A húsvéti merénylet sorozat bosszú volt Baghouz-ért, hasonló akciókra kell felkészülni Európában is! – mondta hétfőn közzétett videóján Abubakr Al Bagdadi.
Az Iszlám állam vezére hivatkozott egy francia testvérpárra, akik részt vettek a párizsi iszlamista merényletekben, majd az Iszlám állam területére menekültek. Mindketten Baghouz városában veszítették életüket – mondta Abubakr al Bagdadi. Baghouz volt az Iszlám állam utolsó bástyája, mely márciusban elesett. Ezért bosszút állunk – hangoztatta az iszlamista vezér, aki kilenc éve áll a szervezet élén. Még mindíg él pedig az amerikaiak 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.
Abubakr al Bagdadi öt éve nem szerepelt videón. Akkor Moszulban egy mecsetben bejelentette az Iszlám állam megalakulását. Audio kazettát tavaly produkált az Iszlám állam a vezér hangjával. A francia titkosszolgálat most alaposan elemzi a videót, mert korábban a vezér fenyegetését követően két héten belül akcióba lendültek a dzsihád harcosok.
Készültségünk továbbra is fennáll – hangsúlyozta Florence Parly hadügyminiszter asszony. A DGSE- külföldi hírszerző szolgálat – Franciaországban a hadügyminisztériumhoz tartozik. A párizsi merénylet sorozat tanulságait a szolgálatok levonták: maximális erőfeszítéseket tesznek a hasonló terrorakciók elkerülésére. Párizsban egyszerre nyolc helyszínen támadtak az iszlamista terroristák. Ez igen alapos szervező munkát igényel. Sri Lankán a hadsereg egykori parancsnoka elmondta: a húsvéti merényletsorozat legkevesebb 7-8 éves előkészületet igényelt! A terrorelhárítás Sri Lankán nem volt eléggé éber : nem vette észre az Iszlám állam alvó sejtjeit. A francia titkosszolgálat nem akar hasonló hibát elkövetni : ezért miközben alaposan elemzik Abubakr al Bagdadi videóját, igyekeznek minden szükséges preventív lépést megtenni egy iszlamista merényletsorozat megakadályozására Franciaországban.
A 27 éves Jennifer W. az első olyan német állampolgár, akit azok miatt a bűnök miatt állítanak bíróság elé, melyeket az Iszlám állam területén követett el Irakban és Szíriában. Jennifer W. az Iszlám állam katonája volt: az erkölcsrendészeten szolgált. Ezért havonta 70-100 dolláros fizetést kapott Moszul városában.
Különleges juttatás: egy 5 éves rabszolga kislány
Az Iszlám állam az elfoglalt terülteken könyörtelenül lépett fel a vallási és nemzeti kisebbségekkel szemben. Akiket nem öltek meg, azokat rabszolgának adták el mint azt az ötéves kislányt is, aki feltehetően a jezidi szektához tartozott. Jennifer W., aki férjhez ment egy helyi dzsihád harcoshoz, juttatásként kapta a rabszolga kislányt hű szolgálataiért. A kislány rettegett a dzsihád harcos házaspártól, és ezért rendszeresen bepisilt. Szörnyű büntetést találtak ki a számára:
Megláncolták és a tűző napon hagyták szomjan halni
A hitetlen gyerekeknek is veszniük kell! – hangoztatta Jennifer W. amikor a szomszédok kérdőre vonták az ötéves kislány szörnyű halála miatt.
Az Iszlám állam a fronton elbukott. Ezt követően Jennifer W. Ankarában a német nagykövetségen jelentkezett: haza kíván térni! Letartóztatták, de nem volt ellene bizonyíték. Ezért szabadon hazatérhetett Németországba. Most letartóztatták, mert a helyi hatóságok elküldték a megfelelő bizonyítékokat Németországba. Így Jennifer W.-nek saját hazája bírósága előtt kell védekeznie azzal a szörnyű váddal szemben, hogy dzsihád harcos férjével együtt kínhalálra ítéltek egy ötéves kislányt.
