatóktól – orvosoktól, kórházaktól – a náluk biztosított magánszemélyek számára az ellátást. Tehát a biztosítók fizettek volna azért, és nem a biztosítottak. A biztosítottaknak, az egészségügyi ellátás fogyasztóinak ugyanúgy nem kellett volna fizetniük, mint a reformot megelőzően.
A vizitdíj mint co-payment bevezetésének, amire 2007-ben valóban sor került, ehhez semmi köze. Co-payment egyébként mindig is volt Magyarországon mint a gyógyszerek térítési díja, ami lényegesen nagyobb teher, mint a vizitdíj és kórházi napidíj lett volna.
A Fidesz annak idején azzal vádolta a szocialistákat és szabad demokratákat, hogy „fizetőssé teszik az egészségügyet”, és ezt a vádat „fizetőssé tették volna…” formában mindmáig ismételgetik. Ebben a formában ez éppen a biztosítási reformra vonatkozik. A Fidesztől nem is várunk mást. Nagy kár, hogy ezt a hamis állítást, melyet nyugodtan nevezhetünk rágalomnak is, MSZP-s politikustól halljuk az ATV-ben.

Miért adjuk Hadházyéknak a nemzeti konzultációs kérdőívünket?

Önkényuralmi rendszerben élünk. Ezt még a parlamenti ellenzék számos neves politikusa sem látja be.

Az LMP társaelnöke, Keresztes László Lóránt rendszeresen önérzetesen elutasítja azt a vélekedést, amely diktatúrának minősíti az Orbán-rendszert, akárcsak annak idején elődje, Schiffer András. Az MSZP politikusaitól időnként még mindig elhangzik a „jobboldali demokraták” illetve „baloldali demokraták” jellemzés a Fideszre illetve önmagukra. Hiller István egy interjúban elmondta, hogy időnként elbeszélget Orbán Viktorral az ország nagy problémáiról, Mesterházy Attila pedig azonnali kérdésben javasolta kormány és ellenzék közös bizottságának létrehozását hasonló célra. Ezek az MSZP-sek még mindig úgy viselkednek, mintha ma Magyarországon demokratikus kormánnyal állna szemben demokratikus ellenzék. Azok az újságírók, politikai elemzők, akik a politikában tapasztalt „szekértáborokról” beszélnek, szintén nem látják: nem szekértáborok állnak szemben egymással, hanem egy önkényuralmi rendszer működtetői és azok, akik az önkényuralmat elszenvedik.

Ahhoz, hogy ezt az önkényuralmat valaha is meg lehessen dönteni, mindenekelőtt meg kell győzni a közéleti szereplőket, a politikusokat, majd a választók mind nagyobb részét, hogy amivel küszködünk, az nem egyszerűen egy nekünk nem tetsző kormány, hanem egy embertelen önkényuralom.

Amikor a parlamenti ellenzék pártjai tisztségeket vállalnak Orbán parlamentjében, amikor egy ellenzéki képviselő azzal zárja interpellációját, hogy „várom megtisztelő válaszát”, és folytathatnám azokat a parlamenti szófordulatokat, amelyek azt fejezik ki, hogy demokratikus parlamentben tevékenykedünk, mindig azt a benyomást erősítik a közvéleményben, hogy demokráciában élünk, annak parlamentjében tevékenykedünk.
Hosszú ideje mondják sokan, hogy az ellenzék ne is üljön be az önkényuralom parlamentjébe, aminek persze az lenne a velejárója, hogy el sem indul a választásokon. Én nem ezt tartom az egyetlen megoldásnak, lehetne az Országgyűlésben is másképpen viselkedni, mint jelenleg az ellenzéki pártok teszik. Az azonban bizonyos, hogy mind a parlamentben, mind a parlamenten kívül a politizálás olyan formáira van szükség, amelyek azt érzékeltetik, hogy a Fideszt nem demokratikus kormányzati hatalomnak, hanem önkényuralom működtetőjének tekintjük.
Hadházy Ákos akciói mind a parlamentben – amikor táblákat tart magasba, amelyeken megbélyegzi Orbánt – mind pedig a parlamenten kívül, amikor összegyűjt 680 ezer aláírást az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, vagy amikor az MTVA ellen szervez akciókat, ezt a célt, a rendszer önkényuralmi jellegének bemutatását, érzékeltetését szolgálják.

Ugyanezt a célt szolgálja a nemzeti konzultációs kérdőívek begyűjtése is.

A „nemzeti konzultáció” az önkényuralmi rendszerre jellemző akció, a politikai manipuláció eszköze.

A nemzeti konzultációkon feltett kérdések a kormány véleményét oktrojálják a válaszadókra, s a felnőtt lakosság negyedét-ötödét sem elérő válaszadók igenlő válaszait össznépi támogatásként állítják be.
A kormánnyal szemben állók rendszerint eldobják az íveket, amivel megkönnyítik ezt a manipulációt. Csak azzal tudjuk kifejezésre juttatni, hogy elutasítjuk a kormány politikáját és a politikai manipulációt, ha összegyűjtjük az íveket, és bemutatjuk azokat a nyilvánosságnak. Az első nemzeti konzultációk idején még kitelepüléseken gyűjtöttük az íveket, azután belefáradtunk, hiszen nem érzékeltük ennek közvetlen hasznosságát. Igaza van Hadházynak, amikor visszatér ehhez az ellenzéki hagyományhoz.

Talán még emlékszünk az ellenállás kifejezésre.

Demokráciában ellenállásra nincs szükség: az ellenzék dolga a bírálat és az alternatíva állítása. Ennek alkalmas kifejezése a parlamenti beszéd és nemmel szavazás.
Önkényuralommal szemben azonban az ellenállás az adekvát fellépés. A DK hőskorában a rendszerrel szembeni ellenállás olyan formáihoz nyúlt, mint a vezetők Kossuth téri éhségsztrájkja, a parlament épülete körüli élőlánc. Az ellenállás eszköze a tömegtüntetés, amilyen például az internetadó vagy a CEU elüldözése elleni nagy tüntetés volt, és a 2018-as választási vereség utáni két nagy tüntetés, vagy a képviselők benyomulása az MTVA épületébe.

A nemzeti konzultációs ívek begyűjtése is ellenállási forma: a rendszer jellegzetes manipulációs akciójának demonstratív elutasítása.

Aki szemben áll az Orbán-rendszerrel, annak el kell juttatnia konzultációs kérdőívét Hadházyékhoz.

Tájkép csata előtt

Ha Orbán Viktor lennék elégedetten csettintenék  a közvélemény- kutatók mostanság publikált adatai láttán. Bevált minden előzetes számítás és még a vírus sem volt képes “beleköpni a levesbe”. A Fidesz megerősödve az ellenzék jelentősen meggyengülve néz az elkövetkezendő majdnem két év elé, mígnem újabb országgyűlési választásokat kell tartani.

A tavaly őszi önkormányzati választások részleges, de el nem hanyagolható mértékű győzelme ellenére az ellenzék egésze siralmas állapotban van. Milyen hatalom az, ahol pénz, paripa, fegyver nélkül úgy kell békét építeni, hogy közben készülni kell a következő háborúra? Pontosan lehetett tudni, hogy az önkormányzati választások után egyre szűkülő lehetőségek mellett kellene bizonyítani az ellenzéki választók számára, hogy érdemes volt az árral szemben szavazniuk, mert jobb és élhetőbb környezetben élhetik hétköznapjaikat. Sőt, mindez önmagában még kevés a boldogsághoz: meg kell győzni az addig nem ellenzékre szavazókat is, hogy megéri őket választani.

Nézzük csak

Az ellenzék legerősebb pártja a DK csak azon az áron volt képes ezt elérni, hogy  szavazatokat tudott átkonvertálni az MSZP-től, vagyis ezzel nem nőtt az ellenzéki szavazók száma csak pártot váltott. Naponta tíz tiltakozó közlemény és átok a NEResek fejére kevésnek tűnik ahhoz, hogy befolyásukat növelni, szavazótáborukat gyarapítani tudják. Ahogy mára már igencsak elkelne egy új program is a korábban készített 360 pont helyébe. A “Mi európai magyarok” unós-untalan ismételgetése elkoptatta az igazából soha nem tisztázott tartalmat. Ráadásul a nyugati demokráciákhoz és az Egyesült Európához való tartozás nem a párt hibájából némiképpen megfakult elsősorban az Unió problémamegoldó képességének hiánya miatt.

A párt növekedésének vörös vonala még mindig Gyurcsány személye.

Ellenzéke nem csak a kormánypártok soraiban kereshető, hanem a vele szövetségre lépőkében is. A politikus pártelnök, volt miniszterelnök minden ellenséges felhang nélkül maga a politikai paradoxon. Felesége, Dobrev Klára minden olyan képességgel rendelkezik amely a modern baloldali politika hazai vezetőjévé teheti, hátterében férjével a hazai baloldali palettán felülmúlhatatlan páros lehetnek. Brüsszelben az elvi politizálás mellett megtanulhatja  a politikai kompromisszumkészség tudományát is.

Az sem ártana, ha kevésbé doktriner, mondhatni liberálisabb attitűd felé orientálódna, mert csak így lesz lehetősége a nyugdíjas szavazók pártját kibővíteni a fiatalabb korosztályokkal. 

A Jobbik lassan a néppártosodás útján hal hősi halált. Hiába, rögös az út a szélsőjobbos, erősen rasszista, néhol antiszemita imidzset demokratikus és néppárti  köntösbe öltöztetni. Simicska visszavonulása nem csak a pénzt vitte el a konyháról, de a főszakács is lelépett, látva hogy nem lesz a továbbiakban pénz minőségi alapanyagok beszerzésére.

Vona, biztos apanázzsal a háta mögött elkezdte formálni magáról a nagy Gondolkodó szobrát, csak hát mint tudjuk Auguste Rodin nem születik minden nap, és számos komoly jövőbe látó megesküszik rá Vona személyében nem jött el hozzánk az új Mester.

Igazságtalan lenne, ha nem emelnénk ki Jakab Péter pártelnök szónoki képességét, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy tudhatjuk:

 eredményes egyszemélyi vezetéshez nem romboláson, hanem építkezésen keresztül vezet olyan út, amely egyre több szavazóban mutatkozik meg, nem pedig a közös csónakban evezők fogyatkozó számában.

A demokratikus építkezés valahogy nem a szélsőjobb világa, nehéz feladat a farkast báránybőrbe bújtatni méghozzá úgy, hogy azok a farkasokból lett bárányok balgán bólogassanak.

Lassan eldőlni látszik: nem igazán Lehet Más a Politika. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt a párt elképzeli. Nehezen veszik tudomásul, hogy még egy zöldre festett lobogó sem elég ehhez! A politika credoja helyett egyre kevesebben hajlandók komolyan venni csupán a jelszavakat belső tartalom nélkül.

Először kellene a tartalom, ahhoz a forma és utána jöhet csak az amfora.

*(Bocsánat a fiatalabbaktól, akik nem élvezhették már azt a szállóigévé nemesült reklámot miszerint: Tartalomhoz a forma: AMFORA. Az Amfora egy szépművészeti tárgyakat forgalmazó bolthálózat volt.) Ungár Péter nagy utat tett meg a 2018-as országgyűlési választások óta, vajon számára az LMP politikai tévútja követendő, avagy megtalálja helyét egy másik párt jövőt ígérő struktúrájában?

A pártélet benjáminja, a Momentum Mozgalom választási sikerei után lassan elsajátítja azt a politikai gondolkodást  amely a jelentős pártokká válás eléréséhez elengedhetetlen. Az ellenzék baloldala árulást és ezer halált szórt fejükre amiért a joggal kedvelt Donáth Anna helyett egy politikai kaméleonként, sőt korára való tekintettel politikai pedofilként aposztrofált Körömi Attilát választották az elnökségbe. Pedig ha a balos polgár megpróbálna nem csak a mételytől félő hívőként gondolkodni, akkor rájöhetne, hogy

a Momentum csak egészséges választ adott arra a helyzetre ami a Jobbiktól most leszakadó, de a baloldalt és a Fideszt csípőből elutasító választók, vagy éppen a jelenleg pártot nem találók nagy számát próbálja akoljába begyűjteni!

Nekik van erre a legnagyobb esélyük, mert politikájuk elsődleges célja nem más, mint a Fideszt leváltani akarók legnagyobb közösségévé válni. Továbbmenve, az egyetlen közösség amit a Fidesztől leszakadó értelmiség is fel tudhat vállalni. Jó úton haladnak. A fanyalgóknak csak annyit: ha Heller Ágnesnak nem volt büdös a Vona vezetésű Jobbikra – kényszerből ugyan – de partnerként tekinteni a Fidesz leváltása érdekében, akkor a Momentum sem lehet annyira finnyás, hogy ne éljen a lehetőséggel.

A Párbeszéd az a párt, amelynek a legrosszabb, de egyetlen fennmaradást kínáló lépése volt amikor szövetségre lépett az MSZP-vel, sőt ezáltal taglétszámát tekintve túlreprezentált lett az országgyűlésben.

Mára világcsúcsot döngethet politikai befolyásával, már ha a párt tagjainak és szimpatizánsainak létszámát veszem alapul. Lassan lepereg róluk az MSZP-ről rájuk fröccsenő sár, kevés közösséget vállalnak velük, sokkal inkább beolvadnak a közös ellenzék masszájába.

Az MSZP, az egykori kormánypárt, később legnagyobb ellenzéki párt ma haláltusáját vívja. Szavazóik számát valahol a bejutási küszöb fölött mérik, de nem sokkal.  Az utóbbi években szépen lassan elveszítette infrastruktúráját és hátországát. Választói ma már igazából csak a nagy öregek és a zavarosban halászók, akik még megélnek valahogy a párt nemlétező farvízén. Pontosabban ez a farvíz ma már leginkább a Fidesz farvize. Puch László kiválásával ugyan azt hihette volna a külső szemlélő, hogy a valaha szebb napokat látott együttműködés is elveszik, de nem. Botka kiválása világossá tette, hogy alig maradt legény ezen a vidéken. Már aki képes lehet ezt a pártot  bármiféle jövőbe vezetni. Persze azt Botka sem bizonyította, hogy alkalmas lenne  a vezetésre, sőt.. Szanyi kapitány távozásával csak egy színfolt tűnt el, érték aligha. Feltörekvő nemzedék a láthatáron sincsen  miként  markáns egyéniség sem. A jelenlegi elnökkel pusztán azt lehetett elérni, hogy csónakjuk  a víz felszínén maradt, evezőjük azonban egy sem. Eltűnt az infrastruktúra, csökkent a tagság és a választók száma, szétesőben nemcsak a párt, hanem lassan annak az illúziója is, hogy ebből még valaha szín lehet a pártok palettáján.

Ha minden így marad a pártot a nem távoli jövőben
“békévé oldja az emlékezés”.

Elnökválasztás előtt áll az MSZP. Tavaly óta húzzák-halasztják a kongresszust. Haladékot adott a vírus is, mostanra azonban elodázhatatlanná vált mivel, hogy – stílusos maradjak – rendezni végre közös dolgaikat lenne munkájuk nem is kevés. Hacsak nem a nulla felé konvergálás a cél. Feltétlenül lélegeztetőgépre van szükségük. Már csak az a kérdés melyik típusú lélegeztetőre csatlakoznak: amelyik közös csatornán keresztül juttat friss levegőt a fuldoklónak, vagy külön, önálló géptől remélik az életben maradást.

A májusra tervezett tisztújító kongresszus új időpontja valamikor őszre tehető.

Nagy választék nem lehet az elnökségre aspirálók között. Egy karizma ellen beoltott  pártelnök, nyakában a színtelen szagtalan frakcióval; talán Újhelyi István jöhetne számításba, habár mint választási kampányfőnök igencsak leszerepelt, az pedig nem túl jó ajánlólevél az elnöki aspiráció szempontjából. Végezetül a mostanság nem véletlenül aktivizálódó Mesterházy Attila is bejelentkezett az elnöki székre. Mesterházy kiváló szervező és erőskezű vezető volt, igaz belőle is hiányzik a politikai éleslátás, és többször bizonyította nehezen viselne el egy Gyurcsány vezette DK-t domináns erőnek.

Ez utóbbi tulajdonsága Orbán Viktor Fideszének kapóra jöhet, merthogy arrafelé jobban szeretik az erősen fragmentált ellenzéket, mint a töredezettségmentesítettet! 

Kimondatlan érdeke  nem csak életben tartani az MSZP-t, de felerősíteni is, megakadályozva az egységes baloldali alternatívát és jelen állás szerint ezzel biztosíthatják maguknak a következő országgyűlésben akár az újabb kétharmados többséget is. 

Mostanság a Fidesz média által nagydobra vert Kórozs féle videón csámcsog minden médium, és nem is olyan furcsa módon ennek élharcosa az egyre inkább NER kompatibilissé váló ATV napestig ismételgette az MSZP újabb baklövését, hogy minden szoci szavazó pártjának megmaradása zálogaként új messiásért kiáltson. Erre szokták mondani, hogy minek nekem ellenség, ha ilyen barátaim vannak. Pedig ellenségből sem szenvednek hiányt.

Az összehangolt Fidesz támadást és Mesterházy antrée-ját  a lelkes konteó-gyártók rögtön fideszes ármánynak vagy Mesterházy árulásának vélték. Egyelőre mindenki gondol amit akar.

E sorok írójának fülébe cseng, amit Puch László a Népszavával kapcsolatban Rangos Katalinnak mondott: választhattam, vagy elfogadom a kormányzat reklámját az újságban vagy nincsen újság. Így jár a Népszavával együtt maga a párt is. Mára ott tart az MSZP, hogy a baloldal elárulása fennmaradásának egyetlen útja.
Béke poraira.

Foszlányaim

0

Milyen bizarr és hiteles a Népszavában öles cikket olvasni a Jobbik lemorzsolódásáról,  széteséséről amikor az MSZP-t öt százalékon mérik a közvéleménykutatók, és a cikk alatt hatalmas kivitelben ott virít a kormány sikerpropagandájának egyik reklámfilmje…

Persze az sem semmi, hogy Sneider Tamás szerint nem Jakab Péter a Jobbik elnöke…

Vona Gábor vlogger meg – korábbi kicsit náci Gárda- és Jobbikvezér – szinte szószékről osztja az észt.

Aztán várjunk még mi volt szép a tegnapi napban… Ja, az ATV többet boncolgatja és ekézi az MSZP videobotrányát, mint a teljes orbánmédia.

Orbánról jut eszembe, csak figyelmeztették az európai viselkedésre és fekete maszkban jelent meg a V4-ek közös sajtótájékoztatóján. Sajnos az általa terjesztett vírus korántsem koronás, viszont sokakat fertőző.

Azok a felséges kézfogások

Megvolt a százéves évforduló. Abból, ahogy a főpolgármester által kezdeményezett egy perces leállás a tömegközlekedés elrendelt leállására korlátozódott, az autók és a gyalogosok pedig nemigen zavartatták magukat, és háborítatlanul folytatták útjukat, arra következtethetünk: nem volt a budapestiek számára olyan fontos az ügy, mint azt politikusaink feltételezték.

Politikusaink számára azonban nagyon fontos volt, megtartották ünnepi ülésüket az Országházban, illetve egy kisebbségük – amellyel egyetértek – tüntetően távol maradt. Kövér és Áder elmondta a maga beszédét, az ellenzékiek fegyelmezetten végigülték, sokan közülük – ha jól láttam a képernyőn – meg is tapsolták. Miután elénekelték a Himnuszt, kibővítve a közjogi funkcióval nem rendelkező székely himnusszal, Orbán Viktor odament az ellenzéki oldalhoz, és kezet fogott a jelenlevő három ellenzéki frakcióvezetővel, Jakab Péterrel (Jobbik), Tóth Bertalannal (MSZP) és Keresztes László Lóránttal (LMP).
A főpolgármestert újságírói kérdésre válaszolva dicsérte meg kezdeményezéséért.
Lássuk be: a maga szempontjából igaza volt. Ez a három ellenzéki frakció – ha az MSZP morgott is egy kicsit, hogy nem kaphatott szót, hogy az emlékülésen csak a Fidesz két vezető politikusa beszélhetett – szépen elfogadta a rezsim ideológiai, történelemszemléleti hegemóniáját.
A Jobbik esetében ez talán magától értetődik, ők annak idején ugyanennek az ideológiának, történelemszemléletnek a jegyében alakultak meg. Az LMP a parlamentbe jutva szintén gyorsan felzárkózott emellé, s mindmáig hűségesen kitart mellette. (Akiknek nem igazán tetszik, azok a Párbeszédbe távozók között voltak.)

A magát baloldalinak és európainak hirdető MSZP-től ez már meglepőbb lenne, ha nem fordítottak volna hátat immár egy évtizede mindannak, amit a magyar és európai baloldal hagyományait követve korábban, nemcsak Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc, de már Horn Gyula kormánya mögött állva is képviseltek.

Mihez is asszisztáltak biodíszletként ezek az ellenzéki képviselők? Mit is adott elő Kövér és Áder?

Beszédeikben szinte mindent visszahallottunk a múlt század húszas-harmincas éveinek nacionalista propagandájából, csak a revíziós követelések maradtak el.
  • A békeszerződés létrejöttének folyamatát úgy írta le, hogy a maradéktalanul jó magyarság a gonosz Nyugatnak lett áldozata.
  • A háború kitörésében mindenki hibás volt, csak Tisza István, a magyar miniszterelnök ellenezte egy darabig a háborút.
  • A háborút megelőző, a kiegyezést követő évtizedeket mint sikeres gazdasági fejlődést jellemezte, a korabeli Magyarország súlyos feszültségeiről nem volt szava, s fel sem merülhetett az őt hallgatóban, hogy a nemzetiségek bármiért is ne akartak volna továbbra is a magyar állam fennhatósága alatt élni.
  • Hogy a dualista korszak magyar uralkodó elitjét bármiért bárminemű felelősség terhelné, arról Áder nem látszott tudni.
Elismeréssel említette Apponyi Albert beszédét, amellyel Párizsban az antanthatalmakat a történelmi Magyarország területi integritásának fenntartásáról próbálta meggyőzni, s a Magyarországon nemzetiségként jelen levő szomszéd népeknek a magyarokhoz képesti kulturális elmaradottságára hivatkozott, amivel csak tovább gyengíthette a magyar pozíciót. Amit Áder a békeszerződés közvetlen előzményeiről mondott, az egybecsengett Kövér minapi nyilatkozatával, miszerint ha nem lett volna a baloldal árulása, másutt húzták volna meg a határokat. Károlyit tette felelőssé, amiért nem szervezett hadsereget a határok védelmére, és persze a „bolsevik tobzódást”. Mintha nem a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege szállt volna szembe – rövid ideig sikeresen – a csehszlovákokkal és románokkal.

És mit mondott magáról a békeszerződésről, annak igazságtalanságáról?

Ungváry Krisztián történész figyelemre méltó cikkben ír arról, hogy mi az, amit indokolt fájlalni Trianonnal kapcsolatban, és mi az, amit nem.
Szerinte a terület, az erdők, az ásványkincsek elvesztése nem ok a száz év utáni fájdalomra, hiszen azok azokhoz tartoznak, akiknek az átcsatolt terület a szülőföldje, és akik többségükben nem voltak magyarok. Szerinte a fájdalom amiatt jogos, hogy a határ túloldalára került magyar lakosság az elűzetés, kiszorítás vagy beolvasztás, erőszakos asszimiláció (Ungváry kifejezésével „etnocídium”) áldozata lett.
Nos, Áder beszédében is területveszteségről, erdők, vasutak, gabonatermelő területek szerepelnek, és emellett beszél a lakosságról oly módon, hogy „[n]épessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre.”

Tehát eldugta a számok közé, hogy Horvátország nélkül is hétmillió, Horvátországgal együtt kilencmillió nem magyar került át más országba, s közülük azok a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, akiknek a korábbi magyar állam nem akart, nem tudott hazája lenni, hazára találtak.

Azzal szemléltette a békeszerződés igazságtalanságát, hogy míg Németországtól csak területének 13, népességének 4 százalékát vették el, Magyarországtól 67 illetve 60 százalékát. Ez az összehasonlítás azonban velejéig hamis, hiszen az első világháború előtti Németországban alig éltek nemzetiségek (északon dánok, keleten, a Lengyelország felosztásakor bekebelezett területen lengyelek, ugyanakkor Elzász-Lotaringiában csak a lakosság csekély kisebbsége beszélt franciául, a többség nyelve a német volt), míg Magyarország igazi soknemzetiségű állam volt, ahol a lakosság fele tartozott nemzetiségekhez. Áder előadása tehát a békeszerződésnek azt az értelmezését visszhangozta, amely már Apponyi beszédében is megjelent, és végigvonult a Horthy-korszakon.
Kövér beszéde   a parlamenti kormánytöbbség által benyújtott politikai nyilatkozattervezetet volt hivatott megindokolni mint a tervezet parlamenti vitájának indítása. Magát a tervezetet ()
néhány napja már elemeztem ezen az oldalon (Viszonylagos nemzeti többség, június 3.), nem kell rá visszatérnem. Előterjesztői beszédében Kövér is azt hangsúlyozta, hogy „a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztéséhez és a magyar nemzet minden tíz tagjából háromnak – azaz a nemzet harmadának – idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezettek”.

Az igazságtalanság érzékeltetésekor tehát ő is az Ungváry által helytelenített érvelést alkalmazta, és ő sem ejtett szót arról, hogy a történet szereplői között ott voltak a régi Magyarország több milliós nemzetiségei is.

Kövér beszédének központi üzenete ugyanakkor az volt, hogy sajátos módon, az Orbán-rendszer jelenlegi politikáját alátámasztandó aktualizálta Trianon általa vélt tanulságát:

száz esztendővel ezelőtt csak a magyar nemzet létét vonták kétségbe a korabeli győztesek, napjainkban pedig azok, akik kellően erőseknek és örök győzteseknek képzelik magukat, Európa valamennyi nemzetének a létét kétségbe vonják”.

Akkor a nyugati hatalmak a magyar nemzetet kívánták megsemmisíteni, most a meg nem nevezett nemzetközi, nemzetek feletti erők minden nemzetet,

mert szükségük van Európa erőforrásaira, mert pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát, és mindezen törekvésükben az európai nemzetek és az őket védeni hivatott nemzeti államok puszta léte is akadályt jelent számukra”.

Íme, így jutott el Kövér Trianontól az antiglobalizmushoz, unióellenességhez, a Fidesz által képviselt nacionalizmus új dimenziójához. Ebben pedig – és ez az orbáni politika fontos új vonása – szövetséget keresnek a visegrádiakkal kezdve azokkal az európai államokkal, amelyek készek lehetnek a közös szembeszegülésre az Európai Unió fejlődésének föderatív irányával.
Amivel Áder is, Kövér is büszkén hivalkodott (akárcsak Orbán pár nappal későbbi sátoraljaúlyhelyi beszédében), hogy a magyar nemzet megvan, fennmaradt, azzal valójában nincs mit hivalkodni.
Szamárság: a lengyelek azok, akiknek államiságát többször is megszüntették, ezzel szemben a magyar állam – a magyar etnikum kétharmadával a területén – fennmaradt, és ha egy nép önálló állammal rendelkezik és nagyobb része saját államban él, akkor nyelvének, kultúrájának, nemzeti identitásának továbbélése biztosítva van akkor is, ha más állam fennhatósága alá szorult tagjait asszimiláció sújtja.
A valódi kérdés nem a nacionalista retorikában oly sokat emlegetett „megmaradás”, hanem az, hogy miként van meg a magyar nemzet, hogy a megmaradás mikéntjére, a magyarországi magyarok életének alakulására lehetünk-e büszkék, s főleg lehetnek-e arra büszkék azok a politikusai, akik az ország fölötti hatalmat megkaparintották. Erről – az életszínvonal, a társadalmi kohézió, a kulturális felemelkedés, a táradalom egészsége állapotáról – Áder néhány, a Fidesz-kormányzás apológiáját jelentő frázisán túl egyik szónok sem beszélt.

Ekként hangzott a parlamenti díszülésen az a fideszes nacionalizmus, amelynek ünnepi kifejtéséhez ellenzéki képviselőink többsége asszisztált, és talán meg is tapsolt.

Márpedig a nacionalizmus az orbáni politika egyik – nem az egyetlen – olyan oszlopa, amely választóit idestova két és fél évtizede a Fideszhez köti. Az ellenzék ma nagyobb része úgy képzeli, hogy ha maga is kritikátlanul felvállalja az orbáni nacionalizmust, akkor semlegesítheti azt mint a választókat a Fideszhez láncoló kötőanyagot, s elérhetik, hogy a választók a jólét, a társadalmi igazságosság vagy éppen a korrupció alakulása alapján hozzák meg döntéseiket, és szembeforduljanak a fideszes hatalommal.
Tévednek: ezzel csak megerősítik, hogy Orbánnak, Ádernek, Kövérnek igaza van abban, amivel híveiket magukhoz láncolják, s nehezítik azt, hogy bárki megkérdőjelezze a Fidesz politikai hegemóniáját.

Ellenzéki üzemzavar

A Jobbik-frakció belső konfliktusai engem különösebben nem aggasztanak, nem viselem szívemen a szélsőjobboldali párt sorsát. Az, hogy Schneider Tamás helyett Balczó Zoltánnak szánja a frakcióvezetés az országgyűlési alelnöki tisztséget, nem érdekel.

Annak azonban, amiért Varga Damm Andreát mandátumának visszaadására szólítják fel, van a Jobbikon túlmutató tanulsága. Aki figyeli a parlament életét, annak észre kellett vennie, hogy Varga Damm a Jobbik egyik legaktívabb, legfelkészültebb képviselője, aki szakszerű felszólalásokkal vonja magára a figyelmünket nemcsak a plenáris üléseken, de a honvédelmi és rendészeti bizottságban is. Most azért neheztelnek rá, mert igenlő szavazatot diktált a frakciónak a T/10309. „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” című törvényjavaslat zárószavazásánál.
Pedig, ha valaki végighallgatta a törvényjavaslat általános vitáját, nem érhette meglepetés. Varga Damm volt a vitában a Jobbik vezérszónoka, és abból, amit elmondott, logikusan következett az igenlő szavazat. Utalt is arra, hogy a véleménye eltér más ellenzéki pártokétól. Ha a Jobbik vezetése utólag kifogásolja, hogy nemleges szavazást javasolt a frakciónak, magára vessen. Alighanem elmulasztották a frakcióban megvitatni, hogy mi is legyen az álláspontjuk erről a törvényjavaslatról.

Saját egykori, előbb az SZDSZ-frakcióban, majd a DK elnökségében szerzett tapasztalataimból tudom: a pártfrakciók hajlamosak arra, hogy a törvények parlamenti tárgyalását, az esetleges módosító javaslatok megfogalmazását és a szavazat meghatározását rábízzák a téma felelősére, s nem gondolják át a dolog politikai következményeit.

Így alakulhat ki olyan helyzet, mint most a Jobbikban, de megtörténhet ez más pártban is.
Nem ugyanez, mégis hasonló dolog történt néhány héttel korábban az MSZP-ben is. Meg voltam lepve, amikor Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnök és frakcióvezető, aki most egyszerű képviselő az MSZP-ben (egyébként pedig egy évig a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke) egy azonnali kérdésbe burkolva sajátos ajánlatot tett Orbán Viktornak a kormány és az ellenzék közötti politikai együttműködésre. Hogy én mit gondolok erről, azt leírtam ezen az oldalon.
Az, hogy a dolgon én megütköztem, az politikai magánügy. Az azonban, hogy az MSZP elnöksége nyilatkozatban határolódott el Mesterházy akciójától, merthogy párttársai is megütköztek rajta, közügy.
Itt már nem arról van szó, hogy egy-egy törvényjavaslattal kapcsolatban nem tisztázták, hogy mi a frakció álláspontja, hanem azzal kapcsolatban, hogy mit is gondolnak Orbán Viktor rendszeréről. Az MSZP-ben ezt mulasztották el tisztázni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK