Kezdőlap Címkék MOL

Címke: MOL

Pénzért adja az autóáramot a Mol

Az állam még mindig nem dolgozta ki a villanyautók áramának tarifáját, de a Mol nem vár tovább, és pénzért árusít, egyelőre négy kúton. A kormány nagy terveiből eddig semmi sincs, állami cégek viszont építik a hálózatot. Ellentmondók az adatok, hány töltőpont van országszerte.

Augusztustól megszünteti az áram ingyenességét a villanyautók számára a Mol. Jelenlegi négy töltőállomását (az Istenhegyi úton, a Kerepesi úton a Keleti pályaudvarnál, a Könyves Kálmán körúton a Népligetnél és a budai Hunyadi úton), teszi fizetőssé, év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15-öt.

A Mol sajátos árszabást alkalmaz: nem a kiadott áram mennyisége után kell fizetni, hanem ettől függetlenül egy-egy teljes feltöltésért. Kétféle árat lehet választani, a normál teljesítményű AC töltés ára 1990 forint, míg a nagy teljesítményű DC töltésé 2990 forint – olvasható az olajcég weboldalán. (Amit a főoldalról nem igen lehet megtalálni, s a cég egyáltalán nem veri nagy dobra a változást.) Ami azt is maga után vonja, hogy ha mondjuk féltöltésre van szükség, ugyanannyit kell fizetni, érdemes tehát odafigyelni.

Vagyis nem lesz drága az áram az amúgy igen borsos árú (nagyjából 8 millióba kerülő) kisebb elektromos meghajtású autókba – igaz, ezek parkolásáért nem kell fizetni, és nem terheli súlyadó se. Ha 200 kilométeres hatótávolsággal számolunk átlagosan, és 80 százalékos feltöltéssel (gyorstöltőknél, úgy tudni, ennyi a jellemző), az nagyjából 160 kilométerre elég.

Ezt az olcsóbb, a Mol közlése szerint 1-1,5 órás lassúbb eljárással 1990 forintért kaphatjuk meg.

Négyszáz forintos 95-ös benzinárat alapul véve ennyi pénzért 5 liter vehető, amivel (8 literes városi fogyasztás mellett) nagyjából 80 kilométert tehetünk meg. A több helyen olvasottak alapján azonban – különösen ilyenkor, a klíma használata miatt – ennél jóval kisebb távolság jön ki egy feltöltésből. Vagyis akár pariban is lehet az e-kocsi tankolása. A 25-35 perces gyorstöltés csaknem háromezres egyszeri feltöltése már talán átbillenti a mérleget a benzin javára.

Az árat alighanem rontani fogja az, hogy az ismertetett tarifa következtében sokan a nem teljesen lemerült akkuba kevesebb áramot fognak betölteni a fix összegért.

Természetesen ezzel alapjában nem változik meg az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló e-kutak többsége ingyenes, bár ezt nem könnyű megállapítani, mert nem találtunk biztosan naprakész adatokat. Se arról, hány e-állomás van, s azokon mennyi kútfej található, se arról, melyek a fizetősek vagy ingyenesek.

Arról pedig még nehezebb tájékozódni, hogy hol milyen (egyen- vagy váltóáramú) töltő, és melyik csatlakozófajta található.

A holtoltsek.hu 42 állomást tart nyilván, többségüket ingyenesnek jelöli, a holtankoljak aloldala szerint 150 helyen van töltési lehetőség. Áruházláncok és egyéb cégek is építettek már ilyen kutakat.

Ami bizonyos, az az, hogy az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közmű és MVM Partner ingyenes szolgáltatást kínál. Tavaly novemberben írtuk, hogy a gázforgalmazó elindítja az országos elektromos e-töltőállomás-hálózat telepítését. Céljuk, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Jelenleg – saját közlésük szerint Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szegeden van kútjuk.

Az MVM Partner Zrt. februárban tudatta, hogy már több, mint 60 töltőállomást (összesen 110 töltőpontot) telepített Magyarországon, és az év végéig – a gyorstöltők mellett – országszerte még legalább további 20 villámtöltőt helyezne ki.