Hivatalosan ma ért véget az iraki kormány által indított kétnapos hadművelet: a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az Iszlám Államtól. Ez viszont korántsem járt véráldozatok nélkül.
Szerdán reggel az iraki kormány bejelentette, hogy az iraki kormányerők teljes ellenőrzésük alá vonták azokat az iraki területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot. Vagyis az iraki hadsereg az elmúlt két napban fennhatósága alá vonta a Dijála, Kirkuk és Ninive tartományokat. Közben
több ezer civil menekült el az irakiak által elfoglalt területekről,
mivel tartottak az esetleges bosszútól vagy a fegyveres erők atrocitásaitól.
Az iraki hadvezetés jelentése szerint az észak-iraki kurd fegyveresek, azaz a pesmergák, részéről semmiféle ellenállásba nem ütköztek és harc nélkül kivonultak a térségből. Csakhogy más beszámolók szerint nem mindegyik csoport volt hajlandó feladni a megszerzett pozícióit. Az el-Mahmúdíja nevű faluban törtek ki először fegyveres összecsapások, amikor kurd fegyveresek nem akarták átadni az iraki-szíriai határon lévő Rabia határellenőrző pontot.
A nap folyamán pedig a moszuli gátnál vívott harcokban tízen haltak meg. A fegyveres incidens a gátnál lévő katonai őrhelynél robbant ki a pesmergák és Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) síita ernyőszervezet harcosai között, és legalább három órán át tartott. Végül a pesmergák feladták a pozícióikat és kivonultak a térségből.
A Hazafias Unió (PUK) elítélte a pesmergák „megfutamodását” és arra szólította fel a kurd kormányzatot, hogy közösen szálljanak szembe az iraki hadsereggel. Ugyanakkor
a kurd vezetés nem akar súlyos konfrontációba keveredni az iraki kormánnyal.
A Pesmerga Minisztérium közölte, hogy a az iraki-kurd fegyveres erők közötti határ ismét ott fog húzódni, ahol a tavalyi moszuli offenzíva elindítása volt.
Hétfőn az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára offenzívát a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. Már ezen a napon a legtöbb pesmerga csoport visszavonult az iraki hadsereg és a síita milíciák közeledésére, de néhol összecsapások és tüzérségi párharcok zajlottak.
Még szinte el sem csitultak a harcok az iraki Moszulban, mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a kis boltok a rommá pusztított iraki városban, ahol az ISIS rémuralma idején majdnem minden áru és termék tiltva volt. Lassan újra kinyitnak a régi bolto(cská)k, hiszen ismét lehet árusítani női ruhákat, sőt, még fehérneműt is, játékokat, okos telefonokat, alkoholos italokat, CD-ket.
Fotó: Wikimedia
A második legnagyobb iraki város, Moszul volt az Iszlám Állam utolsó erődítménye, három évig volt a dzsihadisták kezén. Több mint egymillió ember menekült el a korábban 2,5 millió lakosú városból, amelyet a kormányerők 9 hónapig tartó harcok után július 10-én vettek be, a nemzetközi koalíció támogatásával. A három éves rémdráma nem kímélte a helyi – korábban iparra is támaszkodó – gazdaságot sem, amely gyakorlatilag lenullázódott.
A gazdaság beindítása
Az Iraq Business News például a napokban számolt be arról, hogy az iraki újjáépítés keretében 23 iraki városban összesen 1100 projekt indult nemzetközi támogatással, de 95 százalékban a helyi gazdaság részvételével. Elsősorban a vízközművek, az elektromosság helyreállítását, az oktatási és egészségügyi rendszer, a közlekedési hálózat újjáépítését, a magángazdaságban munkahelyek megteremtését célozzák. Moszul pedig prioritásnak számít – csak a város gazdaságának a beindítására 300 projektet indítottak, amelyeken 10 ezer ember dolgozik.
A külső segítség, támogatott újjáépítés mellett – hogy úgy mondjuk –, alulról is megkezdődött újjáépíteni, szintén a helyi munkaerőre támaszkodva: sorra nyílnak a kis boltok a semmiből.
A CNN forgatott a helyszínen,felkeresve néhány – a harcok előtt is működő – kis boltot, amelyek próbálnak ismét némi vért lehelni a város keringésébe. A tulajdonosokkal folytatott beszélgetésekből nem csak az derül ki, hogy az ember túlélésre született, hanem az ISIS-borzalom a maga hétköznapi valójában is.
Játéktól az okos telefonig
A júliusi városvisszavétel óta folyamatosan nyitnak ki a különféle cikkekkel, termékekkel kereskedő boltok, közte az ISIS idején tiltott árukat forgalmazók alkoholitalokra specializálódottak. Az egyik ilyen tulajdonosa az amerikai hírcsatornának elmondta, hogy a háború előtt nagy volt a keletje az alkoholnak a városban, ahol nem csak szunnita muzulmánok éltek, hanem keresztények és jazidik is.
S amióta ismét árulhatja ezeket az italokat, talán még a korábbinál is komolyabb forgalmat bonyolít,
pedig egy igen kicsit boltot tudott csak nyitni a korábbi, rommá pusztított helyett.
Tiltott volt a normális női ruhák árusítása is, nem szólva a fehérneműkről – csakis az „iszlám divatnak megfelelő ruhák, azaz fekete textildarabok” szerepelhettek a ruhakínálatban, fehérneműket pedig csak nők által vitt boltokban lehetett árulni, ahova kizárólag nők léphettek be – meséli egy, női divatcikkekkel foglalkozó boltos a CNN-nek.
Még divatbabát sem lehetett használni a ruhák bemutatására
– tette hozzá. Ma már azonban félelem nélkül árulhat azt, amit akar – mondta.
Nem hogy női fehérneműt, még cd-ket sem lehetett árusítani, mivel az ISIS betiltotta a zenét is, amit az ördög idézésnek tartott. Ma már a legmodernebb világzene is árusítható és kelendő is – derül ki a riportból. Amely bemutatja egy okostelefonokat s elektronikai cikkeket árusító bolt tulajdonosát is, aki elmeséli, hogy
az okostelefonok is tiltólistán szerepeltek a terrorszervezet uralma alatt, nehogy le tudják fényképezni és filmezni azt, mi történik Moszulban.
Ha valaki lebukott, a telefonját elkobozták, őt magát pedig elhurcolták. Ma soha nem látott kereslet van ezen cikkek iránt a városban.
Miként kelendők lettek azok a zenélő játékok, valamint és azok is, amelyek emberekre vagy állatokra hasonlítanak – ezeket ugyanis Isten képének megszemélyesítéseknek tartották az ISIS idején. Azok, akik azokban az években kitartottak a játékboltok mellett, csak nyereséget nem hozó játékokat tudta forgalmazni.
Erősen radioaktív anyagok is voltak Moszulban, amely közel három évig volt az Iszlám Állam kezén. Ezt csak most, a város visszafoglalása után hozták nyilvánosságra. Dzsihádista szervezetek régóta gondolkodnak azon, hogy tudnának piszkos bombákat létrehozni.
2014 nyarán foglalta el az Iszlám Állam Moszult, a második legnagyobb iraki várost. A világ nagy része ekkor döbbent rá, mekkora fenyegetést jelent a gyakorlatilag romjaiból feltámadt dzsihádista szervezet.
A terroristák több száz millió dollárt szereztek a moszuli bankokból és hatalmas fegyverarzenálhoz is jutottak:
kézifegyverekhez, rakétákhoz, harckocsikhoz, de olyan alapanyagokhoz is, amelyekkel az egész világot fenyegethették volna. A Washington Post szerint ugyanis rendkívül radioaktív kobalt-60-as is volt a városban.
A kobalt-60-at a gyógyászatban sugárkezelésre használják, a rákos sejteket pusztítják el vele – ezért volt belőle Moszulban is.
Kobalt-60-nal történő kezelés Forrás: G. Terry Sharrer, Ph.d. National Museum Of American History
Ugyanakkor az úgynevezett piszkos bombák alapanyagaként is használható. Az ilyen bombák hagyományos robbanószerkezeteket használnak arra, hogy radioaktív anyagot juttassanak a levegőbe, lehetőleg sűrűn lakott területen.
A Washington Post információi szerint a nyugati titkosszolgálatok tisztában voltak a fenyegetéssel. Szakértők elemzéseket kezdtek írni arról,
mekkora pusztítást okozhat, ha a dzsihádisták ilyen fegyvert vetnek be.
Ugyanakkor még bíztak abban, hogy az Iszlám Állam vezetői valójában nem tudják, milyen veszélyes anyag került a kezükbe.
Az Institute for Science and International Security (IfSIS) nevű szervezet már 2015-ben elkezdte kutatni a berendezések hátterét. Olyan dokumentumokat szereztek, amelyek szerint a kobalt-60 az 1980-as években került Moszulba, de még 2009-ben is szereztek hozzá új alkatrészeket.
A szervezet szerint kilenc gramm tiszta kobalt-60-as volt a berendezésekben. Ez akkora sugárzást képes kibocsátani, amely egy méteren belül kevesebb mint három perc alatt halálos lehet. Ha pedig valaki 10 centin belül kerül hozzá, néhány percen belül meghal.
A jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra.
Nem voltak biztosak ugyanis abban, hogy a dzsihádisták tudják, mi is került a kezükbe. Éppen ezért, bár a Washington Post már tavaly megszerezte a jelentést, ők sem írtak róla egészen Moszul felszabadításáig.
A Moszulért harcoló iraki hadseregnek az egyik célja az volt, hogy visszafoglalja azokat az épületeket, ahol a kobaltot tárolták. Ez az év elején sikerült is nekik. A kobaltot is megtalálták – azokban a tárolókban, ahol eredetileg is volt. A jelek szerint nem is nyúlt hozzá senki.
Moszul a dzsihádisták elűzéses után Fotó: MTI/EPA
Hogy a terroristák miért nem használták fel, arról egyelőre csak találgatások vannak. Az egyik feltevés szerint arra nem jöttek rá, hogy hogyan tudnák kiszedni az anyagot a tárolókból. A másik feltevés szerint azonban egyszerűen nem találták meg a tárolókat. Az iraki hatóságok ugyanis Moszul visszafoglalása után bejelentették, néhány éve a berendezéseket elvitték korábbi helyükről, és az egyetem egyik épületében helyezték el őket. Az IfSIS szerint az is elképzelhető, hogy azért vártak a kobalt felhasználásával, mert
az Iszlám Állam vezetői a harcok miatt mással voltak elfoglalva, és nem volt idejük pontos tervet kidolgozni.
David Albright, az IfSIS elnöke szerint terrorszervezetek már régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetséges piszkos bombát előállítani. Naszír bin Hammad al-Fahd szaúdi dzsihádista teoretikus már 2003-ban kiadott egy vallási rendeletet, amelyben jóváhagyta a nukleáris és radioaktív fegyverek használatát a „hitetlenek” ellen. Al-Fahd ugyan egy szaúdi börtönben ül, de innen két éve hűséget fogadott az Iszlám Államnak.
Egy ilyen bomba felrobbantása egy város közepén nem feltétlenül járna sok halálos áldozattal, de
az okozott pánik biztosan hatalmas lenne, márpedig a terroristák fő célja ez.
A The Atlantic cikke szerint viszont a dzsihádisták azért nem vetettek be még ilyen piszkos bombát, mert céljaikat egyszerűbb módszerekkel is elérik: például, ha tömegbe hajtanak egy teherautóval, vagy azzal, ha válogatás nélkül késelnek meg embereket. Így ugyanis közel ugyanakkora félelmet és pánikot generálnak, mint egy hónapokig tervezett robbantásos merénylettel, és az ilyen merényletek jóval olcsóbbak és különösebb tervezést sem igényelnek.
Ennek ellenére, a piszkos bombás támadás veszélye nem múlt el. A Washington Post szerint több száz hasonló, erősen radioaktív anyagot tartalmazó berendezés van a világban, amelyekhez könnyen hozzáférhetnek a dzsihádisták. Andrew Bienawski, a Nuclear Threat Initiative alelnöke szerint ez globális fenyegetést jelent.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