Valószínűleg az állami döntéshez igazítja lépéseit a többségében német tulajdonú Elmű-Émász, amelynek – honlaptérképük alapján – 45 töltője van országosan.

Valószínű, hogy e nagy(obb) hálózatok arra várnak, hogy

a kormány végre döntsön az autóáram besorolásáról (például, hogy jövedéki termék lesz-e) és árazásáról.

Az ezzel kapcsolatos legutolsó hír tavaly novemberi, az azóta megsemmisített Magyar Nemzet arról írt, hogy továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.

Emiatt vagy más okból, mindenesetre abból se nagyon lett eddig valóság, amit 2016 decemberében kürtöltek világgá, hogy az NGM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott: állami támogatással közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

Ettől függetlenül

a közeli jövőben nagy számban várható e-kutak megjelenése sok helyen az országban.

A Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben, amelynek keretében a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig.

Az OMV kúthálózat Ausztria mellett Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is ellátja egyes benzinkútjait e-töltéssel. Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, korábbi médiajelentések szerint negyven felszerelését tervezi. A Shell is kiépít kontinensszerte 80 állomást, jut belőle hozzánk is.

A BMW, a Ford, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly novemberben jelentette be: összefogtak elérhető gyorstöltők terjedéséért. Ionity nevű közös cégük 2020-ra mintegy 400 gyorstöltőt építene ki a kontinens minden részén.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Az amerikaiak megvennék az INÁ-t

A MOL által irányított horvát vállalat iránt korábban az oroszok érdeklődtek, de a zágrábi kormány címére nemrégen megérkezett a Castleton Commodities International kaliforniai befektetési cég ajánlata is. Ebben a CCI a MOL részvényeinek kivásárlásának a lehetőségéről is szó van.

Tíz hónappal azután, hogy Putyin-haver Igor Szecsin, a Rosznyeft elnök-vezérigazgatója érdeklődést mutatott az INÁ-ban levő MOL-részvények átvételére, a horvát nemzeti intézményként számon tartott olajcég megszerzésére amerikai javaslat is érkezett. Andrej Plenković kormányfő Fabrizio Zichichitől, a CCI egyik elnökétől kapott ajánlatot nem másra, mint stratégiai partnerségre. A Jutarnji list értesülése szerint az amerikai cég levelében pontosan nincs leírva, hogy az INA részvényeinek milyen hányadát szeretnék megszerezni, de az igen, hogy szívesen segítenének a MOL által birtokolt INA-részvények kivásárlásában és

erre a cégnek legalább 3,6 milliárd dolláros hitelkerete van, amely még bővíthető is.

Horvát elemzők szerint ez egy váratlan és nagyon konkrét javaslat, amellyel újabb fordulatot vehet az évek óta húzódó MOL-INA cseppet sem felhőtlen viszony. Zágrábban rámutatnak arra is, hogy az ügynek van geopolitikai háttere is, hiszen amikor a Rosznyeft tavaly márciusban elkezdett érdeklődni az INA iránt, az ottani amerikai diplomáciai képviselet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy orosz állami tulajdonban levő vállalat bevásárolja magát az egyik legfontosabb horvát vállalatba.

Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy az akkor még Zágrábban szolgáló amerikai nagykövet asszony Julietta Valls Noyes novemberben azt nyilatkozta: egy nyugati cég érdeklődik az INA iránt. Az új nagykövet Robert Kohorst szerint pedig „egy orosz befektető az INÁ-ban nem lehet Horvátország érdeke”. A diplomáciai megnyilvánulások után érkezett meg a kaliforniai cég levele a horvát kormány címére.

Zágrábi szakértők elismerik, hogy egy komoly cégről van szó, de

abban már nem biztosak, hogy az INÁ-nak pontosan egy ilyen típusú stratégiai partnerre van-e szüksége,

hiszen nem az értékesítéssel van a legnagyobb gond, hanem a technológia korszerűsítésével.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy maga a horvát kormány sem döntötte még el: hova tovább INA-ügyben. Tavaly decemberben versenypályázatott írtak ki egy tanácsadói testület létre hozására, amelynek két feladata lenne: kidolgozni a tervet, hogy lehetne kivásárolni a MOL-részvényeket és megtalálni az új stratégiai partnert. Áprilisban győztest hirdettek méghozzá a Morgan Stanley/Intesa Sanpaolo Group/Privredna banka Zagreb konzorcium 8 millió eurós javaslatát. Csakhogy a konzorcium előtt egy hosszadalmas feladat vár és a legoptimistább jóslatok szerint is legalább jövő tavaszig nem fog elkészülni a tanulmány. És akkor már a következő parlamenti választások kampányának politikailag érzékeny időszaka kezdődik. Emiatt horvát elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy

a zágrábi kormány végül is eláll a MOL részvényeinek kivásárlásától és megpróbál egyezkedni a magyar céggel.

Tárgyalások mostanság is folyamatban vannak és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette – állítják a zágrábi hírforrások. Azzal a különbséggel, hogy az előző balközép kormány idején ezekről rendszeresen beszámoltak a nyilvánosság előtt, manapság pedig zárt ajtók mögött zajlanak. Ami nem jelenti azt, hogy kevésbé hatékonyak.

Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

Milan Gavrović, az egyik legismertebb horvát gazdasági szakértő a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy mostanság a közbeszédből kimarad az INA rendezetlen helyzete. Az előzményekről azt kell tudni, hogy a jobboldali Plenković-kormány úgy gondolta megoldani a horvátok számára tarthatatlan helyzetet, miszerint a MOL irányítja a horvát olajvállalatot, hogy ki akarta vásárolni a magyar részvényeket. Gavrović szerint ez az ötlet eleve komolytalan volt: semmilyen elemzés nem előzte meg és mindenki tudta, hogy nincs erre pénz. Akkor a kormány előállt a horvát villamosipar (Elektroprivreda) egy részének eladásával, de nem volt mersze meglépni ezt a lépést. Utána már arról kezdtek cikkezni, hogy tulajdonképpen minek ez a nagy felhajtás az INA körül, megéri-e ennyit vesződni vele.

Az INA benzinkutak hálózatává süllyedt

Gavrović emlékeztet arra, hogy a független Horvátországban az INA-t szinte szétlopták és természetesen semmit sem fektettek be, nemhogy a korszerűsítésbe nem, hanem a karbantartásba sem. Ennek súlyos következményei voltak. A kiutat egy stratégiai partnerben kezdték el keresni és a MOL-ban meg is találták. Hernádiék átvették a részvények irányító többségét. És a volt Jugoszlávia legnagyobb vállalata benzinkutak hálózatává süllyedt – mondja Gavrović, aki szerint ezt már kár visszavásárolni.

Most éppen új stratégiai partner után kutatnak (aki kivásárolná a MOL részvényeit). Az oroszok már ajánlatot is tettek, de a horvát kormány ettől ódzkodik az amerikaiak miatt.

Hernádi egyre szabadabb

Időközben kiderült, hogy az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával. Az Európai Bíróságnak nincs mozgástere, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy pénzzel megvesztegette Ivo Sanader horvát exkormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, mert a horvátok már akkor úgy látják, hogy a Mol-vezér nem akar megjelenni az ottani igazságszolgáltatás előtt.

A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal azután, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.

Agrokor

Vissza Horvátországba. Aki az Adrián nyaralt, bizonyosan vásárolt már a Konzum áruházlánc valamelyik üzletében, vagy ha csak Vajdaságba ruccant át ott is betérhetett az IDEA-ba, amely a Konzum szerbiai neve. De a legnagyobb horvát vállalatnak, az Agrokornak Szlovéniától kezdve Macedóniáig vannak érdekeltségei.

A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.

2016-17-ben az Agrokor csőd közelébe került és megtalálták a hamisított számlákat is. A horvát kormány megszavaztatta a parlamenttel a Lex Agrokort, amely elvben lehetővé tette, hogy állami pénzből mentsék meg a süllyedő zászlóshajót. Azóta már az óriásvállalat élére kinevezett kormánybiztos, majd egy miniszter is lemondott. A fényűző életmódhoz szokott Todorić pedig Londonban várja a kiadatását. Ha visszaküldik hazájába, valószínűleg börtönben végzi.

Milan Gavrović azt mondja, hogy amikor egy nagy vad esik áldozatul, akkor rendre megjelennek a hiénák is. Az ügy megoldására azonnal felajánlotta segítségét egy amerikai alapítvány (Knighthead).

A horvát kormány azonban nem akar külföldről több hitelt, saját tartalékai meg nincsenek. Nem marad más hátra – véli a horvát gazdasági szakértő – minthogy a vállalat vagyonából kártérítsék a külföldi hitelezőket, a hazaiak meg vessenek magukra.

Gavrović szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok (ők a legnagyobb hitelezők) megállapodtak egymás között; ki mit vesz magához. Az Agrokor tehát tovább fog működni, csak már nem lesz horvát tulajdonban.

A Mol és az OTP szenvedi el a pánikot

A két vezető részvény, a Mol és az OTP „viszi vállán” itthon a tengeren túl hétfőn kitört korrekciós árfolyamzuhanást. Jelentős forgalom mellett három százalék közelében a budapesti börze vesztesége.

A reggeli nyitástól kezdődően

jelentős értékvesztést szenved el a Budapesti Értéktőzsde és a vezető két részvény.

Fél háromkor a BUX mínusz 2,7, a Mol és az OTP egyaránt mínusz 3,7 százalék árfolyam-esésen állt.

Az amerikai tőzsdék ezután nyitnak, a prognózisok a tegnapi jelentős arányú zuhanás folytatását vetítik előre.

Amint arról reggel írtunk, hétfőn komoly 4-4,6 százalékot estek a legfontosabb ágazatok részvényeinek indexei, s a folyamat átterjedt az ázsiai piacokra is.

A jelenség hátterében a régóta várt korrekció bekövetkezte áll. Évek óta tartó szinte megszakítás nélküli árfolyam-emelkedés szakadt meg, nagyrészt azért, mert sokan elérkezettnek látták az időt kivenni a felhalmozódott komolyabb árfolyamnyereséget.

A BÉT-en a nyitás utáni nagy zuhanást némi visszazárkózás követte, de aztán beállt a korábbi 2,5-3 százalékos árfolyam-veszteség (az előző napi záróértékhez képest).

Nem mindenki akkora varázsló, mint Tállai András

0

Bonyhád fideszes vezetőjének nem sikerült az a mutatvány, amellyel Tállai András korábban elkápráztatta a világot. Filóné Ferencz ibolya még nem sokkal a karácsonyi ünnep előtt írt levelet a Mol kiskereskedelmi ügyfélszolgálatának. Azt próbálta megtudni, vajon miért drágábbak a városban a Mol-töltőállomások, mint a környező településeken.

A településvezető egy hét múlva kapott választ a Moltól. Megköszönték az észrevételt, de elutasították az árcsökkentésre vonatkozó kérést. Azt írták, az árak a kőolaj világpiaci árától és a helyi piactól függenek, és nem áll módjukban megváltoztatni.

Mindez azért is érdekes, mert

november elején Tállai András Mezőkövesd országgyűlési képviselője – nem mellékesen a NAV elnöke – elintézte, hogy választókerületében az október 31-ei állapothoz képest a benzin ára 11 Ft-tal, míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkenjen.

Akkor nagy felháborodás követte Tállai eljárását. Az ellenzék bírálta és piaci beavatkozásnak minősítette a lépést, a KDNP szóvivője, Hollik István pedig bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat, s ha kiderül, hogy a Dunakanyarban az átlagosnál drágább a benzin, akkor Tállaihoz hasonlóan, kezdeményezni fogja az árcsökkentést.

Hollik István vizsgálatának eredményéről azóta sincs hír, így gyanítható, hogy a szóvivő kezdeményezése hamvába holt.

Az ügyről világ egyik legbefolyásosabb üzleti hírügynöksége, a Bloomber is beszámolt.

A történethez hozzátartozik, hogy Tállai varázslatának kapcsán Orbán Viktort, ha röviden is de sikerült szóra bírni. A miniszterelnök az ATV munkatársának kérdésére a parlamenti folyosón annyit válaszolt. „Gratulálok. Csökkentsék mindenhol.”

Tíz éve történt: Gyurcsány szerint az OMV és a MOL stratégiája nem összehangolható

0

Rövid távon nincs megoldás az OMV-MOL ügyre – idézte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szavait a Független Hírügynökség 2007. november 29-én.

Gyurcsány az osztrák-magyar együttes kormányülés után tartott sajtótájékoztatón beszélt erről. Mint fogalmazott, patthelyzet alakult ki, de nem Ausztria és Magyarország között, hanem a két cég között,

„így ennek feloldása is a vállalatok feladata”.

Alfred Gusenbauer akkori osztrák kancellár azt emelte ki, hogy az energetika terén rendkívül fontos az együttműködés, és a kormányoknak az a feladatuk, hogy az együttműködéshez szükséges keretet megadják, de az már a vállalatokon múlik, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Az osztrák politikus ugyanakkor optimizmusának adott hangot, hogy a két olajipari vállalat a jövőben szorosan együtt fog működni.

A két kormányfő egyetértett abban, hogy

rendkívül jók a kapcsolatok.

Gyurcsány Ferenc szerelmi- és érdekházassághoz hasonlította azokat. Mint mondta, vannak ugyan vitás kérdések, de azokat tárgyalással rendezik.

Orbán visszaadná az INA-t a horvátoknak

Magyarország kész „méltányos alkura” és „visszaadni” az INA olajcéget a horvátoknak – mondta Orbán Viktor. A horvát kormányfő szavaiból kiderült, hogy a legkeményebb diónak a Mol-leány ára ígérkezik.

Magyarország készen áll arra, hogy méltányos alkut kössön, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel.

Az a méltányos, ha az INA-t a horvátok „visszakapják” – mondta a miniszterelnök az MTI szerint. Orbán szerint ez üzleti ügy,

a magyar kormány nem tekinti kormányzati kérdésnek,

de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hangsúlyozta: a magyar állam hajlandó támogatni a horvát kormány törekvését, az INA részesedésének visszavásárlását, de még meg kell találni azt a modellt, amely igazságos az eddigi magyar befektetésekkel szemben, de reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét.

A Mol horvátországi befektetésének helyzetét évek óta nehezítő vita éppen a közelmúltban zárult le, amikor nemzetközi bírói fórumon végleg elbukott a privatizációs szerződés megkérdőjelezésére irányuló per.

Az INA-ban a Molnak és a horvát államnak egyarán kisebbségi részesedése van, de a magyar cégé a relatív (49,08 százalék) többség. A per – párhuzamosan a vesztegetési büntetőüggyel – épp az irányítói jogok átvétele kapcsán pattant ki.

A Mol vezetése eddig se zárkózott el az INA eladásától, ennek gátja eddig is

az eurómilliárdos nagyságrendű ár volt,

aminek kifizetése Horvátországnak nehézséget okoz. Mindenesetre az orosz Rosznyefty egy hónapja azonnal bejelentkezett a Mol székéért.

A Mol legnagyobb tulajdonosa a magyar állam 25,24 százalékkal, 35,29 százaléka pedig külföldi, elsősorban intézményi befektetők kezében van. A maradékon – egyenként kevesebb mint 10 százalékon – különféle itthoni intézmények osztoznak. Az úgynevezett kisbefektetők alig 3,14 százalékban részesei a Molnak.

Vigyázat: a MOL nevében csalnak!

0

„Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az elmúlt időszakban ismét több esetben előfordult, hogy csalók, telefonon keresztül, a MOL nevében akciós árú üzemanyag terméket kínáltak, illetve hamis MOL-os email címről levelezve, nem valódi MOL-os számlát megküldve pénzt csaltak ki Partnereinktől!”– ilyen tartalmú e-mailt küldött szét ügyfeleinek a magyar olajipari társaság Nagykereskedelmi és Kártya Ügyfélszolgálata.

 

Az e-mailben az ügyfélszolgálat leírja azokat az ismérveket, amelyek alapján ki lehet szűrni a csalókat. A csalót arról lehet felismerni – áll tehát a levélben -, hogy a MOL Értékesítési szakértője nevében, a szerződött árhoz képest extra árengedményt (14-20 Ft) kínál fel, és azt valamilyen feltétel teljesítéséhez köti (azonnali utalás). Emellett nem mol.hu-ra végződik az e-mail cím, amelyről az ajánlat vagy számla érkezik. Időbélyeg és azonosító nélküli elektronikus számlát küld az akciós árról, mely alapján a bevezetést 1 napon belül kéri. A korábbiakhoz képest eltérő bankszámla- szám van a megküldött számlán.

Az e-mailben a MOL azt kéri, hogy ha csalásra utaló jeleket tapasztal valaki (nem biztos abban, hogy a kézbesített számla, vagy elektronikus számla valóban a MOL-tól származik, illetve bármilyen eltérést tapasztal az eddigi MOL által kibocsátott számlákhoz képest), azonnal értesítse a MOL Nagykereskedelmi és Kártya Ügyfélszolgálatát (+36 1 211-1000)

Ha valóban a MOL lépett kapcsolatba Önnel, akkor:
– a szerződött árat kínálta fel:
– az üzemanyagszámla az fcbc@mol.hu vagy az einvoicer@mol.hu címről érkezett;
– az árajánlat szintén mol.hu-ra végződő e-mail címről érkezett;
– az áru megérkezése előtt előlegbekérőt küld, számlát soha;
– a számlán megfelelően van feltüntetve a partner azonosításához szükséges vevőkód.

Semmitmondó közleménnyel reagált a Mol a Tállai-ügyre

0

A Mol számára az üzemanyagok árazása tisztán kereskedelmi kérdés – írta közleményében a cég, amely konkrét árakat nem kommentál. A közlemény nyilvánvalóan Tállai András „árleszorító” beavatkozására reagál.

Négy nappal Tállai András (parlamenti képviselő, gazdasági minisztériumi államtitkár, egyszersmind az adóhivatal vezetője) Facebook-bejegyzésének elterjedése és széles körű kommentálásai után a Mol – konkrétumot és nevet nem említve – tudatja, hogy

„piaci vállalatként a fogyasztói visszajelzéseket is beleértve folyamatosan figyelemmel kíséri a versenypiaci tényezőket, elemzi és szükség esetén módosítja az árakat”.

Az árazás ugyanakkor tisztán kereskedelmi kérdés – közli az olajtársaság.

A Mol hangsúlyozza, ahogyan eddig, úgy most sem kommentál konkrét árakat vagy saját árazási gyakorlatát. Arra is utalnak, hogy a legtöbb fogyasztási cikkhez hasonlóan az üzemanyagok ára számos piaci körülménytől függ. Magyarországon csaknem kétezer töltőállomás van, ennek csak egynegyedét működteti a Mol.

Tállai András a hétvégén Facebook-oldalán közölte, hogy miután egyeztetést folytatott a Mol illetékes képviselőivel, csökkentették az üzemanyag árát választókerületében, Mezőkövesden.

A pártok reakciói pozíciójuktól függően elítélő vagy támogató. Orbán Viktor egyenesen gratulált Tállainak, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint is a leghelyesebben járt el, amikor választókörzetében fellépett a túl magas benzinár láttán. Az ellenzéki pártok a kádárista mentalitás feltámadását látják Tállai tettében. Az Együtt a versenyhivatalhoz fordul, az MSZP pedig a Molhoz, hogy mindenütt legyen ekkora árcsökkentés.

Egy korábbi Mol-vezér, Pál László elképesztőnek tartja a NAV-elnök-államtitkár akcióját. Az esettel mindazonáltal Magyarország ismét bekerült a világsajtóba: az amerikai üzleti hírügynökség, a Bloomberg írt róla tudósítást, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége óriásit zuhant az utóbbi években.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK